"A magyar filmek sokjelentésű erotikája" - digitális vetítéssorozat

Negyedszázadnyi erotikával jelentkezik a Müpamozi új sorozata

Beszélgetéssel fűszerezett, izgalmas estéket kínál a Művészetek Palotája ősszel induló filmklubja. A Leplezetlenül - A magyar filmek sokjelentésű erotikája címen futó digitális vetítéssorozat tíz magyar filmalkotáson keresztül veti fel a kérdést: milyen köntösben jelenik meg a vágy, az erotika és a meztelenség a magyar film történetében? Réz András vezetésével kiderül, mi mindenre használta fel mindezt a magyar filmművészet, és vajon hogyan sikerült a tíz rendezőnek - Bacsó Péter, Huszárik Zoltán, Jancsó Miklós, Révész György, Sándor Pál, Sára Sándor, Sólyom András, Szomjas György, Szurdi Miklós és Xantus János - a testiséggel átélhetőbbé tenni a mondanivalót.
 

A Müpamozi szeptember 15-én Jancsó Miklós 1972-es alkotásával, a Még kér a nép című filmmel indít. Jancsó egész életművével és saját kiállásával is azt példázta, amit filmre vitt: a szabadság szexi, a szabad lelkű ember szép. A nők gyönyörűek és büszkék, no és persze félmeztelenek, férfi hősei pedig - a háború utáni hazai színjátszás közkedvelt alakjai Balázsovits Lajostól Cserhalmi Györgyön át Zala Márkig - mind-mind sugárzóan szépek, jól lovagolnak, és zavarba ejtően fiatalok. A film a Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon a legjobb rendezés díját is elnyerte, most pedig keresve se találnánk jobb alkalmat, hogy a Jancsó-filmeken felnőtt generáció tagjai fiatalabb családtagjaikkal, újból „moziban" nézzék meg ezt a klasszikussá nemesedett alkotást.

Huszárik Zoltán első nagyjátékfilmje, a Szindbád enervált és neurotikus erotikája Krúdy-kötetet idéz - a Jancsó-filmmel szinte egy időben bemutatott, de azzal merőben ellentétes világképet bemutató alkotás szeptember 29-én hív vitára időset és fiatalt egyaránt. Sára Sándor filmje, a Holnap lesz fácán október 13-án már teljesen más vizekre evez, a korabeli jelenbe. Felütésként az Illetékes elvtárs hangosbeszélővel tessékeli ki a Dunában meztelenül fürdő szerelmeseket. Szinte nincs is benne szex, a levegő nem sistereg, mégis érezzük a „bármi megtörténhet"-hangulatot, ami a kort meghatározta munkaidőben és azon kívül is. Révész György alkotása, A Pendragon legenda Latinovits Zoltán vígjátéki tehetséget mutatja be, elhitetve ezzel, hogy 120-as intelligenciahányados felett lényegesen könnyebb - és módfelett szórakoztató - csajozni. Az „intelligencia alapú csábítás" alapműve október 27-én forog a Müpamozi vásznán.

A főváros évről évre egyre gazdagabb filmklubmezőnyében egyedi színfolt a Művészetek Palotája Müpamozi sorozata, hiszen a filmek által nem csupán kérdéseket tesz föl, hanem az alkotások jobb megértéséhez is segítséget nyújt. Az eddigi évek hagyományát megtartva a vetítéseket követően a résztvevők kötetlen beszélgetés formájában a gondolataikat is megoszthatják egymással Réz András esztéta vezetésével.

A Művészetek Palotája és a Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet digitális vetítéssorozatának szeptembertől januárig tartó műsorán az alábbi alkotásokat vetítik:

2014. szeptember 15. - Még kér a nép (1972)
2014. szeptember 29. - Szindbád (1971)
2014. október 13. - Holnap lesz fácán (1974)
2014. október 27. - A Pendragon legenda (1974)
2014. november 10. - Szabadíts meg a gonosztól (1978)
2014. november 24. - Eszkimó asszony fázik (1983)
2014. december 8. - Te rongyos élet (1983)
2014. december 22. - Hatásvadászok (1983)
2015. január 12. - Roncsfilm (1992)
2015. január 26. - Érzékek iskolája (1996)

Forrás: EuroAstra