Asbóth Oszkár helikoptere

1928. szeptember 9-én emelkedett fel. Fennmaradáshoz nem kellett olyan nagy sebességgel mozognia, mint a repülőnek.

A helikopter története már az ókorban elkezdődött: ie. 400 körül a kínai gyerekeknek volt egy ehhez hasonló játékuk. Véletlen egybeesés, hogy a Wrigth testvérek, a repülés úttörői gyermekkorukban kaptak egy ilyen röptető játékot, amely teljesen lenyűgözte őket. A kereskedelem révén ez a játék bejárta egész Európát.

A helikopter olyan aerodinamikus légi jármű, amely motor segítségével forgatott szárnyakkal tudja önmagát a levegőbe emelni. Repülési magasságát és irányát nem szárnyakkal és vezérsíkokkal, hanem a forgószárnyak állásszögének változtatásával tudja szabályozni.

A helikopter szó a görög helix (csavar) és pteron (szárny) szavakból keletkezett. Az első elképzelés egy emberszállító helikopterről Leonardo da Vinciben fogalmazódott meg a XV. században, de csak a XX. században, a motormeghajtású repülőgépek után kezdődhetett meg gyártásuk. A motormeghajtású helikoptert a szlovák származású Jan Bahyl találta fel. Az első stabil, sorozatban gyártott típust Igor Sikorsky tervezte. Az első irányított repülést helikopterrel 1916-ban Buenos Airesben hajtották végre.

Asbóth Oszkár nem elégedett meg a kötött helikopter nyújtotta eredményekkel, hosszas kísérletezés, több mint 10 év után elkészítette 120 lóerős helikopterét, a helikopter 9 hengeres motorral volt szerelve és már képes volt a helyből való felszállásra, merőlegesen fel tudott emelkedni.

Az AH-1 nevet viselő jármű 1928-ban emelkedett először a magasba. A kísérletet siker koronázta, s még számos eredményes repülést tudtak végrehajtani a géppel. Asbóth munkatársai: Hosszú István pilóta 87, Víg Mihály művezető 95 alkalommal emelkedett a levegőbe. Összesen 192 kísérleti repülést hajtottak végre, ezalatt Asbóth négy helikoptertípusa 29 órát töltött a levegőben. A legnagyobb magasság 30-50 m között volt csak azért, mert a kényszerleszállás lehetősége még nem volt megoldva.


Forrás: József Attila Könyvtár Dunaújváros