Dicső és gyászos nap április 11.

Vegyes képet mutat, mennyire sorsfordító nap a magyar történelemben 
április 11. 1848-ban e napon ismerte el V. Ferdinánd Magyarország 
függetlenségét, és ez József Attila születésnapja. Másrészt baljós 
dátum: ekkor kezdődött a Muhi csata, amely után szétzúzták a tatárok az 
országot. 

József Attila (1905. április 11. - Balatonszárszó, 1937. december 3.)

1905. április 11-én született József Attila, erre emlékezve ekkor ünnepeljük A magyar költészet napját. Más irodalmi vonatkozást is találunk, szintén ekkor van a születésnapja Márai Sándornak. A sportkedvelők körében is fényesen csillog április 11-e, az 1896. évi nyári olimpiai játékokon Athénban, az első újkori olimpiai játékokon 11 fokos tengeri körülmények között megrendezett versenyen Hajós Alfréd ekkor nyerte meg mind a 100 méteres - vízből indulva -, mind pedig az 1200 méteres - hajóról a partra úszva - gyorsúszószámot, ezzel ő szerezte a magyar sport első és második olimpiai aranyérmét. (Valójában ezüstöket, hisz az első olimpián a győztes kapott ezüst érmet, a második pedig bronzot.)

Jeles dátumról van szó a történelmi szempontból is. 1848-ban e napon írta V. Ferdinánd király a 31 cikkből álló alá áprilisi törvényeket, amelyet az utolsó magyar rendi országgyűlésen (1847-1848) fogadtak el. A törvénycsomag jórészt a pesti forradalom 12 pontjának törvénybe foglalása volt, és ezzel új közjogi helyzetet teremtett a Habsburg Birodalomban, egyben biztosította a magyar országrész polgári demokratikus fejlődését; lényegében Magyarországot rendi államból parlamentáris állammá alakította. Bár az 1848–49-es forradalom és szabadságharc leverése után az új neonabszolutista kormányzati rendszer ezt a fejlődést megakasztotta, az áprilisi törvények a magyar politika viszonyítási alapjaivá lettek, és részint megvalósultak a kiegyezéssel, illetve az Osztrák–Magyar Monarchia idején végbement közjogi fejlődéssel.
Ugyanakkor egy nagyon gyászos esemény is ehhez a naphoz fűződik. 1241-ben ekkor kezdődött a muhi csata, amely a magyar történelem egyik jelentős csatája, s egyben a tatárjárás legemlékezetesebb összecsapása volt. A tatárok az ütközetben döntő vereséget mértek IV. Béla király seregére. Ezután 1242 márciusáig a mongol sereg feldúlta az országot,amely lakosságának fele (3 millióból nagyjából 1,5 millió ember) elpusztult, emellett hatalmas volt az anyagi kár is.

Egy rendhagyó ünnepelt

Április 11. egyben az úgynevezett Eight Track Tape Day (8 számos kazetták világnapja) is. A hatvanas években még a nyolc számos kazetták utalták a világot. Az Amerikából jött találmány volt az első olyan kompakt kazetta, amiket kocsiba szerelhető magnón lehetett játszani. A formátum meglepően sokáig 1982-ig életben maradt.

1165. április 11-én halt meg IV. István magyar (ellen)király, aki unokaöccse, III. István uralkodása alatt 1163. január 27-étől haláláig uralkodott. Apja II. Béla magyar király volt és harmadik fiúgyermekként életét a magyar koronáért folyó küzdelem töltötte ki.

Hajós Alfréd: 1896 április 11-én megszerezte az ország első olimpiai aranyát

1842-ban e napon halt meg Kőrösi Csoma Sándor is, akit távol a hazájától, a dardzsilingi európai temetőben helyeztek végső nyugalomra, a Himalája második legnagyobb csúcsa, a Kancsendzönga árnyékában. Sírfeliratára gróf Széchenyi István gondolatai kerültek: „Egy szegény árva magyar, pénz és taps nélkül, de elszánt kitartó hazafiságtól lelkesítve – Kőrösi Csoma Sándor – bölcsőjét kereste a magyarnak, és végre összeroskadt fáradalmai alatt. Távol a hazától alussza itt örök álmát, de él minden jobb magyarnak lelkében.”

Április 25-éhez szintén köthető egy az ország függetlenségével kapcsolatos esemény: 1989-ben ekkor kezdték meg a szovjet csapatok kivonását Magyarországról. És e napon halt meg I. Géza Árpád-házi magyar király 1077-ben. Haláláról krónikáink ugyancsak szűkszavúan értesítenek. Népünk Magnus (hatalmas, nemes lelkű) királyként emlegette, s tisztelte. Tárgyalások közben betegedett meg, és az így szerzett ismeretlen betegségbe halt bele. A halált okozó körülményekről a szent Megváltó olasz származású apátja Willermus számol be, hogy a fiatal, erőteljes és hőn szeretett király, amikor Salamonnal egy béketárgyaláson vesz részt, hirtelen megbetegszik és meghal. Ez az eset nyilvánvalóvá teszi a mérgezés gaztettét.



József Attila: Április 11.

A talló kalászait hányva
S a verebek közé belesvén
Nagy szél kapott föl egyszer engem
Hirtelen, áprilisi estén.

Gyerekeit kereste arra
S engem talált ott épp az utban.
Bömbölt, örült s én mosolyogva
Rengeteg mellén elaludtam.

Vitt falvan, földeken keresztül,
Meghempergetett jó sárosra,
Cibálva és kacagva vitt egy
Pesti, csatakos külvárosba.

Az uccán vídám jasszok lógtak
S még vidámabban verekedtek,
Kiabáltak, kiabáltunk és
A jasszok végül berekedtek.

Mondom, valami nagy ünnep volt,
A hívek templomokba mentek
És reszketve, szomorú kézzel
Áldották őket meg a szentek.

S hogy a harangok búgtak, fölnőtt
A szívekben nagy, esti béke.
A gyilkos végzett emberével
S úgy menekült, kalaplevéve.

Reménységnek és tulipánnak
Kicsikis deszka alkotmányba
1905-ben ígyen
Iktattak be az alkotmányba.

A kártyás munkásnak fiúként,
S a szép, ifjú mosóasszonynak,
Ligetnek, sárnak, vágynak, célnak,
Fejkendőbe kötözött gondnak.

A szegényasszony rég halott már,
De fiát a szél el nem hagyja,
Együtt nyögünk az erdőn éjjel
S együtt alszunk el virradatra.

1925. ápr. 11.

Forrás: fn.hu, Magyar Elektronikus Könyvtár