Augusztus

Augusztus császár a kalendáriumban
 

Az augusztus régi neve a rómaiaknál „Sextilis" volt, mert a hatodik (sextus) hónapja volt az esztendőnek. Ez a neve maradt meg még a Julius Caesar-féle naptárreform után is. Amikor azonban Augustus császárnak Krisztus előtt 7-ben az időközben újra felszaporodott szökőnapok miatt újabb naptárrendezést kellett végrehajtania, akkor ennek a hónapnak a nevét is megváltoztatta: miután életének legtöbb szerencsés eseménye ebben a hónapban játszódott le, azért a saját felvett nevével jelölte meg ezt a hónapot. Az „augustus" szó voltaképpen az „augur"-ra megy vissza, vagyis a madárjósra („avi-ger"), akinek jóslata szerencsét jelent. Célzással a császár példátlanul szerencsés pályafutására, a

szenátus „a legszerencsésebb" (augustus) jelzőt találta a legmegfelelőbbnek. Ettől fogva csakugyan ezt a nevet használta Gaius Octavianus Julius Caesar. S ugyanúgy, ahogy Caesar nevéből általában rangjelzés lett „Kaiser", „császár" és „cár" formában, ugyanúgy lett az Augustus nevéből is rangjelzés: ettől fogva minden uralkodó a „sérthetetlen császári felség" jelzőjéül használta az „Augustus" nevet, a császárnék pedig az „Augusta" nevet kezdték viselni. A név maga mégis az „augusztus" hónapnév formájában maradt meg leginkább elevenen az emberek nyelvhasználatában.

Augusztusi jeles napok

Balázsovits Zsuzsanna: Augusztus

 

Augusztus régi magyar neve Kisasszony hava, Szűz hava egyképpen utalnak a hónap asztrológiai jegyére és a nagy augusztusi Mária ünnepre, Nagyboldogasszony napjára. A „Kisasszony hava" elnevezés nyilván abból az időből való, amikor a „Nagyboldogasszony" még Szent Anna volt. 

Augusztus 1.

- 1992-től tartják világszerte az anyatejes táplálás világnapját, más néven a szoptatás világnapját. Egyre több csecsemő hal meg szerte a világon azért, mert nem jut anyatejhez. Ezért indította el az Egészségügyi Világszervezet és az UNICEF átfogó programját a csecsemők egészséges táplálása érdekében.

- A világtörténelem egyik legnagyobb inflációját az 1946. augusztus 1-jén bevezetett forint zárta le. Az 1945 nyarán nekiiramodó infláció egy év múlva már soha nem látott méreteket ért el. Az új pénzegység bevezetését megelőző tervek közül a forint fő vetélytársa a tallér volt. A magyar történelemben korábban elsőként Károly Róbert veretett forintot 1325-ben korabeli firenzei liliomos aranypénzek mintájára (Fiorino d'Oro). A forint neve ebből az olasz kifejezésből ered. Az 1946-ban bevezetett forint fedezetéül az MNB nyilasok által nyugatra hurcolt huszonnyolc tonna aranytartaléka szolgált fedezetül, amit az amerikai hadsereg 1946. augusztus 6-án visszaszolgáltatott a magyar államnak. 

Augusztus 2.

1944. augusztus 2-áról 3-ára virradóan több mint háromezer cigányt gyilkoltak meg az auschwitzi haláltáborban. A cigány holokauszt éjszakáján virrasztással emlékeznek az áldozatokra. 

Augusztus 3.

A Békevilágtanács elnöksége 1978. július 13-i moszkvai ülésszakának javaslatára augusztus 6-át, a hirosimai atombomba-támadás évfordulóját a nukleáris fegyverek betiltásáért folyó harc világnapjává nyilvánította. 

Augusztus 8.

Kölcsey Ferenc születésnapja (Sződemeter, 1790. augusztus 8. - Cseke, 1838. augusztus 24.): költő, kritikus, politikus, szónok. 

Augusztus 12.

1999 decemberében az ENSZ közgyűlése jóváhagyta a fiatalok ügyeiért felelős miniszterek világkonferenciájának azt a javaslatát, hogy augusztus 12. legyen nemzetközi ifjúsági nap. Az ENSZ szeretné felhívni a figyelmet a generációk közötti szolidaritásra mindenütt: a családban, a közösségekben, a nemzet egészében. 

Augusztus 13.

1849 augusztusában, a magyar szabadságharc katonai összeomlása után az utolsó használható haderő Görgey Artúr majd 30 ezer főt számláló hadserege volt. Görgeynek nem sok választása maradt: vagy az osztrákok, vagy az oroszok előtt teszi le a fegyvert, vagy szélnek ereszti katonáit.1849. augusztus 13-ánVilágosnál letette a fegyvert Rüdiger orosz tábornok előt.

Augusztus 15. 

Mária mennybevitele, magyar nevén Nagyboldogasszony, Nagyasszony napja egyben Magyarország Mária oltalmába ajánlásának emlékünnepe (ez utóbbit Magyarok Nagyasszonya néven az 1896. évi millennium óta október 8-án külön ünnepként üli meg a katolikus magyarság). Ezért, meg azért is, mert az ünnep nyolcadába Szent István napja is beleesik - nem beszélve arról, hogy az aratás után végre a falusi nép szusszanhatott egyet -, ez volt a magyar egyházi év egyik nagy ünnepi időszaka. 

Augusztus 20.

Szent István névünnepe, István király, Szent Király vagy egyszerűen Király napja, 1949 óta az Alkotmány és az Új kenyér ünnepe, a rendszerváltás óta legfőbb állami ünnepünk lett. István szentté avatása, névünnepének naptárba iktatása, amihez VII. Gergely pápa adott felhatalmazást, I. (Szent) László király és a magyar püspöki kar érdeme. (Csak az 1179. évi III. lateráni zsinat óta lett a szentté avatás az Apostoli Szék kizárólagos joga.) A szentté avatási eljárás részeként 1083. augusztus 20-án, a Nagyboldogasszony nyolcadába eső vasárnapon nyitották meg István király sírját. A magyar egyház ezt a napot iktatta a naptárba István névünnepeként. 

Augusztus 22.

1837. augusztus 22-én Vörösmarty Mihály Árpád ébredése című drámájával nyitotta meg kapuit a Pesti Magyar Színház, melynek első igazgatója Bajza József volt. Az épület - az akkor a város szélének számító - Kerepesi úton, a Grassalkovich-telken, a mai Rákóczi úton állt, szemben a mai Astoria szállóval. A közadakozásból és Pest megye támogatásával felépített színház a negyedik magyar nyelvű játékszín volt az országban - Kolozsvár, Miskolc és Balatonfüred után. A Pesti Magyar Színház az 1840-es országgyűlésen hozott törvény értelmében Nemzeti Színházként működött tovább. 

Augusztus 29.

Miután 1521-ben török kézre került Nándorfehérvár, megnyílt az út Magyarország belsejébe. 1526 tavaszán indult el újra seregei élén I. Szulejmán az ország felé. 1529. augusztus 29-én egy hozzávetőlegesen 25 ezer főnyi magyar sereg állt szemben a közelgő 60 ezres, jól szervezett török sereggel. A mohácsi síkon a magyar had katasztrofális vereséget szenvedett a törököktől. A vesztett csata utáni csapások sok tekintetben évszázadokra meghatározták az ország sorsát, a mohácsi vész a független magyar királyság pusztulásának és az ország hanyatlásának szimbólumává vált. 

Összeállította : Bábelné Krebesz Judit(tatarszentgyorgy.hu)