Izland

Népszerűségét természeti jelenségeinek köszönheti: gleccserek, gejzírek, melegvízű források, aktív vulkánok, lávával borított területek, havas hegycsúcsok országa. Érdekes kultúrájával és történelmével az ez iránt érdeklődőket is vonzza Népszerűségét természeti jelenségeinek köszönheti: gleccserek, gejzírek, melegvízű források, aktív vulkánok, lávával borított területek, havas hegycsúcsok országa. Érdekes kultúrájával és történelmével az ez iránt érdeklődőket is vonzza.




Államforma: köztársaság
Főváros: Reykjavík
Terület: 103 000 km2
Népesség: 262 000 fő
Hivatalos nyelv: izlandi
Vallás: protestáns 96%, katolikus 1%, egyéb 3%
Időeltolódás: -1:00
Általános leírás:
Látnivalók:

Reykjavík Izland fővárosa, a világ legészakibb fekvésű, és legújabb fővárosa. A késő XIX. században alakult ki a település. Nevének jelentésével ellentétben (füstös öböl), a szélnek köszönhetően tiszta a levegője. Óvárosi részétől minden látnivaló gyalog is könnyen megközelíthető.
Az óváros egyben a központ is. Találunk itt parkokat, tavakat, piacokat és múzeumokat. A skandináv és izlandi kultúra iránt érdeklődők látogassanak el a Nemzeti Múzeumba, ahol vallási és néprajzi gyűjteményt tekinthetnek meg a település kezdeti időszakától napjainkig. Leghíresebb tárgya az körülbelül 1200-ból származó templomajtó, amely egy csatát ábrázol.
A város modern része az óvárostól keletre helyezkedik el. Itt láthatjuk a Hallgrimur templomot, amelyet úgy terveztek, hogy egy láva hegyhez hasonlít. Felmehetünk a tetejére is, ahonnan gyönyörű kilátás nyílik a városra. A Leifur Eiriksson emlékmű, viking harcos volt, ma Izland Fia névvel illetik. A növények kedvelőinek ajánljuk figyelmébe a botanikus kertet. Természetesen ez csak ízelítő volt a város látnivalóiból. Aki ellátogat sok-sok érdekességet láthat és tapasztalhat itt.
Olcsó szállást és étkezési lehetőséget az Óvárosban és attól kicsit keletre keressünk. Aki szórakozni akar, nyugodtan megnézhet egy filmet a három mozi valamelyikében, hiszen a filmeket eredeti nyelven izlandi felirattal vetítik. A zenés helyek kedvelői sem maradnak otthon, hiszen van itt bár, disco, színház, opera, koncertek , és még sok más szórakozási lehetőség.
Arany-vízesés ( Gullfoss) és a Nagy-gejzír (Stóri Geysir) Izland két leglátogatottabb helye a sziget déli területének közepén fekszik. A vízesésnél a folyó hetven méter széles, és 32 m-es magasságból zuhan alá, három lépcsőben két és fél kilométer hosszan. A vízeséstől nyugatra találjuk a Nagy-gejzírt, amely először a XIV. sz-ban tört fel. Úgy tűnik, hogy többszöri szünet után most hosszabb időre pihenni tért, de reméljük, hogy ez a szünet is csak időleges. A szomszédjában található Köpülő (Strokkur) viszont manapság is 10 percenként forró vízoszlopot lövell a magasba.
Ezen a helyen számos színes melegvízű forrást is találunk. Mývatn Izland észak-keleti részén található, és a világ egyik természeti csodájaként tartják számon. Habár a terület érdekes látványosságai nagyrészt a vulkáni vagy geotermikus működés jelei, a központi részen egy gazdag madárvilágnak otthont adó kék vizű tó vonzza a természet kedvelőit.
Elhelyezkedésének köszönhetően rendkívül kedvező időjárási viszonyok jellemzik. Ideális hely a pihenni vágyóknak, és a kirándulások kedvelőinek, hiszen innen könnyen eljuthatunk a Jökulsárgljufur Nemzeti Parkba, a Kverkfjöll-i jégbarlangokhoz, és a Hvrfell-kráterhez.

Éghajlat:

Európa második legnagyobb szigete az Atlanti-óceánban található Skóciától északnyugatra, Norvégiától nyugatra, Grönlandtól délkeletre. A fő sziget 500 km széles és 300 km hosszú. Felszínét sivár fennsíkok, homokos deltatorkolatok, vulkánok, lávával borított területek és gleccserek jellemzik. Az ország felszínének több, mint fele meghaladja a 400 m tengerszint feletti magasságot, legmagasabb pontja a Hvannadallshnúkur pedig 2119 m magas. A földterületek mindössze 21% százaléka művelhető és lakható, s mind a part mentén találhatóak. Izland lakossága és mezőgazdasága a délnyugati részre összpontosul, Reykjavík és Vík közé. Mivel fiatal kőzetei még mindig állandó mozgásban vannak, a földrengések ugyanúgy a mindennapok részévé váltak, mint a reggeli. Fát nemigen látunk itt, inkább tundrával, füves vidékekkel, mocsaras és sivár tájakkal találkozunk. Az egyetlen honos emlős állat a sarki róka, habár néha egy jégtömböm átsodródik egy-egy jegesmedve, a lakosság nem látja őket szívesen, így nem tudnak itt élni. Láthatunk itt rénszarvast, nyércet, mezei egeret. Gazdag a madárvilág, legfőképp a tengeri madarak vannak jelen. A tengerek bővelkednek tengeri emlősben és halban. A déli és a nyugati területeken a Golf-áramlatnak köszönhetően viszonylag enyhe a tél, de rengeteg csapadék hull. Januárban például Reykjavíkban mindössze három napon derült az ég, júliusban egy szép nap az átlagos. Július és augusztus a legmelegebb hónapok, és egyre jobb az idő minél északabbra és keletebbre megyünk. A belső területeken nem szokatlanok a hóviharok, az erős szél és a törmelékeket szállító forgatagok .

Étkezési szokások:

A hagyományos étel nem olyan rossz, mint amilyennek hangzik, habár néhány igen bizarr. Nézzük például a Hákarl elnevezésű rothadt cápahúst, amelyet hat hónapig elásva érlelnek, hogy bizonyos idő elteltével elérje a megfelelő oszlás szintjét. Alig ízletesebb ennél a hrútspungur, a savóban pácolt koshere lepénykévé alakítva, vagy a svi, a félbevágott juhfej pirítva, főzve. A slátur a levágott birkából megmaradt mindenféle gezemice beletöltve annak gyomrába és megfőzve. Vannak étvágygerjesztőbb ételeik is: har fiskur (tőkehal), bálnazsír, bálnahús, fókahús. Különlegességük a skyr, egy joghurt szerű készítmény, amit pasztőrözött tejből és baktériumkultúrából készítenek. Kávét fogyasztanak, de a sör, bor,és a rövid italok drágák. Hagyományos főzetük a brennivín, amelyet burgonyából készítenek és köménnyel ízesítenek.

Forrás: Országinformációk - Nevezetességek ...