Bejegyzések
2012-ben a világnap témája: "A tevékeny időskor egészséges éveket ad" volt.
A 21. században az egyik legnagyobb társadalmi kihívás a népesség
öregedése. Az ENSZ becsült adatai szerint a 65 éves és idősebb lakosság
aránya az összlakosság függvényében a világ összes országában
jelentősen növekedett az
elmúlt évtizedekben. 2000 és 2050 között a 60
éves kor fölöttiek aránya megduplázódik: körülbelül 11%-ról 22%-ra, így
számuk 2050-re elérheti a 2 milliárdot. Magyarországon jelenleg 16,74 % a
65 év felettiek aránya.
Ez azt is jelenti, hogy az elkövetkező öt évben, a 65 év feletti felnőttek száma a történelem során először meghaladja az 5 éves korú gyermekek számát. Sőt hamarosan a világon több lesz az idősebb ember, mint a gyermek, hiszen 2050-re számuk meghaladja a 14 év alatti gyermekek számát és a nagyon idős, 80 év feletti emberek száma is csaknem megnégyszereződik 2050-ig és eléri a 395 milliót. A leggyorsabb és legdrámaibb demográfiai változásokat az alacsony és közepes jövedelmű országok tapasztalják meg. Ugyanakkor egyre több középkorú és idősebb felnőttnek élnek még szülei, egyre több gyermek ismerheti meg a nagyszüleit és dédszüleit, leginkább a dédnagymamáikat.
A népesség öregedése óriási társadalmi és gazdasági kihívást jelent minden országnak. Amíg 2010-ben Európában 100 aktív dolgozóra 26 65 év feletti eltartott jut, addig 2050-ben ez az arány már 52/100 lesz. A társadalom idősödése az egyik olyan tényező, amely hozzájárul a növekvő népegészségügyi és a hosszú távú ellátási kiadásokhoz. Ezek a tényezők az előrejelzések szerint a közkiadásokat a GDP további 1,5 százalékpontjával növelik 2035-re.
Európa lakossága is tovább él, mint egykor. Az átlagos születéskor várható élettartam az Egészségügyi Világszervezet (WHO) Európai Régiójának 53 országában több mint 72 év a férfiak esetében, és mintegy 80 év a nőknél. Míg a születési ráta és a teljes lakosság száma egyre csökken a régió egyes részein, addig a 65 év felettiek aránya várhatóan Európában is megduplázódik 2010 és 2050 között. Magyarországon sem volt még soha ilyen magas a születéskor várható átlagos élettartam: a nők 78,1 a férfiak pedig 70,5 évet (2010) remélhetnek, és egyre csökken a két nem várható élettartama közötti különbség. Bár a magyar férfiak mutatói továbbra sem jók, csak az utóbbi időben jobban javultak, mint a nőkéi. Ennek ellenére a férfi-nő arány nem változott szignifikánsan: 1000 magyar férfira 85 éves korban és felette még mindig 2655 nő jut! Érdekesség, hogy a 65 év felett várható életévek számai Magyarországon, ha nem is jelentősen, de szintén növekedtek: 1901-ben 10,2 év volt a férfiak és 10,1 a nők esetében, de 2010-ben már 13,8 évre nőtt a férfiaknál és 17,6 évre a nőknél.
Ez azt is jelenti, hogy az elkövetkező öt évben, a 65 év feletti felnőttek száma a történelem során először meghaladja az 5 éves korú gyermekek számát. Sőt hamarosan a világon több lesz az idősebb ember, mint a gyermek, hiszen 2050-re számuk meghaladja a 14 év alatti gyermekek számát és a nagyon idős, 80 év feletti emberek száma is csaknem megnégyszereződik 2050-ig és eléri a 395 milliót. A leggyorsabb és legdrámaibb demográfiai változásokat az alacsony és közepes jövedelmű országok tapasztalják meg. Ugyanakkor egyre több középkorú és idősebb felnőttnek élnek még szülei, egyre több gyermek ismerheti meg a nagyszüleit és dédszüleit, leginkább a dédnagymamáikat.
A népesség öregedése óriási társadalmi és gazdasági kihívást jelent minden országnak. Amíg 2010-ben Európában 100 aktív dolgozóra 26 65 év feletti eltartott jut, addig 2050-ben ez az arány már 52/100 lesz. A társadalom idősödése az egyik olyan tényező, amely hozzájárul a növekvő népegészségügyi és a hosszú távú ellátási kiadásokhoz. Ezek a tényezők az előrejelzések szerint a közkiadásokat a GDP további 1,5 százalékpontjával növelik 2035-re.
Európa lakossága is tovább él, mint egykor. Az átlagos születéskor várható élettartam az Egészségügyi Világszervezet (WHO) Európai Régiójának 53 országában több mint 72 év a férfiak esetében, és mintegy 80 év a nőknél. Míg a születési ráta és a teljes lakosság száma egyre csökken a régió egyes részein, addig a 65 év felettiek aránya várhatóan Európában is megduplázódik 2010 és 2050 között. Magyarországon sem volt még soha ilyen magas a születéskor várható átlagos élettartam: a nők 78,1 a férfiak pedig 70,5 évet (2010) remélhetnek, és egyre csökken a két nem várható élettartama közötti különbség. Bár a magyar férfiak mutatói továbbra sem jók, csak az utóbbi időben jobban javultak, mint a nőkéi. Ennek ellenére a férfi-nő arány nem változott szignifikánsan: 1000 magyar férfira 85 éves korban és felette még mindig 2655 nő jut! Érdekesség, hogy a 65 év felett várható életévek számai Magyarországon, ha nem is jelentősen, de szintén növekedtek: 1901-ben 10,2 év volt a férfiak és 10,1 a nők esetében, de 2010-ben már 13,8 évre nőtt a férfiaknál és 17,6 évre a nőknél.
_kicsi.JPG)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése