Augusztus 20.

.

A Szent Jobb hermája ötvösművészeti remekmű

 
Egész életemet végig kísérték szűkebb és tágabb környezetem elnevezéseinek változtatásai. Utcák, terek, városok, gyárak, stadionok, iskolák, színházak neve oda-vissza változott, az aktuális hatalom ideológiája szerint. Nem feszegetném bővebben a kérdést, szeretnék később részletesebben írni a jelenségről.

A névváltoztatás augusztus 20-ára, az egyik legrégibb magyar ünnepnapra is jellemző volt. Indulásként Szent István király napja, a keresztény magyar államalapítás, a magyar állam évezredes folytonosságának emléknapja. Az ünnepi dátumot Szent László király határozta meg 1083-ban ezen a napon, VII. Gergely pápa hozzájárulásával oltárra emeltette I. István relikviáit a székesfehérvári Bazilikában, ami szentté avatásával volt egyenértékű.
Nagy Lajos uralkodásától (1342-1382) kezdve egyházi ünnepként élt tovább e nap Magyarországon, de az egyetemes egyház nevében csak 1686-ban XI. Ince pápa nyilvánította világszerte ünneppé. A pápa akkor elrendelte, hogy Buda vára töröktől való visszafoglalásának évfordulóján az egész katolikus világ évente emlékezzen meg Szent István ünnepéről.
Mária Terézia nemzeti ünnepként a naptárakba is felvétette. 1771-ben ő hozatta Bécsbe, majd Budára István kézfej ereklyéjét, a Szent Jobbot, amelyet ez időtől körmenetben vittek végig a városon.
Az augusztus 20-i ünnep összefonódik a Szent Jobb körmenettel. István 1083-as szentté emelésekor épen találták a koporsójában. Az 1222-es Aranybulla is törvénybe iktatta tiszteletét. Valószínűleg a tatárjárás vagy a török idők alatt veszett el, jóval később (1590 körül) Raguza (Dubrovnik) dominikánus kolostorában találtak rá, IV. Béla vitette oda menekülése során. A Szent Jobb ezüst hermáját (ereklyetartó), amely ötvösművészeti remekmű, Budapesten a Szent István-bazilikában őrzik.
Az 1848-as szabadságharc leverése után a bécsi udvar betiltotta az ünnepet, hiszen Szent István a független magyar állam szimbóluma volt. Az 1867-es kiegyezést követően az ünnep visszanyerte régi fényét, majd 1891-ben Ferenc József az ipari munkások számára is munkaszüneti nappá nyilvánította, 1895-ben pedig a belügyminiszter elrendelte ezen a napon a középületek fellobogózását a címeres zászlóval.
1945-ig nemzeti ünnep volt augusztus 20-a, ezután eltörölték, mit keresett volna az első királyunk körüli történet egy új köztársaságban? Elnevezték az „Új Kenyér Ünnepének”. Az 1949-es új alkotmány hatályba lépésekor az „Alkotmány Napja” lett. 1950-ben az Elnöki Tanács törvényerejű rendelete a „Népköztársaság Ünnepévé” nyilvánította.
A rendszerváltozással ismét felelevenedtek a régi tradíciók, 1989 óta ennek megfelelően rendezik meg a Szent Jobb-körmenetet. Szent István ünnepének végső rehabilitációja 1991-ben történt meg: az első szabad választáson létrejött Országgyűlés 1991. március 5-i döntése  Szent István napját a Magyar Köztársaság hivatalos állami ünnepe rangjára emelte.

Láng Róbert - EuroAstra