Nádasdladány, Nádasdy House Nádasdy House, which was designed after 16th-century English and Scottish castles, is a real architectural curiosity in Hungary. Although its exterior has an air of antiquity, it was in fact built between 1873 and 1876, and almost all the technological innovations of the age were included in it. The rooms were equipped with talking tubes (the forerunners of the telephone) and were heated with an air heating system, while gas lamps lit the halls. The most remarkable hall in the Castle, the Hall of the Elders, recalls the distant past with its vast marble fireplace. The walls are covered with beautifully carved wainscots, and we can see the illustrious members of the more than 500-year-old Nádasdy family depicted in the paintings. Nowadays, in the ground-level rooms of the House, one can see interiors that recall the milieu of the aristocratic world.
Nádasladány, Nádasdy-Schloss Das nach den Schlössern in England und Schottland des 16. Jahrhunderts erbaute Nádasdy-Schloss stellt in unserem Land eine echte architektonische Sehenswürdigkeit dar. Das Gebäude strahlt zwar von außen altertümliche Stimmung aus, es wurde jedoch in der Wirklichkeit zwischen 1873 und 1876 errichtet, und hier wurden fast alle technischen Errungenschaften der Epoche eingesetzt. Die Zimmer wurden mit dem Vorfahrer des Telefons, dem Sprechrohr ausgestattet, die Räume wurden mit Luftheizung erwärmt, die pompösen Säle mit Gaslampen beleuchtet. Der interessanteste Saal des Schlosses, die Ahnenhalle mit einem riesigen Marmorkamin beschwört ebenfalls die Stimmung von früheren Epochen herauf. An den Wänden gibt es kunstvoll geschnitzte Holztafelung, an den Gemälden sind hervorragende Mitglieder der Nádasdy-Familie zu sehen, deren Geschichte mehr als ein halbes Jahrtausend umfasst. Um die Welt der Aristokraten zu beschwören, sind heute Interieurs in den Räumen im Erdgeschoss ausgestellt.
A sok-sok évszázados dicső múlttal és hatalmas vagyonnal bíró család újrakezdését is szimbolizálja a nádasdladányi Nádasdy-kastély. Nem véletlen, hogy rezidenciájuk építészeti mintájául, az 1500-as évek angol és skót kastélyait választották. Ezzel nemcsak a Nádasdy család ősi eredetét demonstrálták, hanem egyedülálló építészeti kuriózumot is létrehoztak Magyarországon. A historizmus korának egyik legszebb magyar kastélya 1873 és az 1880-as évek eleje között épült.
Nádasdy család
A Nádasdyak évszázadokon keresztül jeles szereplői voltak Magyarország történelmének, s a család neve elválaszthatatlan a nemzet és a közérdek szolgálatától. A tatárjárás idején bújtatták IV. Bélát, Károly Róbert oldalán harcoltak Csák Máté ellen, Zsigmond király idején már főispáni rangot viselt Nádasdy Mihály, akit az uralkodó a Sárkányrend lovagjai közé is beválasztott.
Többet mutat...
Mátyás uralkodása alatt Nádasdy Ferenc egy páncélos ezred parancsnoka, fia, Tamás pedig a mohácsi vész után Ferdinánd híveként bárói címet szerzett, majd 1554-ben a nádori tisztséget is ő töltötte be. Az ő fiát, Ferencet, - aki kiváló hadvezérként ismeretes a török időkből - kortársai "Fekete bégnek" nevezték. A grófi rangot 1625-ben Nádasdy Pál szerezte meg a családnak. Fia, Ferenc, fontos tisztségeket töltött be: országbíró, majd királyi helytartó volt.
A Wesselényi-összeesküvésben való részvételéért azonban 1671-ben kivégezték, vagyonát elkobozták, a családot pedig megfosztották a nevétől. Tíz év után, 1681-ben kártalanították a tizenegy árvát, akik a névhasználati jogot is visszakapták. Ettől kezdve ismét fontos pozíciókat töltöttek be a család tagjai: Nádasdy Ferenc császári generális, fia, Ferenc, tábornagy a hétéves háborúban. Az ő fia, Lipót Flórián, a főkancellári tisztség mellett megkapta a Komárom megyei örökös főispánságot is.
Dédunokája, Lipót, és neje, gróf Forray Júlia a reformkori Magyarországon az irodalom, a művészet és a jótékony intézmények pártolóiként váltak híressé. Nádasdy Lipót a 19. század közepén vásárolta meg a sárladányi uradalmat. 1859-ben a település nevét - belügyminiszteri engedéllyel - Nádasd-Ladányra változtatta. Fia, gróf Nádasdy Ferenc 1873-ban kezdett itt nagyszabású építkezésbe. Művelt arisztokrata lévén, Ferenc még 1857-ben irodalmi díjat létesített, megalapította az első Nádasdy Alapítványt. A díjat az MTA-nál letett 5250 forint kamataiból a legjobb elbeszélő költemények szerzői kapták meg. Arany János erre a pályázatra írta meg híres eposzát, a Buda halálát.
Történet
Nádasdy Lipót a 19. század közepén alakította ki birtokai új központját a Fejér megyei Sárladányban. Halála után Ferenc nevű fia egyedül örökölte a Nádasdy vagyont és a mai kastély helyén álló kisebb kúriát. Ezt az épületet bővítették ki és építették át teljesen Tudor-stílusban, Linzbauer István tervei alapján.
A kastély homlokzata változatos, összképében mégis harmonikus egységet sugároz. Belső helyiségei közül kiemelkedő szépségű a családi arcképcsarnok elhelyezésére készült, mívesen faragott faburkolattal, kovácsoltvas díszítéssel és hatalmas márványkandallóval ékesített Ősök Csarnoka, valamint a faragott bútorzatú könyvtár. A korszak legismertebb mesteremberei: Jungfer Gyula, díszműkovács, Thék Endre asztalos, valamint Kratzmann Ede és Forgó István üvegművesek műhelyeiben készültek a díszes kovácsoltvas csillárok, a könyvtár galériakorlátja, a pompás falburkolatok, a könyvtárterem berendezése, továbbá az Ősök Csarnoka festett üvegablakai.
Az épület a család ősi mivoltát reprezentáló otthona volt, mégis jól megfért emellett a korszak minden műszaki újdonsága, mint a csatornázás, a légfűtés, a gáz-, majd a villanyvilágítás. A szobákat a telefon elődjével, a beszélőcső-hálózattal is ellátták. A rezidenciát tájképi jellegű park övezte, mesterséges tóval, kanyargós utakkal, vízeséssel, és bástyaszerű víztoronnyal. A kastély mellett pálmaház látható, kicsit távolabb pedig egy igazi kuriózum, a fácánkeltető kapott helyet.
Többet mutat...
A kastélyban a kor szokásainak megfelelően elkülönültek egymástól a főszárny földszintjén található reprezentatív társasági terek, a család emeleti szobái, a mellékszárny vendéglakosztályai és az alagsori, vagy a melléképületbe kerülő kiszolgáló helyiségek. A kastélyban helyezték el a Nádasdyak képtárát, a levéltárat és a könyvtárat is. A
Az Ősök Csarnokában a 13. századig visszavezethető Nádasdy család híres tagjait ábrázoló egészalakos festményeket helyeztek el. Közülük a két leghíresebb festményt Benczúr Gyula készítette az építtetőről, gróf Nádasdy Ferencről és feleségéről, Zichy Ilonáról. Az Ősök Csarnokának nevezetes festményei voltak a család hatalmát megalapozó Nádasdy Tamás nádort és feleségét, Kanizsai Orsolyát, valamint fiukat, a törökök elleni harcokban dicsőséget szerzett, a kortársak által „Fekete bég"-nek is nevezett Nádasdy Ferencet ábrázoló képek is.
Napjainkban a kastély földszintjének egy része felújítva és bútorokkal berendezve várja a látogatókat. Az Ősök Csarnokába fokozatosan visszakerülnek a család híres tagjait ábrázoló festmények, a könyvtárszobába pedig a család könyvgyűjteményének darabjai, amelyek a II. világháborút követően különböző gyűjteményekbe kerültek és szétszóródtak.
A kastélypark - amely ma is őriz növényritkaságokat - kutatása és helyreállítása jelenleg is folyik.
Forrás: Műemlékek Nemzeti Gondnoksága
Bejegyzések
_kicsi.JPG)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése