Magyarország első apátsági sörfőzdéje

Miután megízlelte, a konvent egyhangúlag hirdetett véleményt, miszerint a sör jónak bizonyult: Vidit et gustavit, quia bona esset avagy Megkóstolván látta hogy az jó.

A főzetből egy akóval félretétetett a jószágkormányzó és meginvitálta a falubeli fiatalságot másnap litánia után, hogy emlékezet okából áldomást igyanak. A monostor konyha-kapuja mellett volt a mulatságos esetekkel tarkított sörkóstoló​, hol is​ ki -​ ki tehetségéhez képest benyakalt az új seritalból. - valahogy egyszer régen igy kezdődött a történet.
2015. szeptember 11-12-13-án a Főzdefeszten
bemutatkozik az idén augusztusban piacra lépő a Bakonyi Betyár Napokon debütált Zirci Ciszterci Apátság monostori sörfőzdéje. Valódi apátsági: szerzetesek kezdtek kézműves sör készítésébe. Magyarország első apátsági sörfőzdéje a nyolcszáz éve alapított Zirci Ciszterci Apátság pincéjében nyílt meg.

A Zirci Ciszterci Apátság idén nyáron indította el Magyarország első monostori sörfőzdéjét az apátság épületének pincéjében.  Zircen nem ez az első sörfőzde: 1735-ben a ciszterciek már készítettek sört. Bár az eredeti sörfőző műhely már nincs meg, de az apátság arborétumában ma is megtekinthető a Seres-tó, amelyet egykor a sör hűtésére használtak, valamint a mellette álló épület, melyet sörháznak neveznek a helyiek mindmáig. A világ leghíresebb sörfőző  szerzetesrendjének tartott ciszterciek számára mindig fontos volt az önfenntartás, éppen ezért a ciszterci szerzetesek évszázadok óta különféle gazdálkodó tevékenységekkel biztosították, illetve alapozták meg gazdasági függetlenségüket, működésüket, oktatói és lelkipásztori küldetésüket. A Zirci Apátság a söreladásból származó bevételét elsősorban az apátsági feladatok ellátására és önfenntartására fordítja majd.
A bakonyi erdőkben négyszáz méter magasan fekvő Zirci Apátságot III. Béla magyar király alapította 1182-ben, ahová a franciaországi Szent Bernát által létrehozott apátságból, Clairvaux-ból (Burgundia) érkeztek az első ciszterciek. Számuk Magyarországon a XV. század végére jelentősen csökkent, és a XVI. századra a török pusztítás idejére megszűnt a ciszterci szerzetesi jelenlét magyar apátságainkban. Több mint kétszáz évig, egészen 1726-ig vártak arra, hogy újjáépíthessék a lerombolt apátságot. A befogadó készségükről,  családiasságukról, szorgalmukról és gazdasági innovációs készségükről ismert ciszterciek tanító tevékenységet is vállalnak az 1800-as évek elejétől. A második világháború után a kommunista diktatúra internálta, bebörtönözte a cisztercieket és ismételten szerzetes nélkül maradt Zirc. A rendszerváltás után újra visszatért a ciszterci szerzetesi közösség a zirci monostor falai közé. 1990 és 1998 között mind a négy egykori gimnáziumát visszakapta a Zirci Apátság.
 A ciszterci szerzetesek életét szabályozó , Szent Benedek által írt Regulában fontos szerepe van a közösségi alkalmaknak, így az imádságnak, az étkezéseknek vagy éppen a kötetlen beszélgetésnek. Az étkezések és a rekreációs alkalmakkor kerül asztalra - főleg az északi területek monostoraiban, bor hiányában - a sör, melynek mértékletes fogyasztása egészséget támogató és a társasági alkalmakat erősítő termék évszázadok óta.
Bár az Apátság könyvtárában találtak a sörfőzés történetére vonatkozó iratokat , az eredeti receptek egyelőre még nem kerültek elő. A jelenlegi receptek a modern sörfogyasztó ízlésének megfelelően, igényesen kerültek kidolgozásra.
A Zirci Apátsági Manufaktúra 2015 augusztusában három sörrel lépett a piacra: egy pilseni típusú lágerrel, egy szűretlen búzasörrel, illetve egy belga típusú ale sörkülönlegességgel.
 A Zirci Apátsági Pils  klasszikus, könnyű, kesernyés, aranyszínű láger, melyet a ciszterciek mindennapi fogyasztásra szánnak.
A Zirci Apátsági Búza  selymesen citrusos, szűretlen búzasör, amit leginkább étkezések kísérőjének ajánlanak.
A Zirci Apátsági Belga csalogató illatú, karakteresen komlózott sörkülönlegesség, mely - a régi böjti sörök hagyományát folytatva - erősebb és táplálóbb a mindennapi söröknél.
A sör főzésének és érlelésének két legfontosabb műszaki feltétele a jó minőségű víz és a hideg. A Magas-Bakony, és különösen a Zirci-medence, mindkettőt biztosítja. A sörök készítéséhez a minőség iránti elhivatottságáról is ismert rend a legkorszerűbb főzdeberendezéseket szerezte be, és építészetileg is különleges megoldást választottak: az
apátság területén belül, a bazilikához csatlakozó, szentély felőli épületszárny pincéjét választották a sörfőzés helyszínéül.
A ciszterci rend mindig közvetlenségéről, családiasságáról volt híres.
A szerzetesek életében a közös étkezés szakrális szerepet kap, mint „csapatépítés", a közös szellemiség őrzője és segítője. Ennek az ezerötszáz éves hagyománynak fontos üzenete van a mai ember számára is: „Az egyetlen olyan alkalom manapság, amikor emberek leülnek egymással, és hosszasan beszélgetnek: az étkezések ás a kulturált italfogyasztás. Nekünk is nagyon fontos, hogy a munka és az imádság mellett a közösségünk segítse és támogassa innovatív képességével, termékeivel az emberi kapcsolatok formálódását. Reméljük. hogy a sörünket az emberek ebben a szellemben fogyasztják majd, és a napi „mókuskerékből" kiszakadva családjukra, barátaikra, egymás gondolataira, lelkére is figyelnek közben." - osztotta meg Dékány Sixtus zirci apát gondolatait a kulturált közös sörivásról.
A söröket augusztus közepén Zircen, főzdelátogatáson mutatták be  a Bakonyi Betyár Napokon, amikor meg is lehetett kóstolni azokat. Az apátsági sörfőzde ezután is látogatható lesz szervezett keretek között csakúgy, mint az Apátság felújított Látogatóközpontja. Szeptember 1-jétől a budapesti Élesztőben, Léhűtőben és más budapesti kézműves-sörözőkben, illetve a mostani szeptemberi Főzdefeszten is bemutatkozik a Zirci Apátsági Manufaktúra. A Zirci Apátsági Sörfözde termékei elsősorban a dunántúli és a fővárosi vendéglátóegységekben lesznek megvásárolhatóak.

www.zircimanufaktura.hu
https://www.facebook.com/zircimanufaktura

Lantai  József - EuroAstra