Allen Ginsberg:Meszkalin

Nemtom, nem volt még srácom és ahogy elnézem magamat nem is lesz

Rohadék Ginsberg, meztelenül bámultam ma a tükörbe
kifigyeltem a vén koponyát kopaszodom
ritkuló hajam alatt a konyha fényében a kókuszom úgy csillog
mint valami szerzetes koponyája a vén katakombákban ahol
zseblámpájával világít az őr
a nyomában járó turistacsordának
szóval az ott a halál
a cicám nyivákol és benéz a kamrába
Boito énekel a lemezen ma este ősi dalt az angyalokról
Antinous mellszobor a megbarnult fényképen állhatatosan bámul lefelé a falról
fény zuhog az Isten törékeny kezéből fagalambot küld a földre a hidegvárű szűznek
Beato Angelico mindensége
a macska megveszett és hol itt hol ott kaparászik
a padlón

Mi történik ha a halál gongja fejbe csapja a rohadék ginsberget
miféle mindenségbe lépek be akkor
halál halál halál halál halál a macska nyugton van
megszabadulunk-e valaha is tőled -- rohadék ginsberg
Akkor rohadj csak, hála Istennek tudom
hála kinek
hála kinek
Hála neked, Ó Uram, szememen túl lakozó
az ösvénynek valamerre vezetnie kell
az ösvénynek
az ösvénynek
a hajók rohadék rakományán át, Angelico orgiáin át
Ping, lebabázni és tűnni a francba
talán ez a válasz, nem tudod amíg nincsen srácod
Nemtom, nem volt még srácom és ahogy elnézem magamat nem is lesz

Igen, meg kéne javulnom, meg kéne házasodnom
kitalálni hogy mi ez az egész
de ki nem állhatom ezeket a rám ragadó nőket
Naomi szaga
öeee, nyakig vagyok ebben a megszokott rohadék ginsbergben
nem bírom már a fiúkat se
nem bírom
nem bírom
és tényleg ki akarja magát meglöketni
Hatalmas tengerek tűnnek tova
az idő árja
és ki akar híres lenni és autogrammokat osztogatni mint valami filmcsillag

Tudni akarom
tudni tudni röhejes akarom akarom MIT rohadék ginsberg
Tudni akarom mi történik azután hogy elrohadok
merthogy én máris rohadok
hullik a hajam pocakom van és utálom az egész nemiséget
a mindenség a seggemre nehézkedik túl sokat tudok
és mégsem eleget
tudni akarom mi történik azután, hogy meghalok
nyugi idejében meg fogom tudni
csakugyan kell azt nekem már most tudni?
van annak haszna van annak valami haszna haszna haszna
halál halál halál halál halál
isten isten isten isten isten isten isten a Magányos Vadász
az írógép ritmusa

Mit tehetek az Égért én aki itt döngetem az Írógépet
Torkig vagyok fordítsd meg a lemezt Gregory ó de klassz éppen azt csinálja
és nagyon jól tudom hogy egymillió fül
egymillió iszonytató fül, a mindenféle érintkezés
a túl sok kép az újságokban
megfakult megsárgult lapkivágatok
Eltávolodom a verstől a sötét elmélkedés felé

az elme mocska
a világ mocska
az ember félig mocsok
a sírban teljesen az

Mire gondolhat most Williams Patersonban, annyi halállal a vállán
olyan hamar olyan hamar
Williams, mi a halál?
Szembenézel-e pillanatonként a nagy kérdéssel
vagy elfelejted és a reggelinél vén dög szerelmed arcába bámulsz
kész vagy-e ujjászületni
kimaradni a világból és bejutni az égbe
maradj csak ki, maradj csak ki
és ezzel kész -- és nézz végig egy életet -- az egész öröklétet -- semmivé
lett, a hold beugratós kérdésévé amire nem tud felelni a föld
Ne adj Üdvöt az embernek! Ne adj Üdvöt az embernek! Ne adj Üdvöt az nekem! Ne!

Céltalan írni ha a szellem nem vezérel


(Orbán Ottó fordítása)


Forrás: Allen Ginsberg: A leples bitang. Európa Könyvkiadó, Budapest, 1984.