Híres magyar származású személyek - Bay Zoltán

 Bay Zoltán élete és munkássága

Született: Gyulavári, 1900.07.24.
elhunyt: Washington, 1992.10.04.
apja: Bay József, református lelkész
anyja: Böszörményi Julianna

Tanulmányok és kutatásai évszám szerint:

Az iskolás évek

    1910-18 Debrecen, Református Főgimnázium
    1918-22 Báró Eötvös József-Collegium tagja és egyetemi tanulmányok a Kir. Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem bölcsészeti karán
    1923 középiskolai tanári oklevél
    1923.01.01. az egyetem elméleti fizika tanszékének dijas gyakornoka
    1926 fizikai doktorátus
    1926.09.01. a tanszék tanársegéde

A sorsdöntő berlini évek

    1926-30 a tanszék szabadságolt tanársegéde
    1926-28 külföldi tanulmányút a magyar állam ösztöbdijasaként a berlini Collegium Hungaricumban
    1928 sub auspiciis Gubernatoris doktorrá avatták a Kir. Magyar Pázmány Péter Tudományegyetemen
    1928-29 a Notgemeinschaft der deutschen Wissenschaft ösztöndíjasa
    1929-30 ismét a berlini Collegium Hungaricum tagja
    ezen évek alatt részben a Physikalisch-Technische Reichsanstaltban Dr. E. Gehrcke professzor mellett, részben pedig a berlini Physikalisch-Chemisches Institut-ban Dr. M. Bodenstein professzor mellett fizikai kutatómunkát végzett

"Világsztár" születik

    1930.09.02.-1936 a szegedi egyetem elméleti fizikai tanszékén egyetemi tanár
    1936 ősze az Egyesült Izzó kutatólaboratóriumának vezetője
    1936.november a Pázmány Péter Tudományegyetem magántanárrá habilitált az Atomfizika tárgyköréből
    1937.május a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjai sorába választották
    1938 1. akadémiai székfoglalóját az elektronsokszorozóról tartotta
    1945.05.30. az MTA rendes tagja

A radarcsillagászat születése

    1946.02.6. sikeres Holdradar-kísérlet
    1946 eleje Napvisszhang-kísérletek - radarcsillagászat alapjai

Tudományos tevékenység az Egyesült Államokban

    1948 elhagyta Magyarországot
    1948-55 George Washington Egyetem professzora
    Neumann Jánossal folytat eszmecserét a számítógépek fejlesztéséről
    1955-72 az Egyesült Államok Nemzeti Szabványügyi Hivatalának munkatársa (a méter új definíciója a fénysebesség alapján)

Az elismerés évtizede

    1981 az MTA tiszteletbeli tagja
    1981 3. akadémiai székfoglalója az új méterről szólt
    1989 rehabilitálták, helyreállították tagságának folytonosságát, újra az Akadémia rendes tagja lett
    1990.09.15. a magyar kormány a Rubinokkal Ékesített Zászlórenddel tüntette ki, melyet Göncz Árpád adott át a washingtoni Magyar Nagykövetség épületében
    1992.10.04. meghalt
    1993.04.10. hamvait hazaszállították, és szülőföldjén helyezték örök nyugalomra

Az iskolás évek

Bay Zoltán 1900.július 24-én született a Békés megyei Gyulaváriban. Elemi iskoláit a szülőfalujában végezte, majd Debrecenbe került, ahol a Református Kollégiumban folytatta tanulmányait. Itt ismerkedett meg Szabó Lőrinccel, Gulyás Pállal, s a XX.század nagy irodalmi egyéniségeivel, mint Illyés Gyulával, Németh Lászlóval, Zilahy Lajossal. Bayra nagy hatással volt a művészet és sokáig nem tudott dönteni, hogy a természet- vagy a társadalomtudományokat válassza-e élethivatásul. Eötvös Loránd volt a „döntőbíró”, mikor megismerkedett e remek fizikus munkásságával. A gimnázium után Budapestre került, a Pázmány Péter Tudományegyetemen szerzett diplomát. Egyetemi évei alatt végig tagja volt az Eötvös-kollégiumnak, amely a tehetséges fiatalok képzésének adott otthont. Egyetemi tanulmányainak befejezése után az Elméleti Fizika Intézetbe került oktatóként. 1926-ban a legmagasabb kitüntetéssel szerezte meg a doktori fokozatát fizikából. Disszertációja az átlátszó közegek magnetooptikájának molekuláris elméletéről szólt, mellyel Bay csatlakozott a fizika új fejlődési irányához, az Atomfizikához.

A sorsdöntő berlini évek

Bay tanulmányai befejezése után 4 évet töltött Berlinben a Collegium Hungaricum és a Notgemeinschaft der Deutschen Wissenschaften ösztöndíjával. A német főváros ebben az időben érte fénykorát, ugyanis nem kisebb fizikusok dolgoztak itt, mint Planck, Einstein, Schrödinger, Laue. Itt tartózkodása alatt kutatómunkát folytatott a Phzsikalisch-Technische Reichsanhaltsban, ahol a hidrogénmolekula folytonos színképén alapuló, új, nagyenergiájú ultraibolya fényforrást fejlesztett ki.

1927-30 között a berlini egyetem Fizikai-Kémiai Intézetében dolgozott Bodenstein mellett. Itt végzett kísérletével bizonyította be eőlször spektroszkópiai úton, hogy az aktív nitrogéngáz szabad nitrogénatomokat tartalmaz. Az eredmények elismeréseként Bayt kinevezték a szegedi egyetem Elméleti Fizika Tanszékének oktatójává. Oktatói tevékenységén kívül a nagyfeszültségű gázkisülésekkel foglalkozott.

De nem csak oktatott, kísérletezett, hanem Laue berlini vitaüléseinek mintájára rendszeres fórumokat szervezett az elméleti és kísérleti fizika aktuális problémáiról.

A gázkisülések vizsgálata után az elemi részecskék számlálása felé fordult figyelme.

Bay míg Szegeden tevékenykedett barátságot kötött Riesz Frigyessel, Haar Alfréddal, s nem utolsó sorban Szentgyörgyi Alberttel.

"Világsztár" születik

1936-ban a kutatómunkát Budapesten a Tungsram Laboratóriumban és a Budapesti Műszaki Egyetemen folytatta. E labornak a többivel ellentétben rendkívüli előnyei voltak. Az anyagiakra nem lehetett panasz, se a jól képzett gárdára. Bay számos szabadalmat jelentett be a labor vezetőjeként:

    nagyfeszültségű gázcsövek
    fénycsövek és elektroncsövek kifejlesztése
    elektrolumineszcenciára vonatkozó szabadalom
    rádió-vevőkészülékek áramköreinek kifejlesztése
    deciméteres rádióhullámú technika
 1938-ban megszervezte a BME-n az Atomfizika tanszéket a Tungsram támogatásával. De emellett folytatta kísérletsorozatát, melynek eredménye:

    elektronsokszorozás elvén alapuló részecskeszámláló
    első radarkapcsolat létrehozása a Holddal

1946 és 48 között tudományos munkásságának elismeréséül megválasztották a Magyar Tudományos Akadémia Matematikai és Természettudományi Osztálya elnökének.

A radarcsillagászat születése
A csillagászat iránt mindig is érdeklődött, s mindig kellemes emléket jelentett számára mikor visszaemlékezett arra, hogy 10 évesen láthatta a Halley-üstököst. Egyetemi évei alatt távcsövet épített, megfigyelhette a Jupiter holdjait, megismerte a csillagképeket és a Hold tájait. Így nem is csoda, hogy mikor megismerte a mikrohullámú radartechnikát, rögtön az ötlött a fejébe, e technikával ki lehet jutni az űrből és el lehet érni a Holdat. Kidolgozott egy elvi megoldást, amitől nem tért el a nehézségek ellenére sem, s végül 1946.02.06-án kijelenthették, „megradarozták” a Holdat. Habár már egy hónappal előtte az Egyesült Államokban hasonló eredményre jutottak, de ez nem csökkenti Bay és társai érdemeit, elvégre ők a háborús időkben, az amerikaiakénál nehezebb körülmények között végezték kísérleteiket, s szűkösebb anyagi keret állt rendelkezésükre is. A radarcsillagászat történetírói Bayt e tudományág „szülőatyjának ” tartják és nevezik.

Tudományos tevékenység az Egyesült Államokban

1948-ban elfogadta a George Washington Egyetem meghívását és az ottani egyetemen a kísérleti fizika professzora lett. Hamarosan a gyors-koincidencia-kísérletekkel kezdett foglalkozni. Emellett Szentgyörgyi Albert mellett biofizikai problémákkal is foglalkozott.

Bay Zoltán egyesült államokbeli kutatói tevékenységének legfontosabb mérföldköve kétségkívül a Nemzeti Szabványügyi Hivatal volt, ahol a fizikatudományok más területein folytatta tanulmányait. 1955-től 1972-ig dolgozott itt. Mikor a lézer bevonult a kísérleti fizikába, ő is érdeklődéssel fordult feléje. A fénysebesség mérésének új lehetőségét látta ezen eszközben. S ez lett a méréstan új mérföldköve is. Publikációiban kitartóan harcolt a fénysebességen alapuló egységes idő-hosszúság standard bevezetéséért. Bay maga is megjegyezte, hogy eddigi pályafutása során soha nem ütközött ekkora ellenállásba, mint a standardizálási rendszer.

Az elismerés évtizede

A 70-es években sorra érik a kitüntetések a világ nagy egyetemein. A Magyar Tudományos Akadémia és az Eötvös Loránd Fizikai Társulat is tiszteletbeli taggá nyilvánította. 1981.májusában tartotta székfoglalóit, melyek a radarcsillagászatról, a speciális relativitáselméletről és a fénysebesség állandóságáról szólt.

Bay már 1965 óta harcolt az új mértékegységrendszer bevezetéséért, s 1983-ban végre be is következett ez. A Súlyok és Mértékegységek Nemzetközi Konferenciája Párizsban tartotta 17.-ik ülését, ahol elfogadták az egységes rendszert és megállapították:

„A méter a fény által a vákuumban a másodperc 1/229792456-od része alatt megtett út hossza.”

1990-ben, 90. születésnapján Gyula város tiszteletbeli polgárává választották s átvehette a Magyar Köztársaság Rubintokkal Ékesített Zászlórendjét. 1992. Október 4-én Washingtonban hunyt el. Végakarata szerint hamvait hazaszállították és szülőföldjén, Gyulaváriban temették el 1993.április 10-én.

1996. szeptember 9.-én került sor Bay Zoltán szobrának avatására. Munkásságáról megemlékezett Nagy Károly, a Magyar Tudományos Akadémia Fizikai Tudományok Osztályának elnöke, Csapody Miklós a Tungsram Rt. alelnök igazgatója és Mészáros Rezső, a József Attila Tudományegyetem rektora. Szobra megtekinthető Szegeden, a Panteonban (Dóm tér) sok más híres magyar kutató szobrával egyetemben.

Forrás: http://www.mek.iif.hu/porta/szint/termesz/csillag/urkutat/html/magyar/bay.html

További világhíressé vált magyar származású személyekről olvashat  itt

A Nemzet Színésze - Avar István

A Nemzet Színésze/Színésznője címet a nemzeti színjátszás élő művészei közül azok kaphatják meg, akik a magyar nyelv ápolása, a nemzeti irodalom tolmácsolása, a magyar színművészet, a nemzeti színjátszás fejlesztése, népszerűsítése során kimagasló érdemeket szereztek.

 Részlet az alapító okiratból:

„A címet, amely a halálig szól, legfeljebb tizenketten viselhetik, és életük végéig havonta 500 ezer forint juttatásban részesülnek. Ha ez a létszám bármely okból csökken, a megüresedett helyre a címben részesülők egyhangú szavazással tehetnek javaslatot.

A Nemzet Színésze cím annak adományozható, aki fő- vagy epizódszerepekben kimagasló teljesítményt nyújtott; betöltötte a 62. életévét; 40 évet a színészi pályán vagy legalább 20 évadot - évadonként legalább egy szerepben - a Nemzeti Színház színpadán töltött.”

Avar István1931. március 20-án született a Heves megyei bányászfaluban, Egercsehiben. Tizennégy éves korában bányamunkásként már családfenntartó volt, hadifogságba esett apja helyébe lépve.

"Apám és nagyapám is bányász volt – mondja Avar István. Apám 14 éves korában kezdte a bányamunkát. 1942. július 31-én nagy robbanás volt Tokod-Erzsébet aknában, apám akkor Dorogon dolgozott. Én is ott laktam 11 éves gyerekként. 53-an haltak meg a sújtólégrobbanásban. A tragédiát egy belobbant benzinlámpa okozta. 53 koporsó volt kirakva a bánya udvaron. Felismerhetetlenségig szénné égett emberekből tettek darabokat a koporsókba. Rettenetes volt. 53 család gyászolt"

Nem készült színi pályára, a papi hivatás vonzotta, bár a helyi amatőr színjátszókörben szívesen szavalgatott. "Hároméves voltam és még nem ismertem a pénzt. Az utcán megállítottak – apámat hívták Nagy Bimbónak engem, pedig ő utána Kis Bimbónak – azzal: Na, Kis Bimbó, mondj egy verset! – Ha pénzt kapok – mondtam. Mindig egy fillért adtak, amit én fekete pénznek hívtam, mert azok olyan fekete színűek voltak. Így kezdtem el a verselést."

Amikor apja 1948-ban hazatért a fogságból, színjátszóköri társainak biztatására Pestre utazott, hogy felvételizzen a Színház- és Filmművészeti Főiskolára.  Előbb azonban le kellett tennie a szakérettségit, aztán 1950-ben első próbálkozásra felvették. 1954-ben végzett, első szerződése a pécsi társulathoz kötötte. Nyilatkozataiban többször hangoztatta, hogy a dél-dunántúli városban töltött hat év élete legszebb, sikerekben és élményekben leggazdagabb időszaka volt. Mindent játszott: operett-, és zenés vígjátéki szerepeket, vígjátéki és drámai hősöket, tragédiát. A rengeteg színházi munka mellett rendszeresen feljárt Budapestre is, első filmjeinek forgatására.

Vasvirág (1958.) Gyalog a mennyországba  (1959.) Szerelem csütörtök  (1959.) Álmatlan évek  Két emelet boldogság (1960.)

Már 1958-ban hívták a fővárosba, és mindjárt az ország első társulatához, a Nemzeti Színházhoz. Akkor még nem állt kötélnek, de két évvel később, a Madách Színház meghívását már elfogadta. 1966-1985-ig a Nemzeti Színház, 1985-től nyugdíjazásáig ismét a Madách Színház vezető művésze volt.

Számos magyar filmben szerepelt. Többek között: Hattyúdal (1963.),
Zsaruvér és Csigavér II.: Több tonna kámfor (2001.) valamint a Zsaruvér és csigavér III: A szerencse fia  (2008.)
A Színház- és Filmművészeti Főiskola színpadi beszéd tanára, 1987 és 1988 között egyetemi tanára, 1988-tól 1991-ig tanszékvezető volt. 1973–1990-ig - pártonkívüliként - országgyűlési képviselő volt, valamint a Kulturális Bizottság tagjaként tevékenykedett.

Pályafutásának több, mint ötven éve alatt a drámairodalom legnagyobb szerepeit játszhatta el, igazi színészóriások társaságában hatalmas sikerű előadások résztvevője lehetett.
A Színház- és Filmművészeti Főiskola színpadi beszéd tanára, 1987 és 1988 között egyetemi tanára, 1988-tól 1991-ig tanszékvezető volt. 1973–1990-ig - pártonkívüliként - országgyűlési képviselő volt, valamint a Kulturális Bizottság tagjaként tevékenykedett.

Pályafutásának több, mint ötven éve alatt a drámairodalom legnagyobb szerepeit játszhatta el, igazi színészóriások társaságában hatalmas sikerű előadások résztvevője lehetett.

Forrás: Nemzeti Színház, mivanma.postr.hu

Biztonságos az óceánjáró?

Az olasz luxushajó közelmúltbeli katasztrófája ráirányította a figyelmet a tengeri utazás biztonsági kockázataira. Mennyire kell aggódnunk, és mit tehetünk saját biztonságunk érdekében?

Amikor egy tengeri vakáció kerül szóba, a napos égboltra, a lassan hömpölygő végtelen óceánra, az egzotikus kikötőkre, a hajó által nyújtott számtalan szórakozási lehetőségre gondolunk. A valóság egy kicsit árnyaltabb, de azért nem sokkal. A szekértők egyetértenek benne, hogy a Titanic emlékezetes balesete óta eltelt évszázad azt bizonyítja, hogy a hajózás meglehetősen biztonságos módja az utazásnak és az időtöltésnek. 2011-ben körülbelül 19,2 millióan választották a pihenések ezt a formáját, és legtöbbjük semmiféle problémával nem találkozott.
Természetesen a közlekedésnek egyetlen formája sem kockázatmentes, és van néhány potenciális kockázat, amellyel találkozhatunk a tengeri utazás során:
Kalóztámadás – Nem teljesen olyan, mint a romantikus vagy véres mozifilmekben, de előfordul, pl. a Spirit of Adventure nevű luxushajót kerítették a hatalmukba kalózok 2011 januárjában. A kalózok többnyire kereskedelmi hajókat támadnak meg az értékes rakományért, esetleg a hajóért és személyzetéért remélt váltságdíjért. A támadások csaknem mindegyike a szomáliai partok közelében és az Adeni-öbölben történik, ezért egy földközi-tengeri vagy karibi hajóút során ennek a kockázata elenyésző.
Terrorizmus – A szakértők úgy vélik, nem kizárható, hogy a hajók, más, turisták által frekventált helyekhez, repülőgépekhez, vonatokhoz hasonlóan a terroristák célpontjai lehetnek. Az elmúlt években volt néhány bombafenyegetés, amelynek nyomán kiürítettek hajókat, ezzel késéseket okozva. Ezek nyomán a legtöbb társaságnál szigorúbban ellenőrzik az utasokat és poggyászukat.
A természet – A nagy turistahajók útvonaluk rugalmas változtatásával reagálhatnak a természeti erők kihívásaira, elkerülhetik az előre jelezhető viharokat, hurrikánokat, de az időjárás ezzel együtt is okozhat kellemetlenségeket. A hirtelen jött nagyobb hullámzás szedett már áldozatokat a hajók fedélzetéről.
Meghibásodás vagy tűz – Egy óceánjárót gépek serege működtet. Ezek elromolhatnak, előfordulhat rövidebb vagy hosszabb ideig tartó áramkimaradás, zárlat, ezek következtében akár tűz is kiüthet. Ritkán fordul elő, és a tűzesetekből a legtöbb utas sérülések nélkül menekül meg, de az anyagi javakban keletkezett károk jelentősek lehetnek.
Emberi tévedés – A hajókat is emberek irányítják, és a Concordia balesete is mutatja, hogy az emberek követnek el hibákat.
Bűncselekmények – a nagy hajók kis úszó városokként működnek. Mindenféle ember van a fedélzeten, előfordulhat lopás, csalás, erőszak, rablás, sőt, néha még gyilkosság is. A turistákról sokan gondolják, hogy gazdagok, ezért a vagyon elleni bűncselekmények ideális célpontjai. Ráadásul nyaralás idején gondatlanabbul is viselkednek. Nehezíti a helyzetet, hogy a különböző országok kikötőiben különböző az igazságszolgáltatás, másképpen működnek a hatóságok. A súlyos bűncselekmények a hajók fedélzetén mindazonáltal nem túl gyakoriak, és visszatartó erő lehet az is, hogy a tettes a nyílt vízen nem tud a hajóról eltűnni.
Egészségügyi kockázatok – A leggyakoribb probléma a tengeri utazás során a tengeri betegség, de előfordulhat akár tömeges ételmérgezés, és különféle vírusfertőzések, amelyek az összezárt tömeg miatt gyorsabban is terjednek.
Néhány tipp tengeri biztonságunk érdekében
Tervezzünk előre! – Idejében tájékozódjunk, hogy a hajóút során érintett kikötők országaiba utazóknak milyen védőoltásokat ajánlanak, és ezeket a nemzetközi oltóhelyen adassuk be. Szerezzük be megelőzéshez és a fertőzések leküzdéséhez szükséges gyógyszereket! A rendszeres gyógyszerszedők vigyenek magukkal az utazás teljes időtartamára elegendő gyógyszert.
Kössünk utasbiztosítást! – A fedélzeten valószínűleg nincs meg minden a különféle betegségek vagy sérülések ellátására, ezért betegség vagy baleset esetén szükség lehet rá, hogy valamelyik kikötőváros kórházát vegyük igénybe. Az ott felmerülő – néhány esetben elég tetemes – számla kiegyenlítésében segítséget nyújt a biztosítás.
Vegyünk részt a hajón a biztonsági gyakorlatokban! – Az utasok számára szervezett bemutatókon és gyakorlatokon megismerhetjük a hajó biztonsági rendszereit, a menekülési útvonalakat, a mentőcsónakok és mentőfelszerelések használatát. Baleset esetén ez a tudás életet menthet!
Olvassuk el a biztonsági tájékoztatókat! – Minden kabinban megtalálható a tájékoztató füzet. Beszállás után azonnal ismerkedjünk meg tartalmával!
A hajón is, a kikötőkben is viselkedjünk óvatosan! – Csakúgy, mint egy ismeretlen városban, közlekedjünk kellő óvatossággal, tartsuk a kabinajtót zárva, vigyázzunk értéktárgyainkra, ne ismerkedjünk felelőtlenül!
Vigyázzunk az alkohollal! – A hajókon viszonylag olcsók az italok, sok a bár, étterem, az ivásra csábító társaság. Ne feledjük az ittas ember könnyebben válik bűncselekmény áldozatává, és másnaposan nem igazán élvezetes a városnézés a kikötőhelyeken.
Kerüljük a csak a személyzet számára fenntartott helyeket! – Előfordulhat, hogy a személyzet tagjai sem angyalok. Kockázatos lehet a személyzettel szórakozni, mert közben a biztosan őrizetlen kabinunk esetleg rablás áldozata lehet. A személyzet tagjainak általában tilos a vendégekkel barátkozniuk.
Vigyázzunk a nappal! – A tengeren a víz felszínéről visszavert sugárzás miatt sokkal hamarabb leéghetünk. Gondoskodjuk megfelelő nap- és hővédelemről.
Ha a fenti tanácsokat megfogadjuk, és általában hallgatunk a józan eszünkre, biztosan kellemes élményekben lesz részünk a tengeri nyaralás során.

Forrás:Öreg a nénikéd!

Brasília - Brazília fővárosa

Brasília saját repülőtérrel rendelkezik. Belföldi járaton az utazás Rio de Janeiróból két és fél áráig tart. Sao Paulából vonattal 24 óra alatt érthetjük el. Brasília városba az ország több városából buszjárat indul.

Brazília modern fővárosa - Brasília

Brazília,  a korábbi portugál gyarmat 1889-ben fölszabadulva köztársaság lett. Már ekkor felvetődött egy új főváros kialakításának terve. Brazília lakosságának nagy része  a Rio de Janeiróhoz közeli partszakaszon  telepedett le. Brazília új fővárosa helyének kijelölésekor fontos szempont volt az ország belső vidékeinek fellendítése, bekapcsolása az ország vérkeringésébe. 1956-ig nem történtek előkészületek a feladat megvalósítása érdekében. Ekkor Juscelino Kubitscheket választották Brazília elnökévé, aki felkarolta az új főváros, Brasília ügyét. Kubitschek közvetlenül megválasztása után bejelentette, hogy Brazília 5 éven belül 50 éves elmaradást fog behozni. Brasília - t azután valóban három év alatt, a semmiből teremtették elő az érintetlen vadonban. Brasília várost 1960. április 21-én avatták fel. A várost a tágas terek, nagyszabású parkok és a korszerű úthálózat jellemzik. A gondos tervezőmunkának köszönhetően az épületek szervesen illeszkednek a környező tájba. A Brasíliara jellemző geometrikus alapelv Lúcio Costa főépítész tervezőmunkájának köszönhető. A várost két, egymást derékszögben keresztező tengelyre építette föl, így felülről repülőgépre vagy nyílra emlékeztet. A tervező Brasília városát két monumentális díszút mentén képzelte el. A kormányzati és üzleti negyedet ívesen elkanyarodó autóút szeli át, mindkettőt metszi az egyenes főútvonal, amelyen az Oscar Niemeyer által tervezett közigazgatási épületek találhatóak. Mivel Brasília városába nem vezetett sem vasút, sem közút, a munkálatok meglehetősen mostoha körülmények között folytak. Az építőanyagot és az építőmunkások tízezreit légi úton szállították a helyszínre. Az építkezésben résztvevők létszáma rövid időn belül 100 ezer főre duzzadt, akik önálló települést hoztak létre Cidade livre („Szabad város") néven. A tervek szerint Brasília felépítését követően ezt le kellett volna bontani, de megmaradt, s ez lett a fővárost övező bolygóvárosok közül az első. A munkálatokat a város közelében, a Paranoá-tó kiásásával kezdték. Ebből később  szabadidő- és vízisportközpont lett. Brasília közigazgatási épületeit különleges gonddal alakították ki. A Három Hatalom terén az Elnöki Palotát, a Legfelsőbb Bíróság és Brazília Parlamentjének épületegyüttesét helyezték el. A Legfelsőbb Bíróság épülete előtt a bekötött szemű Justitia modern szobra áll. A tér közepén Bruno Giorgi szobrász alkotása látható: a Candangos („Harcosok") címmel, mely várost építők emlékét hirdeti. Az új főváros nagyban hozzájárult a belső országrész gyors fejlődéséhez.
Brasília vitathatatlanul a modern városépítészet egyik legszebb példája.






Forrás: A világ csodái

Kiderült, honnan erednek a rejtélyes kőkörök

Brit kutatók szerint a Stonehenge-hez hasonló hatalmas kőkörök eredetileg egy kis skóciai szigeten alakultak ki, és innen terjedtek el a Brit-szigeteken – írta az Origo.hu hírportálon megjelent cikkében Keisz Ágoston.
A mintegy 70 szigetből álló Orkney-szigetek Skócia északnyugati partjainál fekszik. A szigetcsoport legnagyobb tagja, a Mainland már korábban is híres volt két kőköréről, azaz megalitjáról: Brodgar gyűrűjéről (Ring of Brodgar) és Stenness Szikláiról (Stones of Stenness). A régészek a már ismert két kőkörtől nem messze egy harmadik, még korábbi, eltérő jellegű megalitot fedeztek fel. Az elmúlt 11 évben csupán az új lelőhely egy részét tárták föl, ám az új datálási eljárások segítségével fény derült arra, hogy a Mainland megalitjai valamennyi Brit-szigeteken található kőkörnél ősibbek.
Nem importálták a megalitokat Nyugat-Európába
Európában már a kőkorszak utolsó szakaszában, a Kr. 4-3. évezredben is jelentős építmények jöttek létre. Az összefoglaló néven megalitként – a szó eredeti jelentése: nagy kő – ismert, újkőkorszakban létrejött alkotások közül a legismertebb az Angliában fölépített Stonehenge. A hatalmas kövekből összeállított építményeknek azonban Nyugat-Európa más részein, jellemzően Spanyolországban, Franciaország nyugati részein, Belgiumban és Hollandiában is nyomára bukkantak a régészek.
A legismertebb kőkör, a Stonehenge Angliában
A megalitok létrejöttének ideje, módja és célja régóta fontos kutatási témája a régészeknek, és a régészet újabb megközelítésével összhangban több elmélet született a megalitokat létrehozó társadalmak jellegzetességeire vonatkozóan is. A kutatás nagyon nehéz, hiszen az írásbeliség kialakulása előtti időkből pusztán tárgyi emlékek segítségével kell választ találni ezekre az összetett kérdésekre. A tárgyi emlékek pontos datálása ráadásul nagy kihívás elé állítja a régészeket, hiszen a radiokarbon datálás rendelkezésre álló módszere szerves anyagokon jól használható, a kövek datálásban azonban csak áttételesen, egyéb leletek révén segíthet. Nehézséget jelent az is, hogy sokszor éppen az a konkrét régészeti környezet – egyéb leletek, mint például kerámiadarabok, csontok – feltáratlan, ami a datálást elősegíthetné.
A 20. század közepéig a kutatók úgy vélték, hogy a nyugat-európai megalitok közel-keleti – főként krétai közvetítéssel egyiptomi és mezopotámiai – hatásra jöttek létre. A 20. század közepén azonban a régészeti leletek datálásának forradalmian új módszerével, a radiokarbonra épülő eljárással kimutatták, hogy a nyugat-európai megalitok egyértelműen a korábban példának tekintett krétai sírok előtt keletkeztek. Ezzel világossá vált, hogy a nyugat-európai hatalmas kőépítmények nem külső hatásra, importált technikával jöttek létre, hanem belső folyamatok eredménye volt mind a gondolat, mind a kivitelezés. A korszakkal foglalkozó kutatók a 20. század második felében főként arra koncentráltak, hogy olyan új kutatási módszereket dolgozzanak ki, amelyek segítségével megrajzolható az a folyamat, aminek eredményeként az újkőkor Nyugat-Európája létrehozta a megalitokat.
„Új megalit” Orkney legnagyobb szigetén
Az Orkney-szigetek legnagyobbján, a Mainlanden eddig ismert két fontosabb megalit mellett a 2002 óta tartó ásatások során egy harmadikat is föltártak. A sziget belsejében két tavat – egy sós- és egy édesvizűt – választ el az a földszoros, amelynek középső részén a régészek az elmúlt évtizedben a környék legrégebbre datált építményét (Ness of Brodgar) találták. Az eddigi kutatásokról a Science legújabb száma közöl cikket.
A Kr. e. 3200 körül épített, eddig csak részben föltárt komplexum központi részét egy közel ötszáz négyzetméteres „csarnok” maradványai alkotják, amelynek a közepén egy kereszt alakú szentély helyezkedik el. A csarnokot négy méter magas falak övezték, az egész komplexumot pedig egy száz méter hosszú fal vette körül.
Kr. e. 2800 körül, mintegy 200 évvel a Stonehenge előtt keletkezett az a már régebb óta ismert másik építmény, amely a földszoros déli végét foglalja el (Stones of Stenness). 10-12 hatalmas kőoszlopából csupán négy áll ma is, ám a többi helye is tisztán kivehető. Ez a legrégebbi ma ismert olyan építmény, amely a henge és a kőkörök jellemzőit egyesíti. A henge-típusú építmény esetében a lényeg nem a hatalmas kövek alkotta kör volt, hanem egy kör alakú csatorna és a mellette futó töltés, amit ebben az esetben a közepén elhelyezkedő hatalmas kőkörrel kombináltak. A földszoros északi részén nem sokkal később egy hasonló, ám még nagyobb, 100 méter átmérőjű kőkör épült (Ring of Brodgar).
Az utóbbi két építmény már korábban ismert volt a régészek előtt. Pontosabb datálásuk mellett fontos új eredmény az, hogy a földszoros északi végén föltárt kőkör 27 megmaradt kőoszlopa összesen hét különböző forrásból származik, a legmesszebb éppen 15 kilométerre található fölállításuk végleges helyétől. A kutatók szerint ez arra utal, hogy nagyfokú együttműködés eredménye volt a henge létrejötte, hiszen a sziget különböző pontjain élő emberek közötti együttműködés eredménye volt a nagyszabású építkezés. A kutatók szerint ennek a folyamatnak részben oka, részben eredménye volt a kor komplex társadalmi struktúráinak kialakulása.
A legrégebbi kőkörök
Az új eredményekben nagy szerepe volt annak, hogy Alasdair Whittle és Alex Bayliss régészek a kormeghatározás új módszerét dolgozták ki a leletek korának pontos meghatározására. A megalitok mellett talált egyéb leletek – így faszénmaradványok vagy állati csontok – radiokarbon-meghatározása, amit matematikai modellel kombinálnak, képes arra, hogy 40 év pontossággal datálja az adott tárgyakat. Módszerük segítségével kimutatták, hogy az első nagyszabású építmények a Brit-szigeteken Kr. e. 4000 körül épültek. Ezek azonban még nem kőből, hanem földből készültek, és gátak és csatornák kör alakúra formált rendszeréből létrehozott komplexumok voltak. A datálás szerint aztán több mint ezer évvel később az Orkney-szigeteken hozták létre a henge és a kőkörök kombinálásából létrehozott sajátos építménytípust, ami aztán a kőkori Britannia legmaradandóbb jellegzetessége lett.
A kronológia mellett más tényezők is támogatják ennek a típusnak Orkney-szigeteki eredetét. Az Orkney-szigeteken ugyanis Kr. e. 3200 körül olyan jellegzetes, rovátkolt díszítésű kerámia jelent meg, ami aztán Britannia más tájain is elterjedt. A kerámia a köveknél sokkal könnyebben határozható meg a radiokarbon-eljárás segítségével, így világosan látható, hogy a jellegzetes rovátkolt kerámiák akkor terjedtek el szerte Britanniában, amikor Kr. e. 2800 után Orkney-n kívül máshol is kör alakú megalitok építésébe fogtak. A jellegzetes kerámia ráadásul a henge-ek és a kőkörök közelében került elő, így eléggé valószínűnek tűnik, hogy a rovátkolt díszítés és a kör alakban fölállított hatalmas kövek gondolata együtt terjedt el Britanniában. Orkney Kr. e 3000 körül azonosított jellegzetes háztípusa is fölbukkant a Brit-szigeteken mintegy 300 évvel később.
Miért épp ott?
A régészet bizonytalanságai között meglehetősen érdekesnek tűnik tehát a kör alakú megalitok elterjedéséről alkotott új elmélet. Jóval bizonytalanabb azonban a válasz arra a kérdésre, hogy vajon miért éppen a Brit-szigetek félreeső vidékén, az Orkney-szigeteken született meg az a régészeti kultúra, ami aztán a Brit-szigeten meghatározó lett. Egy messze nem általánosan elfogadott elmélet szerint Skóciában és Angliában Európából érkezett „hódítók” telepedtek meg, akik a földművelés ismeretét is magukkal hozták. Némely kutatók szerint az Orkney-szigetek újításaiért is ezek az új telepesek voltak a felelősek.
A kutatók számára a mezei egér egy faja, a Microtus arvalis kínál egy lehetséges megoldást. Ez az állat ugyanis teljességgel hiányzik a Brit-szigetekről, Európában viszont erősen elterjedt. A kutatók szerint a mezei egeret az Európából érkező telepesek hozták be az Orkney-szigetekre, ahol ma is jelentős populáció él. Az egerek csontmaradványainak elemzéséből kiderül, hogy nagyjából a „rovátkolt díszítésű” kerámiák megjelenésével egy időben bukkantak föl az egerek Orkney-n, ráadásul a DNS elemzése azt is kimutatta, hogy Orkney egereinek legközelebbi rokonai valahol Belgiumban vagy Észak-Franciaországban élnek. Az elmélet szerint tehát valahonnan a mai Belgium vagy Franciaország területéről érkező telepesek érkeztek Orkney szigetére a Kr. e. IV. évezred végén, akik magukkal hozták „rovátkolt díszítésű” kerámiájukat és mezei egereiket. Ezek a „hódítók” aztán más európai hódítókkal és a helyi lakossággal érintkezve alakították ki sajátos régészeti kultúrájukat, ami aztán meghódította a Brit-szigeteket.
Természetesen nem minden kutató osztja ezt az elméletet, mivel a mezei egerek érkezésén kívül kerámia, vagy más, régészetileg értékelhető nyoma nincs a mai Belgium vagy Franciaország területéről érkező telepeseknek. Éppen ezért egyelőre még rejtély, hogy miért éppen ezen a szigeten alakult a kőkörök jellegzetes formája. Az azonban nagyon valószínűnek tűnik, hogy a Kr. e. 2800 körül Orkney szigetén hatalmas kövekből fölépített kör alakú építmény mintául szolgált a Brit-szigeteknek.

Forrás: Albannach/origo
 

Hogyan kezeljük a náthát és az influenzát?

Az enyhe januárral együtt érkezik a megfázások, a nátha és az influenza szezonja. Ha minden elővigyázatosság ellenére megkaptuk ezek valamelyikét, mit tehetünk a tünetek enyhítésére?

Ezúttal egy kanadai magazin olvasói tettek fel kérdéseket a lapnak, amely szakértőt hívott meg, hogy válaszoljon rájuk.
K: Négy tizenéves lányom és két idős szülőm van, akik hajlamosak szörnyű köhögőrohamokra az évnek ebben a szakában. Nem tudom, hogy a tünet egyszerű megfázás vagy súlyos influenzás fertőzés következménye-e. Hogy tudom ezeket megkülönböztetni, és milyen gyógyszert használjak?
V: A megfázás és az influenza mindenkit elérhet. Minden gyerek és felnőtt számíthat rá, hogy évente legalább egyszer elkapja valamelyiket. Sajnos egyik se gyógyítható, pusztán a tüneteket enyhíthetjük, amíg a beteg magától meggyógyul. Valóban fontos tisztázni, hogy milyen betegséggel van dolgunk, mielőtt bármilyen gyógyszert is adnánk. A rosszul megválasztott orvosság ronthatja a beteg állapotát. Ezen kívül az se mindegy, hogy egy időben milyen gyógyszereket veszünk be, mivel az orvosságoknak lehetnek úgynevezett kereszthatásai, azaz az egyik gyógyszer befolyásolhatja a másik hatását gyengítve vagy felerősítve azt. Ha többféle gyógyszert vásárolunk, beszéljük meg a gyógyszerésszel, hogy lehet-e azokat együttesen alkalmazni.
A megfázás és az influenza tünetei
A megfázást vagy náthát körülbelül 200 féle kórokozó okozhatja, míg az influenzát három vírustörzs. A megfázás a felső légutak vírusos fertőzése és általában 3-7 napig tart, az emberek negyedénél pedig akár 2 hétig is. A nátha tünetei fokozatosan fejlődnek ki néhány nap alatt az orrfolyástól, és -dugulástól, a tüsszögésen, köhögésen át a hőemelkedésig. A rendszeres és alapos kézmosás csökkentheti a továbbfertőzés veszélyét.
Az influenza cseppfertőzéssel terjedő vírusos betegség, tehát a köhögéssel és tüsszentéssel a levegőbe került kórokozók terjesztik. Az influenza tünetei általában hirtelen alakulnak ki, magas lázzal, végtagfájdalmakkal és köhögéssel. Az influenzás beteg általában letört, nincs is igazán kedve elhagyni az ágyat.
Az influenza sem tart általában 3-7 napnál tovább, de szintén hajlamos rá, hogy akár két hétig is maradjon. Bár a kétféle betegség tünetei hasonlóak, az influenza igazából súlyos betegség, szövődményei csecsemők, kisgyermekek és idős emberek esetében akár életveszélyesek is lehetnek. Ha a beteg láza 40 fok körülire szökik fel, feltétlenül látnia kell az orvosnak.
A szakemberek azt javasolják, hogy mindenki oltassa be magát időben influenza ellen.
Akár a gyerekeket, akár a család idős tagjait szeretnénk kezelni, kérdezzük meg a gyógyszerészt, hogy mi lenne a legalkalmasabb gyógyszer számukra. Tájékoztassuk, ha az illető valamilyen más betegségére szed orvosságot. Az antibiotikumok hatástalanok a vírusok ellen, ezért a fájdalmat és a lázat aszpirinnel, ibuprofén- vagy acetaminofén tartalmú gyógyszerekkel csökkenthetjük. A gyerekek esetében kérjünk külön gyerekek számára gyártott készítményeket. A szoba levegőjének párásítása szintén jót tesz.

Forrás: Öreg a nénikéd!

Böjte Csaba: Kilenc diófa

Egy idős néni áll a tavaszi zimankóban az út szélén, fején karton kendő, kezében egy kisebb zsák és szelíden integet. Megálltam, felvettem a nénit, és elkezdünk társalogni. Hamar kiderül, hogy dióbelet visz a szentgyörgyi piacra. Kérdés nélkül elkezd mesélni:
– Gyerekkoromban nagytatámmal ültettünk tíz diófát, locsoltuk a közeli patakból, de egy még abban az évben ki is száradt, a többi gyökeret eresztet. Teltek az évek, aztán engem az élet elsodort hazulról. Nagytatám egy szomorú nyári napon halt meg, hazajöttem a temetésre, a szépen felcseperedett diófák árnyékában ravatalozták fel. Az egész szertartás alatt én némán álltam a nyurga nagy fák árnyékában…
– Teltek az évek! Nyugdíjas lettem! Egyedül maradtam és hazaköltöztem a szülőfalvamba. Nyugdíjam oly kevéske, így ősszel összeszedem a diót és télen megtöröm. Kilós, fél kilós csomagokba nagyon hamar el tudom adni, két óránál tovább még sohasem álltam kint a piacon. Ha hiszi, ha nem ez a kilenc diófa engem átsegített a télen! Az idén is, nemcsak tűzifát tudtam venni a dióbélből, hanem még egy kis malackát is. És most ha ezt a maradékot sikerül eladnom, szeretnék venni tíz kis facsemetét. Tudja, van egy aranyos unokám, nemsokára hazajön, el fogjuk ültetni a kis fákat, és ha majd ő is megöregszik, diótörés közben biztos majd el fog mondani érettem egy-egy imádságot…
Az autó halad a tavaszi verőfényben… a néni elhallgatott, én is hallgatok, némán vezetek. Nemsokára a piacnál fékeztem és megálltam. Az utasom a reszkető kezével egy fél kiló zacskó dióbelet csúsztatott az ülésre. Tiltakoztam, de ő szelíd mosollyal csak annyit mondott: vegye csak el, nekem is a jó Isten adta a drága nagyapámat, aki a diófákat ültette…
Szó nélkül sebességbe teszem az autót, vezetek, de fél szemmel a dióbelet nézem: az egyszerű székely asszony válaszát a gazdasági krízisre. Kezembe vettem a szépen bekötött kis csomagot, kibontottam és elkezdtem ropogtatni a finom dióbelet, a becsületes, évtizedeken áthajló munka gyümölcsét, a finom, egészséges választ egy nagymama anyagi gondjaira.
Járható út… Megyek, én is veszek tíz facsemetét!

Szeretettel,
Csaba testvér 

Forrás: ERDÉLY - MA 2012.07.14.

Keleti gondolatok

  Buddha: Tanítás a boldogságról

- Így érvel az ostoba: ez a föld, ez az otthon az enyém, ezek itt a gyermekeim. Íme minden együtt van, hogy teljes legyen a boldogságom – mondta Buddha a tanítványainak.

Hallgatói megkérdezték: – Miért ostoba az efféle gondolkodás?

- Mert aki ezt mondja, az azt sem érti, hogy még ő maga sem a saját tulajdona. Valóban semmit sem birtoklunk, csak őrizzük egy ideig. Aki képtelen a dolgokat továbbadni, azt a dolgok birtokolják. Bármi legyen a kincsed, úgy tartsd a kezedben, mintha vizet markolnál. Ha nem így teszel, és ha tenyeredbe zárod, összenyomod. Ha magadhoz láncolod, a lényegétől fosztod meg. Tartsd szabadon, és örökre a tiéd marad. Ez az igazi boldogság!

 Tendzin Gjaco (a dalai láma) gondolatai

Lustaság és létforgatag

Mi a törekvés? Az értelmes tevékenységből származó örömteli késztetés. Ahhoz, hogy a világon mindent ami jó, ezzel az örömmel tegyünk, el kell hárítani az útjából minden akadályt, elsősorban a lustaságot. Mert aki lusta, az inkább a semmittevésben, az alvásban leli örömét és nem törődik a létforgataggal, mint a szenvedések lakóhelyével.

(…)

Az állatok egymás viselkedéséből általában jól tudják, hogy mit él át a másik, mire készül. Az emberi lény ennél sokkal bonyolultabb. Egy bizonyos határig követhető, ám gyakran megtévesztő a viselkedése. Van, aki kezdetben igen jó színben tűnik fel, aztán kiderül róla, hogy utálatos. De megtörténik az is, hogy valaki eleinte szörnyű ellenszenves, később viszont jószívűnek, megbízhatónak bizonyul.

A változásról

Általános jelenség, hogy azok az emberek, akik kis falukban, vagy valahol a nagyvárosoktól távol élnek, vonzóbb, mozgalmasabb életre vágynak egy nagyobb városban, vagy nagyobb országban. Azok pedig akik nagyvárosokban élnek, gyakran szeretnének csendes, vidéki helyen lakni. A vágyak különbözőek, s lényegük a változás. A szenvedés a vágyak változásából ered. A szenvedés valójában: változások szenvedése.

Magunkba szállni

Tapasztalható, hogy hajlamosak vagyunk magunkat önelégülten szemlélni. Általában elnézőnek, engedékenynek látjuk magunkat, és amikor valamilyen kellemetlenség ér bennünket, mindig készek vagyunk érte másokat, a sorsot, a rossz szellemeket, vagy éppen Istent okolni. Érdemes olykor magunkba szállni, ahogy Buddha ajánlja. Attól egy kicsit megrémül az ember.

Megelégedettség, boldogság

Ha az ember egyszerűen él, akkor elégednek kell lennie. Az egyszerűség rendkívül fontos a boldogsághoz. Létfontosságú, hogy teljesüljön néhány vágyunk, és hogy elégedettek legyünk azzal, amink van.
Legyen éppen elég élelmünk legyen ruhánk, legyen tető a fejünk fölött, amely megvéd az elemektől. Végül igen nagy boldogság származik abból is, hogy az egyszerűségből adódóan elkerüljük a szellemi konfúziót és elmélyülhetünk segítőkészségünk kimüvelésében.

Forrás: Gondolkodom.hu

Volt egyszer egy forradalom…

 

 

Tőkés László: A magyarság ma jobban pusztul, mint 89 előtt

      – Az 1989-es romániai rendszerváltás forgatókönyveiről nagyon sokat írtak, beszéltek az elmúlt másfél évtizedben. Ma hogyan ítéli meg saját szerepét az akkori eseményekben?
      – Úgy gondolom, hogy szerencsésen találkozott az egyedi és az általános, a maga nemében egészen sajátos temesvári gyülekezeti ellenállás és a történelem. Nyilvánvaló, hogy nem a fecske csinálja a tavaszt, ő csak jelzi a tavasz érkezését. A temesvári gyülekezet és lelkipásztora nem lett volna képes változást
      – Önnek a forradalomban betöltött szerepét a román közgondolkodás, a média évről évre nagyobb hallgatásba burkolta, ma már tudomást sem akarnak venni a temesvári magyar szikráról. Mi ennek az oka?
      – Két szálon haladtak a dolgok. Az egyik a kommunista visszarendeződés síkja, a másik a nacionalizmus érvényesülése. Ha elvonatkoztatnánk a romániai magyar kisebbség lététől, akkor azt mondhatnánk, hogy Románia sorsának alakulása nagymértékben hasonlít a környező országokéhoz. Kelet-Németországot leszámítva, ahol a német egység kiiktatta a történelmi kisiklási lehetőséget, valamennyi volt kommunista országban bekövetkezett a kommunista visszarendeződés, illetve egy demokratikus posztkommunista váltógazdálkodás. Nálunk a magyarellenes nacionalizmusnak is döntő szerep jutott. Nem elég, hogy elnyomottak voltunk, és a rendszerváltásban, Temesvár révén, a magyarság döntő szerepet játszott, magyar alattvalói is voltunk a rendszernek, ami még inkább kisiklatta a természetes változás folyamatait. A kommunisták féktelen dühvel vetették magukat a rendszerváltoztatókra, és nem csupán rólam van szó. Másfelől a nacionalizmus arra törekedett, hogy végképp kiiktassa a magyar részvételt. Ebből adódott aztán az a helyzet, amelynek most is isszuk a levét.
      – A Trianon-filmben Duray Miklós igen érdekesen magyarázza a kelet-európai rendszerváltozásokat. A felvidéki politikus szerint az általános visszarendeződés háttere az, hogy a rendszerváltás leple alatt a keleti és a nyugati titkosszolgálatok kiegyeztek, így a volt kommunista nomenklatúra szinte mindenhol a helyén maradhatott. Ön osztja ezt a véleményt?
      – Ezt túlságosan spekulatívnak érzem. Inkább hajlok arra, hogy a rendszerváltoztatás folyamata „sokrétűen” megbicsaklott, vagy éppenséggel derékba tört. Egy helyzetkövető politikai magatartás állott elő. Az első időszakban a nyugati demokráciák az átalakulásra, a demokratizálásra tették a hangsúlyt, utóbb pedig kiegyeztek a helyzettel, és a stabilitásra került át a hangsúly. Sorozatos hazai és külföldi megalkuvások esete forog fenn. Nem volt elég forradalmi lendület és politikai tisztánlátás ahhoz, hogy a nyugati demokráciák határozottan a demokratikus erőket támogassák, másfelől a hazai demokratikus erők nem voltak annyira felkészültek és erősek, hogy egyenrangú szövetségeseivé váljanak a nyugati demokráciáknak. Ebből létrejött egy ilyen öszvérállapot.
      – Hogyan ítéli meg tizenhat év távolából a történteket? Mit sikerült megvalósítani a forradalom eszményeiből?
      – Ha volna egy boldogságvizsgáló berendezés, a szerkezet azt mutatná ki, hogy a mai Románia lakossága semmivel sem boldogabb az 1989 előtti Románia lakosságánál. A magyarság is olyan rezignált, olyan szomorú lelkiállapotban van, hogy nem látszik rajta a rendszerváltozás óta eltelt tizenhat év, sőt sok szempontból az elnyomottak hite és titkos reménysége építőbb jellegű volt, mint amilyen ebben a felemás állapotban, amelyben most vagyunk. Az is kétségtelen, hogy akármennyire mondjuk is, hogy szabadabbak vagyunk – szólásszabadság van, szabad gazdálkodni, vállalkozni, a szabadság elemi feltételei kialakultak –, ennek ellenére úgy látom, nagyobb pusztuláson megy keresztül a romániai magyarság, mint a kommunista diktatúra idején. Az összes demográfiai mutatók erre vallanak. Nagyon ellentmondásos a helyzet: még annak sem tudunk igazán örülni, amit eredményként tudunk elkönyvelni. Ezt kiábrándítóan ellenpontozza az RMDSZ sikerpropagandája.


előidézni, ha a politikai és társadalmi viszonyok nem jutottak volna oda, hogy megbukjon a kommunista diktatúra. Nem csupán Romániában, hanem az egész szovjet birodalomban. Történelmi analógiával élve, úgy érzem, nem Petőfi Sándor Talpra magyarja robbantotta ki az 1848-as forradalmat, de a katalizátor szerepét játszotta olyan helyzetben, amely már kialakult, amely forrongott Pozsonytól Bécsig és Bécstől Pestig. A mi helyzetünkben az ige töltötte be azt a szerepet, amelyet annak idején a vers. Büszkék lehetünk arra, hogy a gondviselés ilyen rendkívüli szerepet szánt a temesvári gyülekezetnek és általában Temesvárnak.

Makkay József

Forrás: Erdélyi napló XV. évfolyam, 51-52. (742-743.) szám  -- 2005. december 20.

Kner Izidor pajzán aforizmáiból ...

Kner Izidor

Gyoma, 1860. febr. 5. – Gyoma, 1935. aug. 19.

nyomdász, könyvkötő és kiadó

Kner Imre apja. Szolnokon könyvkötőmesterséget tanult, majd Aradon, Bp.-en, Egerben, Komáromban, Tatán és a székesfehérvári Számmer-nyomdában dolgozott. 1882-ben alapította gyomai műhelyét, amelyben kezdetben egyetlen kézisajtó volt csak. Először a kor ízlését tükröző báli meghívók tették ismertté (Röpke Lapok címen jelent meg e meghívókat tartalmazó mintakönyv). A nyomda az ő vezetése idején emellett a közigazgatási nyomtatványok terén is kitűnt (1898-tól kiadta a Közigazgatási Mintatárat).
Az 1914-i lipcsei kiállításon aranyérmet nyert. A művészi könyvtervezés és könyvnyomás úttörője Mo.-on. 1932-ben céhmesteri címet és oklevelet kapott. Szakcikkei a Graphicában, majd a Graphicai Szemlében, valamint a Vidéki Nyomdászok Országos Szövetségének hivatalos lapjában jelentek meg; ismertek voltak önéletrajzi írásai is. Anekdota- és aforizmagyűjteményt is állított össze.

M. Eszmék és viaskodások (Összegyűjtött szakcikkek, Gyoma, 1906); Félévszázad mesgyéjén (önéletrajz, Gyoma, 1931);
Kner Izidor agyafurt alakjai (Gyoma 1926); Keserves kenyér (Gyoma, 1928).

Irod.
Kner Imre: A K.-nyomda épületeinek, gépeinek és betűinek története (Gyoma, 1941);
Kéki Béla: A K.-nyomda és a magyar könyvművészet (Bp., 1957).


Írott vagy ábrázolt perverzitástól túlosan ne féltsétek a zsenge ifjuságot, mert nincsen köztük csak bárgyú, ki oly ártatlan, hogy legfiatalabb korában is eleven disznóságot nem bámúlt.

Ahol szükségét érzik a fügefalevélnek: rejtegethetlent rejtegetnek.

A Múzsa nagyon jól tudja, hogy homlokon csókoltjait világteremtése óta leginkább mi inspirálgatja s azért őket kegyében csak megtartotta: gyarló ember tehát ne kifogásolgassa.

A rossz vég nem képes oly rémképet festeni, hogy az embert fékezze, ha kergeti a jó vére.

Ki a nemi felvilágosítással el nem akar késni, annak az ovodában kell kezdeni.

Szerelemben az illegitimitás a szépségnél is nagyobb varázs.

Az érintetlenség a nők egyetlen kincse, mégis hányan sietnek idő előtt eltekinteni tőle.

A szerelmet nem lehet konzerválni semmivel. A szeretetet a szerelem rezerválásával igen.

Fogalma sincsen sok embernek róla, hányszor szeret per-prokura.

Asszonyban, időjárásban, bármilyen – mindíg jobb volna másmilyen.

Amely asszony verve jó, annak a férje van megverve.

Ha csak véletlenül is összekerül nő és miliczia: menten melléjük szegődik a maliczia.

Kevesebb erőszak esne, ha mind erőszakolni kellene.

Szegény nők mást sem igen tesznek, minthogy gerinczüket strapálják s a bamba férfiak őket mégis gerinczteleneknek tartják.

A túlsűrűn érintkező emberek érintkeznek népmozgalmi szempontból a legkevesebbet.

Ha vezekelni mégy a pusztába, ne vállalkozz kecskepásztorságra.

Szerelmeskedő szépséges asszonyok bizonyos korig saját rózsaszínü szép körmeiket gondozzák, ápolják. Aztán még gondosabban: keshedt szeladonjaikét maniküroztatják.

Az asszonynak leginkább akkor excellál az agya, ha nem szellemi tárgyakon koptatja.

Férfinál mi sem pótolja a tehetség hiányát. A nő mindétig kelletheti magát.

Ha a pesztra-mosoly nem intonálna, a kedves hitvestárs be sokszor társtalanul maradna.

Ne hordja túl nagy fenn az orrát, kinek nincs más becsvágya, minthogy vadásszák.

Szerelem keletkezésénél az isteni szikrát az ördög szítja.

Csak férfiak lehetnek oly botorak, hogy tárt-nyitott szívekhez válogatnak kulcsokat.

A másénak az emeli roppantul a becsét, hogy ideig-óráig kölcsönben a miénk.

Az ördög nem alszik, mégis mindig költögetik.


Forrás: http://www.magyarnyomdasz.hu/kner-izidor -- MEK
Fotó: Kner Imre és Kner Izidor -- Wikipédia