3+1 rejtélyes kincslelet, amit Magyarországon találtak

.

Rejtélyes gyilkosság, népmesei jutalom, félrevezetett régészek. Sokan ismerik a Seuso-kincs filmbe illő történetét. Most összegyűjtöttünk további három lenyűgöző magyar leletet, melyek története szintén fordulatokban és rejtélyekben bővelkedik.

A kincsvadászat szerelmeseinek a HISTORY eddig is számos csemegét kínált, most két újabb műsorban erednek elveszett aranykincsek nyomába. Májusban ismét a kincskeresés hetei jönnek a HISTORY-n. Először A II. világháború elveszett aranya szereplői a Fülöp-szigeteken erednek egy legenda nyomába: Jamasita tábornok 1943-ban itt rejtette el a megszállt ázsiai területeken összerabolt japán hadizsákmányt. A polgárháborús arany átka című műsorban pedig a Michigan-tó fenekén keresik a Konföderáció elrejtett aranytartalékát. Ezek a kincsek még nem kerültek elő, Magyarország területén viszont számos értékes leletre bukkantak már a századok során – ezekből szedtünk össze egy csokorra valót.

A felakasztott kincskereső

Magyarország talán leghíresebb lelete a Seuso-kincs, sőt világszerte ez a római késői császárkor egyik legfontosabb ötvösművészeti emléke. Az ezüsttárgyakat egy Seuso nevű római polgár rejtette el a mai Polgárdi szőlőhegyén az V-VI. században. A leletet Sümegh József fiatal, amatőr kincskereső találta meg 1975 környékén. Pincéjében tárolta a kincset, ott, ahol néhány nappal leszerelése előtt felakasztva találták. Az edényeknek nyoma veszett, és bár a hatóságok öngyilkosságot állapítottak meg, úgy tudni, a katonai titkosszolgálatnak is köze volt a kiskatona halálához. Később a kincs libanoni és jugoszláv csempészek révén elhagyta az országot, és 1990-ben egy Lord Northampton nevű brit műgyűjtő kollekciójában bukkant fel. Az utóbbi években a leletegyüttes egy része hazakerült, és a Nemzeti Múzeumban látható.

Aranyláz Bodrogolasziban

1990 májusában elterjedt a szóbeszéd, hogy Bodrogolaszi közelében aranypénzt találtak. A sátoraljaújhelyi Kazinczy Múzeum munkatársai utánajártak a pletykának, és rátaláltak a helyi TSZ traktorosára, aki némi vonakodás után 3 darab késő középkori aranyforintot adott át. Az alkalmi kincskereső traktoros megmutatott egy szántót, ahol állítása szerint a kincset találta, de további érmék nem kerültek elő. Amikor néhány hét múlva mégis 39 újabb aranyforinttal állított be a múzeumba, a munkatársak nyomozásba kezdtek a faluban. Kiderült: a fiatalember teljesen máshol találta a pénzt, és Bodrogolasziban aranyláz tört ki: az éj leple alatt sorra tartották az illegális ásatásokat. A leletegyüttest a rendőrségnek kellett összeszednie az orgazdáktól. Végül 72 darab XV-XVI. századi érem került a múzeumba. Ez az egyik legjelentősebb magyar pénzkincs, amelyek jól nyomon követhető a kor királyainak pénzkibocsátása is.

Attila aranyának átka

Józó Erzsébet 1963. október 21-én délelőtt, pulykaőrzés közben söröskupakokra emlékeztető tárgyakra bukkant Szikáncs melletti tanyáján. A bodrogolaszi kincsvadásszal szemben - a családi kupaktanács után – az asszony a becsületes utat választotta, és felvitte a kincset a Nemzeti Múzeumba. Ezek után hat kilónyi római pénzérme került elő: valószínűleg az Attila hun fejedelem udvarába küldött adót lovasították meg útközben, és ásták el itt. A korabeli sajtó népmesének nevezte a kincs előkerülését, mivel Józó Erzsébet az akkor hatalmas  összegnek  számító 70 ezer forintot kapott jutalomként. Ám életét nem változtatta meg Attila aranya: néhány évvel később eladta a pénzből vett városi lakást, és visszaköltözött a tanya-világba.

A Boráros téri bikafej eredete

Az utolsó történet két évszázaddal repít bennünket a múltba. Egy szerb szőlősgazda 1799-ben árokásás közben díszes aranytárgyakra – korsókra, tálakra, poharakra – bukkant a Temes megyei Nagyszentmiklóson. Először egy görög gyapjúkereskedő vásárolta meg tőle a kincseket, aki Pesten próbált túladni rajtuk, ám igényt tartott a kincsre a helyi földesúr is. Az ügy a pesti városbíró, Boráros János elé került, aki összegyűjtötte a leletegyüttest, bár néhány tárgy sosem került elő. (Ezért látható a Boráros téri emlékoszlop tetején egy bikafejes aranycsésze kőből faragott mása.) A nagyszentmiklósi kincs Bécsbe került, a királyi kincstárba, majd a Kunsthistorisches Museumba, ahol ma is látható. Kultúrtörténeti jelentősége a Seuso-kincsekéhez mérhető, hiszen az avar fejedelmi kincstár 23 aranyedénye egyedülálló lenyomata a magyarságot is magába foglaló sztyeppei lovas népek kulturális örökségének.

A II. világháború elveszett aranya május 7-étől kedd esténként 22:00-kor,

A polgárháborús arany átka május 27-én hétfő esténként 21 órakor látható a HISTORY-n.

https://www.facebook.com/HISTORYHu