Népművészetünk jelképei és jelképrendszerei

Konferencia a Pesti Vigadóban Kobzos Kiss Tamás emlékére.

Kalotaszegi hímzés

Dr. Solymosi-Tari Emőke, a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti Tagozatának vezetője nyitotta meg az egész napos konferenciát, amelynek célja a bibliai idézet alapján: „..világító jelek az ég mennyezetén…”.

Jankovics Marcell művelődéstörténész a Kárpát-medence széleiről származó hímzések „elnövényesített” jeleiről beszél: Világfa, villa, villő. Amit mi tulipánnak hívunk, az valójában kehelyszerű V alak, nőábrázolásnak tekinthető. A V lehet hajlított (U alak), formázhat kígyót, sárkányt vagy madarat is. Néhol kardos mintának nevezik, jelenthet vázát, Zeusz villámát, szigonyt, lantot vagy villőt (tündért, boszorkányt). Ha lefelé hajlik, akkor fűzfa-ábrázolás. A betű is jel. Hímezhetnek bele címert, mutathat pikkelyes sellőket is.

Szemadám György festőművész Jankovics Marcellel írott közös könyvükről, A szimbólumok világáról szólt. Az archaikus ember polihisztorként látta az összefüggéseket, számára mindennek jelentése volt, amit egész életében felhasznált. Ma már specializálódtunk, csak egy-egy részterületet ismerünk, a világ egészének működéséről nincs átfogó képünk. Az ősi kultúrák magasrendű tudására kell törekednünk. Az iskolai tananyag az ismeretek egy részét egymástól elkülönítve tanítja, emiatt nem tudjuk „összerakni” a világot. A bemutatott képeken az egyiptomi figurák nem néznek ránk, mert a két világ között nincs kapcsolat. A teremtés-ábrákon a női lélek hozza meg az éjszakát. A nő a Tejút, a nedvedző fa és a termékeny föld. III. Totmesz sírjában találták meg Nutot, az égi tehént formáló halottas ágyat. A piramisok felirataiból kiolvasható, hogy a női tehén az anya, a tejforrás és a Tejút, egyben a lélek temetője. Nut V alakban feltartott karokkal, szembenéző arccal a koporsó belső fedelén jelenik meg – csak a halottnak.  

Korondi tál

Mihályi Gábor, a Magyar Állami Népi Együttes vezetője, koreográfusa „lábművesnek” nevezi magát. A tánc a szimbólumok titkos és misztikus világát idézi meg. Az ütemes mozgás az ember legősibb megnyilvánulása: kapcsolattartás, sámánok nyelve, imádság, remény, szórakozás és egyben közösségi esemény. A tánc az újrateremtett valóság a színpadon, teli jelképes tartalmakkal. Sokan rossz szemmel nézték a tánc eksztatikus révületét. A tulipán motívum a mozgásban az élet kapuja, idézte az előadó Juhász Ferenc és Weöres Sándor egy-egy versét. A tánc eleme gyakran az életfa, a világ tengelye, a jelmez hozzá az örök élet üzenethordozója.

Csernyus Lórinc építész az építészeti archetípusokról beszélt – a parasztháztól a romkocsmáig. A magunk köré épített tér, akár letelepedett, akár vándorló népeknél vizsgáljuk, teli van jelekkel. Ritkán látott kép a tevére szerelt, egyszemélyes mobilház. A barlang- és a cölöpházat már többen ismerik, mindkettőt jellemzi a hajlított tető. A hajlék jelentése, hogy hajlítom magam fölött a teret. A jurta is mobilház, egyben szakrális építmény. Az egysejtű építmény szögletes, egyszobás, gerinces, és helyi anyagokból készült. A kemence melletti nyílás ablakul szolgált. Az ilyen házat ökrökkel el tudták vontatni más helyre. A kétsejtű ház szoba-konyhás, de egy légterű, hozzá tartozhat a pitar vagy tornác. A padlásteret mestergerenda választotta el a lakótértől, oda akasztották fel a bebugyolált csecsemőket úgy, hogy a fejük Kelet felé nézzen. A halottakat pedig Nyugat felé fektették. A háromosztatú háznak tornáca van, de csak Közép-Európában! Másutt nincs tornác, amely szélfogó és esőfogó szerepet tölt be az éghajlattól függően. Városi környezetben a pitar vagy tornác szerepét a gang tölti be. A tűzhely eleinte egysejtű, központi, a ház lelke. Sok szavunk őrzi a fontosságát: családi tűzhely, háztűznéző stb. A városias házakban már ilyen nincs. A ház szavai megfelelnek az emberi test tagjainak (Makovecz szerint). Az L alakú ház polgárosodott, iparosodott családra utal, de a pitar megmarad. Az U alakú házat többen lakják, még földszintesek, de lehetnek benne bérlakások is. Az asztal a kemencés konyhában van. Az emeletes házak földszintjén később üzletek vagy istállók kapnak helyet. Minden háznak külön kútja van 1866-ig. A 20. századi panelházak után Pakson és Sárospatakon kísérleteztek különböző újabb típusú bérházakkal. A 21. századra a régi, lepusztult bérházakban az udvar új funkciót kapott: kidobott bútorokkal berendezve megjelentek a romkocsmák – először nem nálunk, hanem Németországban, újabb hagyományteremtő szándékkal. És működnek!  Felkerültek az idegenforgalom térképeire.

Kalmár Ágnes. a Szórakaténusz Játékműhely főmuzeológusa sokféle jelképet talált a játékok között a néphagyományok tükrében. Leginkább jellemző motívum azonban a spirál. Előfordult szent helyeken, cserepeken, sziklarajzokon, ókori ábrázolásokon, szinte mindenütt. A spirál a végtelent, az örökkévalóságot jelenti, a legtöbb társasjáték (azaz szociális játék) alapja, a fejlődés szimbóluma. 20. századi könyveket hozott fel példának, többek között Karinthy Frigyes: Zsuzsi Bergengóciában című művét.

Vidák István nemezművész, a Népművészet Mestere Az elfelejtett ősök árnyai címmel tartotta meg előadását a minták kacskaringóiról és virágcsokrairól, amelyeket a keleti hímes tojásokon is megfigyelhetünk.  A viráginda 300 ezer éve használatos folyamat-ábra. Hasonlóan gyakori a faág rajza vagy a szarvasagancs. Jelentése: két folyó összefolyása, azaz két ember egymásba olvadása. Nedveikből új nedv (élet) keletkezik. Az apró pontok közöttük a sátrak helye. Türkmenisztánban kosfejjel díszítették az ablakokat, a temetőket, sőt, a bazárokat is. A kosfej jelentése: az ősök árnya. Rajza fellelhető a kemencéken, iráni dzsámikban vagy a falat borító és a szőnyegként szolgáló nemezeken. Az imádságos nemezeken szarvak és pöttyök vannak. Ők nem összetett kézzel, hanem feltartott karral imádkoztak – ez a szarv-ábrázolás másik értelme. A kos a pásztornépeket jellemzi, hiszen a juhok szaporodásából éltek. Vidák István felhívta figyelmünket Pap Gábor és Lükő Gábor vonatkozó kutatásaira, valamint Nagy Mari társszerzővel írt Kosszarv című könyvére.

Kósa Klára keramikusművész, a Népművészet Mestere tartotta az egész napos konferencia legélvezetesebb előadását Az Éden kertje, az isteni hármas szám és a magyarság virágai címen. Ízes tájszólása és vetítései külön élményt jelentettek a nagyszámú hallgatóságnak. A vázák és a tányérok kék-zöld színei az Édenkert, vagyis az ártatlanság jelképei. Az ember örök törekvése visszaszerezni az Édent, s vele a halhatatlanságot. A halottaknak azért viszünk virágot, hogy az Édenkertben érezzék magukat, ahol az ember a világ közepe, s a tartózkodás veszélytelen. A Tudás Fája a hét szabad művészetet és a Teremtés napjait jelenti. Az Élet Fája háromágú. A fán lévő madarak a lélek Istenhez való felemelkedésének vágyát mutatják. Megjelenhet rajtuk az élet és a halál madara is. A sas a madarak királya, a karmai közt vergődő kígyó a gonosz legyőzését jelenti. A galamb a hűség jelképe, a turul a megmaradásé, a főnix halhatatlan lett, miután megette Éva almáját. A számoknak egyenként saját értelmük van. A koszorú az öröklét és a győzelem jele, valamint jelzi, hogy nincs eleje és vége, csak folytatása. Az újszülött érkezésekor koszorút kötnek az ajtóra, ha fiú, kék búzavirágból, ha lány, rózsaszínű virágból. A szomorúfűz (főleg a reformátusoknál) meghajlás az isteni parancs előtt. Kósa Klára elmondta, hogy Mózes kőtábláin 613 jel szerepel. Különös a hármas szám: az isteni rend, tökéletesség, szentháromság, hit-remény-szeretet jelképe, a múlt-jelen-jövendő foglalata, a Szent Család száma, a betlehemi három király és a három pásztor száma, három keresztfa állt a Golgotán, Jézus a 3. napon feltámadt, majd háromszor jelent meg a tanítványainak. Továbbá három a magyar igazság, évente három nagy egyházi ünnep van, a mesebeli lakodalom három napig tart, háromszög… és sorolhatnánk. A hagyomány a jelképek szeretete. Kiemelkedő a nyolcas szám is: a reformátusok nyolcágú csillaga, a kazettás mennyezetek beosztása és a nyolc magyar tájegység szimbóluma. A mezőtúri fazekasok ötven féle virágot rajzoltak a tárgyaikra. A zöld náluk az egészség, a fekete a tisztaság, a fehér a ragyogás jelképe. Ábráikon gyakran szerepel a porcsinrózsa (veronika), amiről talán kevesen tudják, hogy leveléből antibiotikum nyerhető. A szőlő és a rózsa a szerelem jelképe (sub rosa = titok, a gyóntatószék felirata), a liliom Mária virága – a fazekasok kedvenc motívuma. A kemény munkától megvastagodott ujjak nyomán lett a liliomból tulipán! Eredetileg nem magyar jelkép. Akad még a rajzokon gránátalma, hóvirág, ciklámen (Mária vérző szíve), mirtusz (szerelem, csillag jele), gyógyító kamillavirág, kardvirág (fiút hozó növény), napraforgó (Isten felé fordulás), rozmaringág (remény, frigy), életfa madárral, alatta forrás. A madár csőrében nincs zsákmány.

Nos, ezt az előadást szívesen hallgattam volna tovább!

Soós Sándor muzeológus-etnográfus Ne feledd Jézusnak rózsa-keresztfáját! című előadása következett soron. Az esztergomi Keresztény Múzeum Erdélyi Zsuzsanna Néprajzi Gyűjteménye egyik ponyvájának szimbolikájáról beszélt. Ősi napkultuszunk a hellenisztikus hatások nyomán keletkezett, és mint minden más pogány vallás, sok szimbólumával a keresztény hitbe is beágyazódott. A vallásos népköltészetben szerepel a rózsafa-kereszt. Szűz Mária maga a rózsa, az életfa – tövis nélkül. (Assisiben ma is terem tövis nélküli rózsa.) A szőlő keresztény jelkép, a rózsafüzér pedig eredetileg összepréselt rózsaszirmokból állt. Ezek lelhetők fel az említett ponyván.

Dr. Keserű Katalin művészettörténész, egyetemi tanár az öt éve elhunyt Makovecz Imre épített jeleiről szólt, miközben Hegedűs Vilmos képeit vetítette az előadásához. Makovecz a magyar néprajz és jeltudomány jeles képviselőjeként az ornamentikában juttatta kifejezésre gondolatait. Épületeit ősi filozófia hatja át, amelyekhez új formákat és fogalmakat teremtett. Egyike az élet kettősségére utaló S vonal. Makovecz díszítőrajzot tanított a Műegyetemen. A szecessziós díszítőművészet diadalútja után nála a jelrendszer letisztult formában, anyagban és technikában jelentkezett, új szimmetria-értelmezéssel, történelem előtti írott mintákkal látta el építményeit. Képzeletében hálózatokat, rendkívüli tereket alkotott ősi motívumokból, ezek megvalósítása minden művében erőteljesen nyomon követhető (ld.: paksi templom, makói fürdő stb.).

Kékedi László fafaragó, a Népművészet Mestere a köztéri népművészeti alkotások jelképvilágát idézte meg Útmutató jeleink egykor és ma címmel. Példának felhozta a Bükkben, a Királyszék-dűlőben lévő legszebb magyar betlehemet, amely a négy magyar keresztény egyház és az istállóépület együtteséből áll. A madonna palóc, a kis Jézus csángó, népviseletbe öltöztette a hét harsonázó angyalt. Közelében a tizenhárom aradi vértanúra emlékeztet a magyar Golgota, esténként csodálatos világítással. Itt is van lehajló tulipánfa, hajóformájú fejfa. A fejfán látható bimbó a bölcsőt, a csillag a koporsót jelképezi. Akad az aradiak között az X alakú német luteránus kereszt, napkorong, az életfa hét ága (a hét vezér jele). Kisgyőrben ugyancsak látjuk a „forgó” napkorongot, a város szimbolikus kútjából 24 év óta, évente egyszer bor folyik. A szépséges szobrok jó része Kékedi László csodálatos faragványa. Ifjú felesége elvesztését is szoborba faragta. Ezen két gyermeküket öleli át az asszony.

Bangó Aliz keramikus-etnográfus a keleti Kárpátokban élő (1991-től Ukrajnához tartozó ruszin népcsoport) huculok kutatója a helyi fazekasságról mesélt A pipázó kecske, a hegedülő pöttyös ló című érdekfeszítő előadásában. A helyi barna-sárga tónusú kerámiákon eleven alakok és életképek jelennek meg. Vallásuk eleinte görögkeleti ortodox, majd görög katolikus lett. Nyomot hagyott ábrázolásaikon a pásztorkodás (kocsul) és a rablás (hot) a havasi legelőkön. A hegyiek roppant hosszú fúvós hangszert használtak az érintkezésre. A 18. századi legendák alapján a huculok nemes lelkű nomádok voltak. A német származásúaktól tanulták meg a faúsztatást, a szövés-fonást és a tojásfestést (növényi festékekkel).  Békében éltek a fában gazdag vidékeken a zsidókkal is. A 8-9. századtól bájos karcolt, sgraffiti-technikával, de egyéni módon ötvözték a lengyel, orosz hatásokat szakrális motívumaikban. 1840-től sűrűbben tűnnek fel ábrázolásaikban Szent Miklós és Szent György figurái. Mulatságos a hűtlen feleséget megjelenítő alak a bakkecskével, itt a gonosz motívumával. A 16-18. századból kétszáz fatemplomuk maradt fenn. Érdekes, ha a kecskét tisztességesen etetik, akkor védőállat lesz. Az állatmotívumokból különös hibrideket alkottak. Szinte mindenütt jellemző az életfa és a forrásvíz, de megjelenik Ruszalka, a csínytevő is. A mindennapi élet ábrázolásában a 19-20. századi kerámiaművészetnek vagy túldíszített, vagy leegyszerűsített változata lett divatos (moszovi iskola). Ilyen a pöttyös hucul ló formából készített, gyermekjátéknak szánt síp. (Nálunk Jósvafő környékén van hucul lótenyészet. A hucul ló kistermetű, erős állat. Eredeti hazájában valóban világos pöttyök vannak a szőrén.)

Vetró Mihály nemezkészítő, művésztanár Világnak virága – fény írta jelek a kelmében című előadásában a nemezkészítés mesterségéről mesélt – elsősorban a nádudvari Népi Kézműves Szakiskola példáján. A szentpétervári Ermitázsban őrzött kirgiz nemezdarabok négyszínű virágai a szkíták 2500 éves nemezeinek hagyományait követték. A virágmotívum maga hétezer évre tekinthet vissza, sőt, a magyar Szent Koronában is megtalálható! A 8-9. századi nemeztakarókon ugyanez a motívum a Kr. e. 5. században már előfordult. A szertartások központi elemét, a fény földre szállását jelentette a „világok virága”.  László Gyula régész írta le először a kazah nemezsátor beosztását. Ebben volt férfi és női oldal. A kör alakú felső rácsszerkezetben a nőiség rombuszait középen a „köldök” világította meg, kazah nyelven: tündük, amiből a mi magyar tündöklő szavunk származik. A sátrakat Kelet felé tájolták úgy, hogy a tündük mutassa az időt. A hármas alakú, virágformájú pálya körbejárta a sátort. Ugyanezt látjuk a korondi fazekasság rácsszerkezetében: megjelennek a napfordulók időszakainak jelképei, akárcsak a román kori templomokban. A régi nemezek az ősi erőt sugározzák, hatással vannak a mai építményekre is.  

Szinte sajnáljuk, hogy az egész napos konferencia véget ért, olyan különleges megfigyelések és párhuzamok látványának részesei lehettünk a vetített képes előadásokon. 

Dobi Ildikó - EuroAstra