Csillagösvény épül Ópusztaszeren

Csillagösvény elnevezéssel Európában egyedülálló, két és fél hektáron elterülő élménypark épül Ópusztaszeren.

Három különböző útvesztőt, egy fajátszóteret és számháború pályát építenek európai uniós támogatás segítségével. A Tejút ősi magyar nevét viselő helyszínen, logikai és játékos feladványok megoldásával találhatjuk meg a helyes utat a következő útvesztőkben.

A Tejút ősi magyar nevét viselő helyszínen, logikai és játékos feladványok megoldásával találhatjuk meg a helyes utat a következő útvesztőkben.

Várhatóan május 14-én Ópusztaszeren nyitja kapuit Magyarország első - Európában is egyedülálló - tematikus sövénylabirintusa. A különleges, magyar mondákat ábrázoló útvesztőket Adrian Fisher Európa leghíresebb szakemberének útmutatásai alapján a Hajdankert Kft. tervezte.

A Csodaszarvast mintázó 3 és fél kilométer hosszan kanyargó sövénylabirintusban - melyet hidak és kilátók tesznek még látványosabbá - történelmi feladványok segítik az „eltévedt vándort”. Emellett Honfoglalás kori övcsatot formázó fűzfonat labirintusban, 138 db fából álló számháborúpályán, és 6 különböző 6 perces - úgynevezett logikai labirintusokban tehetik próbára képességeiket az idelátogatók.

Az ötletgazda és tulajdonos Gergely Gábor egy Jeff Saward idézettel jellemezte a beruházást: „A labirintusok története során, ha egy társadalom gyors változáson és fejlődésen ment keresztül, akkor ott a labirintusok felvirágoztak. Hozzátette:Kívánom, hogy Ópusztaszer és egész Magyarország is hasonló fejlődésen menjen keresztül."

"Habár konkurenciának is gondolhatnánk, mi mégsem így tekintünk a Csillagösvényre. Ez az élménypark egy olyan lehetőség, amely az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparknak is előnyére válik."- ezt már Tokovics Tamás az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark igazgatója mondta. Hozzátette: "közös erővel kell népszerűsítenünk és vonzóbbá tennünk Csongrád megyét a turizmus számára."

A beruházás összköltsége 120.782.500 Ft, melyből 60 391 250 Ft Európai Unió és a Magyar Állam által nyújtott támogatás. A kivitelezést a Bodrogi Bau Kft. végzi. A Csillagösvény várhatóan május 14-én nyitja kapuit.

Csillagösvény jelentése a magyar mitológiában:

Az ősi magyar mitológiában a Tejút egyrészt a „Hadak útja”, másrészt a székelyeknél „Csaba királyfi csillagösvénye” vagy röviden „Csaba útja” néven ismert. A monda szerint ezen a csillagösvényen távozott el a földi világból Csaba királyfi, Attila hun király fia, a székelyek vezére, és tér majd vissza, ha népének segítségre van szüksége. A székely himnusz két sora is ennek a mondának állít emléket: „Vezesd még egyszer, győzelemre néped,/ Csaba királyfi, csillagösvényen!”

A labirintus és útvesztő mitológiai jelentése:

Az útvesztő a választás- és döntőképességünket teszi próbára, melynek eredményeként a probléma megoldása együtt jár a központjának megtalálásával illetve az abból való kijutással. Az útvesztők szövevényes alaprajza zsákutcákkal, fordulókkal tarkított. Az út során sok választási lehetőséget kínálnak az újra és újra előttünk álló elágazások, melyek közül a helyes út kiválasztásához élénk gondolkodás, logika és következetesség szükséges. A néha több bejárattal és kijárattal is rendelkező építmények az emberi agyunk elemző tevékenységét mozgósítják.

Ahogy Szent Ágoston mondta: “Solvitur ambulando”, azaz a probléma sétálva (járva-kelve) oldódik meg. A labirintus az önmagát megismerni és legyőzni képes ember szimbóluma. Mindenkire hatással van. Az egyén múlandóságát állítja szembe az egyén feletti világgal és vele, a halál törvényszerűségével. Az út megtétele során a lélek beavatódik, átlép a profánból a szent világba, melyből a kijutás egyfajta misztikus újjászületés. A labirintus járatai sorsunkat, végzetünket tárják elénk, de az örökkévalóság ígéretével. Ily módon a szellemi szféra felülemelkedhet az anyagin - beavatódhat.

Csodaszarvas legendája:

Kézai Simon Gesta Hunnorum et Hungarorum, (A hunok és a magyarok cselekedetei) című művében maradt fenn az a monda, mely szerint a Hunor és Magor nevű testvérpárt -akiktől a monda szerint a hunok és a magyarok származnak- új, letelepedésre alkalmas területre vezette vadászatuk közben egy szarvas. A csodaszarvas mondája a Képes krónikában is megtalálható. A magyar őstörténetről valószínűleg létezett egy ősgeszta a 11. században, amely azonban nem maradt fenn. Balassa István és Ortutay Gyula vélekedése szerint, a Csodaszarvas-monda eredete ez a 11. századi ősgeszta lehetett.

A legenda szerint:

Valamikor réges-régen az ősi napkeleten, ott, ahol a két nagy folyó önti vizét az égszínkék tengerbe, volt egy csodálatos szép és gazdag város, melynek híre a messze földet bejárta.

Ur volt e város neve, talán azért, mert lakói az Isten gyermekeinek vallották magukat. A város királya a bölcs és igazságos Nimród volt, aki arról volt híres, hogy nagyon szeretett vadászni. Nimródnak és feleségének, Enéhnek két fia volt. Az idősebbet Hunornak, a fiatalabbat Magyarnak hívták. Az idő multával a fiúk bátor és daliás legényekké cseperedtek. Mint apjuk, nagyon szerettek vadászni. Az íjat mesterien kezelték, és ha birokra keltek, ellenfeleiket mindig leteperték.

Egy szép napon a két testvér elhatározta, hogy apjuk nélkül mennek ki vadászni. Hunor is, Magyar is választott maga mellé ötven-ötven ifjú vitézt. Másnap hajnalban tüzes paripáikra pattantak, és úgy elvágtattak, hogy nyomukban csak a nagy porfelhőt lehetett látni. Űzték, hajtották a vadat, szilaj hévvel; a vadak százait ejtették el. Már éppen haza készülődtek, mikor egy csodálatos színekben pompázó szarvasgím bukkant elébük az erdő sűrűjéből. Hunor harsány kiáltása törte meg a mély csendet:

- Utána, vitézek! Ejtsük el e vadat!

Mint a villám, szökkentek a nyeregbe, és a gyönyörű gím után iramodtak. Egész nap üldözték a tüneményes állatot, a nyílvesszők százait lőtték ki, de megsebezni nem tudták. Fáradt volt már a lovas és ló, mikor a Nap a föld mögé ereszkedett; s a szarvas is beleveszett a bizonytalan homályba. A testvérpár és vitézeik nagy tábortüzet gyújtottak, és friss vadhúsból ízletes vacsorát sütöttek. Aztán mindnyájan lepihentek, hogy kora reggel frissen indulhassanak vissza Ur városába.

Pirkadatkor Hunor és Magyar a vitézekkel együtt talpon voltak. Hunor már ki is adta a parancsot az indulásra. Mint valami varázslat, - talán a földből nőtt ki?, talán a mennyből ereszkedett alá? -, a szarvasgím elébük szökkent.

- Vitézek! Száz arany annak, aki elejti! - rivallta Magyar.

Hajrá! Hajrá!- harsant száz torokból, s nagy lendülettel üldözőbe vették a vadat. A nyílvesszők ezreit lőtték ki, de a csodálatos állat, mint valami mennyei fény suhant előttük, sebezhetetlenül. Mikor a Nap koronája a földet érintette, a csodaszarvas beleolvadt az égalj vörös fényébe.

A kemény hajsza megviselte a lovat és lovast egyaránt. Szót is alig váltottak. Szemük előtt a csodálatos állat alakja lebegett, gondolatukat a szarvas igézete tüzelte. Miért nem sebezhető? Honnan a gyorsasága és fáradhatatlansága? Nem tudták. Nem értették.

- Reggel indulunk haza!- mondta Hunor.

- Úgy lesz, bátyám. - válaszolt Magyar.

- Minket ugyan nem bolondít tovább e vad, még ha olyan csodálatos is. - mormogták többen. Harmadnap reggel lovon ültek már, s a vad ismét ott állt előttük dacosan, káprázatos színekben, mint valami égi tünemény, lenyűgözően, csábítóan, ellenállhatatlanul. Nem szólt a két testvér, csak egymásra néztek kérdően, aztán bólintottak. Sarkantyúik lovaik oldalába fúródtak, és százkét ló százkét lovasával lendült fergeteges üldözőbe. A szarvas meg csak csalta, vezette üldözőit egyre messzebb Nimród király országától. A Nap az utolsókat hunyorította a nyugati ég alján, mikor a csodaszarvas belemerült egy sötét tó ragyogó tükrébe.

Hunor, Magyar és vitézeik hatalmas erdőség aljában táboroztak le. Se nótához, se tánchoz nem volt kedvük, csak csendben maguk elé meredtek. Szemük előtt egy pajkos fény imbolygott, szüntelenül. Előbb egyik, majd másik legény tért pihenőre. Hunor és Magyar is álomba szenderült. Éjféltájban lenge szellő suhant át a hatalmas fák lombjain, amire a testvérpár fölrezzent. Távolról hangfoszlányokat hozott az áramlat, néha-néha felerősödve. Magyar a hang irányába indult, Hunor nyomban utána. A vitézek szeméből is elszállt az álom, óvatos léptekkel követték a két királyfit. Csakhamar egy tisztás széléhez értek, s látták, hogy százkét hajadon lejti táncát, miközben hol ropogós, vidám dalokat énekeltek, hol pedig szívet kínzó fájdalmasakat. A leskelődők arra lettek figyelmesek, hogy a dalok olyan ismerősek, és megértik a leányok nyelvét. Nem is tétováztak, a hajadonokhoz siettek. Megtudták, hogy Pannóniában vannak, és a két legszebb hajadon a pannon király leánya. Lett is erre nagy öröm. Hunor, Magyar és vitézeik nyomban feleségül vették a leányokat, és olyan lakodalmat csaptak, aminek híre bejárt hetedhét országot.

Sok évszázaddal később, mikor Hunor és Magyar ivadékai nagyon elszaporodtak, kettéváltak. Hunor utódai lettek a hunok, Magyaré pedig a magyarok.

Forrás: gondola