A festő Edvard Munch

Edvard Munch: The Scream 1910 (?), mixed-media technique on unprimed cardboard, 83.5 x 66 cm. Fotó: ©Munch-museet/Munch-Ellingsen-Gruppen/BONO

Edvard Munch, norvég festőművész, az expresszionista mozgalom előfutára.

Munch 1863. december 12-én született a Hedmark megyei Løten városában. Anyját és legidősebb nővérét korán elvesztette. Ez a tény, valamint saját beteges alkata és apja vallásos képzetei erősen befolyásolták Munch érzékeny elméjének kibontakozását, és alapvetően meghatározták művészetének nyugtalan, önmarcangoló jellegét.

Det syke barn („A beteg gyermek”)
Alig töltötte be a 20. életévét, amikor megfesti első érett munkáját, A reggel-t, mely egy félig felöltözött fiatal lányt ábrázol az ágy szélén. A kép egy mesterien kivitelezett naturalista fény- és hangulattanulmány.

Egy új, a naturalizmus kötöttségeitől felszabadult festői stílus jelenik meg A beteg gyermek című festményen (1885-86, később többször újra felbukkan) melyen egy fájdalmas gyermekkori emlék átélését örökítette meg szokatlan egyszerűséggel és szigorúsággal.

Skrik („A sikoly) – az áttörést hozó expresszionista mű
Munch számára az áttörést az 1893-ban festett Sikoly című expresszionista alkotás hozta. A festményt mind a mai napig az expresszionista szorongás erőteljes, meghatározó kifejezéseként tartják számon. Ez az egyik legtöbbet használt motívum a világon, megszámlálhatatlan reprodukció készült róla, bögrékre, trikókra, könyvborítókra és egéralátétekre.

Ezután számos más festmény következett, mint a Vampyr („Vámpír”), Madonna, Stemmen („A hang”), Aske („Hamu”) vagy a Livets dans („Az élet tánca”). Majd jött a nagy kompozíció, a Kvinnen i tre stadier („A nő három életstádiuma”) (1894). Ez utóbbit gyakran emlegetik úgy, mint Munch nőkről alkotott ambivalens szemléletének összegzését.

Grafikák
1894-ben Munch elkezd foglalkozni a grafikus művészetekkel, először rézkarcokat és litográfiákat készít, majd pár évvel később fametszeteket - alaposan megújítva ezt a műfajt. Az olyan lenyomatok, mint A beteg gyermek, Kyss („A csók”) vagy a Madonna a legelismertebb modern grafikák közé tartoznak. Munch több mint 700 grafikai művet alkotott, többek között 200 rézkarcot és 140 fametszetet; a többi litográfia. Alkotásainak témája nagyban hasonlít festményei tárgyához.

Az Oslói Egyetem aulájának dekorációja
Az 1900-as évek első évtizedében Munch alkotásai magukon hordozzák az idegösszeroppanással küzdő festő betegségének jegyeit. 1908-09-ben végül hat hónapot töltött egy koppenhágai klinikán. A kórház elhagyása után visszatért Norvégiába és Kragerøben telepedett le. Újult erővel látott neki a hatalmas feladatnak – az Oslói Egyetem Aulájának megfestéséhez – mely feladatot jelentős ellenállást leküzdve egy versenyben nyert el. Az Aulát 1916-ban avatták fel, és az alkotás a norvég monumentális festészet meghatározó művévé vált.

Edvard Munch 1944. január 23-án hunyt el.

Gyűjtemények
Munch munkásságának legnagyobb gyűjteményével jelenleg az oslói Munch Múzeum rendelkezik (Munch-museet). Az oslói Nemzeti Galéria ( Nasjonalgalleriet) is számos kiemelkedő festménnyel és a grafikák széles választékával büszkélkedhet. A Bergeni Művészeti Múzeumban (Bergen Kunstmuseum) is található több festmény és közel 100 grafika.

Munch műveit megtaláljuk több nagyobb észak-európai múzeumban, és számos német és svájci gyűjteményben.

Az ellopott festmények
A Sikoly című festmény Nemzeti Múzeumban őrzött példányát 1994 februárjában ellopták, de körülbelül három hónappal később már a helyére került. 2004-ben a Munch Múzeum Sikoly és Madonna festményeit felfegyverzett rablók lopták el, melyeket aztán két évvel később találták meg.

Forrás: Norvégia hivatalos honlapja Magyarországon