2010. május 31., hétfő

Ady Endre: Beteg szívemet hallgatod




Téged keresve útján, harcán,
Milyen bátor, erős szivem volt,
Milyen muzsikás, milyen harsány.

Milyen beteg most, milyen vásott:
Dobbanását nem tartja más, csak
Te nagy, szerelmes akarásod.

Ha még egyszer vadul fölzengne,
Himnusza a kíné, s a kéjé,
Himnusza a himnuszod lenne.

Himnusz, hogy mégis rád találtam,
Nagy vétkekkel, nagy kerülőkkel,
De élve és nem a halálban.

S mindent megér, ha csak egy óra
Dalolta el dalát melletted
S nem nyílhat a szám átok-szóra.

Beteg szívvel, istenes ember,
Vallok neked, im, kicsi párom,
Áhitatos, bús szerelemmel.

Ne hallgasd rossz, beteg zenéjét,
Jó a szivem, mert benne vagy te
S sziveink az órákat éljék.


Nyugat · / · 1917 · / · 1917. 21. szám

3 megjegyzés:

sat. írta...

Tisztelt Péter bátyám!
Remélem: ez utó nagyon sziep vers nem teljest az állapotod tikörképi. Mindenesetre minden jóut kívánok, s engedd meg, hogy munkálkodásod szerény elismeréséül továbbítsak Néked egy alkotó jegyzetelő-/kreatív blogger)díjat, mert annak is tisztellek, de ez bizonyos kötelezettségekkel is jár, amikről többet megtudhatsz Tara jegyzetelőire kattintással, akitől én is kaptam e díjat ( http://az-elet-szeretete.blogspot.com/ ), vagy esetleg rövidebben az én legutóbbi bejegyzésembül es. Üdvözlettel s tisztelettel
Tibi

Balogh Péter írta...

De igen! Hálásan megköszönöm Neked Tiborkám az éleslátásodat, kommentedet!

Ide, valamint a "Lighthousra" is a betegséggel kapcsolatos bejegyzések kerültek legutóbb. Pontosan az volt a célom, amire Te ráéreztél. Reméltem, hűséges olvasóim között lesznek majd olyanok, akik megértik majd a célzást. Egészségi állapotom elkeserítő.

Baráti üdvözlettel,
Péter

sat. írta...

Tisztelt Péter bátyám!
A láncszakításoddal teljes
mértékben egyetértek
Sok erőt kívánok Néked
annak az elviseléséhez,
amit Rád mért az Úr,
Aki kiválasztott
a megpróbáltatásra.
Ha valamiben segíthetek,
kérlek, üzenj. Kösz.
X stb.