Építészeti csodák - Colosseum

A Colosseum az ókori Róma hatalmas amfiteátruma, ma pedig nevezetes látványossága a városnak.

Eredetileg Amphiteatrum Flaviumnak hívták. Mai nevét a középkorban kapta, feltehetően Nero egy a közelben álló szobráról (a kolosszusról). Az épületet gladiátor- és állatviadalok színhelyéül tervezték, és a korhoz képest hatalmas méretű nézőtömeg befogadására volt képes. Az amfiteátrum római találmány. Lényege az elliptikus alaprajzú aréna, amelyet több emelet magasságban ülőhelysorok öveztek, ahonnan a nézők biztonságosan szemlélhették a látványosságokat. Az amfiteátrum szó utal az épülettípus eredetére, hiszen két, félkör alaprajzú görög színház "összeillesztése" eredményezi az ellipszis formát. A Colosseum építését Vespasianus császár idejében, 72-ben kezdték el, és Vespasianus fia, Titus avatta fel 80-ban. Építése kevesebb, mint 10 évig tartott, ami egy fantasztikus teljesítmény volt. Megnyitása alkalmával 100 napos ünnepséget rendeztek, a megnyitó napján több ezer vadállatot öltek meg. A Colosseumot több mint négy és fél évszázadon keresztül használták, az utolsó gladiátor viadalt 404-ben, az utolsó colosseumi vadászatot 523-ban rendezték. Ezután évszázadokon keresztül elhagyatott volt. A középkorban házakat és templomokat építettek a belsejében, de erődként is szolgált. Közben földrengések rombolták, az épület egy része össze is omlott. A reneszánsz alatt a pusztulása felgyorsult, építőanyaga volt templomoknak és palotáknak. Az első régészeti feltáró munkálatok az 1700-as évek végén kezdődtek, azután az 1800-as évek elején megkezdődött a restaurálás, és a földalatti folyosórendszer feltárása. 1992 és 1999 között nagy helyreállító munkálatok folytak. Az építmény ellipszis alakú, 188x156 méter szélességű, négyemeletes épület, amelynek magassága 48,5 méter. A földszintet dór, az első, második emeletet jón, a felső szintet pedig korinthoszi oszlopok díszítik. Az első, második és a harmadik emeleten boltíveket, a negyediken ablakokat alakítottak ki. A Colosseum tetején 240 gerendát rögzítettek a falba, amelyek egy hatalmas vászontetőt tartottak. Ez védte a nézőket a mediterrán záporoktól és a tűző naptól. Érdekes, hogy a hatalmas vászontetőt a közelben állomásozó birodalmi flotta matrózai mozgatták. A lépcsőzetesen emelkedő szinteken, az egyes szektorokban egyszerre 50.000 - 75.000 ember fért el. A nézők négy főbejáraton, valamint a 76 számozott boltíves bejáraton keresztül jutottak be a nézőtérre, ahonnan lépcsősorok vezettek a különböző szektorokba, amelyek az egyes társadalmi rétegek számára voltak fenntartva. A kialakított ülések dőlésszöge 37 fok volt, ez biztosította azt,hogy a nézőtér bármely pontjáról ragyogóan lehetett látni az arénát. Az ellipszis alakú aréna nagytengelye 86 méter, a kistengelye 54 méter hosszú. A küzdőtér 76x44 méter fával borított felület volt, amelyet a Monte Mario hegyeiből származó sárga homokkal borítottak be. A küzdőtér alatt a játékokat támogató földalatti folyosórendszert, kiszolgáló helyiségeket alakítottak ki (vadállatok ketrecei raktárak, szerszámok, emelők, amelyek segítségével az aréna szintjére juttatták fel a vadállatokat.) Amikor a vadállatok az arénában voltak, védőkerítést vontak köré. Az aréna és az azt körülvevő fal között szerviz alagút található, fülkékkel. A fülkék funkciója mind a mai napig bizonytalan, sokan úgy gondolják, hogy íjászok várakoztak ott, akik további védelmet nyújtottak és védték a nézőközönséget a vadállatoktól. Mások szerint latrinák voltak, néhányan vízzel elárasztott területnek vélik, amely plusz védelmet jelentett a vadállatok ellen. Talán nem túlzás azt állítani, hogy a kegyetlen látványosságok színhelye, ma már UNESCO védelemben részesülő Colosseum minden sportaréna őse.


Forrás: Teletál Ételfutár2011/4 szám