A drezdai Zwinger

A barokk stílusú palota, a drezdai Zwinger Szászország fővárosának a jelképe lett. A nemzetközi repülőtérrel rendelkező Drezda megközelíthető autópályán, de a vasúti összeköttetése is kiváló.

Drezda jelképe, a Zwinger

Drezda művészeti élete Erős Ágost választófejedelem uralkodása alatt indult virágzásnak. A XVIII. századi építkezések meghatározták az egységes városkép kialakulását, az Elba folyó két partján. Drezda ekkor vált Németország egyik legszebb városává. 1945 februárjában éjszakai bombatámadás érte, szinte az egész város romokban hevert. 1964-ben Drezda lakói hagyománytiszteletből ujra felépítették a drezdai Zwingert az óvárosban. A nagy művészetpártoló Erős Ágost 1694-ben adott megbízást a Zwinger megtervezésére. A kor uralkodóihoz hasonlóan ő is XIV. Lajost, a Napkirályt utánozta. Fényes díszelőadásokat, színpompás álarcosbálokat rendezett, csodálatos épületeket és tereket hozott létre. A dán király fogadására egy faszerkezetű díszemelvényt állítottak fel, mely kőből továbbépítve fényűző barokk stílusú palotává vált. A tágas térelrendezés és a barokk stílus egy díszes, játékos, de káprázatosan szép épületegyüttest eredményezett. A drezdai Zwinger látványát meghatározzák a falakat borító gazdag díszítőelemek, és a kutaknál elhelyezett mozgalmas barokk szobrok. A Francia Pavilon mögötti Nimfák fürdője egy mesterséges sziklaüreg medencéje, amelyet szobrok vesznek körül. A Zwinger téglalap alaprajzú díszudvarának csupán három oldalán épültek fel a boltozatos belső folyosók, a galériák, amikor az építész meghalt. Elsőként a Koronás kapu készült el, balról és jobbról két hosszúkás galériával, innen haladhatunk át az Ostra sétányhoz a Zwingert körülvevő árok fölött. A középpontban egy-egy pavilon áll; a Harangjáték-pavilon a délkeleti oldalon és vele szemben a Várfal-pavilon. A sarkok találkozásai is pavilonokká bővültek. Az Elba felé néző negyedik oldalra fakarzatot, majd kőfalat emeltek. A drezdai Zwinger végső formáját a XIX. században nyerte el. Az épület lezárásaként Képtárat építettek, így keletkezett az érett olasz reneszánsz stílusát idéző kétemeletes épület, amely 1854-ben nyílt meg. A világ egyik leggazdagabb gyűjteményének számított. Láthatók itt többek között Raffaello, Tiziano, Correggio, Veronese, van Eyck, Rubens, Rembrandt, Holbein, és Dürer képei, rajzai.

Forrás: A világ csodái