Fogyassz és ne gondolkodj

.

A mit sem sejtő ország képernyőkre tapadó népe karikás szemmel ébred. Mindenütt horror, véres testrészek képe riogatja. Halloween van, mondják a Nagy megmondók. És ide tartozik a riogatás, a mindenféle rémes kegytárgyak vásárlása. És ez utóbbi a lényeg.
Idegen ország, idegen kultúra ünnepeit üljük. Pontosabban azt szeretnék, hogy ezt üljük. Sokan. A fogyasztás jegyében. Mert ha itt ugyanazt ülik mint a nagy Amerikában, akkor ugyanazokat a bóvlikat még nagyobb méretekben termelik és sózhatják ránk.
Sok évvel ezelőtt augusztus tájékán jártam Los Angelesben. akkor számomra meglepetésként hatott hogy az egyik hatalmas áruházuk - Wallmart -Télapó díszben pompázott. Épp aznap kezdődött a karácsonyi őrület. Fenyőfa, seggrázó robot télapó, csendes éj. Nyáron. Természetesen a Szent Fogyasztás jegyében. Elkezdődött a Mammon tisztelet a Nagy árutemplomban.
 A gazdasági liberalizmus jegyében a hidegháború lezárultával elindul a nagy rábeszélő gépezet. A szocializmus ateizmusa és gyilkos puritánsága után jött a Nagy Lineró. Idegen ünnepek, idegen kultúrák. Idegen érdekek. Csak éppen most mások. Most nem az Auróra cirkáló ágyúlövését, hanem a Nagy Fogyasztási Dühöt ünnepeltük. Ami megmaradt igaz jórészt titokban emberi ünnepnek, a Karácsony és a Húsvét immár a vásárlásról és az ajándékozásról szólt. De a jó manipulátor nem pihen.
Megjelentek olyan új "ünnepek" amelyek sohasem voltak nálunk ünnepek. Vagy éppen nem igy, érdekes módon mindegyiket nagyon nagy "új" barátunktól az angolszász kultúrkörből importáltuk. Ilyen a Halloween, ahol véres zombi, kísértetek kisértenek, és művérrel locsolják hektoliterszám a boltok árucikkeit, és a halloween partikat. A boltokban megjelentek a töklámpások, véres maszkok, véres lábak és kezek, zombi jelmezek Fogyassz!
Nálunk nincsen Halloween. Nálunk mindenszentek ünnepe van. A magyar emberek ilyenkor a halottaikra emlékeznek. Azokra akik életet adtak nekik, akik társaik barátaik voltak. Mert nem a sír a lényeg. hanem az emlékezés. Mert ők addig maradnak, amíg emlékezünk rájuk. Ezt tudták őseink is. De ez csak kis üzlet. A kis nyerészkedés világa, a temetőknél megdrágított szezonális virág, a drága többszörös áron eladott mécses ünnepe az árusoknak.
Ez azonban nem lehet nagy üzlet a nemzetközi cégnek. Nekik szeméthegyek tonnáinak ezrei és milliárdok kellenek. Igy logikus, minden olyan szemetet, amit a nemzetközi piacra készít ide is el lehessen adni. Még két konténer zombi jelmez, tessék tessék kérem! Ide viszont át kell programozni a kultúrát. Mikor látunk a Tv-ben nem halloween-es filmeket halottak napja környéken, hanem mondjuk bemutatják sírkertjeinket, elhalálozott embereket, régmúlt emberi sorsokat. Mert ez az emlékezés a mi kultúránk. Csak az a baj, hogy pár szál virágon és pár mécsesen kívül nem lehet mást eladni hozzá.
Ugyanúgy, mint  halloween a Bálint nap is ugyanúgy importált és mesterségesen meghonosítani szándékozott ünnep Mindkettő az Árutemplomok Gépisteneinek ünnepe, mint ahogy a tudatosan elszekularizált és kiüresített Mikulás, Karácsony és Húsvét is az.
Továbbra is vannak még olyanok, akik számára a saját kultúra és a saját emlékezés a fontos. Erőt ad. Számukra maradt a Haloween Halottak Napja. És megtalálhatjuk őket a temetőkben, ők azok akik csinositják a sírokat, virágot koszorút visznek. És megállnak a sír mellett emlékezni Ilyenkor szeretteink, legalább az emlékekben pár percre feltámadnak És általában ilyenkor mesélnek a szülők a gyerekeknek a nagyszülőkről. Azokról, akik nélkül ön és a gyermekei sem léteznének.
 Ezért nincsen nekem Halloween. Halottak napja van!

Forrás: EuroAstra