Gróf Klebelsberg Kuno

1932. október 12-én halt meg Klebelsberg Kuno

Gróf Klebelsberg Kunó élete és munkássága

Klebelsberg Kunó 1875. november 13-án született Magyarpécskán. Az apai család grófi címét egy osztrák származású őse kapta, aki Buda 1683-as, török alóli felszabadításakor tanusított hősiességével tüntette ki magát. Édesapja korai halála után családja Székesfehérvárott telepedett le. Az ifjú Klebelsberg a ciszterci gimnázium elvégzése után a bécsújhelyi katonai akadémiára került családja kívánságára, de végül saját érdeklődésétől vezéreltetve a pesti egyetem jogi karán szerzett diplomát, majd államtudományi doktorátust. 1900-ban kötött házasságot Botka Saroltával. Tanulmányai befejeztével különböző államigazgatási posztokat töltött be: miniszteri osztálytanácsosként, közigazgatási bíróként, miniszterelnökségi államtitkárként, majd belügyminiszterként is dolgozott.

A felvétel legkésőbb 1900-1905-ből való

 
1922-ben, 47 éves korában bízták meg a vallás- és közoktatásügyi minisztérium vezetésével. Ezt a tisztséget tíz esztendőn át gyakorolta. Ehhez az évtizedhez kötődik a magyar közoktatás történetének legjelentősebb reformja, amelynek nagyszerű eredményei között szerepel többek között Szeged egyetemi várossá fejlesztése valamint telepünk iskolájának alapítása is.
Március 15. nemzeti ünneppé nyilvánításáról 1926-ban, Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi minisztersége alatt született törvényerejű rendelet.


A klebelsbergi iskolareform


Klebelsberg 1922. és 1931. közötti kultuszminisztersége idején az oktatási és nevelési intézményrendszer egészére kiterjedő országos programot dolgozott ki munkatársaival. A reformprogram keretében elsőként a népoktatást fejlesztették mind mennyiségi, mind minőségi tekintetben. Ennek keretében 1923-ban alakították ki az 5 évfolyamos tanítóképzést; 1924-ben 4 évesre növelték az óvónőképzés idejét. 1925-ben olyan új tantervet vezettek be a 6 osztályos elemi népiskolákba, amely összhangban állt a korabeli modern európai reformpedagógiai törekvésekkel is. Az analfabetizmus felszámolását célul kitűző népiskola-építési program keretében 5 esztendő alatt ötezer népiskolát létesítettek. Az ötezredik népiskola átadására 1930. október 25-én került sor Szegeden. Erre az eseményre emlékeztet a Rókusi Általános Iskola falán elhelyezett emléktábla: 'Amíg magyar tanító magyar gyermeket nevel e földön, itt és az ötezer iskolájában nemcsak a kövek, de a szívek is róla beszélnek.'
Minisztersége alatt kezdődött meg a középszintű mezőgazdasági oktatás, amelynek tantervében a következő célkitűzés olvasható: 'Ez az iskolafaj megadja a lehetőséget arra, hogy a kisgazdák fiai a polgári iskolát vagy négy középiskolai osztályt elvégezve, középfokú mezőgazdasági szakképzésben részesüljenek, és atyjuk földjére visszatérve intenzív és okszerű módon gazdálkodjanak.' Mindez jelzi, hogy Klebelsberg az oktatásra, mint hosszú távú befektetésre gondolt. A felnövekvő nemzedék taníttatásába, magas színvonalú képzésébe fektetett tőke nélkül elképzelhetetlennek tartotta Magyarország felvirágoztatását. Bár sokan támadták az oktatási beruházások mértékét, mégis el tudta érni, hogy a költségvetésből kellő anyagi részesedét kapjon művelődéspolitikai koncepciójának megvalósítása. Egyik országgyűlési beszédében a következő szavakkal érvelt oktatáspolitikája mellett: 'Rettenetes volna lekésni arról a gyorsvonatról, mellyen Európa nemzetei robognak előre, egy ma még beláthatatlan fejlődés hihetetlen távolságai felé.'


A felsőoktatás fejlesztése


A nagyjelentőségű klebelsbergi reformok a népiskolai és a középiskolai fejlesztéssel összhangban a főiskolai és az egyetemi szférát is érintették. Az 1922. és 1931. közötti időszak felsőoktatási programjának az adott különösen fontos aktualitást, hogy Trianon után számos egyetem a magyarországi határokon kívül rekedt. Klebelsberg kultuszminiszter decentralizáló tervei érvényesültek, amikor a Budapest központú felsőoktatási centrum létrehozása helyett három vidéki város egyetemi központtá fejlesztése valósult meg. Ennek a koncepciónak köszönhetően a pozsonyi egyetem Pécsre és a kolozsvári egyetem Szegedre költözött. A selmecbányai Bányászati és Erdészeti Akadémia Sopronban kapott új székhelyet. Az áthelyezéseken túl újabb felsőoktatási intézményeket is alapítottak. Ennek keretében nyitotta meg kapuit a Tanárképző Főiskola Szegeden, a Testnevelési Főiskola Budapesten. 1926-ban került sor a szegedi gyermekklinika alapkő-letételére, amelyet a többi
klinikai és egyetemi létesítmények létrehozása követett.
Ehhez az oktatás egészét magába foglaló koncepcióhoz kapcsolódott a magyar tudományos élet fellendítése is. Számos kutatóintézet alakítása kötődik ehhez az időszakhoz, pl. a svábhegyi csillagvizsgáló, a tihanyi biológiai intézet létrehozása. Szent-Györgyi Albert egyetemi tanárrá történő kinevezésére is Klebelsberg kultuszminiszter tett javaslatot. Ugyancsak szegedi vonatkozású Móra Ferenc Szeged környéki ásatásainak támogatása. A hazai tudomány nemzetközi színvonalra emelésének lehetőségét kívánták megteremteni a bécsi, a berlini és a római székhelyű Collegium Hungaricum intézmények, amelyek a hazai szakemberek külföldi kutatómunkáját segítették elő.
Gróf Klebelsberg Kunó munkásságának csúcspontja Szegedhez kötődik: 1930. október 25-én avatták fel a Dóm tér monumentális épületegyüttesét. Ezen a napon lett felszentelve az 1879-es árvíz után megépített dóm, a fogadalmi templom is. Ekkor adták át a püspökség főiskoláját és internátusát; valamint a Dóm teret övező épületek árkádsorában a Pantheont (Nemzeti Emlékcsarnokot), amely a legkiválóbb magyar politikusok, művészek és tudósok mellszobrainak gyűjteménye. A szegedi egyetem tanári karának adományaként 1931-ben egy Klebelsberg-címeres domborművet is felavattak a Nemzeti Emlékcsarnokban, amelynek felirata nagyformátumú oktatási politika megvalósulását hirdeti: 'te saxa loquuntur' ('Rólad a kövek beszélnek'). Klebelsberg emberi és szakmai nagyságát jelzi, hogy katolikus elkötelezettsége mellett is minden iskolatípust támogatott, ekképpen fogalmazott: 'Egyformán támogatnunk kell minden jellegű iskolát: államit, polgárit, községit, hitfelekezetit...'.
1931. augusztusában a Bethlen-kormány lemondásakor ő is megvált miniszteri tisztégétől, 1932. október 2-án, két nappal 57. születésnapja előtt hunyt el. Kívánsága szerint kedves városában, Szegeden temették el.


Forrás:  Gróf Klebelsberg Kunó élete és munkássága (kelebelsberg-egyesület.hu)