Fodor Józsefné, Szabó Ilona pingáló- és hímzőasszony emlékezete

1980-ban ezen a napon hunyt el Fodor Józsefné, Szabó Ilona pingáló- és hímzőasszony.

Még mielőtt rátérnénk munkásságára ringassa el magát a pingálás bölcsőjében. A feltehetőleg a 19. század utolsó harmadában Kalocsán és a Kalocsától keletre fekvő katolikus lakosságú szállásokon (Homokmégy, Öregcsertő, Szakmár stb.) elterjedt pingálás eredetileg csak a mennyezet alatti falrészre festett szalagot jelentette. A szalagokra rajzolták a virágokat, pontosabban írtak, ahogy annak idején mondták. (A virágok között rózsát és a tulipánt minden esetben biztosan ott találjuk, a többi kiválasztása a háziasszony ízlését tükrözte.) A házak külső felén is a szobabelihez hasonló virágos fríz futott végig a falakon. A koszorúk a motívumok gyarapodásával egyre szélesedtek, mígnem az 1930-as évekre csokorrá terebélyesedve már az egész falat beborították. A minták kiteljesedését a színek gazdagodása követte, immár 20-30 színt is használtak a korábbi kettő-három helyett. A pingálás folyamatos kölcsönhatásban állt a híres kalocsai hímzéssel, átvéve annak kiszínesedő világát. Azt, hogy a két motívumvilág szinte teljesen megegyező lett, az segítette, hogy sokszor ugyanazok az asszonyok pingáltak, akik a hímzéseket is készítették.

Jelentős változást a 1920-as évek második fele, a 1930-as évek eleje hozott a pingálás történetében. Reneszánszát élte ezekben az években a népművészet, sorra fedezték fel a szebbnél szebb és színpompásabb népviseleteket országszerte. Természetesen a kalocsai alkotások, így a hímzés és a pingálás is bekerült a kereskedelem és az idegenforgalom figyelmébe.

Folytatva a megemlékezést Fodor Józsefné, Szabó Ilona pingáló- és hímzőasszonyról, tudnia kell, hogy önálló egyéni művészete leginkább a pingálásban valósult meg, de tehetséges mintaíró és hímző is volt. Kiváló érzékkel tudta megkülönböztetni a sajátos pingálási motívumokat a textílián alkalmazott mintáktól. Kitűnően szerepelt a Kis Jankó Bori országos hímzőpályázatokon. Számos alkalommal külföldön is nagy sikerrel mutatkozott be. 1962-ben nyerte el a népi iparművész címet.

 Szerző: Lukács Kata, szepmagyarorszag.hu