Hatvanöt éves az Újvidéki Rádió

Hatvanöt éves az Újvidéki Rádió, amelyet aranykorában, a kommunizmus utolsó másfél évtizedében a Kárpát-medencében mindenhol hallgattak a magyarok, de azon kívül is, a magyar diaszpóra körében is népszerű volt. Az Újvidéki Rádió 1949. november 29-én, a Jugoszláv Szocialista Köztársaság születésnapján kezdte meg működését. 

A Kossuth Rádió Határok nélkül című műsorában Klemm József, a vajdasági közszolgálati rádió igazgatója idézte fel a rádió 65 éves történetét. Elmondta: az Újvidéki Rádió beindítása politikai döntés volt – azzal a céllal, hogy ellenpropagandát fejtsen ki az ország a külföldi propagandával szemben. Azok az emberek, akiket újságírói tapasztalat nélkül az Újvidéki Rádióhoz vezényeltek, nagyon gyorsan felfogták, hogy a rádiónak sokkal nagyobb küldetése lehet, mint amit a hatalom neki szánt. A műsort öt nyelven sugározták, s nem egészen egy évvel az indulás után megjelent a sportműsorok, s hangjátékot is adtak. A rádió raktárában több mint négyezer darab, tíz nyelven készült hangjátékot őriznek, melyek negyede magyar nyelvű.
Az Újvidéki Rádió néhány év alatt a régió egyik leghallgatottabb adójává nőtte ki magát, Genfben olyan jó minőségű, középhullámú sávot biztosítottak neki, amelynek köszönhetően a műsorok Kis-Ázsiáig foghatóak voltak, mesélte Klemm József.

A rádió aranykora a hetvenes-nyolcvanas évekre tehető, a szerkesztőségben dolgozott többek között Gion Nándor, Tolnai Ottó, Hornyik Miklós, Vékás János. Volt olyan időszak, amikor tíz-tizenkét író dolgozott a rádióban, de a vajdasági értelmiség is megtiszteltetésnek érezte, ha szót kapott a műsorokban. A rádió megszólaltatta azokat a disszidens magyar írókat is, akik abban az időben az anyaországban nem kaptak lehetőséget. Az Újvidéki Rádiót sokan azért hallgatták, mert sokkal objektívebb volt, mint a magyar adások.

A kilencvenes években rákényszerítették a rádióra, hogy a háborús propagandát hirdesse, s ennek következtében nagyon sok jó tollú újságíró hagyta el a szerkesztőséget, a nyugdíjba vonultak helyébe pedig nem lehetett fiatalokat felvenni, folytatta Klemm József. A 2000-es évek elejéig a rádió szervezett, szándékos tönkretétele zajlott. A 2000-es években azonban a szerkesztőség ismét talpra állt, sikerült megőrizni a 24 órás magyar adást, ami egyedülálló nem csak a régióban, hanem egész Európában is.

Klemm József hangsúlyozta: az Újvidéki Rádió ma is felvállalja, a nemzetmegőrző, nemzetegyesítő, nemzetintegráló szerepet, a vajdasági magyarság érdekeit igyekszik képviselni, s nem vált egyetlen politikai párt szócsövévé sem. Hozzátette: nagyon jó az együttműködés az anyaországi médiumokkal, elsősorban a Magyar Rádióval, de az MTVA-val is. 

  Forrás: Kossuth Rádió, Határok nélkül | 2014. 12. 03. 07:49:00