A macska neve - Japán népmese

Hol volt, hol nem volt, élt egyszer egy idős házaspár. Gyermekük nem lévén páros magányban éldegéltek, amúgy csöndes-öregesen.
Történt egyszer, hogy valaki megajándékozta őket egy kismacskával.
- Ide figyelj, Mama! - szólt egy napon az öregember. - Adni kéne ennek a macskának valami jó nevet. De olyat, hogy mindenkinek az erő jusson róla az eszébe.
- Igazad van, Papa. Mi lenne, ha mondjuk Benkének hívnánk? Hiszen Benké jeles vitéz volt.
- Ugyan már, Mama! Hiszen ez nősténymacska! Hogyan is adhatnánk neki férfinevet?! - csóválta a fejét az öreg.
- Persze, persze, igaz is... Hát akkor legyen Tomoe Gozen a neve!
Ez a híres asszony egy Kiszo Josinaka nevű vitéznek volt a felesége, s arról nevezetes, hogy lovon s páncélban vonult csatába a férje oldalán.
- Cicc! Tomoe Gozen, cicc! - ízlelgette a nevet az öreg, de sehogy se tetszett neki.
- Túl hosszú! Beletörik az ember nyelve. Valami jobb kéne!
Hát ahogy így fontolgatták, latolgatták a kis jószág nevét, egyszer csak beállított hozzájuk az egyik szomszéd.
- Hát kend meg, bátyám, min töprenkedik úgy? - fordult a jövevény a macska előtt ülő öreghez. - Valami baja van tán szegénykének?
- Semmi, semmi! Csak a nevén töröm a fejem. Valami erőt hirdető nevet szeretnék, de nem jut az eszembe semmi kedvemre való.
- Ugyan már, mit kell azon annyit rágódni! Hát mért nem hívja kend Tigrisnek? Elvégre az állatok között mégiscsak az a legerősebb!
- Milyen igaza van! Tigris! Ez jó lesz! - bólogatott az öreg. Így hát abban maradtak, hogy a macskát Tigrisnek fogják szólítani.
Hanem másnap benézett hozzájuk a másik szomszédjuk is.
- Hogy hívják a cicust? - kíváncsiskodott.
- Szeretnénk, ha erős macska válna belőle, ezért elneveztük Tigrisnek.
- No, bátyámuram, ha valóban erős nevet szeretnének, akkor miért nem hívják inkább Sárkánynak? Hiszen a szólás is úgy tartja, hogy a Tigrisnél a Sárkány előbbre való!
- Való igaz! - helyeselt az öreg, s a macskát átkeresztelte Sárkányra.
Igen ám, de egyszer meghallotta a különös macskanevet a szemközt lakó ember.
- Milyen furcsa neve van ennek a macskakölyöknek! Még hogy Sárkány! Ki hallott már ilyet? - gúnyolódott.
Erre az öreg elmesélte neki, hogy s mint lett a kismacskából Sárkány. Hanem a szemben lakó ember kinevette:
- Ugyan miket beszél kend, bátyám! Hiszen ha az égen felhő nem lenne, hogyan is tudna a sárkány fölröpülni? Márpedig ha a felhő a sárkánynál gyöngébb lenne, nem bírná azt az égen megtartani!
Kissé zavarba jött az öreg a pirongatásra, de mert igazat adott a szemben lakónak, hát ettől kezdve Felhőnek szólította a macskát.
Egyszer aztán meglátogatta őket a szomszédos faluban lakó atyafiuk.
- Hallom, hogy nálatok Felhőnek hívják a macskát! De gondolj csak bele, sógor, ha elkezd fújni a szél, bizony elsöpri az égről a felhőket! Ha igazán erős nevet akarsz, akkor hívd inkább Szélnek a cicádat!
A sógor érvelése meggyőzte az öreget, s a kismacskát attól kezdve Szélnek szólítgatták.
Ám néhány nap múltán betoppant hozzájuk a hátsó szomszédjuk.
- Most jut csak eszembe, hogy kendtek nemrégiben kaptak egy kismacskát. Ugyan mi lett a neve?
- Szélnek neveztük el. Ugye jó név? - bátortalankodott az öreg, s azzal elmesélte miként cserélődött a macska neve Tigrisről Sárkányra, arról Felhőre, s a végén Szélre.
- Álljunk csak meg! - intette le a szomszéd. - Ha jobban meggondoljuk, akkor van ám valami, ami még a szélnél is erősebb! Na, mit gondol, bátyám, mi az? - adta föl a találós kérdést.
- Hm? Vajon mi lehet az? - töprengett az öreg.
- Hát a fal, bátyám! A fal! Mert fújhat a szél bármilyen erősen, azért a ház falát mégsem tudja ledönteni!
- Az már igaz! - egyezett bele az öreg, s a macska nevét Falra változtatta.
Hanem a ház, amelyben az öregek éltek, legalább olyan vén volt már, mint a lakói, így hát sok volt benne az egér is. Itt is, ott is öklömnyi egérlyukak tátongtak a falon.
- Te, Papa! Nem gondolod, hogy azért van még valami, ami a falnál is erősebb? - kérdezte egy reggelen a feleség, amikor megakadt a szeme a lyukakon. - Nézd csak, milyen lesz a fal, ha az egér kirágja!
- Igazad van, Mama! Erre nem is gondoltam! Márpedig akkor nincs más választásunk, mint hogy Egérnek kell hívnunk a kismacskát...
- No de várj csak, Papa! Hiszen előbb-utóbb ez a kölyökmacska is fölnő. S ha nagy lesz, akkor egerészni fog! Vagyis az egérnél is erősebb lesz, ugye?
- Bizony, Mama! A macska a világon a legerősebb! - hagyta jóvá az öreg.


Forrás: Polczer-Porta