Megjelent a Gault&Millau Magyarország 2015-ös étterem- és borkalauza

.

Megvan 2015-ös év étterme, konyhafőnöke és borászata

 

 Megjelent a Gault&Millau Magyarország 2015-ös étterem- és borkalauza. A kiadványt bemutató sajtótájékoztatón a legjobbnak tartott szakmai teljesítményeket elismerő oklevelekkel díjazták. Az anonim szakértők értékelése alapján: Az év konyhafőnöke 2015-ben Ádám Csaba (Olimpia étterem); Az év borászata a tokaji Bott Pince; és A 2015-ös év étterme a Borkonyha (konyhafőnök: Sárközi Ákos)


A kalauz értékelése szerint a legjobb hazai éttermek a következők:  Costes restaurant, Onyx étterem, ZONA Bisztró 17 ponttal, az Alabárdos étterem, a Borkonyha, a Laci!Konyha! az Olimpia Vendéglő és a Salon Restaurant 16 ponttal, az Aranykaviár étterem, a Babel, a Csalogány 26, és a LouLou Restaurant 15 ponttal.
A Bott pince mellett, ahogy tavaly, úgy az idén is Szepsy István borászata és a Demeter pincészet került a legjobbak közé.
A Gault&Millau [gó-mi-jó] a világ egyik legismertebb és legnagyobb hatású étteremkalauza. A hatvanas években Párizsban alapította két gasztronómiai újságíró, Henri Gault és Christian Millau, akik megújították az étteremkritika műfaját és az értékelés szempontrendszerét: a korábbi gyakorlattól eltérően szakszerű, a konyha teljesítményére és a minőségre koncentráló értékeléseket közöltek. A hetvenes évektől egyre több országban jelent meg önálló szerkesztőségű Gault&Millau kalauz.

A Gault&Millau Magyarország étterem és borkalauz célja, hogy a független értékelés fair versenyt tegyen lehetővé, tükröt tartson a magyar éttermi világnak.
További célja az, hogy a jó éttermek támogatást, reklámot kapjanak, és az Európa-szerte használt 20 pontos rendszer révén lehetséges legyen a nemzetközi összehasonlítás a szakma és a közönség számára.
A kalauz alapvetően a konyha teljesítményét értékeli. A tesztelő nem fedi fel magát, számláját kifizeti. A Gault&Millau Magyarország évente jelenik meg, a mostani a harmadik kiadása.

A Magyar Gasztronómiai Egyesület Hagyomány és evolúció díját az esemény díszvendége, az osztrák Eckart Witzigmann kapta.

A Magyar Gasztronómiai Egyesület (MGE) minden évben az új Gault&Millau étterem- és borkalauz bemutatóján adja át az Aranyszalag Minőség tanúsítványokat is.
Az egyesület tíz éve alakult. Az alapító tagok főként a piacokban és éttermekben csalódott civilek voltak. Céljuk az étkezési kultúra talpra állítása volt.
Az MGE az első olyan szervezet, amely szakácsokat, cukrászokat, étteremtulajdonosokat, civileket, termelőket, gazdákat, tudományos kutatókat fog össze - a szó szoros értelmében vett gasztronómiai szervezet.
A Magyar Gasztronómiai Egyesület az Aranyszalag Minőség tanúsítványát abból a megfontolásból alapította, hogy az támaszként szolgáljon mindazoknak, akik tudnak és mernek minőséget teremteni, a tanúsítvány másfelől hiteles információt kíván adni azoknak, akik ilyen minőséget keresnek.

Az Aranyszalag Minőségi Tanúsítványt idén Balogh Nagy Erzsébet keleméri Île de France-báránya és Baumgartner Antal tisztavérű szőke mangalicája kapta.
A Gault&Millau Magyarország 2015 étterem- és borkalauz Feltörekvő étterem díját a gyulai Patrióta étterem, A vidék étterme 2015 elismerést a békéscsabai Brill étterem, az Alternatív vendéglátás elismerést pedig a Pesti Burger és Bár kapta.

http://www.gaultmillau.hu/kalauz-2015

Ötezer év kínai remekművei

.

Hagyományos porcelán

A Hopp Ferenc Kelet-ázsiai Művészeti Múzeum mintegy 8000 darabos kínai gyűjteményéből 2015. január 4-ig reprezentatív válogatás látható. A kínai-magyar diplomáciai kapcsolatok felvételének 65. évfordulója kínált most erre alkalmat - jelentette be Mihály Mária, a Szépművészeti Múzeum főigazgató-helyettese. Ugyanis Hopp Ferenc gyűjteménye ismét visszatért a Szépművészeti Múzeum kebelébe.

Jáde faragványFajcsák Györgyi múzeumigazgató, a kiállítás kurátora lebilincselő módon mutatta be a felújított térben áldozatos munkával létrehozott időszaki tárlatot. A kényes és ritka tárgyak egy részét utoljára 1987-ben tudták közszemlére tenni, az utolsó tudományos kötet a kínai esztétikáról pedig 1973-ban jelent meg.

Jáde figurákA mi kultúránktól eltérően, a kínai művészetet a hagyományos kínai bölcselet, például az öt elem, határozza meg. Ezért a kiállítás középpontjában öt kiemelkedő jelentőségű kínai tárgyalkotó anyag áll: a jáde, a porcelán, a lakk, a papír és a selyem - egyben mindegyik kínai találmány. E tárgyak magukban hordozzák ősi jelképrendszerüket, rituáléikat és eszmei hátterüket.

LakkszoborAz itt őrzött legrégebbi tárgy a Kr. e. 3. évezredből származik, ezt tartják a kínai mívesség kezdőpontjának. A most felsorakozó 150 műtárgy mestermű a festészet, a költészet és a keleti hagyományos kézművesség köréből. Fajcsák Györgyi megemlítette, hogy Csongor Barnabás sinológus a 90. életévén túl is értékes munkát végzett a kiállítás létrehozásában.

faragott lakkdobozMindjárt az emeleti folyosó végén egy aranyozott kínai házi szentély fogad. Ritkaság a mellette kiállított, mandzsu és kínai nyelvű kinevezési okmány, amit az Ég Fia, a császár adományozott - e tárgy vezeti be az Andrássy út közönségét a nagy Kínai Birodalomba, az olvasható, látható és hallható emlékek világába.

Kínai oroszlánAz első terem főszereplője a jáde. Kelet gyémántjának is mondják a 7 ezer éves, gyémánt keménységű követ, amely az égi és a földi hatalom örökkévalóságát jelképezi, valamint finom faragásait csak egy páratlan civilizáció tudta megalkotni. Készült belőle méltóságot jelentő szertartási fegyver, rituális tárgy, személyes vagy halotti viselet - amint az ókori szövegek leírják. Látunk halotti maszkot, illetve a szemet borító köveket, a kínai zodiákus jegyek figuráit, szerencsehozó tárgyakat, kabócát, azaz házi tücsköt, amit sok helyen háziállatként, házőrzőként bambuszketrecben tartottak. A 2. században készítettek teljes testet beborító jáde páncélzatot is. A különös korongokról úgy gondolták, csillagászati eszközök lehettek, majd később kiderült, hogy a Pi-korongok 3 ezer éves díszítőmintái. Ajándéktárgyként kívántak vele hosszú életet, hűséget, gyermekáldást. A mellékelt monitoron Tőkei Ferenc fordításában olvashatjuk hozzájuk az eredeti pinyin nyelvű szövegeket, a konfuciánus és a taoista idézeteket.

PapírtekercsA második teremben találjuk a 8. századtól kezdve a 18. századig készített porcelánokat. Nyugaton fehér aranynak hívták a kínai porcelánt, csodálták csengő hangját, finomságát, fehérségét. A 16. században hozták be Európába a jezsuita misszionáriusok. A kínai Jingdezhenben készültek a legszebb darabok. A 14. századi iszlám hatás terméke a kék-fehér mintázat. A 17-18. században tökéletes formájú, egy-szín-mázas (monokróm) porcelánt hazai piacra szánták, a színeseket exportra „gyártották". Igen ügyes vegyészek kísérleteztek a manufaktúrákban. Monokróm készítésűek ezreit rendelték az uralkodók udvaruk használatára. Látunk itt jáde színű, olcsóbb kerámiákat a természetből vett mintákkal. Egy lopótök alakú váza különlegessége, hogy Kossuth Lajos hagyatékából árverésen szerezte meg Hopp Ferenc, a gyűjtő. A rinocérosz agyart formázó csészéből esküvőkön ittak. A hamvas őszibarack színű máz az örök életet jelképezte. Csöppet sem volt esetleges, milyen fajta tárgyhoz milyen formát vagy színt társítottak. Az árát meghatározta, hogy egy-egy tárgyon 80-100 ember is dolgozhatott. A terem közepén lévő tárlót aranyhalas medence foglalja el. Az aranyhal bőséget hordozó jelentéssel bírt.

SelyemfestésA következő teremben lakktárgyakat helyeztek el. A lakkot egy magas páratartalmú környezetben élő fa megcsapolásával nyerik már 2500 éve (a fát 15 évig nevelik, és csak egyszer lehet megcsapolni!). A drága, munkaigényes lakkot 10-20 rétegben vitték fel a fa-, textil- vagy bambusztárgyak tartósítására, vízhatlanná tételére. Edényeket, koporsókat, bútorokat vontak be vele, olykor díszítőfestésére alkalmazták. A lakktárgyakat legfeljebb három hónapra lehet kiállítani, utána 30-40 évre visszaviszik a temperált raktárba. A 14. századtól népszerűek a vörös, faragott lakkdobozok és tárgyak. Értékes ajándékként a császár adományozta a követeinek. Később a lakktárgyak sárga, zöld, bronzbarna és fekete színűek is lehettek. Külön császári manufaktúrákban készültek a leginkább igényes darabok. Amíg a kínaiaknál a lakkfaragás, addig a japánoknál az aranyporral festett lakk volt szokásban. A technikai fogásokat monitoron mutatják be a látogatóknak egy-egy tárgy restaurálása közben. Figyelmünket felhívja a bódhiszattvát, azaz megvilágosodottat ábrázoló lakk szobor, amint éppen a Holdat kémleli. Kínában holdfigyelő pavilonokat állítottak fel (ott ugyanis a hold jelzi a hónapokat és az év kezdetét). A teremben hatalmas, aranyozott lakk paravánt (vagy ajtót) is látunk, az egyik szárnya restaurált, a másik nem, ezért alig vehető ki a mintája.
Házi oltárÉrdekesség a bejáratot őrző oroszlán-pár szobra. Az oroszlán a mennyei hatalom jelképe, az oroszlán hangja Buddha hangjához hasonlít. Az egyik oroszlán hím, a másik nőstény, mindig párban láthatók. Mivel Kínában nincsenek oroszlánok, ezért a tömpe pofájú állatok inkább a 10-13. században tenyésztett palotapincsire emlékeztetnek. A császárok jelképállata a sárkány volt, a császárnéé pedig a főnixmadár.
Különös lakkszobor a gyermek Buddháé, aki a monda szerint születésekor hét lépést tett. A kínaiak szerint taoistaként születünk, a tanulással konfucionistákká leszünk, végül buddhistaként halunk meg.

A papír feltalálását Kr. u. 105-re teszik, amikor Cai Lun hivatalnok jelentette az uralkodónak a találmányt. Ugyan a régészek már a Kr. e. 2. században is találtak papírleleteket, de csak 105 után terjedt el széles körben, hiszen hivatalos iratokat és vallási szövegeket jegyeztek fel rá, majd 600 körül erre nyomtatták a fametszeteket. A 13. századtól festettek selyem helyett papírra. A hosszúkás, függőlegesen használt papírt nem teregették ki állandóra, hanem tekercsekben, a nedvességet megőrző fadobozokban tárolták, hogy ki ne száradjon. A kisebb, intimebb képeket albumokba tették. A kisebb-nagyobb képeket 4x7 soros versekkel látták el, de tulajdonosa a saját véleményét is ráírhatta az ábra mellé. Érdekesség, hogy Buddha tanítványai oroszlánokon ülnek, mert így győzték le világi vágyaikat.

Az ötödik terem a selyemé. A selyem a jáde és a lakk mellett a legértékesebb anyagnak számított Kínában. Legalább 7000 éve ismerik. Ruhának csak a legelőkelőbbek hordták. Az első festmények szintén selyemre készültek. Különös a szétterített legyező ábrázolása, amit tulajdonosa írástudóval rajzoltatott. Látunk selymen tájképeket, figurális alkotásokat, szövegeket, madarakat, akárcsak a papíron. Fajcsák Györgyi szakértőtől megtudtuk, hogy a darumadár például a halhatatlanság jelképe.

Aranyhalas akvárium
A kínai festészet, kalligráfia és költészet szerves összetartozásának élményét átélhetjük az elhangzó szövegek révén. A sajátos festési technikákat pedig kisfilmen láthatjuk.
Az Andrássy út 103-ban lévő Hopp Ferenc Kelet-ázsiai Múzeum keddtől vasárnapig látogatható 10-18 óra között. A felnőtt belépőjegy 1000 forint, ifjúsági és nyugdíjas belépő 500 forint, családi jegy 2300 forint (két felnőtt és két gyerekkel). Csoportok számára tárlatvezetésre egy héttel előbb kell bejelentkezni a +36 1 363 63 98-as telefonszámon vagy a hopprogram@hoppmuseum.hu e-mail címen.

Budai Orsolya munkatárs felhívta a figyelmünket, hogy november 6-án 18 órakor holdvárást és tárlatvezetést tartanak, november 22-én délután pedig a lakktárgyakról lesz előadás.

Dobi Ildikó - EuroAstra

Október 12. - Az európai kultúra napja

Babits Mihály: Messze... messze... 

Spanyolhon. Tarka hímü rét.
Tört árnyat nyujt a minarét.
Bus donna barna balkonon
mereng a bibor alkonyon.

Olaszhon. Göndör fellegek.
Sötét ég lanyhul fülleteg.
Szökőkut víze fölbuzog.
Tört márvány, fáradt mirtuszok.

Göröghon. Szirtek, régi rom,
ködöt pipáló bús orom.
A lég sürű, a föld kopár.
Nyáj, pásztorok, fenyő, gyopár.

Svájc. Zerge, bércek, szédület.
Sikló. Major felhők felett.
Sötétzöld völgyek, jégmező:
Harapni friss a levegő.

Némethon. Város, régi ház:
emeletes tető, faváz.
Cégérek, kancsók, ó kutak,
hizott polgárok, szűk utak.

Frankhon. Vidám, könnyelmü nép.
Mennyi kirakat, mennyi kép!
Mekkora nyüzsgés, mennyi hang:
masina, csengő, kürt, harang.

Angolhon. Hidak és ködök.
Sok kormos kémény füstölög.
Kastélyok, parkok, lapdatér,
mért legelőkön nyáj kövér.

Svédhon. Csipkézve hull a fjord,
sötétkék vízbe durva folt.
Nagy fák és kristálytengerek,
nagyarcu szőke emberek.

Ó mennyi város, mennyi nép,
Ó mennyi messze szép vidék!
Rabsorsom milyen mostoha,
hogy mind nem láthatom soha!

Nyugat · / · 1908 · / · 1908. 22. szám

Somogyi Győző életmű-kiállítása a Vigadóban

Október 4-től november 23-ig tekinthető meg Somogyi Győző Kossuth-díjas festőművész, grafikusművész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagjának életmű-kiállítása a Vigadóban, ahol két emeleten, összesen három teremben láthatók a művész életművének meghatározó alkotásai.
Somogyi Győző festő- és grafikusművész életmű-kiállításán látható több mint hatszáz alkotás azt a sokrétegű, teljes és kerek világot mutatja be, melyben egyszerre van jelen a képzőművészet, a hagyományőrzés, az ökologikus gondolkodás, a paraszti gazdálkodás, a hit ereje és a közösségépítő, fenntartó értékek újrafogalmazása.
A kiállítás tematikája szintenként és termenként is elkülönül egymástól. Az V. emeleten az alkalmazott művészeti műfajok láthatók, a VI. emeleten a grand art kapott helyet. Az egyes kiállítótermek alkotásainak bemutatása más-más útvonalon vezet el a művész üzenetéhez.
Az V. szint kiállítóterében alkalmazott grafikák, könyvillusztrációk mutatják be az alkotó magyar történelemhez, a huszársághoz, a katonai hagyományőrzéshez kapcsolódó művészetét. Itt látható a Magyar királyok arcképcsarnoka. A terem közepén kétfunkciós építmény kapott helyet, melyen kívülről a művész által festett nyolcvan hadizászló látható, a belső terében – nyolc film részleteiből összeállított – videoanyag tekinthető meg.
A VI. emelet keleti termében döntően a 70-es években készült fekete-fehér grafikák kerültek a falakra, a művek születésének korát, az értékválságot, a magyar történelem nemzetpusztító időszakait, a színtelen, profán világot jelképezve. Ezzel szemben a terem közepén áll a válasz lehetősége, a kápolna épülete – ikonosztázszerűen Az Árpád-ház szentjei sorozattal – mely az időtlen értéket, a színnel teli világot, a szakralitást mutatja fel.
A VI. emelet nyugati terme a művész festészetéről ad átfogó képet a kiállításon. Meghatározó eleme a Magyar Hősök arcképcsarnoka, mely megidézi a magyarság elmúlt másfélezer évének nemzetmegtartó nagyjait Attila királytól Maléter Pál ezredesig. Ezt övezi további másfélszáz jelentős mű a nyolcvanas évektől napjainkig.

A kiállítással egy időben jelenik meg Somogyi Győző életmű-katalógusa.


    Somogyi Győző életmű-kiállítása
    kurátori gondolat
    
        

Somogyi Győző (fotó: Szamódy Zsolt Olaf)

 Somogyi Győző szerzetesi alázattal és szorgalommal végzi alkotó munkáját immár fél évszázada, minden egyes festménye, grafikája egy-egy imádság. Műveivel létrehozza azt a csodát, melynek lehetőségét ugyan minden ember magában hordozza, de csak keveseknek adatik meg, hogy megteremtse a kapcsolatot föld és ég, a természet és a Teremtő között. Hogy megszülessen a szakrális alkotás, mely öröktől fogva a világ rendező elvét hordozza, teremteni képes, az életet serkenti, őrzi és képes létrehozni a kultúrát. Felmutatja művészetét, a szelíd választ a kor kérdéseire, a közösség, a család összetartozását, a globálisan feloldódó, elkülönülő egyénnel szemben, a hagyomány tiszteletét az állandó változtatni akarás kényszere ellen, a lokális értéket, a munka, a megtakarítás valóságát, a globális spekuláció és virtuális hitel helyett, rendezett viszonyát a Teremtőhöz. […]
  Ez a jámbor művész, miközben művészetével imádkozik, ha kell, mint az egykori szegény legény, felül a lovára és egyedül megy szembe a „vármegyével", a globális háttérhatalommal a falujáért, a vidékéért, a hazájáért, a nemzetéért, az igazságért.
  Somogyi Győző élete és művészete annak üzenetét hozza, hogy szabadok lehetünk, ha hittel és elszántsággal, összefogva megvívjuk harcunkat, hagyományainkért, értékeinkért, együvé tartozásunkért. S ha fordul a világ, üzenete segíthet, hogy egy másik üzenet valóra váljon: „Magyarország egy olyan kalitka, amelyből egyszer még egy gyönyörű madár fog kirepülni".

Tóth Norbert
a kiállítás kurátora
a Forrás Művészeti Intézet igazgatója

Vigadó
V. Budapest, Vigadó tér 2.
A hét minden napján: 10.00–19.30

Forrás: Magyar Művészeti Akadémia

Aktszobor kiállítás a Nemzeti Galériában

Aktszobrok a századfordulóról. A Magyar Nemzeti Galéria 19-20. századi állandó kiállításának új kabinetje

Október 9-én új állandó kiállítás nyílt a Nemzeti Galériában. A gyűjteményükben őrzött márvány aktszobrokból mutatnak be válogatást, köztük több olyan szobrot is, mely korábban hosszú ideig nem volt látható.

A német nyelvből átvett akt szó jelentése: „tett", „cselekedet". Művészeti kifejezésként eredetileg a meztelen vagy felöltözött modell figurájának, tartásának, mozdulatának tanulmányszerű ábrázolását jelölte, majd fokozatosan vált a ruhátlan emberi test megjelölésévé. Az akt megalkotásához a középkorban is modellt használtak, eleinte a női akthoz is férfi modellt. A női modell alkalmazása 1500 után vált általánossá. A magyar művészeti oktatásban még az 1890-es években sem terjedt el a meztelen modell után való rajzolás, pedig a franciaországi akadémiákon ekkor ez már általános gyakorlat volt. Beck Ö. Fülöp, Kisfaludi Strobl Zsigmond, Ligeti Miklós, Moiret Ödön, Róna József és Sződy Szilárd 1890-1920 között készült aktszobrai mind egy-egy jellegzetes aktábrázolás-típust képviselnek.

Újdonság a Galériában, hogy egy kiállítótérben csak szobrokat helyezzenek el. Igaz, mindössze tíz szoborról van szó - mondta el a bemutatón dr. Szeifert Judit, a Galéria Szoborosztályának vezetője, a kiállítás rendezője. Az akt a kiállítás-látogatók egyik kedvelt témája, ugyanakkor arra is jó példa, hogy mennyi különböző szándék kifejezésére alkalmas. Valamennyi szobor fehér márványból készült, amire általában azt gondolnánk, hogy egységes anyag. Ám gyorsan kiderül; igencsak változatos. Van hófehér, különféle, zöldes, szürkés erezetű, kristályosabb szerkezetű. A szobrok a századforduló idején készültek. Az 1890-es évek elejétől az 1920 évek közepéig terjedő időszakot ölelik fel.

A tárlaton bemutatott mintegy negyedszázados időszakban még egymás mellett éltek a historizáló-antikizáló és a modern törekvések. Mindegyik felfogásra található példa a kiállított tanulmány jellegű, illetve allegorikus vagy szimbolikus aktszobrok között. A századvég szobrászatának legjelentősebb megújítója Auguste Rodin (1840-1917), akitől a budapesti Szépművészeti Múzeum már 1900 körül vásárolt műveket. A bemutatott magyar szobrászati alkotások egy részén is érzékelhető a francia mester hatása. Ez utóbbi különösen Ligeti Miklós alkotásaira jellemző, akinek négy szobra is látható ezen a kiállításon.

A maga korában rendkívül sikeres szobrásznak számító Ligeti Miklós a hivatalos megbízásokkor gyakran engedni kényszerült a megrendelői elképzeléseknek. Ezzel szemben a saját kedvtelésére készített munkáit kötetlenül alkothatta meg. Szalonplasztikája mindezidáig a raktárban volt és erre a kiállításra restaurálták, csakúgy, mint az összes, most bemutatott márványszobrot. Érdekessége, hogy az iparművészet és a képzőművészet határmezsgyéjén helyezkedik el. Kétféle anyagból készült, a fehér márványt a művész bronzzal ötvözte. A bronz almafa üreges részében egykor vezetékek is húzódtak és világító, apró piros villanykörték keltették az almák képzetét. Sajnos ez most már nem látható.

A mitológiai témák feldolgozását mutatja az 1910-ben készült Születő Vénusz, Moiret Ödön alkotása. A Venus Anadyomene, a „tengerből kiemelkedő" Aphrodité ókori eredetű ikonográfiai típusa. Az istennő születésének történetét Hérodotosz meséli el. Moiret szakít a Botticelli óta megszokott ábrázolással, ahol az istennő diadalmasan, a kagylón állva jelenik meg és Aphroditét ébredező, nyújtózkodó nőalakként, valóban mintegy születése pillanatában értelmezi. A legszokatlanabb maga a kompozíció, alig találni példát arra, hogy Vénusz ülve jelenjen meg. Elképzelhető, hogy Moiret a szerelemistennő egy másik ókori ikonográfiai típusát, az úgynevezett kuporgó Aphroditét vette alapul, ami egyes vélemények szerint ugyancsak a megszülető Vénuszt jeleníti meg.

Művészetében a különböző világhoz tartozó szereplők jelképes találkozásának egyik legjelentősebb példája a Szerelem című alkotása, melyet elkészülte után egy évvel vásárolt meg a magyar állam. A márványba faragott kétalakos kompozíción a hullámok által partra dobott fekvő nimfa fölé meztelen ifjú hajol és csókjaival halmozza el a halfarkú lányt. Ligetit a fantáziavilág csodás lényeinek megjelenítése a 20. század első két évtizedében foglalkoztatta, később a szimbolista-szecessziós tematika és nyelvezet általános háttérbe szorulásával az ő művészete is más irányba haladt tovább.

A kiállított tíz szoborból hat még soha nem szerepelt állandó kiállításon, Kisfaludy Reggel című szobra pedig az elmúlt két évben nem volt látható. Kisfaludy Stróbl Zsigmond a budapesti Művészházban 1909-ben rendezett kiállítása után vált elismertté. Az első Világháború viszontagságait és a Tanácsköztársaság leverését követő időkben nehezen talált újra önmagára. A gondok elöl menekülve mintázta női márványszobrait, ezek sorába illeszkedik a Reggel. Kisméretű példányát 1924-ben faragta és egy reprodukciója megjelent a Studio című angol nyelvű lapban. William Randolph Hearst, korának amerikai médiamágnása ennek hatására rendelte meg a szobor életnagyságú változatát. A kiállításon annak másodpéldánya látható.

Helyszín: B épület, I. emelet

www.mng.hu

Révay András: EuroAstra

Art Market 2014. - Budapest

A világ most Budapestre figyel: a Nemzetközi Kortárs Képzőművészeti Vásárt, az Art Marketet október 9. és 12. között láthatja a nagyközönség. Az elmúlt négy évben a nemzetközi kiállítás és vásár a közép- és kelet-európai régió vezető kortárs vásáraként vált ismertté. Két idei újdonsága: az Art Photo Budapest és Berlin, a vendégváros, a Fal leomlásának 25. évfordulóján. A kiállítás négy napja alatt húsz ország közel száz kiállítója szerepel a Millenáris fedett csarnokaiban és a szabadtéri szobortárlaton, valamint hetvenféle kiegészítő program van „műsoron". Először lett a vásár a CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál kiemelt partnere is.

A hatezer négyzetméternyi kiállítási felületen ötszáz művész mutatkozik be az érdeklődőknek és a szakértőknek. A magas színvonalú művészi élményről az eddigi kiállítókon kívül még több ország alkotói gondoskodnak (Ausztria, Csehország, Horvátország, Írország, Kazahsztán, Lengyelország, Luxemburg, Magyarország, Németország, Olaszország, Románia, Svájc, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia, Törökország, Amerikai Egyesült Államok). A szervezők feltételezik, hogy a tavalyi, 22 ezres látogatói rekordot az idei szezon négy napja alatt meghaladják.

Ledényi Attila igazgató kalauzolta el a sajtó munkatársait az épülő kiállításon, a megnyitás előtti napon. Október 10-én, a Berlini Napon (BERLinBUDAPEST) német és magyar street art művészek festik újra a Berlini Fal egy szeletét, beszélgetni lehet a Berlini Galériák Szövetségének igazgatójával, továbbá Stefan Haupt gyűjteményének kollekciójából 27 művész Megosztva és újraegyesítve című tárlatát mutatják be olyan nemzetközi sztárral, mint Joseph Beuys. Az eseményhez a vásár minden napján zenei és szórakoztató programok kapcsolódnak népszerű helyszíneken: Spíler, Telep, Brody Studios és Szimpla Kert.

sCULTURE néven szabadtéri szoborpark köti össze a kiállítási csarnokok közötti területet, hogy a szobrászat is látványos elemekkel bővítse a művészetbarátok és a gyűjtők számára a kínálatot. A szoborprogram vezető kurátora Gajzágó György, a Bergman Galéria vezetője, valamint Kertész László és Készman József kurátorok.

Korniss Dezső képei a Várfok GalériábanKorniss Dezső képei a Várfok Galériában

Az Art Market keretében idén új kiállítási szekció jött létre, az ART PHOTO BUDAPEST. A vezető hazai galériák szinte mindegyikében találhatók fotóművészeti alkotások, valamint a Capa Központ és a Mai Manó Ház, az erre szakosodott intézmények a Nagymező utcát Fotóutca Fesztivállá rendezik be. A 20. század nagymesterei: Brassai, André Kertész, Robert Capa, Moholy-Nagy László Budapestről indultak a világhír felé, tehát fővárosunk joggal mondható a fotóművészet kiindulópontjának. A kiállításon látható a zágrábi Marinko Sudac Gyűjtemény, Kelet-Európa legjelentősebb avantgárd magángyűjteménye és a luxemburgi székhelyű Európai Fotóhónapok Szövetsége is. 

A vásár szakmai testületének tagjai: Deák Erika galériatulajdonos, a Kortárs Galériák Egyesületének képviselője; Einspach Gábor, a Magyar Műkereskedők és Galériák Országos Szövetségének elnöke, az Artmagazin alapítója; Gulyás Gábor nemzeti biztos; Nicole F. Loeser, berlini galériatulajdonos (Whiteconcepts Galéria) és kurátor; a ljubljanai és bécsi kiállítóhellyel rendelkező Photon Galéria tulajdonosa, Dejan Sluga; a bukaresti Adina Zorzini, a Zorzini Galéria tulajdonosa.

Az Inside Art program tartalmaz még kerekasztal beszélgetéseket, könyvbemutatókat, előadásokat. A vásár előadói között szerepel itt Nancy G. Brinker műgyűjtő, Sergey Skaterschikov műtárgypiaci befektető, a Skate Capital Corp. alapító tulajdonosa, továbbá Anemone Vostell, Sarah Wilson, Nathalie Moreau, Somlai-Fischer Ádám (a Prezi alapítója), Fülöp József rektor.


A kiállítók és a látogatók számára nincs korhatár, hiszen az Art Market Budapest kiemelten foglalkozik múzeumpedagógiai oktatással. Több ezer iskolás ingyenesen vett részt a foglalkozásokon - a támogató B. Braun jóvoltából, a USTREAM pedig lehetővé tette, hogy a vásár egyes programjai online is nyomon követhetők legyenek.


Az Artmagazin zsűrije (Topor Tünde főszerkesztő és Winkler Nóra művészettörténész) a B. Braun által felajánlott legszebb stand díját a G 112-es teret elfoglaló Trapéz Galériának

ítélte oda. Kiállítói: Klenyánszki Csilla, Lakner László, Puklus Péter, Szörényi Beatrix, Jay Tan, Ulbert Ádám.

Az Art Market Budapest október 9-től 12-ig mindennap 11 és 20 óra között látogatható, de pénteken 11-22 óráig.



Dobi Ildikó - EuroAstra

Magyar Formatervezési és a Design Management Díjak

.

2014. október 6-án az Iparművészeti Múzeum aulájában ünnepélyes keretek között átadták a 2014-es Magyar Formatervezési és a Design Management Díjakat. A Magyar Formatervezési Díj idén 35 éves; a születésnap alkalmából egy retró hangulatú mini tárlat is nyílt a korabeli díjazott tárgyakból.


„Mára hazánkban is megsokasodtak a design-nal és a kreatív iparral kapcsolatos fogalmak a gazdaságban, a kultúrában, de a mindennapi életben is. Elmondhatjuk továbbá, hogy évről évre nő a kreatív ipar hozzájárulása a GDP-hez: az EU27 nemzeti designintenzív szektorainak részesedése tekintetében hazánk 17,9 %-kal éllovas lett a legutóbbi, 2010. évi adatokra vonatkozó kontinentális versenyben. Már nem csak elméletben tudjuk, hanem érzékeljük is, hogy a formatervezés a termelés szisztematikus gazdasági tényezőjévé vált hazánkban." - hangsúlyozza dr. Bendzsel Miklós, Magyar Formatervezési Tanács elnöke.

Sport, smart és kultúra- ezeken a területeken tarolnak a Magyar Formatervezési Díjasok.
A Magyar Formatervezési Tanács által kezelt Magyar Formatervezési Díjat a hagyományokhoz hűen idén is a nemzetgazdasági miniszter hirdette meg.

A díjat négy kategóriában - termék, terv, vizuális kommunikáció és diákmunka - ítélik oda.   Sporteszközökkel, „smart" megoldásokkal, a kulturális életet és a fenntartható életmódot támogató ötletekkel is találkozhatnak azok, akik ellátogatnak a díjazott és kiemelt pályamunkákat bemutató kiállításra, amely az Iparművészeti Múzeum impozáns földszinti galériáján tekinthető meg.

Termék kategóriában Magyar Formatervezési Díjazott,
Bereczki Dávid „Primus Dinghy" tanuló szintű vitorlás kishajója, valamint
Tomcsányi Dóri 2014/15-ös őszi-téli ruhakollekciója, amely a hatvanas-hetvenes éveket, illetve a sípályák pezsgő, színes forgatagát idézi fel.
Hullámtörő rendszert tervezett a S'39 Hybrid Design Manufacture: a CALTROPE rendszer a mangrove fák telepítésekor ideiglenes támasztékként szolgál. Az alkotócsapat arra a gondolatra építette az ötletét, hogy a globális klímaváltozás miatt kiemelkedő tengerszint problémáját maga a természet is képes megoldani, csak támogatni kell ebben.
Vizuális kommunikáció kategóriában idén Katyi Ádám, a nyomtatott és digitális felületekre is kiválóan illeszkedő Westeinde Caption betűtípusa kapja az elismerést.
Ulrich Sára diák kategóriában alkotott kiemelkedőt: szövegkép kísérleteiben a szöveg szövetébe avatkozott bele, amelynek eredményeként sajátos átmenet jött létre a szöveg és a kép között.
Nagy Dániel - szintén diák - a Lamantin Jazz Fesztivál arculatát tervezte meg, amelyhez zenei inspirációt használt. A logó betűinek dinamikája a zenei hangok magasságán és erősségén alapul.

Az alábbi három alkotás az Emberi Erőforrások Minisztérium Felsőoktatásért Felelős Államtitkárságának különdíját érdemelte ki.
A főleg a harmadik világban fellépő szürkevíz problémát vette nagyító alá Vasques Carlos Alberto, akinek a zuhanyozás közben elfolyó víz újrahasznosítását megoldó koncepcióját díjazta a bizottság.
Nagy Diána egy olyan japán-magyar képes szótárt alkotott, amely áthidalva a kulturális különbségeket a két különösen eltérő nyelvrendszer megértését segíti elő.
Gyulai Natália színes, hosszúszálú műszőrme kollekcióját a szabásvonalak rejtettsége, a kreatívan strukturált felület (szőrfestés), és magának az alapanyagnak (műszőr) az átlényegítése miatt ismerik el.

A Hipavilon Szellemi Tulajdon Ügynökség Nonprofit Kft. különdíját - ami egy szellemi vagyon auditot jelent - a „Róma" kandallóért a FIREPLACE Gyártó és Kereskedelmi Kft. kapta.
A Magyar Formatervezési Tanács különdíja a HBH (Hard Body Hang) kockát illeti, ami szabadtéren, akár egy nyilvános parkban is használható sporteszköz.

A hazai design szakma legrangosabb díját, a Magyar Formatervezési Díjat 35 évvel ezelőtt alapították a hazai termékek legjobbjainak elismerésére. A Díj már akkor is a design területének aktuális eredményeit mutatta fel, ezért érthető, hogy ma már nosztalgikusan hatnak a közvetlenül az alapítás utáni időszak ikonikus formatervezett tárgyai. Ezeket villantja most fel egy különleges kamara-kiállítása A '80-as évekbeli színes televízió, a Fabulon és Helia-D csomagolások, a Margaréta ventilátor, a SAFARI hőpalack, és sok más, a látogatók szívébe a gyermekkor világát csempésző Magyar Formatervezési Díjas alkotás is helyet kapott a retró tárlatban.

Most debütált a „DESIGN 35, Zsennyei Műhely - 1978-2013" című kötet is, amelyet Dr. Szilágyi B. András és Lelkes Péter DLA Habil jegyeznek. A könyv a 35 éve működő műhelyt, ill. ezen keresztül három nemzedék - a rendszerváltást megelőző évtizedektől a szocialista korszakon és a rendszerváltáson át egészen a jelenkor fiataljaiig - design-törekvéseit mutatja be.

Életműdíjjal koronázták meg Stefan Lengyel szakmai kiválóságát.
Lengyel neve sokaknak a „négyeshatos" csuklós villamos megtervezésével vált ismertté, de az ő alkotása a Calypso magnó (1962), a táskaírógép (1972), a 3000 AF diavetítő (1983) és például az Aral töltőállomása is (1999). Az iF és reddot díjas, valamint a Magyar Köztársaság Érdemrendjével is kitüntetett tervező munkássága rendkívül sokrétű: volt szaktanácsadó a Miele-nél és a Rosenthal-nál, docens az esseni Iparművészeti Főiskolán, tanácsadó tag a Helsinki Design Egyetemen, tanszékvezető a MOME Formatervező Tanszékén, és a sort még hosszan lehetne folytatni.

Idén hét sikeres szervezet került reflektorfénybe a Design Management Díj kapcsán: az Apátsági Termékek, az Ivanka Factory Zrt., a Petőfi Irodalmi Múzeum, Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata, Tudatos Vásárlók Egyesülete és a Sziget Kulturális Menedzser Iroda Kft., a díjat pedig a szerszámgyártással, műanyag-fröccsöntéssel és fémmegmunkálással foglalkozó GIA Form Kft. kapta. A GIA Form Kft. termelési folyamatba integrált design-fókuszú szemléletváltása jó példa arra, hogy a gazdasági előnyt lehet szerezni a kreativitásból, az innovációból és a konzekvens design-gondolkodásból.

A díjazott és további kiemelt pályamunkákat bemutató, illetve más, kiállítási jogot nyert alkotások kiállítása november 2-áig látogatható az Iparművészeti Múzeumban.
A kiállítás grafikai arculatát tervezte: Balogh Balázs, studio That's it! A kiállítás installációját tervezte: Árté Kft. - Rácz Lőrinc és Szigeti Ferenc.

Iparművészeti Múzeum
1091 Budapest, Üllői út 33-37

https://www.facebook.com/magyarformatervezesidij

Lantai József -EuroAstra

Elindult a digitális Müpa Magazin

.

Digitálisan is elérhetőek mostantól a Müpa Magazin eddig megjelent lapszámai, exkluzív online tartalmakkal kiegészítve. A Művészetek Palotája a Facebook oldalán és a www.mupa.hu oldalon tette elérhetővé az előadó-művészeti intézmény kezdetektől futó saját lapját a 2006/2007-tól kezdve mostantól folyamatosan.

A tizedik, jubileumi évadában a Művészetek Palotája számos újdonsággal rukkol elő: ezek egyike a kéthavonta megjelenő nyomtatott magazin digitális verziója. Mindazon neves előadók, akik az elmúlt tíz évben felléptek a régió egyik legismertebb előadó-művészeti intézményében, megjelennek a lapok hasábjain, köztük a teljesség igénye nélkül Daniel Harding, Sir John Eliot Gardiner, Kocsis Zoltán, Keith Jarrett, Cecilia Bartoli, Ramón Vargas, Eötvös Péter, Natalie Cole vagy Zubin Mehta.
A digitális Müpa Magazin azonban nem csak az eddig megjelent lapszámok online archívuma, hanem egy exkluzív tartalmakkal is kiegészített, önálló online médium, amelyben helyet kapnak az egy-egy előadáshoz tartozó koncertfelvételek, kapcsolódó videók, illetve közvetlen jegyvásárlási linkek is.
A fejlesztés a Müpa hosszú távú digitális stratégiájának szerves részeként valósult meg, amely komoly hangsúlyt fektet az intézmény látogatókkal folytatott kommunikációjára és digitális igényeik kielégítésére. A Müpa nyitott terekben, különleges találkozóhelyben gondolkodik, az online tér esszenciája pedig szintén a nyitottság és a gondolatok sokszínűsége. A Müpa célja az, hogy a jövő digitális világban felnövő generációi is a minőségi kultúrát szerető felnőttekké váljanak - ennek egyik lépése az intenzívebb kommunikáció a közösségi média tereiben.
A Müpa jubileumi, tizedik évadában már hat közösségi csatornán - Facebook, Google+, Instagram, Pinterest, Twitter, Youtube - kommunikál a közönséggel. Az intézménynek a Facebookon csaknem 50 ezer rajongója van, az elmúlt hónapokban indult Müpa Instagramnak pedig egyre több követője. A Művészetek Palotája YouTube csatornája számos koncertfelvételt és beharangozót tesz közzé, amelyek megszületése nagyrészt az intézmény saját HD stúdiójának köszönhető.
A Müpa Magazinok applikáció a Művészetek Palotája Facebook-oldalán:  
https://www.facebook.com/MupaBudapest/app_665022830254826

Ismét Amerikában turnézik a Historica

.

Immár harmad ízben repüli át az óceánt Ézsiás Péter és csapata. Ezúttal a zenekar megújult akusztikus társulata látogatja végig azokat a magyarlakta településeket, ahol a Historica akusztikus zenekar tagjai és vendéglátóik együtt ünnepelhetik az 1956-os októberi forradalom ötvennyolcadik évfordulóját.

Ünnepi koncerttel emlékezik a magyar forradalom és szabadságharc ötvennyolcadik évfordulójára megújult Historica akusztikus zenekar (Ézsiás Péter - ének, gitár, Hegyi Károly - billentyűk, vokál és Huszárik Zsolt - gitár, vokál). Október 25-én a Reményik Sándor Magyar Iskola meghívására Los Angelesben a San Fernando-völgyi Magyar Református Egyház színháztermében akusztikusra hangszerelt változatban adják elő a már jól ismert és új Historica-dalokat.

Hegedűs István tájékoztatása szerint a The Hungary Initiatives Foundation önzetlen támogatásával Jakabffy Zsolt református lelkipásztor immár harmadik - mindannyiszor nemzeti ünnepeinkre eső - alkalommal látja vendégül a magyar történelmi hagyományokat ápoló és eseményeket megéneklő zenekart. 

Ézsiás Péterék útja innen egyenesen Arizóna államba vezet, ahol november 2-án a phoenixi magyarok várják őket, majd a Hollywoodi Magyar Református templomban is koncerteznek. Az ünnepi megemlékezés persze a déli államban sem marad el, ehhez a Phoenixi Magyar Református Egyház biztosítja a kereteket. Az Angyalok városában várhatóan még két fellépésre kerül sor: a Magtárban a Hívnak a csillagok című zenés irodalmi műsorukkal mutatkoznak be, majd részt vesznek a Los Angelesi Magyar Házban az ottani magyarság hivatalos ünnepségén is.

https://www.youtube.com/watch?v=5txxa6E-Now


Lantai József -EuroAstra

Október 6. – Az Aradi vértanúk emléknapja – Nemzeti gyásznap

Emlékezés
(fotó: Vimola Ágnes)

1849. október 6-án az orosz segítséggel levert szabadságharcot követő császári megtorlás során Pesten kivégezték gr. Batthyány Lajost, az első magyar miniszterelnököt. Ugyanezen a napon a szabadságharc 12 tábornoka (Aulich Lajos, Damjanich János, Dessewffy Arisztid, Kiss Ernő, Knézich Károly, Lahner György, Leiningen-Westerburg Károly, Nagysándor József, Poeltenberg Ernő, Schweidel József, Török Ignác és Vécsey Károly) és egy főtisztje (Lázár Vilmos ezredes) szenvedett vértanúhalált Aradon. Gróf Batthyány Lajost 1870. június 9-én temethették el nyilvános tiszteletadással, majd 1874. május 26-án helyezték el a Kerepesi temető mauzóleumában. Kivégzésének helyén 1926-ban avatták fel az örökmécsest. A véres megtorlásnak összesen 157 hazafi esett áldozatul, és számosan kényszerültek hosszú évekre belső vagy külső emigrációba. AZ ARADI VÉRTANÚK KIVÉGZÉSÉNEK NAPJÁt 2001-ben a 237/2001.(XII.10.) kormányrendelet alapján NEMZETI GYÁSZNAPpá nyilvánították.

Neumann-ház – Irodalmi Szerkesztőség

 Damjanich János imája

Ima kivégeztetésem előtt, 1849. október 5-ről 6-ra virradóra



Mindenség ura! Hozzád fohászkodom! Te erősítettél engem a nőmtől való elválás borzasztó óráiban, adj erőt továbbra is, hogy a kemény próbát: a becstelen, gyalázatos halált erősen és férfiasan állhassam ki. Hallgasd meg, ó, Legfőbb Jó, vágyteli kérésemet! Te vezettél, Atyám, a csatákban és ütközetekben – Te engedted, hogy azokat kiállhassam, és a Te védelmező karod segített némely kétes küzdelemből sértetlenül kilábolni – dicsértessék a Te neved mindörökké!

Oltalmazd meg, Mindenható, az én különben is szerencsétlen hazámat a további veszedelemtől! Hajlítsad az uralkodó szívét kegyességre a hátramaradó bajtársak iránt, és vezéreld akaratát a népek javára! Adj erőt, ó, Atyám, az én szegény Emíliámnak, hogy beválthassa nékem adott ígéretét: hogy sorsát hitének erejével fogja elviselni.

Áldd meg Aradot! Áldd meg a szegény, szerencsétlenségbe süllyedt Magyarországot! Te ismered, ó, Uram, az én szívemet, és egyetlen lépésem sem ismeretlen előtted: azok szerint ítélj fölöttem kegyesen, s engedj a túlvilágon kegyes elfogadást találnom. Ámen.
Damjanich Emíliának vigasztalásul

 http://mek.oszk.hu/06100/06162/html/aradiv02613/aradiv02613.html