Magyarok a világban - Burgenland

Földrajzi elhelyezkedés




Burgenland Ausztria legifjabb tartománya. Területe 3965 km2. 1996-ban 274 800 lakosa volt, népsűrűsége (69,3 lakos/km2) jóval az osztrák átlag alatt van (96,1). Járásai közül - Kismartoni (Eisenstadt), Németújvári (Güssing), Gyanafalvi (Jennersdorf), Nagymartoni (Mattersburg), Nezsideri (Neusiedl am See), Felsőpulyai (Oberpullendorf) és Felsőőri (Oberwart) járás - mindegyik határos Magyarországgal, míg Szlovéniával csak a Gyanafalvi járás. Tartományi székhelye Kismarton (Eisenstadt), Ruszt (Rust) mellett szabad városi státussal is rendelkeztek.

A Sopronhoz közeli négy kilométeres beszűkülése földrajzilag két részre osztja Ausztria legkeletibb tartományát. A déli rész erdőkben gazdag dombvidék. Itt található Burgenland legmagasabb pontja is: a Kőszegi-hegység (Günser Gebirge) részét képező Írottkő (Geschriebenstein) - 884 m. Az északi fele, a Fertő tó körül, igen termékeny síkság (szőlő). Északnyugaton a Lajta folyó és a Lajta-hegység képezi a határt. Burgenland jelesebb néprajzi tájegységei a Fertő-vidék és a Hanság, illetve a Felső-Őrség. Struktúráját tekintve Burgenland egésze főleg agrárrégió. Jelentősebb iparágak: élelmiszer- és fogyasztásicikk-, textil-, díszkő- (nemesszerpentin), elektromos-, gép- és vegyipar. Ezenfelül egyre jelentősebbé válik a nyári turizmus és a számos termálfürdőre épülő gyógyturizmus.

Az éghajlat kontinentális: a nyarak szárazak, melegek, a telek hószegények.

Burgenlandban statisztikailag minden ötvenedik lakos magyar kisebbséginek számít. Területi megoszlásuk viszont igen heterogén. Hivatalos népszámlálások az Osztrák Statisztikai Hivatal részéről 10 évenként történnek. Az utolsó 1991-ben volt. Ennek tükrében 154 burgenlandi településen él magyar nyelvet, illetve magyart és németet egyben használó kisebbségi. Abszolút számban kifejezve ez 6763 állandó lakóhelyű burgenlandi lakost jelent. A hivatalos statisztikákban ez a szám jelenik meg. (Ezzel kapcsolatban érdemes arra kitérni, hogy a Statisztikai Hivatal a „használati nyelvet” kérdi, s ennek értelmezése nagyon különböző lehet. Ahogy majd a demográfiával foglalkozó fejezetben látni fogjuk, egyéb felmérések tágabban értelmezik a kisebbség fogalmát, és a nyelvtudást veszik alapul. Értelemszerűen a két különböző típusú felmérés a magyarság létszámára vonatkozóan eltérő adatokat mutat ki. Ebben a fejezetünkben kizárólag a Statisztikai Hivatal adataira támaszkodunk.)

1991-ben Burgenlandban a Statisztikai Hivatal szerint 6763 kisebbségi magyar élt. Ez az összlakosság 2%-a. Ahogy láthatjuk, a magyarság túlnyomó része (63%) a Felsőőri és Felsőpulyai járásban él. Ezenkívül még a Nezsideri járás emelkedik ki 15%-os részaránnyal. A fennmaradó 22% a két város és a többi négy járás területén oszlik meg (itt főleg a Nagymartoni járás emelkedik ki).

A Felsőőri járáson belül főleg maga Felsőőr városában, majd Alsóőrött és a vörösvári közigazgatáshoz tartozó Őriszigeten található kiemelkedő kisebbségi részesedés (a Felsőőri járási kisebbség 79%-a). Ezen belül is kiemelt szerepet kap Alsóőr, mivel ez az egyedüli osztrák település, ahol a lakosság többsége magyar kisebbségi. A Felsőőri járás további 26 településére összesen csupán 21%-os magyarsági részesedés jut.

A Felsőpulyai járás főleg magát Felsőpulyát jelenti, itt lakik a járás magyarságának 60%-a. A további 40% összesen 26 településre oszlik szét. Itt a magyarság tehát már jóval szétszórtabb. A Nezsideri járás mutatja végül a legdifferenciáltabb képet, ahol még nagyobb a szóródás. Ha a határt 50 fő felett húzzuk meg, akkor csak Boldogasszonyt (Frauenkirchen), magát Nezsider várost (Neusiedl am See), Pándorfalut (Parndorf) és Mosontarcsát (Andau) lehet említeni 215, 95, 84, 64 lélekszámmal. Itt a kisebbség többsége (60%) található 23 településen.

Összefoglalásként tehát elmondható, hogy a burgenlandi magyar kisebbség főleg az őrségi régióra (Felsőőr, Alsóőr, Őrisziget) és Felsőpulyára koncentrálódik, ahol a magyarság kétharmada. Itt is alakultak ki hagyományai, szervezett keretei, kulturális intézményei és kisebbségi öntudata.



Történelmi áttekintés




Ha az 1910-es közigazgatási beosztást vesszük alapul, akkor az elcsatolás Moson, Sopron és Vas vármegyék 13 körzetét érintette. Moson vármegyéből a Nezsideri, Sopronból a Felsőpulyai, Kismartoni és Nagymartoni, Vas megyéből a Felsőőri, Gyanafalvi és Németújvári járás került teljes egészében Ausztriához. Kismartont és Rusztot (mint városi jogú településeket) beleértve, az elcsatolás 327 települést érintett: 28 Moson megyeit, 104 Sopron megyeit és 195 Vas megyeit. Ez a határvidéki járások településeinek 60%-át jelentette. Az első népszámlálás osztrák oldalon 1923. március 7-én történt, és 286 179 burgenlandi lakost mutatott ki. Ez 8958 fővel volt kevesebb, mint az 1920-ban végzett népszámlálás eredménye.

Magyarul 1920-ban 78 998 ember tudott, ez 26,8% volt. Magyar nemzetiségűnek viszont akkor is már csak 8,4% számított. Ez 1923-ra 5,3%-ra esett vissza. Miután megalakult Burgenland mint tartomány, elkezdődtek a strukturális átalakítások. Bevezették az osztrák joghatóságot és igazságszolgáltatást, a környező tartományokból új hivatalnoki réteg látta el a tartomány ügyeit. Az évszázadokon át honos népcsoportok, amelyek a különböző vallási hovatartozás ellenére mai napig is békében és egymás iránti toleranciában élnek, szembe találták magukat egy új kihívással. A lakosság eddigi orientálódása főleg kelet felé irányult. Most át kellett szerveződni nyugat felé. Az új határ a vidéket elcsatolta a városoktól: Magyaróvár (Ungarisch-Altenburg), Sopron (Ödenburg), Kőszeg (Güns), Szombathely (Steinamanger), Szentgotthárd (St. Gotthard) Magyarországnál maradtak. Az új Burgenlandban nem léteztek nagyobb városok, a legnagyobb települések Kismarton (4714 lakos), Felsőőr (4162 lakos), Rohonc (3772 lakos), Köpcsény (3162 lakos), Pándorfalu (3161 lakos) és Lajtaújfalu (3029 lakos) voltak. A vidékies jellegű régióban csak csekély ipar létezett. Mivel a nyilvános közlekedés főleg kelet-nyugat irányultságú volt, a dolgozók korábban igen könnyen el tudták érni a nagyobb magyarországi városokat. Most inkább az északdéli infrastruktúra kiépítésére kellett összpontosítani. Kulturális és oktatásügyi téren is nyugat felé kellett orientálódni. A felsőoktatási intézmények is magyar területen maradtak. Most Bécs és Grác lett az új tudományos és kulturális csomópont. Ha pontosabban megvizsgáljuk az akkori burgenlandi magyarságot, akkor három csoportra oszthatjuk őket: a majorságok bérmunkásai, a közalkalmazotti réteg és végül a legjelentősebb és ma is meghatározó szerepet játszó közösség, az őrségi határőrök utódjai.

Forrás