Találkozás a BFZ muzsikusaival

A New York Times által a világ legjobbjának nevezett Budapesti Fesztiválzenekar (BFZ) arról is ismert, hogy gyakran lép ki a koncerttermekből egy-egy fontos ügy érdekében, hogy a zene varázslatával segítsen másoknak az ország legkülönbözőbb pontjain. Májusban a Nemzetközi Pető Intézet és az erdélyi Kaplony közönsége is találkozhat a BFZ muzsikusaival.

Fischer Iván: „Oda megyünk, ahol szükség van ránk"
Míg a Budapesti Fesztiválzenekar az egyik hónapban a New York-i Avery Fisher Hallban közel 3000 embernek játszik, addig a következőben már 30 embernek muzsikál valamelyik magyarországi idősotthonban, kórházban vagy gyermekotthonban.

Fischer Iván zenekara most újabb ingyenes koncertekkel teli Közösségi Hét előtt áll. Rengetegen élnek az országban, akik nem tehetik meg, hogy impozáns koncerttermekben élvezzék a zenét, éljék át a varázsát, a BFZ nekik házhoz viszi az élményt. Ahogy Fischer Iván fogalmaz: „Támogassuk a közösség kulturáltságát is azzal, hogy koncerteket viszünk templomokba, elhagyott zsinagógákba, ki az utcára, térre, tehát mindenhova, ahol a zene segíteni tud."

Május 4. és 8. között újabb 16 különböző helyszínen adnak koncerteket a BFZ világhírű zenészei: tíz idősotthonban, három gyerekeket segítő intézményben és három templomban lépnek fel alig néhány nap alatt. Míg ősszel SOS gyermekfalvakban játszottak, addig most a Nemzetközi Pető Intézetben és két vidéki iskolában, a borsodi Homrogdon és a baranyai Kozármislenyben adnak Kakaókoncertet. Missziójuk során most először látogatnak el Erdélybe, ahol a kaplonyi katolikus templomban adnak koncertet.
A mostanra hagyományosnak nevezhető, elhagyott zsinagógákba szervezett koncertekre ezúttal valamivel később, június 2. és 4. között kerül sor.

Részletes program:
A Kakaókoncert házhoz megy:
Május 5. 14.00-15.00, Homrogd, "Esély" Közösségi Ház, 3812 Homrogd, Kossuth utca 123.
Május 6. 14.45-15.45, Budapest, Nemzetközi Pető Intézet, 1118 Budapest, Villányi út 67.
Május 7. 14.00-15.00, Kozármisleny, Janikovszky Éva Általános Művelődési Központ,

Templomi koncertek
Május 6. 19.00-20.00, Budatest XIII. kerületi Református templom; Pozsonyi út 58.
Május 7. 19.00-20.00, Evangélikus templom; Pilis, Kossuth L. út 34.
Május 8. péntek 19.30-20.30, Kaplony, Katolikus templom, 447080 Capleni, nr. 495

Koncertek idősotthonokban
Május 4. 15.00, Fővárosi Önkormányzat Idősek Otthona, 1125, Bp., Kútvölgyi út 20-22.
Május 4. 15.00, Olajág Otthonok - Idősek Otthona II., 1154 Bp., Bánkút u. 67-69.
Május 5. 10.00, Fővárosi Önkormányzat Idősek Otthona, 1047 Bp., Baross u. 100.
Május 5. 14.30, Jézus Szíve Társaság Idősek Otthona, 2119 Pécel, Pesti út. 2.
Május 6. 10.00, Szent Borbála Idősek Otthona, 2524 Nagysáp, Granárium domb 1.
Május 6. 10.00, Fővárosi Önkormányzat Idősek Otthona, 1201 Bp., Virág Benedek u. 36.
Május 6. 10.30, Napvirág Idősek Otthona, 2011 Budakalász, Klisovác u. 34.
Május 7. 10.00, Aranykereszt Idősek Otthona, 1106 Bp., Jászberényi út 82.
Május 7. 10.00, Margaréta Otthon, 6000 Kecskemét, Nyíri u. 77/a                       
Május 7. 15.00, XXIII. János Szeretetotthon, Okos Gizella Ház,
  1112 Bp., Dayka Gábor u. 102-104.

A Budapesti Fesztiválzenekar őszi Közösségi Hetéről készült videót itt elérhető: https://www.youtube.com/watch?v=G9-niRRjpjI

http://www.bfz.hu

Lantai József - EuroAstra

Bűvészet, már gyerkekkorban

Gyerekeknél nagy hangsúlyt kell fektetni arra, hogy megfelelő játékot adjunk nekik. Nincs is annál ideálisabb játék, amikor a gyermek játszva tanul és fejlődik. Sokan nem is gondolnák, hogy a bűvészet is lehet ilyen készségfejlesztő játék, mivel egy trükk elsajátításához szükség van kitartásra, szorgalomra, koncentrációra és megfelelő mozgáskoordinációra.
Minden gyermek csillogó szemmel nézi a csodákat bemutató bűvészeket, és egy előadás után, otthon próbálkoznak bemutatni a látott trükköket. - A gyermekek 4-5 éves korukig, ténylegesen elhiszik azt, hogy varázslatot láttak, idősebb korunkban ismerik fel, hogy trükkről van szó. -  Annak érdekében, hogy megtartsuk lelkesedését, és ne szomorodjon el a sikertelen mutatványok miatt, keressünk számára egyszerű trükköket. A közös gyakorlással nem csupán élményt szerzünk a gyermekünknek, hanem hozzájárulhatunk fejlődéséhez is.

Milyen készségeket fejleszt a bűvészet?

A játék során elsajátított készségek a gyermekekkel együtt fejlődnek, és egyre érettebb formában jelennek meg. A bűvészetnél nincsen olyan, hogy a „játék" befejeződött, az újabb és újabb mutatványok kitalálásának a képzelet szab határt. A bűvészmutatványok elsajátítása közben fejlődik a gyermek koncentrációs és koordinációs képessége, kreativitása, önfegyelme és finommotorikus mozgása. Új környezetbe való beilleszkedésnél, kapcsolatépítésnél is hasznos lehet egy jól begyakorolt varázstrükk, ami felkelti a többiek figyelmét, és elindítja a beszélgetést. A trükkök előadásához hozzátartozik a beszéd, ezért fejleszti a kommunikációs képességet, szókincset és növeli a gyermek önbizalmát is.
„Sokan nem gondolnák rólam, hogy zárkózott gyermek voltam. A bűvészet segített abban, hogy nyitni tudjak a környezetem felé. Biztonságot adott számomra a saját kis varázslatos világom, és amikor pozitív visszajelzéseket kaptam szüleimtől a „fellépéseim" után, fokozatosan kezdtem levetkőzni gátlásaimat. Ma már több ezres közönség előtt lépek fel." - mesélt gyermekkoráról  Hajnóczy Soma bűvészvilágbajnok.
A többi játékhoz hasonlóan a bűvészetet sem szabad erőltetni a gyermekeknél. Törekedjünk arra, hogy a gyakorlás szakaszát változatossá tegyük fellépő ruhákkal, színes kiegészítőkkel, színpadépítéssel, új varázsszavak tanulásával, bűvészekről szóló mesék olvasásával, filmek nézésével és családi előadásokkal.

Hány éves korban érdemes megismertetni a gyermeket a bűvészettel?

A bűvészet elkezdéséhez feltétlen szükséges egy bizonyos szintű szellemi érettség, hiszen a gyermeknek meg kell tudnia különböztetni a valóságot és a varázslattól. Ez a szint minden gyermeknél máskor alakul ki. Rodolfo az Artista Akadémián az 50-es években még 10-18 év közötti diákokat tanított kézügyességi bűvészetre, és vezette be tanítványait alapismereti szinten a szabadulási trükkök, és illuzionizmus világába is. Ma már a gyermekek sokkal gyorsabban fejlődnek, és a modern technológiai eszközök hatására gyorsabban meg tudják különböztetni a képzeletet a valóságtól ezért már valószínűleg egy 5-6 éves gyermek is kellő elszántsággal el tudja mélyíteni bűvészeti tudását.
A gyermeknek csak előnye származhat abból, ha talál magának egy hobbit - legyen szó sportról, zenéről vagy adott esetben művészetről -, amivel elfoglalhatja magát. Ez a szülő számára is megnyugvást jelent, gyermeke nem a TV vagy a számítógép előtt ül, hanem játékosan fejleszti magát, és közben jól szórakozik. Ki tudja, lehet hogy a gyerek számára ez több is lesz, mint egyszerű hobbi? Tökéletes példa erre Soma, aki a közel 20 éves bűvész gyakorlásának és kitartásának köszönhetően, kétszeres bűvészvilágbajnok és fellépéseivel világszerte hatalmas sikereket ért el.
Néhány egyszerű bűvész trükk Somától:

https://www.youtube.com/watch?v=fxvg3aRI3BM
https://www.youtube.com/watch?v=4_o8SFsioqo

EuroAstra
 

Pöttömkert a Budapest Parkban

Európa legnagyobb szabadtéri szórakozóhelye koncertek sorát kínálja a nyár folyamán, azonban nem csak a fiatalabb és idősebb felnőttek, de az apróságok számára is nyújt szórakozást. Május 1-jén beindul a Pöttömkert, ahol a nyár folyamán a kreatív kézműves foglalkozásoktól, a gyerekjógán át a gipszszobrászkodásig számtalan, állandó és havonta megújuló program várja a gyermekeket. A Park - mint korábban - jótékonysági akciót is hirdet, segítve a rászorultakat.

Egész nyáron át izgalmas programokkal, mesékkel, trambulinnal és állatsimogatóval, kézműves foglalkozással és megannyi más tartalmas családi- és gyerekprogrammal készül a Budapest Park az apróságok és szüleik szórakoztatására. Már május első napján „napindító jógával" kezd, majd indul a móka és kacagás, hisz a Kerekítő programjában lesz lovagoltatás, lógázás, hintáztatás, cirókázás, élő hangszerjátékkal, népdalokkal, sétáltatókkal színesítve. Felhőtlen jókedv népi mondókáknak, ölbeli játékoknak és népdaloknak köszönhetően. Délben érkezik majd az ELTE Cheerleaders csapatának látványos elemekkel tarkított bemutatója majd Kézsmárki Lilian mesemondó segédletével a varázslat igazzá válik, a szerepek megszemélyesítődnek.  Az Alle colors csoport zsonglőrbemutatóján hipercuki kicsik és kamaszok mutatnak be műsort labdákkal, karikákkal, buzogánnyal. Lelki Egészségért Alapítvány ingyenes pszichológiai játékokkal készül, de szívesen áll egyéb kérdésekben is a szülők rendelkezésére. A gyerkőcök pedig szabadon ugrálhatnak vagy aszfalt rajzolhatnak, de kipróbálhatják a kismotorokat és tanulóbicajokat is, lesz egy igazi mentőautó, valamint nyílt karate edzés is a Pöttömkerben. A Noha Stúdió és Alkotóműhely óriás buborékfújó készítéssel várja a pöttömöket, a Magyar Vöröskereszt Ifjúsági Tagozatának fiataljaival pedig indul az arcfestés és játék, határtalanul. A Pöttömkertben azt is kipróbálhatják kicsik és nagyok, hogyan mutat rajtuk egy festett tetkó: az ArtPaint művészei megfestik álmaik tetoválását.


A havonta visszatérő megannyi program mellett jótékonysági akcióval is igyekszik segíteni a Park a rászorultakon. A "ruhagyűjtő" akcióval például a már nem kellő ruhákat lehet behozni, s akár válogatni is belőlük. A megmaradt ruhaneműket pedig a Magyar Vöröskereszt juttatja el oda, ahol a legnagyobb szükség van rájuk.

A Pöttömkertet a gyermekek és a felnőttek egyaránt ingyen látogatják.


Forrás: EuroAstra
 

Székely népballadák a Pesti Vigadó kamaraszínpadán

A legszebb székely népballadákat gyűjtötte csokorba, s adja elő április 30-án 19.30-kor Sebestyén Melinda a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház művésze.

Az előadást követő pódiumbeszélgetésen részt vesz: Kríza Ildikó néprajzkutató, Sebestyén Melinda előadóművész, Török Viola rendező, Vári Fábián László költő, néprajzkutató, az MMA tagja

Moderátor: Nagy Gábor költő, irodalomtörténész, az MMA tagja

Előadó: Sebestyén Melinda

Művészeti tanácsadó: Török Viola rendező

Zene: Hána László

Fény és hang: Incze Róbert

Az est házigazdája: Cseke Péter színművész, az MMA tagja
 

Sebestyén Melinda színművész

    "Nagyon szeretem a balladákat, elbûvöl a mélységük. Minél többet foglalkozom velük, annál inkább úgy érzem, hogy egyre mélyebbre és mélyebbre tudnak hatolni a lelkembe. Megcsalt férjtõl a szerencsétlen feleségig, gonosz anyától a kétségbeesett gyerekig és elkeseredett testvérig mindenki megtalálható ezekben a versbe foglalt tragédiákban. Igazi emberi sorsok, egyszerûen és konkrétan. Persze az is ott bennük, hogy meghalhatunk, a szerelme tovább él, az élet pedig mindig újjászületik. Kinõ egy virág a síron és abban már ott van az új élet. Benedek Elek szavaival ajánlanám ezt a mûsort az érdeklõdõknek: csokrot kötöttem a székely népballada költészet legszebb virágaiból – fogadjátok hát szeretettel." (Sebestyén Melinda)

A belépés ingyenes, de regisztrációhoz kötött.


Forrás: Magyar Művészeti Akadémia

Üldözöttek

Radnóti Miklós és Wass Albert megzenésített költeményeiből rendeznek irodalmi estet az Új színház Bubik István színpadán. A Bojtorján, valamint a Historica zenekar frontembereiből, illetve tagjaiból alakult társulat úttörő vállalkozásba fogott a két emblematikus és tragikus sorsú magyar költő verseinek megzenésítésével.

Üldözöttek címmel 2015. április 27-én tűzi műsorára az Új színház Radnóti Miklós és Wass Albert műveiből készült zenés irodalmi összeállítást. Hegedűs István tájékoztatása szerint Pomázi Zoltán a Bojtorján együttes énekes-gitáros-zeneszerzője tavaly készítette el a mártírhalált halt költő legszebb megzenésített verseiből álló albumát, amelyet megkülönböztetett figyelem kísért - és kísér máig is - határainkon innen és túl. A magyar történelem zivataros és dicsőséges eseményeinek történetét - históriáját - feldolgozó Historica zenekar, élén Ézsiás Péterrel, évről-évre megemlékezik az ugyancsak hányatott sorsú erdélyi író-költő születésének jubileumáról, amelyeknek, immár hagyományosan, az Új színház ad teret, illetve pódiumot. 

Adódik a kérdés: vajon milyen közös vonások, találkozási pontok lelhetők fel a két kiemelkedő tehetségű és talán legnagyobb hatású irodalmár művészetében?
A válasz elsősorban az eltérő gyökerű, ám mégis számos hasonlóságot mutató életútban, az üldözöttségben rejlik.
Mindkét alkotóművész származása okán szenvedte el a megaláztatást, kirekesztést, majd lelte a mártírhalált, illetve menekült öngyilkosságba. Amíg Radnótit vallási-etnikai alapon sújtották a vészkorszak kíméletlen törvényei és az embertelen végrehajtó hatalom kegyetlenkedései, addig Wass a második világháborút követő kommunista önkény megbélyegzett áldozatává lett. Mindkét alkotóművészben közös a haza és a - honfiúi érzelmeken túlmutatató - magyar föld szeretete. Legyen szó akár az erdélyi fenyvesekről, akár a költő szemei előtt lepergő anyaországi színes életképekről. A literatúra talán legszebb, legnemesebb hajtása a szerelmi költészet. Radnóti Gyarmati Fannihoz írt verseinek felfokozott érzelmeit a bezártság és a távolság érzete-tudata erősítette. A hitveséhez kötődő tiszta szerelmen és kölcsönös megbecsülésen túl a költő életébe - Beck Judit festőnő személyében - ugyan berobban egy rövid életű szerelmi történet (Harmadik ecloga), ám ez mindkét részről hamar lezárul. Wass Albert szerelmi életéről a nála jelentős szerepet játszó asszonyokhoz írott levélrészletek árulkodnak. Emellett bepillantást nyerhetünk a szülőföldjéről menekülni kényszerülő, életének nagyobbik felét emigrációban töltő író-költő lelki és szellemi vívódásaiba, a megkapaszkodással járó gyötrelmekbe. Wass Albert három házasságot kötött, s életében mindhárom asszonyt elveszítette. A „mellékszál" - csakúgy, mint Radnótinál itt is felszínre kerül: a háború előtti ünnepelt színésznőhöz, a szintén emigrációba kényszerült Szeleczky Zitához írott levelekből többek között kiderül, hogy a színésznő a Wass Albert versek nagy népszerűsítője volt. A paralel életrajzi vonatkozásokat mi sem szemlélteti jobban, mint Wass Albert: A Völgyek vándora és Radnóti Miklós: Himnusz a békéről című költeményének összefésült, közös dalban való előadása.

Az Üldözöttek irodalmi est a két kiemelkedő hatású költő életének és művészetének párhuzamait igyekszik fókuszba állítani. Pomázi Zoltán énekével és akusztikus gitárkíséretével a Radnóti művek szólalnak meg, ugyanakkor Ézsiás Péter (ének, akusztikus gitár) Wass Albert költészetét eleveníti meg dalokban. További hangszeres kíséretről az est másik két főszereplője Hegyi Károly zeneszerző-billentyűs valamint Huszák Zsolt akusztikus gitáros, aki a dalok hangszereléséről is gondoskodik.

2015. április 27. 19:30
Üldözöttek
Új színház
1061 Budapest, Paulay Ede u. 35.

http://www.ujszinhaz.hu

Lantai József -EuroAstra

TableFree Éttermi Napok 8. alkalommal

Most  8. alkalommal rendezik meg a TableFree Éttermi Napokat, ami most május 4-11-ig kerül megrendezésre. Ez remek lehetőség arra, hogy felfedezzünk új helyeket, és kitágítsuk a kulináris látóterünket -- különböző menük és éttermek közül válasszunk. Azért,hogy biztosra menjünk, foglaljunk asztalt, mert az elérhető helyek gyorsan fogynak! 

Az eseményre idén is, mint mindig Budapest néhány legjobb helye és több új éttermi partner is csatlakozott, így sok új és finom ízeket kínáló 
étterem vár felfedezésre. A 3 fogásos menü ára 3.300,- Ft vagy 5500,- Ft. Néhányan az általuk kínált ételeket adják alacsonyabb áron, mint általában, amíg mások speciális ételeket készítenek erre az eseményre.

Ez egy minden ízlést kielégítő rendezvény, mert szinte a világ egész gasztronómiai palettája képviselteti magát. Néhány étterem, ahova el lehet menni és élvezni ezeket: La Perle Noire, NOBU, Peppers!, Gundel, Le Bourbon, NIKA restaurant, Spoon, Stelasi,Chagall és ...

Amennyiben élvezni szeretnék a menüket, akkor az asztalfoglalás feltétlenül ajánlott, és nagyon egyszerű és gyors. Csak a www.tablefree.hu/hu/restaurant-days/12 oldalon lehet online foglalni, egy teljesen automatikus és valós idejű foglalási rendszerrel. Csak ki kell választania a dátumot, az időt, a résztvevők számát és az éttermet, és azonnal kapni fog egy visszaigazoló e-mailt! Tehát ne vesztegesse az időt és az asztalokat, foglaljon most!

EuroAstra
 

A hattyúk tava az Operaházban - 2015. április 25.

A hattyúk tava című világhírű klasszikust mutatja be a Magyar Nemzeti Balett április 25-én az Operaházban. A Rudi van Dantzig és Toer van Schayk alkotta monumentális átdolgozást még sosem játszotta az együttes. A balettirodalom világszerte legnépszerűbb balettjét kilenc alkalommal négy szereposztásban játsszák, a szóló szerepekben a társulat legkiválóbb táncosai. Valamennyi előadásra rekord idő alatt kelt el minden jegy.

A hattyúk tava magyarországi bemutatója 1951. június 21-én volt. Az eredeti, Petipa-Ivanov féle előadás Aszaf Messzerer betanításában és koreográfiájában került színre, és 1969-ben, majd 1973-ban új díszletekkel és jelmezekkel újították fel. 1995-ben Vámos György (Yuri Vámos) változatát, majd 2001-ben ugyancsak a Petipa-Ivanov koreográfia nyomán ifj. Harangozó Gyula és Pongor Ildikó által készített koreográfiát mutatta be a Magyar Nemzeti Balett társulata, amely 2009 áprilisáig 397 alkalommal játszotta a darabot.
Van Dantzig és van Schayk alkotása szintén az eredeti koreográfiából építkezik, de sokkal nagyobb színpadi létszámot használ, monumentálisabb annál. S míg az eredetiben nem szerepel a teljes Csajkovszkij-zene, ebben a koreográfiában olyan zenei részletek is felcsendülnek, amelyeket a régi változat ismerői nem hallhattak a darabban. A balett látványvilága - a társkoreográfus és díszlet-jelmeztervező Toer van Shayk jóvoltából - egészen pompás megfogalmazást kapott. A 17. századi holland-flamand stílus és ízlésvilág pompája és szépsége elevenedik meg a színpadon, Rembrandt, Vermeer színei és ihlete talán egy kicsit nemzeti vonásokkal is felruházza a koreográfiát.
Solymosi Tamás, az Operaház balettigazgatója az új színrevitelt kiállításában, a jelmezek és a díszlet kivitele alapján abszolút a tradicionális balettek közé sorolja, olyan produkciónak, amelynek egyértelműen az Operában a helye. „Nagy alkotás, sok „akcióval" és szólószereppel, amely ismét arra kínál lehetőséget a társulat számára, hogy megmutassa kvalitásait. A darabot éppen ezért négy szereposztásban is láthatja a közönség" - nyilatkozta. A balettigazgató, követve bevált gyakorlatát, az ismert szólisták mellett A hattyúk tavában is szólószerepre kért fel egy kartáncost, ezúttal Kim Minjung mutatkozik be Odette/Odile megformálójaként. A hattyúk tava budapesti színpadra állításában személyesen vett részt Toer van Schayk, aki az előadás néptáncbetétjeit koreografálta, és a jelmezeket, díszletet is jegyzi. Ugyancsak a darab betanítására érkezett Magyarországra Caroline Iura, a Holland Nemzeti Balett társulatának tagja, aki maga is többször táncolt a darabban, és Eleonora Demichelis koreológus, a Benesh-írásmód szakértője. Demichelis a produkció műsorfüzetébe készült anyaghoz interjút adott, amelyben elmondta: 2003-ban került Hollandiába a HET National Baletthez, ahol többek között Rudi van Dantzig A hattyúk tava című koreográfiájának harmadik és negyedik felvonásával foglalkozott. „A munkám valójában olyan, mint a betanító balettmesteré. A próbateremben, a színpadon és bizonyos részben az asztalnál zajlik. Egyrészt leírok, rögzítek egy koreográfiát, másrészt, ha szükséges, betanítom az adott darabot és ehhez használom az írásos lejegyzést. Ez azért fontosabb és pontosabb, mint például a filmről való tanulás, mert nem kell csupán a szememre, vagy az emlékezetemre hagyatkoznom, hanem van egy pontos kulcs a darabhoz."
Az alkotás hazai vonatkozású érdekessége, hogy a darab férfi főszerepét az 1988-as hollandiai bemutatóra Solymosi Zoltán világhírű magyar balettművészre írták. Van Dantzig és Van Schayk műve kiemelkedően látványos színrevitel, amelynek különleges értéke a szereplők karakterének kidolgozottsága és a táncok tiszta szépsége. Az is érdekesség, hogy ez a változat nem a szerelmesek boldog egymásra találásával zárul, hanem az eredeti alkotói szándéknak megfelelően drámai befejezést kap: a herceg a végső küzdelemben a viharban kiáradt tóba fullad.
A „balettek balettje" hatalmas kihívást jelent a klasszikus balettegyütteseknek. A tökéletes technikai tudás mellett a szerepformálásra is nagy hangsúly kerül, különösen a kettős főszerep, Odette és Odile esetében. A fehér és a fekete hattyú két különböző karakterét egyetlen balerinának kell megformálnia, nem csupán a romantikus kettősség végleteit érzékeltetve, de a női jellem kettősségét is megmutatva. Hiszen a poétikus, törékeny, légies álomlény mellett ott áll a temperamentumával csábító hús-vér asszony, aki - ha csak egy pillanatra is - el tudja téríteni ígéretétől a herceget. A 2015-ös budapesti sorozatban a kettős női főszerepben Kim Minjung mellett bemutatkozik még Nakamura Shoko, Tanykpayeva Aliya és Kozmér Alexandra. A férfi főszerepet a bemutatón Kekalo Iurii, a második előadáson Timoeev Dmitry táncolja. A két utolsó összeállításban Oláh Zoltán, a Magyar Nemzeti Balett Étoile-ja, és Leblanc Gergely mutatkozik be a szerepben. Az előadásokat Héja Domonkos és Déri András dirigálja.

Rudi van Dantzig - Toer van Schayk - Pjotr Iljics Csajkovszkij

A HATTYÚK TAVA

Klasszikus balett három felvonásban

Koreográfia Marius Petipa és Lev Ivanov nyomán: Rudi van Dantzig
Néptáncbetét koreográfia: Toer van Schayk
Zeneszerző: Pjotr Iljics Csajkovszkij
Jelmeztervező: Toer van Schayk
Díszlettervező: Toer van Schayk
A díszlet- és jelmeztervező asszisztense: Ruud Lutgens
Világítástervező: Jan Hofstra
Betanító balettmesterek: Caroline Iura, Eleonora Demichelis, Toer van Schayk

Karmester: Héja Domonkos, Déri András

Odette/Odile: Nakamura Shoko, Tanykpayeva Aliya, Kozmér Alexandra, Kim Minjung
Siegfried: Kekalo Iurii, Timofeev Dmitry, Oláh Zoltán, Leblanc Gergely
Rothbart: Radziush Mikalai, Liebich Roland, Cserta József, Szakács Attila
Alexander: Bakó Máté, Lagunov Ievgen, Myasnikov Boris, Taravillo Carlos
Pas de trois lányok: Boros Ildikó, Balaban Cristina, Felméry Lili, Pap Adrienn, Carulla Leon Jessica, Golovyna Yuliya

További előadások: április 26., 29. 30., május 2., 3., 7., 9., 10.

 A hattyúk tava

1875-ben Csajkovszkij felkérést kapott egy balettzene elkészítésére Vlagyimir Petrovics Begicsevtől, a moszkvai Cári Színház igazgatójától, aki a balett szövegkönyvének egyik írójaként is szerepelt. A hattyúk tava volt tehát a komponista első balettzenéje. Lírai és mégis drámai zenét komponált, amelyben a jó és a rossz küzdelme éppúgy megjelent, mint a visszatérő zenei motívum alkalmazása a főszereplő jellemzésére. 1876 áprilisára a kompozíció elkészült.
A hattyúk tava című balett születését két tánctörténeti dátum jelzi. Az első bemutató 1877-ben Moszkvában volt; Julius (Wentzel) Reisinger koreográfiája egyes források szerint megbukott a Bolsoj Színházban, tény azonban, hogy a darab hét évig színpadon volt Moszkvában.
A második immáron sikeres szentpétervári bemutatót megelőzte még egy moszkvai kísérlet 1880-ban. Ennek a változatnak az érdekessége, hogy Siegfried herceg szerepét a magyar származású Békefi Alfréd táncolta, aki főként karaktertáncosként dolgozott ebben az időben a cári színházak szolgálatában.
Az a színpadra állítás, amely sikert, sőt halhatatlanságot hozott az elvarázsolt hattyúlányok történetének, 1895. január 27-én zajlott le a szentpétervári Mariinszkij Színházban. A koreográfiát Marius Petipa (1818-1910) és Lev Ivanov (1834-1901) közösen készítette. Az 1895-ös változatban Csajkovszkij muzsikáját a koreográfusok saját elképzeléseikhez igazították.
A 19. század második felében született Petipa-koreográfiákat, így A hattyúk tavát is születésekor még nem rögzítették. Az élő hagyomány gondoskodott arról, hogy a művek megmaradjanak a repertoárban. Táncos generációk „lábról-lábra" adták tovább a lépéseket, amelyet az a tény is nagyban segített, hogy a darabok szinte folyamatosan műsoron voltak. Pedig Vlagyimir Ivanovics Sztyepanov (1866-1896) a szentpétervári Cári Színház táncosa 1892-ben kidolgozott egy lejegyző rendszert, amellyel sikerülhetett a koreográfiákat leírni. Petipa azonban nem lelkesedett azért, hogy műveit ilyen módón rögzítsék. Később azután Nyikolaj Szergejev (1876-1951) táncos és koreográfus ezzel a rendszerrel mégis rögzítette a fontosabb Petipa-darabokat. A 21 általa lejegyzett balettet tartalmazó kollekció az 1917-es forradalom után nyugatra került. 1969 óta ez a gyűjteményt a Harvard Egyetem Könyvtárának Színházi Gyűjteményében őrzik.

Rudi van Dantzig „Hattyúja"
Rudi van Dantzig (1933-2012), holland táncos és koreográfus különleges és meghatározó alakja volt a 20. századi holland táncművészetnek. Van Dantzig 1955-ben alkotta első táncdarabját (Night Island, Debussy zenéjére), amelyet azután még legalább 50 alkotás követett.
Van Dantzig saját bevallása szerint a modern és a klasszikus balett között egyensúlyozva építette fel koreográfusi életművét. Gyakran alkotott újra korábbi klasszikusokat, amelyek megtartását fontosnak gondolta a nemzeti társulat számára. Főleg úgy, hogy a klasszikus nyelvezettel fejezze ki a modern ember szorongásait, menekülését a boldogság és az álmok világából. Ilyen volt a Rómeó és Júlia, vagy az 1988-ban  színpadra állított A hattyúk tava.
Utóbbival egy olyan verziót akart a színpadra állítani, amely a 20. századi közönséghez szól, mégpedig a klasszikus balett nyelvén. Munkatársa Toer van Shayk (1936- ): holland táncos, koreográfus, vizuális művész, aki díszleteket és jelmezeket is tervez. 1959-ben azonban ott hagyta a táncos pályafutását, hogy a hágai Képzőművészeti Akadémián festészetet és szobrászatot tanuljon. 1966-tól az amszterdami Holland Nemzeti Balett szólistája és szcenográfusa, 1971-től koreográfusa. Szcenikusként is mindig különlegeset alkotott, akár saját műveiben, akár van Dantziggal együttműködve. Van Dantzig halála után pedig a művészi örökség továbbéltetésében is részt vesz.



Érdekességek A hattyúk tava legendájáról
Egyes lexikonok szerint történetünk irodalmi alapja a népszerű német szerző Johann Karl August Musaus (1735-1787) meséje, Az ellopott fátyol (Der geraubte Schleier) lehetett. Ezt támasztják alá a balett szereplőinek német nevei is (Siegfried, von Rothbart, Benno von Sommerstern). A másik lehetséges forrás Alekszandr Nyikolajevics Afanaszjev (1826-1871) mesegyűjteménye, amelyben a folklorista-szerző az 1850-es években közel hatszáz orosz népmesét gyűjtött össze.  Ebben is találunk olyan mesét, amely az elvarázsolt hattyúlányok történetét mondja el. Valószínűsíthető, hogy a forrásokra támaszkodva maga a zeneszerző Csajkovszkij gondolhatta ki az alaptörténetet. Vagy legalább is nagyban hozzájárult a történet kialakításához. Ugyanakkor a német kultúrájú Reisinger is szóba jöhet librettistaként, hiszen más darabok szövegkönyvének összeállítójaként korábban már szerezhetett gyakorlatot ebben. Egy másik szövegkönyv változaton pedig a Vlagyimir Petrovics Begicsev, a Moszkvai Cári Színház igazgatója és Vaszilij Geltzer táncos neve szerepel. Utóbbiak a 19. századi balett-szövegkönyv hagyományokat követték.

A hattyúk tava történetéhez is alapul szolgáló hattyú motívum világszerte sok helyen felbukkan a mitológiai történetek, legendák és mesék világában. A hófehér tollú, hajlékony nyakú, nemes külsejű madár szimbólumként is számos jelentésváltozattal bír, amelyekkel a régi idők embere éppen olyan gyakran találkozhatott, mint az újabb korok irodalmi műveit forgató, műalkotásait szemlélő közönség.
A különleges megjelenésű madár a női báj jelképeként már akkor feltűnt, amikor Aphrodité (Venus) és Artemisz (Diana) istennőket ábrázolták hattyúval. Apollón isten szent madaraként is számon tartják. Mikor Apollón Délosz szigetén megszületett, a szigetet hattyúk vették körül, hogy eltakarják azt Héra elől és Nap-Apollón kocsiját is hattyú húzta az örök tavasz szigetére.
Homérosz 21. himnuszában is szól az énekes hattyú hangjáról. Aiszkhülosz szerint a hattyúnak a szépsége mellett másik nagyon jellegzetes tulajdonságára, „hogy megérzi közeledő halálát, és csodálatos énekben fejezi ki szomorúságát." Innen ered a hattyúdal fogalma.
Ugyancsak a görög mitológiából tudjuk, hogy Zeusz hattyú képében közeledett Lédához és szerelmükből nemcsak újabb mitológiai szereplők, hanem a későbbi korokban irodalmi és képzőművészeti alkotások egész sora született Michelangelótól Munkácsy Mihályig, Rilkétől Baudelaire-ig.

A germánok abban hittek, hogy szűzleányok jövendőmondó hattyúvá változhatnak. Ezzel a hittel is rokoníthatóak azok a mesék, amelyekben valamilyen természetfeletti birodalomból származó hattyúleányok levetik tollruhájukat, és emberi alakot öltenek. Ez a mozzanat megtalálható az Ezeregyéjszaka meséi közt, valamint számos más nép meséiben is. Az említett motívumok - alakváltás, madárlányok - már közelebb visznek a balettünk történetéhez, amelyben éppen az átváltozás szimbóluma kap majd fontos szerepet.
A kelta és a germán mondavilág is tele van alakváltoztató szereplőkkel. Különösen szép az a kelta ősmonda, amelyben egy Aingusz nevű tündérkirályfi madár alakot öltött tündérlány után vágyakozva keresi a boldogságot. „A Halottak napján a Sárkánytóban úszkáló háromszor ötven fehér madár" és a hozzájuk hasonulni vágyó ifjú házasságának története, amelyben a királyfi válik hattyúvá, boldog véggel záruló történet. De eszünkbe juthat a híres Wagner-opera, a Lohengrin is, amelyben a címszereplő a Hattyúlovag. A hattyú vontatta arany csónakban, talpig aranyba és fehérbe öltözött, pajzsára támaszkodó lovag látványa éppen elegendő a halhatatlansághoz, de arra már alig emlékszik valaki, hogy az operához szolgáló eredeti mondában maga a lovag öltött hattyú alakot.

A hindu mítoszokban a hattyúk azoknak a bölcseknek a jelképei, akik úgy tudtak élni, hogy nem ragaszkodtak a földi javakhoz. A szanszkrit nyelvben a hamsa vagy hansa szó hattyút jelent és számos istenség, mint például Saraswati, a zene és a művészet hindu istennője is hattyúháton utazott. A védikus irodalom is említi a hattyúkat, azokat pedig, akik nagy lelki erővel rendelkeznek gyakran „Nagy Hattyú" néven említi. A hattyú a tisztaság és a transzcendencia szimbóluma ezek szerint a tanítások szerint. Egy indiai legenda arról szól, hogy a hattyú el tudja választani a tejet a víztől. A hattyú az önmagát megvalósított lelket szimbolizálja, aki külön tudja választani a valóságot és az illúziót. Egyben a világi kötelékektől teljesen szabad és független lélek jelképe is, amely felemelkedve eggyé válhat az istenekkel.

Az ír legendárium sem nélkülözi a hattyú alakját. Eszerint Lir (Llyr, Lear), a Tenger- isten 900 évre hattyúvá változtatta mostohagyermekeit. Egy másikban a sidhek (föld alatt élő, természetfeletti lények) királya és Etain, Írország legszebb lánya hattyúvá változnak, hogy elmeneküljenek a király haragja és seregei elől. Az átváltozás, a hattyúvá változás tehát itt is felbukkanó közös motívum.
Az egyik német legendában egy vadász meg akar ölni egy hattyút, aki váratlanul szépséges leánnyá változik. Megígéri a vadásznak, hogy a felesége lesz, ha egy évig meg tudja őrizni a találkozásuk titkát. A vadász azonban nem tudta megtartani a fogadalmat, és el is veszítette a hattyúlányt. Bizonyára ezúttal is ismerősnek tűnhet a történet.

A szlávok hasonló történetet tudnak egy Mihail Ivanovics nevű vándorról vagy csavargóról. Ő is le akart lőni egy hattyút, de az figyelmeztette, hogy ne tegye meg, különben egész életében balszerencsés lesz. Mihail Ivanovics leengedte a fegyverét, mire a hattyú szépséges leánnyá változott. A történetnek több befejezése is lehetséges, a szláv keresztények szerint a legény elviszi a hattyúlányt Kijevbe, hogy megkereszteljék, aztán elveszi feleségül. De, hogy a többi megoldás szerint boldogan élhettek-e egymással, azt nem tudjuk.

A hattyúlovagoknak és hattyúhercegnőknek, mágikus alakváltoztatásoknak tehát se szeri, se száma a legendás történetekben. A Grimm testvérektől Andersenen át a magyar Benedek Elekig számos mesében is felbukkannak a legkülönbözőbb hattyúalakok. A történetekben éppen az a szép és izgalmas, hogy bennük sokféle motívum, elem, mitikus, történelmi és fantasztikus réteg rakódik egymásra, amelyből nagyszerűen lehet meríteni, mint ahogy merítettek is egy-egy színpadi mű szövegkönyvéhez. De vajon a sok közül, pontosan melyik történet szolgált valójában alapul A hattyúk tava című baletthez és ki írta az eredeti változat szövegkönyvét?
Az anyag részleteket tartalmaz Major Rita az Opera magazin számára készített cikkéből és az előadás műsorfüzetének ugyancsak általa készített anyagából.

EuroAstra
 

220 éves a magyar könyvkultúra

A 220 éves magyar könyvkultúra áll a 413 programot felvonultató XXII. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál középpontjában; az április 23. és 26. között tartandó rendezvény díszvendég írója az amerikai Jonathan Franzen lesz.

Zentai Péter László, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének (MKKE) igazgatója a rendezvényt beharangozó csütörtöki sajtótájékoztatón emlékeztetett, hogy az idén nem egy díszvendég ország áll majd a középpontban, hanem megemlékeznek a 220 éves szervezett magyar könyvkultúráról, ugyanis 1795-ben alapították a MKKE első jogelődjét, a Pesti Könyvárusok Grémiumát, a Pester Buchhandler Gremiumot. Felidézte, a magyar könyvkereskedelem meghonosítói német anyanyelvűek voltak, ugyanakkor szervezet elnöke a magyar Kiss István lett.

A magyar könyvkultúra történetét egy 100 négyzetméteres standon idézik fel, ahol az Országos Széchényi Könyvtár kamarakiállítást is szervez a szakma legendás cégeiről, tulajdonosairól, fejlődéstörténetéről.

Az évfordulóhoz kapcsolódva számos szakmai rendezvényt tartanak, például konferenciákat a legaktuálisabb kérdésekről, így a könyvkereskedelem átalakulásáról, a digitális kor lehetőségeiről, illetve a piaci alapon működő könyves ágazatban az állami szerepvállalásról – hangsúlyozta Kocsis András Sándor, a MKKE elnöke. A könyvfesztivál alkalmából Budapestre érkeznek a világ könyvkultúráját meghatározó két szervezet, az International Publishers Association és a Federation of European Publishers vezetői, akik közös szakmai konferenciát tartanak.

A díszvendég írót új magyar nyelvű kötet várja, a fesztiválra jelenik meg a Diszkomfortzóna című önéletrajzi írása, amely többek között megmutatja, mi vezette őt az irodalomhoz, az íráshoz – jelentette be M. Nagy Miklós, a Jonathan Franzen életművét gondozó Európa Könyvkiadó igazgatója. Kiemelte, a Javítások, a Szabadság című művek szerzője kapja az idén a Budapest Nagydíjat, a laudációt Háy János író tartja. A kiadó vezetője Franzent "fenegyereknek", az Egyesült Államok első számú írójának nevezte, az új amerikai nagyregény megalkotójának, akinek jelentőségét mutatja, hogy szerepelt például a Time magazin címlapján is.

A rendezvényen elhangzott: mintegy félszáz külföldi író érkezik a fesztiválra, Magyarországot pedig félezer alkotó képviseli. Eljön például a kortárs német irodalom egyik „csodagyereke”, Daniel Kehlmann, akinek több kötete magyarul is olvasható a Magvető Kiadó révén, így például a 46 nyelvre lefordított A világ fölmérése, A Beerholm-illúzió, valamint a legutóbbi F című munkája.

A sajtótájékoztatón bejelentették: 2016 áprilisában Szlovákia lesz a fesztivál díszvendége, az országot az idén többek közt Pavel Vilikovsky és Pavol Rankov képviseli.

Az idén is megrendezik az Európai Elsőkönyvesek Fesztiválját, amelyre 19 országból jönnek alkotók. Magyarországot Mán-Várhegyi Réka képviseli, akinek első kötete Boldogtalanság az Auróra-telepen címmel 2014-ben jelent meg.

A rendezvényhez először csatlakozik a Kis Könyves éj elnevezésű esemény, amely során a látogatókat a fesztivál pénteki napján éjjel is nyitva tartó irodalmú profilú könyvesboltok várják.

A 413 program között több társművészeti produkció lesz, ezenkívül az idén is megszervezik az Irodalom jelmezben című vetélkedőt általános és középiskolások számára. Ennek keretében gyerekek kedvenc olvasmányaik hőseinek jelmezébe bújva adnak elő jeleneteket a fesztiválon. A gyerekkönyvek most is az úgynevezett Gyermek(b)irodalomban kapnak helyet, ahol szintén számos programot terveznek, például bábelőadásokat, koncerteket, közös énekléseket.


(MTI)

Kapcsolódó tartalom: A könyv és a szerzői jogok napja

A Budapesti Nyári Fesztivál gyerekprogramokkal a FŐKERT-napon

2015. április 25-én, szombaton a Budapesti Nyári Fesztivált szervező Szabad Tér Színház matinészínpadán egész nap gyerekprogramokkal - bábszínházzal, interaktív előadásokkal, zenés-táncos foglalkoztatóval, mesekoncertekkel és öko-kézműves foglalkozással - kedveskednek a legkisebbeknek a FŐKERT által szervezett családi rendezvénynapon.

Szabadtér Matinészínpad a Margitszigeten. A fővárosi önkormányzat és a FŐKERT Nonprofit Zrt. idén április 25-én szervezi meg a Föld Napjához kapcsolódó egész napos, Guinness-rekord kísérlettel egybekötött környezettudatos családi rendezvénysorozatát a Margitszigeten, melynek célja, hogy erősítse az „én városom" életérzést, és felhívja a figyelmet közösségi tereinkre, zöldfelületeink megóvására. Ehhez kapcsolódik délelőtt 10:15-kor az a rekordkísérlet is, melynek keretében a résztvevők 15.000 tő egynyári növényt ültetnek el a Margitszigeten.
A Szabad Tér Színház Nonprofit Kft. saját matinészínpaddal járul hozzá a Tedd meg magadért! elnevezésű rendezvény sikerességéhez.
„A több mint 75 éves Margitszigeti Szabadtéri Színpad és az udvarán álló 104 éves műemlék víztorony nem véletlenül szimbolizálja a főváros szívében elhelyezkedő csodálatos Margitszigetet. Természeti és épített örökségünknek, valamint az elmúlt évek fejlesztéseinek köszönhetően egyre szebb, közkedveltebb és élhetőbb ez a kis köztársaság, ahol minden megtalálható, ami testünket-lelkünket építi. A FŐKERT napján olyan programokkal szeretnénk megajándékozni a családokat, amelyekhez hasonlókkal egész nyáron találkozhatnak nálunk, a margitszigeti és a városmajori nyári színházainkban" - nyilatkozta Bán Teodóra fesztiváligazgató.
A Szabadtér Matinészínpadon 10 órakor kezdődnek a programok zenés-táncos foglalkoztatóval, 11:30-tól az ESZME Bábszínház Ebcsont és Nyúlcipő című előadása lesz látható, 13 órától az Aranyalma Zenekar Szép Szent György című interaktív mese-táncháza várja a gyerekeket, reneszánsz kori zenével és népi hangszerekkel. 14 órától a Szamárfül Projekt érkezik A brémai muzsikusokkal, 15:30-tól az Eszter-lánc Mesezenekar Trió lép színpadra gyerekdalokkal és kortárs költők megzenésített verseivel. 16:30-tól a Csomópont Ifi Társulat mutatja be gyerekműsorát. A délutáni kézműves foglalkozáson újrahasznosított anyagokból készíthetnek a gyerekek zoknibábot illetve öko-gőzhajót.
Az egész napos rendezvényen divatbemutatók, koncertek, díjátadók, nyereményjátékok, beszélgetések, ismeretterjesztő előadások, környezettudatos foglalkozások, sportesemények, bemutatók várják az érdeklődőket több színpadon, valamint az ízek-illatok-zamatok sétánya. A fősétányon érdemes ellátogatni a Szabadtér Jegysátorhoz, ahol kvízjátékkal, nyereményjátékkal és egyéb meglepetésekkel várják a látogatókat.
Egész nap kedvezménnyel válthatnak jegyet a Margitszigeti és Városmajori Szabadtéri Színpadok 2015. évi programjaira.
www.szabadter.hu
www.fokert.hu

Lantai József - EuroAstra

Kultúr sci-fi a mozikban

A világ első és eddigi legjobb kultúr sci-fije kerül április 22-én a magyar mozik vásznára. Szerdán este egy hatalmas, egyszeri és megismételhetetlen, különleges közösségi élményben lesz része azoknak, akik ellátogatnak a programhoz csatlakozó mozikba.

 

Ekkor lövik ki ugyanis a Lámpagyújtogatók űrrakétáját; fedélzetén az emberiség első világűrbe szánt mozijával. A kultúr sci-fi, - ­bár nem erre a világra készült, - a földi kritika elismerését is kivívta. Kacagtat és ríkat. A tesztvetítéseken egymást váltogatták a gyomorba ütő csendek, az elismerő bólintások és a sorok között fodrozódó, néha kitörő nevetésbe torkolló kuncogások. A film megdöbbentő felismeréseket ígér, melyek segítségével újraértékelhetjük az egész életünket.

Az alkotók a kultúr sci-fi összes szereplőjét meghívták, hogy 19:00 órától a Cinema City WestEndben kezdetét vegye a Lámpagyújtogatók 1 órás élő kilövés eseménye, amire a http://www.facebook.com/Lampagyujtogatok oldal „1.000.042 LÁMPAGYÚJTOGATÓ NAPJA" esemény lájkolásával és megosztásával lehet jelentkezni. Az eseményt egyenes adásban közvetítik a: http://www.ustream.tv/channel/lampagyujtogatok csatornán, több csatlakozó mozi a vásznára viszi az élő adást is, illetve ez a társuló portálok és Facebook oldalak felületein is követhető lesz. Az eseményt a Petőfi TV is sugározza.

Már a filmbemutató előtti program is felejthetetlennek ígérkezik: Dombóvári István vaskos tréfái kereszttüzében Argyelán Krisztina moderálásával ismert és elismert honfitársaink; csillagászok, fizikusok, biológusok, pszichológusok, a hazai zenei világ nagyjai, színészek, írók, költők, pilóták, ökölvívók, birkózók, ultrafutók, mesteredzők és világutazók adják egymás kezébe a stafétát, hogy néhány percben megfogalmazzák az általuk legfontosabbnak tartott gondolatokat a földi létünkről. Egyetlen és megismételhetetlen órában, ha szerencsések vagyunk, meghallgathatjuk Almár Iván csillagász gondolatait; de találkozhatunk Erdei Zsolttal, Besenyei Péterrel is, ne lepődjünk meg, ha összefutunk a holdjáró Pulival, ha Kamarás Iván elé, vagy Katus Attila mellé kerülünk a nézők soraiban, vagy ha a Kiscsillag zenekar dala is felcsendül az est folyamán. Még az is előfordulhat, hogy éppen a Tankcsapda frontembere, Lukács Laci visszaszámolására robbannak be az Androméda-galaxisba induló űrrakéta hajtóművei. Ezen a csillagközi napon ugyanis szinte minden megtörténhet.

Ezek után pedig mi, emberek is megtekinthetjük a Lámpagyújtogatók című kultúr sci-fit, ami nem más, mint az emberiség egységes üzenete egy távoli galaxisba Magyarország optikáján keresztül. A figyelmes néző erős és meghatározó lelki élménycsomagot kaphat útravalóul. A szervezők azt kérik, hogy április 22-ig változtassa meg mindenki a Facebook borítóképét, aki szimpatizál az elgondolással, az eseménnyel és a filmmel. Százados Miklós rendező szerint a Lámpagyújtogatók popkornfilozofikus hídverő ügy, a mai Magyarország egyik legkülönlegesebb összefogásává válhat.
A Lámpagyújtogatók impozáns szereplőgárdájának minden tagja az első kérésre azonnal csatlakozott a különleges küldetéshez: Almár Iván - csillagász, Ábrahám Péter - MTA CSFK főigazgató, Argyelán Krisztina - műsorvezető, Berg Judit - író, Besenyei Péter - műrepülő versenyző, Boldogkői Zsolt - SZTE ÁOK Orvosi Biológiai Intézet, intézetvezető professzor, Dombóvári István - humorista, Erdei Zsolt - ökölvívó, Fehér Gyula - a Ustream társalapítója és technológiai igazgatója, Fejes Tamás - a Tankcsapda dobosa, Fluor Tomi - zenész, Harcsa Veronika - jazz énekes, Illényi Katica - hegedűművész, Jordán Adél - színész, Kammerer Zoltán - olimipiai bajnok kajakozó, Kamarás Iván - színész, Karafiáth Orsolya - író, Katus Attila - életmód tanácsadó, Kiss Tibor - a Quimby frontembere, festőművész, Kovácsovics Fruzsina - zenész, Kozma Orsi - énekes, Kulifai Tamás - világbajnok kajakozó, Laár András - a KFT frontembere, humorista, Lackfi János - költő, Leskovics Gábor - a Pál Utcai Fiúk frontembere, Lovasi András - a Kiscsillag és a Kispál és a Borz frontembere, Lubics Szilvi - ultrafutó, Lukács László - a Tankcsapda frontembere, Növényi Norbert - sportoló, Pacher Tibor - fizikus, Péterfy Bori - színész, énekes, Qka MC - Animal Cannibals, Rakonczay Gábor - hajós, Rátgéber László - kosárlabda edző, Ricsi Pi - Animal Cannibals, Sidlovics Gábor - a Tankcsapda gitárosa, Szakos Krisztián - zeneszerző-producer, Szentpéteri József - természetfotós, Takáts Eszter - zenész, Tari Annamária - pszichológus, Török Gábor - politológus, Vida Ágnes - babapszichológus.


Hivatalos mozielőzetes:
https://www.youtube.com/watch?v=XSbSC0LLIMU

A főcímdal szöveges astroklipje:
https://www.youtube.com/watch?v=r7MBufO0fTk

Föld Fesztivál 2015

Szerdától vasárnapig tart a Föld Fesztivál a Fővárosi Állat- és Növénykertben. A kert területén tizenkilenc állomáshelyen várják különleges programokkal az érdeklődőket. A közönség egyebek mellett mentett állatokkal ismerkedhet, bepillanthat a magashegyi és a vízi túrázás különleges világába, s számos érdekességet tudhat meg a sarkvidékek védelméről, valamint a hazai vizek, vízpartok élővilágáról is. 

Április 22-től 26-ig, azaz szerdától vasárnapig ötnapos Föld Fesztivált tartanak a Fővárosi Állat- és Növénykertben. A fesztivál lényegében a Föld napjának több napon át tartó rendezvénnyé való kibővítése, amelyet ebben a formában 2008 óta rendeznek meg a városligeti intézményben. Az Állatkert, valamint az általa létrehozott Magyar Madármentők Alapítvány mellett több partnerszervezet is részt vesz a fesztiválon. Például a Duna-Ipoly Nemzeti Park, az MTA ATK Agrokémiai és Talajtani Intézet, az ELTE Konfuciusz Intézet, a Magyarhoni Földtani Társulat, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, a WWF Magyarország, a Greenpeace Magyarország, az Ökocsiga Közhasznú Egyesület, az MTK Kajak-Kenu Szakosztály, az Excelsior SE Hegymászó Szakosztály, a Grossglockner Túraszervező Csoport és a Magyar Természetjáró Szövetség is.
Az Állatkert szokásos látnivaló és főszezoni kínálata mellett a Föld Fesztivál öt napján 10 és 16 óra között tizenkét helyszínen lesznek külön programok és bemutatók. Többek között mentett állatokkal, illetve a magyarországi vizek és vízpartok élővilágával ismerkedhet a közönség, de lesz távcsöves madármegfigyelés és madárfelismerés is. Avatott szakemberek vezetik be az érdeklődőket a vízi és hegyi túrázás rejtelmeibe a speciális felszereléseket is bemutatva. Az Állatkert munkatársai a Déli-sarkvidék élővilágával ismertetik meg a közönséget, kapcsolódva az Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetsége (EAZA) sarkvidéki természetvédelmi kampányához.
Szombaton és vasárnap még hét további programhelyszín is lesz. A Pálmaház közelében például ásvány- és őslénybemutató várja a látogatókat a Magyarhoni Földtani Társaság jóvoltából, kicsit arrébb pedig a Konfuciusz Intézet segítségével lehet majd ismerkedni a kínai kultúrával.

EuroAstra

Száz éve született Szeleczky Zita

A Magyar Posta alkalmi bélyeg kibocsátásával köszönti a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjével és a Magyar Örökség-díjjal posztumusz kitüntetett Szeleczky Zita színművésznő (1915-1999) születésének századik évfordulóját. A bélyegen és a hozzátartozó borítékon a művésznő portréja, az alkalmi bélyegzőn pedig aláírása látható. A bélyeget Kara Orsolya grafikusművész tervei alapján 60.000 példányban a Pénzjegynyomda gyártotta. Április 10-től kapható az ország nagyobb postáin, valamint a Filapostán, de megrendelhető a Magyar Posta internetes áruházából is. 

Szeleczky Zita pályafutása alatt itthon (1944-ig) hatvan, az emigrációban tizenöt színműben lépett fel, huszonhat magyar és egy olasz-magyar film női főszerepét alakította. 1937-ben diplomázott a Színművészeti Akadémián. A Nemzeti Színház ösztöndíjas, majd rendes tagja lett (1936-41). 1939-ben Farkas-Ratkó-díjat kapott. 1942-43-ban a Fővárosi Operettszínházhoz szerződött, ahol Huszka Jenő Mária főhadnagy című darabját mutatták be, partnere Sárdy János volt. 1944 elején a Madách Színházban vendégszerepelt. 1944 őszén ismét a Nemzeti szerződtette. 1945-ben elhagyta az országot. A népbíróság távollétében elítélte háborús magatartása miatt, egyebek közt azért, mert 1944 novemberében egy ún. „Hungarista Est" keretében elszavalta a Föl a szent háborúra! című, az orosz támadás elleni védekezésre buzdító Petőfi-verset, amit a rádió is közvetített. Ausztriában és Olaszországban élt, majd 1948-ban Argentínába költözött, ahol kezdetben a Magyar Színjátszó Társaság előadásain szerepelt. 1951-ben megalapította az Argentínai Magyar Nemzeti Színházat, ahol a könnyed műfajba tartozó művek mellett előadták a Bánk bánt és Az ember tragédiáját is. 

Fellépett emigráns német színházak előadásain. 1949-74 között számtalan alkalommal megfordult Dél-Amerikában, az Amerikai Egyesült Államokban, Kanadában, Ausztráliában, s a szépséges szülőhaza gyönyörű tájait, csodás emlékeit tárta hallgatósága elé, szívvel, érzéssel, megejtő varázzsal, ugyanakkor mély fájdalommal, de soha ki nem hunyó reménysugárral, megrázó erővel, mégis megannyi bájjal és szépséggel. Egyszemélyes előadásai során prózát mondott, verseket szavalt, vagy épp népdalokat, magyar nótákat és tréfákat adott elő.1962-ben az Amerikai Egyesült Államokba költözött, ahol Wass Alberttel szinte azonnal felvette a kapcsolatot. Levelezésükből kiderül, hogy a későbbiekben az egyetemes magyar ügy szolgálatában végzett munkájukban szorosan együttműködtek. Több hanglemezt is kiadott. Emigrációs előadóművészi tevékenységét kulturális misszióvá szélesítette. 1993-ban a Legfelsőbb Bíróság felmentette az 1947-es koholt vádak alól, és teljes rehabilitációban részesítette. 1998 őszén hazatelepült. Hatalmas ívű pályája a nemzet legnagyobb színészei közé sorolja, ám mivel magyarságmentő misszióját nagyrészt hazájától távol végezte, idehaza méltatlanul keveset tudnak róla. (Forrás: szineszkonyvtar.hu, Vitéz Jávor Zoltán kézirata)

Megjelenés: 2015. április 10. Ÿ
Névérték: 150 Ft (A 150 Ft-os bélyeg megjelenéskor belföldi nem elsőbbségi, egyéb 50g-os küldemény bérmentesítésére használható.)
Példányszám: 60.000 db Ÿ A kisíven belüli bélyegek perforálási mérete: 40x30 mm
A kisív külső vágási mérete: 100x86 mm
Nyomdai eljárás: ofszet
Gyártó: ANY Biztonsági Nyomda Nyrt.
Tervezőművész: Kara Orsolya

Pálinka, korlátok nélkül - X. Budapesti Pálinkafesztivál

Idén tizedik alkalommal rendezik meg a Budapesti Pálinkafesztivált május 7-10. között a Városháza Parkban. A szervezők úgy döntöttek, hogy ebben az évben belépődíj és kerítések helyett nagyobb alapterületen, több kiállítóval és még színesebb párlat-kavalkáddal várják a látogatókat.
A X. Budapesti Pálinkafesztivál idén is május második hétvégéjén, 7-10. között várja a Városháza Parkban a pálinka szerelmeseit, ahol most az almáé lesz a főszerep. A hazai pálinkafőzdék párlatainak házasításából született az Év Almapálinkáját - idén is először - a fesztiválon kóstolhatja meg a közönség. A fesztivál hagyományaihoz híven almás pálinka- és ételkülönlegességek színesítik majd a gasztronómiai felhozatalt, s a legkiválóbb kézműves ínyencségek gondoskodnak arról, hogy legyen mivel megágyazni koccintás előtt.
A jubiláló fesztivál idén ingyenesen látogatható, hiszen a szervezők úgy döntöttek, hogy ebben az évben belépődíj és kerítések helyett minden helyet a pálinkának szentelnek, így nagyobb alapterületen még több kiállítónak lesz lehetősége bemutatni pálinkakülönlegességét. A tavaszi napsütésben neves jazz formációk, utcazenészek és DJ-k gondoskodnak a hangulatról, mint Járai Márk, Petruska András & a Temesvári Duó, Stahl Barbi & Havai Gábor Duó, a Takács Eszter Band vagy DJ Gozth a Hősökből.
A fesztiválon idén először a HelloPay rendszer veszi át a készpénzes fizetés helyét, ezzel téve gyorsabbá és kényelmesebbé a vásárlást. A HelloPay további előnye, hogy a fesztivál végével sem vész el a kártyán hagyott összeg, hanem felhasználható minden HelloPay kártya elfogadó helyen.

www.budapestipalinkafesztival.hu www.facebook.com/palinkafesztival