2011. április 17., vasárnap

Isztambuli látnivalók




Mecsetek, monostorok, múzeumok; kupolák, kapuk, kutak; paloták, parkok, piacok; nyüzsgés, forgatag. Ez Isztambul.



Kontinensek, kultúrák, vizek – és turisták találkozása Isztambulban, Törökország legnagyobb városában. Európa és Ázsia határán már 15 milliót is számlálhat a nagy kiterjedésű település lakossága, mely együtt él az ókori római, a kora középkori bizánci és a középkori oszmán birodalom építészeti és tárgyi emlékeivel, vallási hagyományaival, megannyi kézzel fogható és láthatatlan örökségével. Évente turisták millióinak úti célja az Aranyszarv-öböl, a Boszporusz és a Márvány-tenger találkozási pontjánál fekvő nagyváros, hogy a világ természeti, építészeti és művészeti szépségeiből a lehető legkisebb helyen a legtöbb csodát láthassák.

Ámulat az Aja Szófiában

Az óvárosban a Sultanahmet negyedben sétatávolságra követik egymást a látnivalók. A legfőbb az Aja Szófia (görögül: Hagia Sophia) épülete, mely ámulatba ejti szemlélőjét, akár kívülről tekint rá, akár hatalmas belső terében néz fel kupoláira. A Szent bölcsesség templomát háromszor is újjá kellett építeniük a bizánciaknak. A 6. században felszentelt épület csaknem ezer évig volt a Patriarchátus székhelye, ám 1453-ban, miután az oszmánok elfoglalták Konstantinápolyt, azonnal mecsetté alakították át, miközben a keresztény művészet emlékeinek jó részét is épségben hagyták.

Csempeáradat a Kék-mecsetben

A Sultanahmet téren az Aja Szófiával átellenben áll a Kék-mecset, az oszmán építészet egyik mesteri alkotása. A 17. századi épület nevét fő belső díszítőeleméről, szép kék csempéiről kapta. Vízesésszerűen követik egymást a kupolák és a fél kupolák; páratlan, hogy hat minaret magasodjon egy dzsámin, ráadásul a minaretek nem egy, hanem két- vagy háromerkélyesek. Az udvar területe megegyezik a szőnyeggel borított hatalmas imateremével; csempével borított falai és természetes megvilágítású magas, festett kupolái tiszteletet parancsolók. A legnagyobb 43 méter magas és 23 és fél méter átmérőjű.

Séta a Topkapi palotában

Az Aranyszarv-öböl és a Márvány-tenger találkozásánál terül el az az épületegyüttes, amely négy évszázadon át volt a szultánok lakhelye. Ma múzeumként mindenki előtt nyitva áll. A kincstárban némi sorállás után haladhatunk el a vitrinek előtt: aranylemez borítású trón, smaragddal ékesített tőr, aranykancsó és -poharak, valamint egy 86 karátos gyémánt idézi a szultánok gazdagságát. Külön belépő leszurkolása után juthatunk be az egykori hárem épületébe, mely megannyi titkot rejt. Olyannyira, hogy az ott zajló életről ma sem sokat tudnak a történészek. Falai között az ide hurcolt vagy a jobb élet reményében olykor önként jelentkező ifjú lányok iskolába jártak, és akadtak, akik egész életüket itt élték le, a szultán anyjának irányítása alatt.

Szájtátva a Dolmabachçe palotában

Még Európában, de az Aranyszarv-öböl túloldalán, a Boszporusz partján áll a Dolmabachçe palota, melyet I. Abdul-Medzsid szultán építtetett, aki 1856-ban teljes udvartartásával ide költözött át a Topkapi palotából. A birodalom hanyatlása idején, hitelből felhúzott, 285 szobás 46 termes épület pompája ma is megragadja a turistákat, akik csoportos vezetéssel nézhetik meg a helyiségeket luxustárgyaikkal, bútoraikkal, freskóikkal, festményeikkel. Többtonnás dublini üvegcsillárok lógnak a két kristálylépcső feljáró fölött, illetve az ünnepi teremben, melynek kupoláján háromdimenziós freskók tévesztik meg a szemet.

Tiszteletadás a Héttoronyban

A Yedikuléhoz, azaz a Héttorony-erődhöz a magyar történelem szomorú emlékei fűződnek. A börtönné átalakított erődítményben raboskodott Bornemissza Gergely és Majlád István, itt érte a halál tízéves raboskodás után Török Bálintot. Nehéz csupán turistaszemmel besétálni a kőépület apró celláiba… 2009 októbere óta magyar nyelvű emléktábla is őrzi az itt szenvedő magyarok emlékét.

Kincslesen a Chora-monostorban

A 11. században épült a Chora-monostor, a Megváltó temploma, melyet 1315 és 1321 között átalakítottak. Csaknem nyolc évszázadon át remek állapotban maradtak fenn egyes freskók és mozaikok, közülük a Szűz Mária életét és Krisztus gyermekkorát ábrázoló művészi alkotások is.

Bámulatos kilátás a Galata-toronyból

Ha az Aranyszarv-öböl felől a Galata negyed domboldalára pillantunk, a házak teteje fölül kimagasodik egy kerek kőépület, a 62 méter magas Galata-torony. Még a genovaiak építették az őrtornyot 1348-ban, ahonnan ma is remek a kilátás az egész városra. Szerencsére napjainkban kényelmesen, lifttel lehet feljutni a tetejére. 360 fokban sétálhatunk körbe a keskeny körerkélyen, és Isztambul valóban a lábunk előtt hever.


Ringató hajókázás a Boszporuszon

A Galata-híd közelében turistahajók tucatjai csábítanak a parton egy kis boszporuszi hajókázásra, de menetrend szerinti hajók is kikötnek: a látványhoz szokott helybéli utasok innen jutnak el az öböl másik oldalára vagy épp a város ázsiai hajóállomásaira. A turistáknak szánt másfél órás, látványban gazdag út során úgy érezzük, hogy a szemünk előtt úsznak el kikötők, dzsámik, szállodák és paloták, erődök és nyaralók, óriáshajók és kis jachtok, holott csak mi imbolygunk a Boszporuszon, és élvezzük a fantasztikus, folyamatosan változó panorámát.

A monumentális Boszporusz-híd alatt

A sétahajózás elvezet a monumentális Boszporusz-híd alatt is. Elsőként kötötte össze 1973-ban Európa és Ázsia két boszporuszi partját ez az 1510 méter hosszú, 33,4 méter széles függőhíd, melyen napszaktól függően, négy plusz két sávban áramlik a forgalom – plusz egy-egy leállósáv szolgálja a biztonságot. (A két pillér között 1074 méter a távolság.) A víz szintjétől 64 méter magasan húzódik a monstrum, mely egyetlen hosszú csíknak látszik, amikor áthaladunk alatta. A tengerszoros rövidebb hajókirándulásai – melyek nem vezetnek el a Fekete-tengerig – általában a második Boszporusz-hídig, a Fatih Sultan Mehmed függőhídig tartanak.

A Nagybazár és a Fűszerbazár

Az Aranyszarv-öböl közvetlen közelében, az Új-dzsámi bővítményeként hozták létre négyszáz esztendeje a Fűszerbazárt: közép-európai szemmel nézve egzotikus fűszereket, teákat, gyümölcsöket kapni itt, de halak, sajtok, sőt csempék, ruhaneműk is megtalálhatók a portékák között. Az igazi azonban a Nagybazár, mely több mint ötszázötven éve szolgálja a kereskedelmet. Labirintusszerű utcáin csak eltévedni lehet. Az árudömping az aranytól a bőrárun át a csempéig, élelmiszerig, a legkülönfélébb ruhafélékig terjed. A magyarokat még mindig szeretik, de ma már inkább oroszul tanulnak a kereskedők, számukra ennek a nyelvnek az ismerete már jobban megéri…


Fotó és szöveg: Falus Tamás- ötvenentúl.hu

2 megjegyzés:

Erika Nagy Farkas Dudás írta...

Érdekes, hasznos, jó olvasmány!
Szép vasárnapot!

Balogh Péter írta...

Örömömre szolgál a megjegyzése. Hálásan megköszönöm. Üdvözlettel: Balogh Péter