I. Erzsébet

1533. szeptember 7-én született I. Erzsébet
 

I. Erzsébet VIII. Henrik (Tudor) és Boleyn Anna lánya volt.

Nicholas Hilliard festménye (1575)

I. Erzsébet trónra lépésekor a gazdaság igencsak gyenge volt, hajóhadak híján nehézkes lett volna akármilyen tengeri csata, Spanyolország fenyegető fellépése és Calais elvesztése igencsak nagy nehézségeket okozott a királynőnek. A vallási megosztottság még mindig megoldatlan volt, és az ebből következő ellentétek folyamatosan áldozatokat követeltek. A gazdag városi polgárság támogatta Erzsébetet, ami védelmet jelentett számára az őt ellenző főpapokkal szemben.

A királynő támogatta a föld körüli utakat , s viszonya a kalózokkal igen jó volt. Vezetőjük Drake és Hawkins admirális volt. Kifosztották a portugál és spanyol hajókat, hogy kincseket szerezzenek a királynő jóváhagyásával. Ennek egy részét befizették a királyi kincstárba, s a kalózok Anglia első észak-amerikai gyarmatát a szűz királynőről nevezték el Virginiának. Egyre jelentősebb lett Anglia tengeri kereskedelme. A kereskedelmi vámok a bevételi forrás fontos részét képezték. 1588-ban a spanyol és portugál (ekkor a két ország perszonálunió volt) birodalom hajóhadat, az ún. Nagy Armadát küldte Anglia ellen. Az angol flottának sikerült visszavernie az armadát. Anglia nagyhatalommá vált.

Erzsébet a politikai megfontolásokból tett házassági ajánlatokat mindig elutasította. Sok értelmét a házasságnak valószínűleg azért sem látta, mert egy vele született rendellenesség miatt nem lehetett gyermeke, bár egyesek szerint Robert Dudley-tól szükletett egy fia, Arthur Dudley, aki néha felbukkant az udvarban.

Bár Erzsébet elvárta, hogy „szűz királynőként” emlegessék, az uralkodónak voltak kegyencei és szeretői. Legnagyobb szerelme, az igazi, Robert Dudley volt, Leicester grófja. Idősebb korában ismét akadt egy férfi, Robert Devereaux, Essex grófja, de az admirálist egy állítólagos összeesküvés miatt kivégeztette. Sosem ment férjhez, ám tekintélye ettől még nagyobb lett, és a tény, hogy egy nő egymaga képes arra, hogy egy egész országot irányítson, örökre belevéste magát az utókor emlékezetébe.

45 évig volt Anglia királynője, utód nélkül halt meg. I. Jakab, Mária fia, VII. Henrik ükunokája lett a trónörökös.

Kapcsolódó tartalom: I. Erzsébet zűrzavaros uralkodása