Épül a Magyar Sajtút Hálózat

Kirándulás Palócföldön -- Sajtra fel!

 

Ki gondolná, hogy a ma már többszörös díjnyertes sajtkészítő egykor félt a tehenektől?!

-

Pedig így volt - meséli Maszlik Zoltán, aki növénytermesztőként 1999-ben vállalkozott az „Állattartó telepek rekonstrukciója" kapcsán állattartásra. Miután megnyerte a pályázatot, állatra volt szüksége. - Szerencsémre éppen akkor számolták fel a romhányi téeszt, így vettem 36 vemhes üszőt, s elkezdtem a marhatartást -, s elárulja, hogy a tejtermelő ágazatban az üsző az értékes, hiszen ő adja a tejet.
Volt már tehén, volt már tej, ámde az Európai Unióhoz csatlakozás után leesett a tej ára. Mit volt mit tennie, beindította a „mozgó boltot", azaz a Szentét környező falvakban elkezdte a tejárusítást. Ámde a vásárlók egyre gyakrabban kérdezték, hogy van-e túró, tejföl, s az alulról jövő kezdeményezést tett követte, s míg eleinte a konyhában és a garázsban készültek a tejtermékek, a LEADER pályázat segítségével már tavaly decemberben megnyithatták a gépekkel felszerelt üzemet.
A Vidékfejlesztési Program keretében megszületett LEADER program célja a helyi igényekhez és sajátosságokhoz igazodó, a LEADER által elkészített Helyi Vidékfejlesztési Stratégiákban meghatározott LEADER fejlesztések megvalósítása, amely fejlesztések hatékonyan hozzájárulnak a vidéki területeken megfogalmazott célok eléréséhez a fenntarthatóság és esélyegyenlőség elveinek figyelembe vételével. Maszlik Zoltán pályázatát nem véletlenül tartották támogatásra méltónak, hiszen koncepciója nemcsak a vidékfejlesztést szolgálja, hanem hagyományőrző projekt is. A tejfeldolgozást már honfoglaló őseink is ismerték, mint a szarvasmarhatartás velejáróját. Ezt bizonyítják legrégebbi szavaink között a fejni, túró, savó szavak is. Bölcs Leó császár a magyarokat „tejivó" nemzetnek nevezte, ám a mai értelemben vett sajtkészítést a 13. században a Felvidékre telepített németeknek köszönhetjük. IV. Béla korában sajtpiacáról vált híressé Késmárk, akkori nevén Kasemarkt, ami sajtpiacot jelent.
- A mi vidékünkön is régóta készítenek sajtot. Igaz, nem nagyüzemben, de a Cserhát lankáin mindig legeltettek tehenet, kecskét - emlékezik Maszlik Zoltán. - Gyermekkoromban többször küldött édesanyám a juhászhoz, hogy hozzak egy-egy szelet sajtot. Még ma is érzem a konyharuhával letakart finom sajtok illatát, s csak mondanom kellett, hogy mit főz édesanyám, s az öreg juhász már kanyarított egyet a megfelelő sajtból.
-  Ma már nem kell a juhászhoz mennie, maga állítja elő a tejtermékeket.
- Több mint száz Holstein-fríz tehenem adja a tejet, amiből túrót, vajat, natúr- és gyümölcsös joghurtokat, nemespenésszel érlelt sajtokat, félkemény - és gomolyasajtokat állítunk elő, no és házi tejet is árusítunk.
- A sajt most főszerepet kap az Ön életében...
- Debrecenben voltam egy sajtmustrán, ahol szóba kerültek a francia tej-és borutak. Tetszett a Sajtkészítők Egyesületének ötlete, hogy nálunk is lehetne ilyet csinálni, kicsit átalakítva: sajtút formában, s vállaltam, hogy a Palóc Sajtút első állomását megnyissam.
S íme a megnyitó. Szikrázó napsütés köszönti augusztus 10-ét. A Maszlik Családi Gazdasághoz vezető utat autók szegélyezik, jönnek a vendégek. Csaknem itt az egész falu. A kemencében pogácsa, kenyérlángos sül, majd túrós lepény, a zenészek hangolnak, a vendégsereg izgatottan várja a hivatalos megnyitókat.
Assisi Szent Ferenc éneke után dr. Bognár Lajos mezőgazdasági és vidékfejlesztési helyettes államtitkár köszönti az egybegyűlteket, s méltatja a kezdeményezést, majd Maszlik Zoltán megható megnyitó gondolatai hangzanak el.
Urbán Gábor, a LEADER Egyesület Nógrád megyei munkacsoport vezetője a hagyomány és megújulás fontosságát hangsúlyozza, kiemelve a kölcsönös segítséget a helyi termékek és a turisztika fejlesztése jegyében. Halmosi György, az Ipoly-menti Palócok Térségfejlesztő Egyesülete nevében bemutatja az 50 település összefogását az „Egy táj, egy íz, egy érzés"- jegyében. Hangsúlyozza, hogy a Sajtút állomás illeszkedik a helyi vidékfejlesztési stratégiához, hiszen ez gazdasági és egyben turisztikai fejlesztés is. Éder Tamás, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara élelmiszeriparért felelős országos alelnöke felhívta a figyelmet a speciális fogyasztási igényekre, ezen belül a sajtkultúra fejlődésére. Kovács László, a KKASE - Sajtkészítők Egyesülete elnöke ismertette a Magyar Sajtút Hálózat koncepcióját. Elmondta, hogy 2013 nyarán nyílt lehetőség arra, hogy a LEADER térségek közötti együttműködés keretében pályázzon két kistérségi sajtút, a Völgy Vidék és a Palóc Sajtút megvalósítására. Céljuk a helyi termékek helybeni értékesítésének és fogyasztásának népszerűsítése, a rövid ellátási láncokat preferálva. Támogatják a hazai tejfeldolgozást azáltal, hogy ösztönzik a kézműves élelmiszer-előállítást, jó példákat felmutatva a mikro-, kis-, és középvállalkozások számára.
-          Feltett szándékunk, hogy a hazai sajtkultúra egyre szélesebb körben terjedjen, a lakosság ismerete bővüljön a magyar sajtokról, a tejtermékek előállítási folyamatairól, a sajtkészítő mesterségről, ezáltal pedig elismertté és vonzó szakmává váljon társadalmunkban. Igaz a mondás: egységben az erő! A sajtkészítők már felismerték, hogy együttes fellépéssel hatékonyabb fejlesztést tudnak elérni, mint külön-külön, a minőség fontosabb a mennyiségnél, az együttműködés a versenynél.

A megnyitó beszédeket a szalag átvágása követte, amely gesztussal hivatalosan is megnyílt a Palóc Sajtút első állomása. Miután Guba András piarista atya megszentelte az épületet, immár a vendégek is birtokukba vehették. Körülnéztek a régi kredenc választékában, ahol kézműves lekvárok, mézeskalács, és bor várta a kóstolókat. No és hatalmas rézüstben maga Maszlik Zoltán keverte a sajtot, hogy a kis bemutatóval bepillantást nyerhessenek az érdeklődők a sajtkészítés fortélyaiba.
S aki elfárad a megnyitó forgatagában, az felsétálhat a falu Árpád kori templomába. A község nevezetessége az ősi templom, amely a váci egyházmegye egyik legrégebbi emléke. A római katolikus Szent Erzsébet templom alapja XIII. századi, majd 1498-ban Werbőczy István boltoztatta. 1573-ban a törökök lerombolták és felégették. 1663-ban helyreállítatták a romos falakat, de a régi szentélyt nem építették fel. Tornya 1934-ben épült, ekkor kerültek elő a szentély fennmaradt román stílusú részletei. Feltevések szerint a többször átalakított templom elődje az XIII. század elején épült, s a Nógrád megyében a legrégebbiek közül való. Amikor az új tornyot építették, előkerült egy csúcsban záródó, faragott Werbőczy-féle gót stílusú kődiadalív, laposan faragott női fejekkel, s egy pillérköteg lábazat, melyek a templom Árpád-kori eredetét bizonyítják. Mint Illés Kálmán polgármestertől megtudtuk, ennek felújítása is a LEADER pályázatnak köszönhető: 3 millió forint jutott a belső renoválásra, festésre és süttői kőburkolatra. A község célja, hogy „élhető település" legyen, ennek érdekében különböző támogatásokkal igyekeznek segíteni az itt élőket, úgy, mint letelepedési- és újszülött támogatás, óvodai és bölcsődei elhelyezés. Pályázati erőforrásból épült a szennyvízhálózat, a szabadtéri színpad és a tanösvény, erősítve a helyi értékeket.
Aki a Palócföld Világörökségére kíváncsi, annak a közeli Hollókő meglátogatását ajánljuk. Itt is LEADER pályázati pénzből folynak a beruházások - tudjuk meg Szabó Csaba polgármestertől:
-          Csaknem kétmilliárd forintos turisztikai fejlesztés kezdődött a világörökségi településünkön. Ennek részeként kicseréljük a macskaköves útburkolatot az Ófaluban, tovább építjük a középkori várunkat, a szabadtéri színpadnak is otthont adó közösségi teret, új parkolót építünk és a rég elhagyott házakban különböző falusi életet bemutató attrakciókat hozunk létre. A munkával a tervek szerint októberre fogunk végezni. A fejlesztéssel mérsékelni szeretnénk a szezonalitást, emelni a tartózkodási időt és a vendégéjszakák számát, ugyanakkor a látogatók minél jobb és élménydúsabb kiszolgálásával, a munkahelyteremtést is segíti a beruházás. A "Próbáljon szerencsét Hollókőn!" elnevezésű programban a látogatóink a palóc szokásokat, hagyományokat, a korábbi korok hangulatát élhetik majd át, részesei lehetnek az egykori paraszti világ hétköznapjainak. A Hollókőre érkezők a jövőben a hagyományos látogatási módokon kívül egységes belépőjegyek közül is választhatnak, melyek megváltásával többlet élményben lehet részük a mesebeli faluban, ahol alkothatnak, játszhatnak, táncolhatnak, zenélhetnek, ételt-italt kóstolhatnak, házasodhatnak, öltözködhetnek. A látogatás során a parkoló mellett elhelyezkedő, vizesblokkal is felszerelt Küszöb Információs Pont lesz az indulási, érkezési és információs pont, aminek szomszédságában pedig a gyermekeknek készül el egy mesés játszótér komplexum.
De a speciális „bérlakás programról" is szól a polgármester, mely szerint régi hollókői és újonnan érkező családoknak biztosítanak lakást, azzal a feltétellel, hogy a későbbiekben a bérlők Hollókőn maradnak. Az ilyen otthon ára 20 ezer forint havonta, s a bérlőknek a falu munkahelyet is biztosít.
Kelecsényi Péter turisztikai referens a „Küszöb" Információs Iroda szolgáltatásairól ad számot. A szálloda-és étterem szolgáltatástól a védjegyrendszeren át a különféle népi mesterségek bemutatásáig - minden projekt a turisták teljesebb kiszolgálását célozza. Szabó László önkormányzati képviselő pedig a falusi turizmus fejlesztéséről, valamint az alsó tagozatos iskolások néprajzi oktatásáról szól. Miután bevezették a „Hollókő tantárgyat", a kisiskolások időben megismerkednek a palóc szokásokkal, népi mesterségekkel, hagyományokkal:
-          Hollókő élő falu, csöppet sem hasonlít skanzenre, vagy múzeumra, mert 380 lakójával, turisztikai attrakcióival elevenebb, mint néhány kisváros. 


Dunay Csilla - EuroAstra / Élelmiszeronline
Fotó: Mészáros Cecília