1894. június 7-én született Boncza Berta

Költői nevén Csinszka, Ady Endre majd Márffy Ödön felesége.

 

"Csinszka nem a saját verseiből él igazán, hanem azokban az örök poémákban él, melyek általa születtek akkor, amikor Ady már a halottak élén állott."

Remenyik Sándor  (Erdélyi Helikon 1932/2)

 

Márffy Ödön festménye

Csinszka a XX. század eleji múzsa-típus jellegzetes alakja. A korszak hasonló több művészt inspiráló hölgyei közül leginkább Alma Mahlerhez lehet hasonlítani. Akárcsak Alma, Csinszka is számos művészeti ágban kipróbálta magát: komolyan foglalkozott képzőművészettel, még Kernstok Károly szabadiskoláját is látogatta egy időben. Verseket, novellákat, szecessziós hangulatú, irodalmi leveleket írt, elsajátította a fotográfia akkoriban bonyolultnak számító technikáját. Ám sem elég tehetség sem elég szorgalom nem volt benne, hogy valamilyen művészeti ágban valóban jelentőset alkosson.
Versei először 1931-ben, önéletrajzi írásai csak jóval halála után, 1990-ben jelentek meg nyomtatásban. Néhány rajza, fényképe köz- és magángyűjteményekben megtalálható. Csinszka valódi tehetsége abban rejlett, hogy személyisége másokat ösztönzött alkotásra. Tabéry Géza kamasz-szerelmükről írta a Csucsai kastély kisasszonya című könyvét, A fiaskóval végződő eljegyzésük történetét Lám Béla önéletrajzi regényében, a Körön kívül-ben dolgozta fel.
Ady Endre Csinszka-versei a költő kései szerelmi lírájának legjelentősebb ciklusa (Őrizem a szemed, Ceruza-sorok Petrarca könyvén, Vallomás a szerelemről, Akkor sincsen vége, De ha mégis?, Egy háborús virágének). 1917 januárjában meghalt Boncza Miklós, és az év őszén Ady és Csinszka beköltözött a tőle örökölt budapesti lakásba. Csinszka lelkesen látott hozzá új otthonuk berendezéséhez, de Ady ekkor már súlyos beteg volt, és 1919. január 27-én meg is halt.
Az ifjú özvegy egy ideig Babits Mihállyal keveredett viharos szerelmi kapcsolatba, amelynek egy év után szakítás lett a vége. Ezt követően kezdődött viszonya Márffy Ödön festőművésszel, a Nyolcak művészcsoport tagjával, akihez 1922-ben feleségül ment,Feleségéről Márffy Ödön portrék, aktok, jelenetek sorát alkotta, a róla készült festmények, és grafikák száma meghaladja a százat, ezért Márffy ezen alkotó periódusát Csinszka-korszakként szokták nevezni. Megkapó pasztellportrén örökítette meg Csinszkát Rippl-Rónai József is, Móricz Zsigmond pedig a Tündérkert című regényének kis boszorkányát mintázta róla.

Forrás: József Attila Könyvtár - Dunaújváros