Ben Williams Budapesten

A fiatal jazzgeneráció egyik legtehetségesebb basszusgitárosa, a Washington D.C.-ben született Ben Williams 2017. június 9-én saját együttese élén mutatkozik be Magyarországon, melyben vele egyívású, élvonalbeli amerikai sztárjelöltek szerepelnek.

Akivel Herbie Hancock és Wynton Marsalis is szívesen muzsikál.
Új programjának, egyben második szerzői lemezének nem is lehetne találóbb címe: Coming of Age, vagyis "öregedés", hirdeti a harmincat éppen csak betöltött muzsikus ironikusan, egyben jó alappal utal rá, hogy korát meghazudtolóan érett és sikeres. Pályájának óriási kezdőlökést adott, hogy megnyerte a legnagyobb hírű versenyt, a Monk Intézet által szervezetett 8 évvel ezelőtt, ekkor már ugyanis nem csak tehetséges bőgősként tekintettek rá, hanem a díjjal beteljesíthette élete első zenekarvezetői lemezét is, amin a basszusgitár mellett szerzőként is brillírozik.

Már első lemeze is igen jó visszhangban részesült a szaksajtó részéről, és felkérései száma is egyre gyarapodott: bekerült Pat Metheny Unity nevű zenekarába. Az együttes új lemezének hála 2012-ben Williams is megkapta első Grammy-díját - nem kell hozzá nagy jóstehetség, hogy számítani lehet a folytatásra. Harminc éves korára Ben Williamst Methenyn kívül olyan híres zenekarvezetők hívták meg, mint Herbie Hancock, Wynton Marsalis, George Benson, Terence Blanchard, Roy Hargrove és Benny Golson. 2013-ban pedig ő lett a Downbeat folyóirat kritikusi szavazásán a legtehetségesebb bőgős.

Saját együttese, a Sound Effect élén felvett második lemeze, a Coming of Age szinte mindent képes magába ötvözni, amitől a 2010-es években egy jazzlemez figyelemre érdemes: a dúdolható, de átgondolt melódiákat, a nagy mainstream elődök tiszteletét, a hip-hop és a Rhythm and Blues ritmusokat. A szaxofon szólista Marcus Strickland ugyancsak a fiatal amerikai élvonalat képviseli, a soul-együttesekben rutint szerzett, Berklee-n végzett Alex Wintz a régóta Williams kvartettjében játszó zseniális dobossal, John Davisszel együtt pedig ellenállhatatlan groove-ról gondoskodnak.

Sound Effect
Marcus Strickland - szaxofon
John Davis - dob
Ben Williams - basszusgitár
Alex Wintz - gitár

A koncertje jegyek válthatók a Get Closer Concerts weboldalán: https://www.getcloserconcerts.com/koncert/ben-williams-sound-effect

„Bőgős a Capitoliumból
Ben Williams életét a véletlenek, a tehetség és a szorgalom jellemzik és az is vitathatatlan tény, hogy a harminc esztendős zenész a kortárs jazz egyik legjobb zeneszerzője és bőgőse.
Már az első találkozása a hangszerrel sem mindennapi történet. Édesanyja éveken át a jazz rajongó michigani John Conyers demokrata párti képviselő titkárságán dolgozott a Capitoliumban. Az iskolai nyári szünetre bevitte magával fiát a munkahelyére, ahol a hat éves, élénk gyerek a zegzugos hivatal egyik szobájában felfedezett egy nagy „fényes, fából készült dolgot", amilyet akkor látott életében először. Kíváncsisága nem hagyta nyugodni, megpengette a négy vastag húrt és képzeletét megragadták az „alacsony frekvenciájú, dörmögő hangok".
Ben Williams családjában táncosok, énekesek, zenészek, festők találhatók. A szülői házban vagy közös zenélés folyt, vagy egész nap a 60-as és 70-es évek jazz, soul, gospel, R & B és hip-hop zenéit hallgatták. Bár zongorázni tanult, tinédzserkorának hősei, Prince és Michael Jackson hatására rock gitáros szeretett volna lenni, de a sors közbeszólt. A középiskolában túljelentkezés miatt nem vették fel a gitár osztályba, így jobb híján bőgőzni tanult. Már ekkor számtalan funky, R&B és gospel zenekarban játszott, de ismét történt valami, ami végleg megváltoztatta életét.  Valaki a kezébe nyomott egy kazettát, rajta Miles Davis Kind of Blue és Charles Mingus Blues & Roots lemezének felvételeivel.
Egy teljesen új és végzetesen izgalmas világ nyílt meg számára és egy életre elköteleződött a jazz és Miles Davis Quintet bőgősének, Paul Chambers játékának hallatán az akusztikus és elektromos basszusgitár mellett. „Ha játszom, akkor olyan rezgést érzek, mintha egy szellem lenne jelen, vagy egy másik ember érintését érezném. Ez olyan, mint táncolni valakivel. Ez a hangszer vonz. Ez meleg és mély hang, amely rezonál velem.".
A mindig nyitott, szorgalmas és alázatos zenész 2009-ben már magabiztosan lépett színpadra az életét alapvetően meghatározó Thelonious Monk Intézet nemzetközi jazz versenyén. Ott olyan bírákat győzött meg vitathatatlan tehetségéről, mint Ron Carter, Dave Holland, Charlie Haden, John Patitucci, Christian McBride és Robert Hurst. „Ez volt az egyik legcsodálatosabb élmény az életemben. Azt mondanám, az egész életem ennek az előkészítése volt." - nyilatkozta a For Bass Player Only magazinnak.
Az ezt követő évek már az elismertség jegyében telnek, szinte mindenkivel játszott, aki fontos és inspiráló ebben a szcénában, Pat Metheny zenekarával Grammy-díjas lesz, majd a rangos Concorde Jazz-nél, immár saját zenekarával a Sound Effecttel, két önálló albuma jelenik meg. „Kifinomult", „korszerű", „nyitott", „bátor" jelzőket lehet olvasni leginkább lemezei kritikáiban, amelyeken szinte minden jelen van, ami hatást gyakorolt rá. A gospel, a hip-hop, James Brown, Miles Davis, Prince és a fúziós jazz hatását gyúrja egybe vonzó virtuozitással, élvezetesen, szellemesen, bevonva a zenébe a múltat, a jelent és hallgatókat."  (Török Ferenc)

„Az a legjobb, ha valaki odajön hozzám, aki hallgatta a zenémet, és elénekli valamelyik dallamot. Brummogja a dallamot! Amikor a dallamok beragadnak az emberek fejébe, az a legjobb érzés a világon."

2017. június 9. 20:00
Sound Effect
MoMKult

http://momkult.hu
http://benwilliamsmusic.net
 

11. Budapesti Wagner-napok

Tizenegy éve nyűgözi le a hazai és nemzetközi közönséget a Müpa világhírűvé vált fesztiválja, a Budapesti Wagner-napok. Az eseménysorozat, melynek kedvéért évről-évre Magyarországra zarándokolnak a Wagner-rajongók, idén is igazi különlegességeket ígér június 8. és 21. között.
  

(c) Posztós János, Művészetek Palotája

2006-ban, tizenegy évvel ezelőtt páratlan nemzetközi sikerrel, két elsöprő erejű Parsifal-előadással kezdődött a Budapesti Wagner-napok története, amely kitüntetett rangú Wagner-kultuszhellyé avatta a kiváló akusztikájú, kivételes színpadi adottságokkal és dimenziókkal rendelkező Bartók Béla Nemzeti Hangversenytermet. Az elmúlt 11 év során a Wagner-rajongók ünnepévé vált eseménysorozat az úgynevezett teljes bayreuthi kánont, vagyis a szerző életében a Zöld dombon bemutatott mind a tíz operát színre vitte, évről-évre rendhagyó kísérőprogramokkal - dalestekkel, beszélgetésekkel, filmvetítéssel, kiállításokkal - színesítve az élményt.
Fischer Ádám a Budapesti Wagner-napok művészeti vezetője és karmestere a következőket fogalmazza meg a Wagner-élmény kapcsán a Müpa dokumentumfilmjében: „Ha egy olyan formát találunk, mellyel meg tudjuk értetni a zenét, ha azon a nyelven tudjuk közvetíteni, amilyenre szocializálva van a közönség, akkor Wagner műve rabul ejti az embereket..."

Idén ismét látható a legendás tetralógia, A nibelung gyűrűje - négy egymást követő estén át, pontosan úgy, ahogy eredetileg maga Richard Wagner elképzelte. Ráadásul ebben az évben Brünnhilde szerepét a maratoni Ring-folyam mindhárom estéjén a világhírű drámai szoprán, a Budapesti Wagner-napok visszatérő ikonja, Iréne Theorin énekli majd: ez hatalmas erőpróba és monumentális színpadi teljesítmény úgy az előadó, mint a karmester részéről.
A Ring-tetralógia idén is világszerte ünnepelt Wagner-énekeseket vonultat fel: Siegfried szerepében ismét Christian Franz és Daniel Brenna, Wotanként James Rutherford látható majd, Hagen szerepét a Feröer-szigetekről származó Rúni Brattaberg énekli. Sieglinde szerepében 2017-ben is Anja Kampét láthatja a közönség, Fasoltként a kiváló Bretz Gábor, Alberichként Kálmán Péter, Frickaként Schöck Atala, Gutruneként pedig Pasztircsák Polina lép színpadra.
A nibelung gyűrűje színpadra állítására Hartmut Schörghofer rendezőt kérte fel Fischer Ádám, fontosnak tartva, hogy a német művész nem a megszokott operai kliséket és eszközöket használja, hanem társműfajokat hív segítségül: filmvetítéssel, árnyjátékkal, bábokkal és táncművészek közreműködésével, valamint egy többfunkciós díszletfal alkalmazásával jeleníti meg mitológiai történet fantasztikus jeleneteit a rajnai sellők gyűrűjének elrablásától egészen a Valhalla pusztulásáig.

A legendás Ring mellett minden évben feltűnik egy-egy másik Wagner-zenedráma is. A 2006-os a Parsifal után következett a Trisztán és Izolda, a Lohengrin, a Tannhäuser, A nürnbergi mesterdalnokok és A bolygó hollandi. 2017-ben nem csupán a Parsifal tér vissza két este erejéig, az Európa-szerte számon tartott kiváló észt baritonnal, Lauri Vasarral. Kundry szerepében napjaink egyik legjobb drámai szopránjával, Violeta Urmanával, a címszerepben pedig a legkeresettebb német hőstenorok egyikével, Peter Seifferrel, de a korai Wagner-remekmű, a Rienzi is színpadra kerül június 19-én, koncertszerű előadásban.
A műről és a címszerepről Fischer Ádám a Müpa Magazin hasábjain elmondta: „a Rienzi embert és tenort próbáló szerep, úgyhogy nagyon kevesen vannak, akik egyáltalán el tudják énekelni. Ilyenkor azzal kell kezdeni a szereposztást, hogy keresünk egy főszereplőt (...), ezért nagyon örülök, hogy Robert Dean Smith elvállalta a címszerepet". A Rienzi apropóján a Budapesti Wagner-napok több újdonságot és „elsőbálozót" is felvonultat: a fesztiválon most debütál a Nemzeti Filharmonikusok, az előadást vezénylő Sebastian Weigle, a Bayreuthban is nagy sikerrel szereplő, kiváló Wagner-karmester személyében pedig 2017-ben először mutatkozik be külföldi vendégdirigens a Wagner-napokon.

A Budapesti Wagner-napok különleges csemegéjének ígérkezik a páratlan tehetségű mezzoszoprán, Dorottya Láng dalestje június 10-én, melyen Wagner Wesendonck-dalok című műve mellett Berlioz és Liszt remekei is felcsendülnek majd, Helmut Deutsch zongorakíséretével.

Az érdeklődők a  www.budapestiwagnernapok.hu oldalon találhatnak további információkat, kritikarészleteket, fotó- és videóanyagokat, akik pedig szeretnék kézzel fogható formában is hazavinni magukkal az élményt, idén igazán örülhetnek, hiszen A Walkür 2016. június 17-i előadásának felvétele immár DVD és Blu-ray formátumban is elérhető.
www.budapestiwagnernapok.hu

A NIBELUNG GYŰRŰJE

Wagner: A Rajna kincse - 2017. június 15. 18:00
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Wagner: A walkür - 2017. június 16. 16:00
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Wagner: Siegfried - 2017. június 17. 16:00
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Wagner: Az istenek alkonya - 2017. június 18. 16:00
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem



Wagner: Parsifal - 2017. június 8. 16:00
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Dorottya Láng dalestje -2017. június 10. 16:00
Fesztivál Színház

Wagner: Rienzi - 2017. június 19. 16:00
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Wagner: Parsifal - 2017. június 21. 16:00
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem


TOVÁBBI PROGRAMOK

Wagner: Parsifal - a Müpa dokumentumfilmje - 2017. június 7. 18:00
Előadóterem

Wagner: Ring - a Müpa dokumentumfilmje - 2017. június 13. 18:00
Előadóterem

Forrás: EuroAstra
 

Szeleczky Zita: Ima (1990)

Az idegen nemzetiségek találjanak bennünk barátokra, testvérekre, ha magyarokká akarnak válni, - de ha továbbra is gyalázkodó, ellenséges érzülettel viseltetnek irántunk, akkor hagyják el országunkat, ahol csak vendég- vagy

menedékjoguk lehet. Menjenek saját hazájukba, ezeréves határainkon túlra.
Örökkévaló Isten, akinek tetszett, hogy elhívj bennünket magyar népedbe, leborulunk előtted az óesztendő utolsó, s az újesztendő első pillanatában Hozzád fordulunk a Te szent fiad, a Jézus Krisztus ígéretébe kapaszkodva, aki azt mondta, hogy ha valamit kérünk az Ő nevében, Te megadod azt. Ó Istenünk, engedd meg, hogy eléd hozzuk azt a mindig friss, de a most következő esztendőben még elemibb erővel égető bánatunkat, hazánk, népünk tragédiáját. Hallgasd meg könyörülő füllel panaszunkat és jobb jövőért való könyörgésünket!

Igazságos Isten, Te tudod, hogy mindig Érted, s az Igazságért Harcoltunk! Te tudod, hogy milyen nagy véráldozattal szereztük és tartottuk meg ezer éven keresztül azt a drága földet, melyet számunkra kijelöltél. Te tudod, hogy jó szívvel fogadtuk be azokat az idegeneket, akik nálunk menedéket, kenyeret, meg-élhetést vagy emberibb életformát kerestek. Te tudod, hogy az Európát fenyegető áramlatoknak mi álltunk ellen, s mi véreztünk el más nemzetek boldogulásáért.
Mi véreztünk, míg a hazánk területére befogadott nemzetiségek békében éltek és szaporodtak, úgyannyira, hogy a végén már nemzetek lettek a nemzetben, s maguknak követelték véráztatta földjeinket. Te tudod azt is, hogy most 40 esztendeje a sötétség hatalmával szövetkezve történelemhamisítással, ellenünk való hazug és csalárd rágalmakkal elérték, hogy országunk nagy részét elrabolhassák tőlünk, és testvéreinket igájukba kényszerítsék...
A gonoszság és hazugság győzött most 40 esztendeje, s testvéreink tőlünk elszakítva szenvednek 40 év óta... E most következő évben újra fel akarjuk emelni szavunkat a népünket ért igazságtalansággal szemben. Ó Istenünk, légy velünk ebben a küzdelemben! Harcolj velünk és értünk, hogy mi is - az Irántad való hűségben megújulva, megerősödve - harcol-hassunk Érted továbbra is, mint a Te néped. Szabadítsd fel a mi szegény hazánkat, add vissza a tőlünk erőszakkal elszakított magyar területeket, hozd vissza hozzánk idegen uralom alatt szenvedő véreinket! Kérünk Téged, adj igaz bírákat ennek a világnak, hogy a nemzetünkre szórt rágalom süket fülekre találjon, s az igaz ügy diadalra jusson!
Édes jó Istenünk, állítsd vissza nagy kegyelmedből a tökéletes egységű Nagy Magyar-országot s add, hogy népessége tiszta magyar legyen. Az idegen nemzetiségek találjanak bennünk barátokra, testvérekre, ha magyarokká akarnak válni, - de ha továbbra is gyalázkodó, ellenséges érzülettel viseltetnek irántunk, akkor hagyják el országunkat, ahol csak vendég- vagy menedékjoguk lehet. Menjenek saját hazájukba, ezeréves határainkon túlra.
Minket pedig erősíts meg Istenünk, növelj meg bennünket számban és hatalomban, Irántad és egymás iránti szeretetben, hűségben! Adj nekünk sok-sok magyar gyereket, s olyan rokon népek menekültjeit vezesd hozzánk, akik boldogan olvadnak bele népünkbe, s büszkék lesznek rá, hogy gyermekeik és unokáik magyarok lehetnek.
A Te szent Fiad, a Jézus Krisztus nevében kérünk, hallgasd meg imádságunkat. Igazságtevő hatalmad szégyenítse meg azokat, akik nem hisznek az imádság erejében, s kishitűségükben azt állítják, hogy hiába a mi imádkozásunk az ellenség propagandájával és hazugságaival szemben. Mi hiszünk az imádság, a Hit erejében, Jézus Krisztus szavában.
Hisszük, hogy a Te akaratod a végső akarat. Hisszük, hogy visszaállíthatod számunkra a mi régi, szép és hatalmas Nagy-Magyarországunkat, s meg is teszed, ha mi azért állhatatosan és híven könyörgünk Hozzád, a Te szent fiad, Jézus Krisztus nevében.
Istenünk, ne feledkezz meg rólunk és kérésünkről, ne szégyenítsd meg reménységünket, Benned és az Igazságban való hitünket. Elégeld meg magyar néped szenvedését, szolgáltass számára igazságot és add meg neki a boldogabb jövendőt!
A Jézus Krisztus nevében kérjük Tőled Atyánk!
Ámen.
 

Pünkösd a húsvéti időszak megkoronázása

Pünkösd ünnepe húsvét után a legrégibb ünnepünk, amelyet idén június 4-én ünneplünk. Története visszanyúlik az Ószövetség világába. Mózes korától kezdve húsvét után hét héttel tartották a „hetek ünnepét", amelyet hellenista hatásra ógörögül pentékoszté-nak (ötvenedik) neveztek. Nyelvünk - számos más nyelv között - ebből származtatja az ünnep ma használatos nevét.

Az Ószövetségben kétféle értelmezése volt Pünkösd ünnepének. Kezdetben a hetek ünnepe volt, aratási ünnep, amely során az első termést felajánlották Istennek, de később, s Jézus korában már bizonyos, hogy új értelemmel gazdagodott: a törvényadás és a Sínai-hegyen kötött szövetség ünnepe lett. Azáltal, hogy a Szentlélek azon a napon áradt ki, amelyen az Istentől kapott törvényt ünnepelték, jelzi, hogy ennek az addigi ünnepnek a tartalmát gazdagítja: a törvény már nem csak kőtáblára van írva, hanem az Őt befogadó emberek szívébe is.
A keresztények kezdettől fogva a húsvéthoz kötötten tartották meg az ötvenedik napot. Ókeresztény szokás szerint pünkösd a húsvéti időszak megkoronázása, amelyet Keleten és Nyugaton egyaránt ünnepeltek. Vannak, akik Szent Pál apostol megjegyzésében - „pünkösdig maradok Efezusban" (vö. 1Kor 16,8) - már a keresztény pünkösdöt értik. Az azonban biztos, hogy az Elvirai zsinat (313) tanítja, ha valaki nem tartja meg pünkösd ünnepét, új tévtanítást vezet be az Egyházba. A IV. században már egyre több említés történik az ünnepről, mint például Pünkösd napjának jeruzsálemi megünnepléséről a IV. század végén Eteria zarándoknő is megemlékezik.
Pünkösd ünnepi napján három fontos esemény történt: a Szentlélek eljövetele, mint Krisztus megváltó tettének gyümölcse és beteljesítője; az Egyház alapítása, és az egész világra kiterjedő missziós munka kezdete. Ezek az események Urunk, Jézus Krisztus ígérete alapján történtek. Ezt tükrözi az Egyház e napra szóló antifónája is:
„Ma teljessé lett a Pünkösd ünnepe, alleluja;
ma megjelent a Szentlélek az apostoloknak a tűzben,
és karizmatikus ajándékokat osztott nekik;
elküldte őket az egész világra, hogy hirdessék az igét, és tanítsák:
Aki hisz, és megkeresztelkedik, üdvözül, alleluja".
A Szentlélek kiáradásának történetét az Apostolok Cselekedetei (ApCsel 2,1-11) rögzíti. A leírás szerint miután a Szentlélek eltöltötte őket, az apostolok mindenkinek a saját nyelvén hirdették az evangéliumot. Isten a nyelvek csodájával mutatja meg azt az egységet, amely a közös hit megvallásával kapcsolja össze a különböző nyelven beszélő embereket. Ezáltal született meg az első pünkösdkor az Egyház, amely egy, szent, katolikus és apostoli.
Ferenc pápa a következőt tanítja erről: „A Szentlélek az, aki mozgatja az egyházat, ő az, aki dolgozik az egyházban és a szívünkben. Ő az, aki minden keresztényből egy, a többiektől különböző személyt alakít ki, de akik mégis egységet alkotnak. Ő az, aki előre visz bennünket, aki kitárja az ajtókat és aki misszióba küld bennünket, hogy tegyünk tanúságot Jézusról. A Szentlélek az, aki Isten dicséretére indít bennünket és imádságra ösztönöz: Ő imádkozik bennünk! A Szentlélek az, aki bennünk van és aki megtanít minket az Atyára tekinteni és így szólítani: Atya! ... A keresztény élet találkozás Jézus Krisztussal! Éppen a Szentlélek az, aki erre a Jézussal való találkozásra segít minket."
(MKPK titkárság)
 

Különleges programok a Nemzeti Összetartozás napján

Idén is több napos rendezvénysorozattal emlékezik meg Magyarország a Nemzeti Összetartozás Napjáról. A kulturális programok, filmvetítések, koncertek, rendhagyó történelemórák fő helyszínei a Magyarság Háza és a Szentháromság tér lesznek.
 

A Magyarság Házában június 2-án, pénteken Menyhárt József, a felvidéki Magyar Közösség Pártjának elnöke nyitotta meg az ünnepet. A Szentháromság téren Gastroblues fesztivál, Ismerős Arcok koncert várja a kilátogatókat. Június 3-án, szombaton a Magyarság Házában Szent László király udvara elevenedik meg, a Szentháromság téren a Játssz velünk a téren! program keretében óriás társasjáték minden korosztálynak, utána érkezik a Cirkalom Táncegyüttes, déltől pedig élőben kapcsolják a csíksomlyói búcsút. Az esti órákban 19 órától a Womex-díjas Buda Folk Band koncertje látogatható ingyenesen, 20 órától pedig a Fölszállott a páva verseny 2014-es győztese, az erdélyi Tokos zenekar koncertje zárja a szombat estét.

Június 4-én reggel 9 órától a Kossuth téren ünnepélyesen felvonják Magyarország lobogóját, az eseményen részt vesz Áder János köztársasági elnök. A Magyarság Házában továbbra is látogatható Szent László király udvara, a Szentháromság téren pedig a reggeli Játssz velünk a téren! program folytatódik, számos történelmi játékkal. 11 órától Zabszalma koncert a legkisebbeknek. Déltől filmvetítések lesznek, a székelyföldi Legendárium filmjei láthatóak. 16 órától a Keresztszülők a Moldvai Csángómagyarokért Egyesület táncbemutatója tekinthető meg, 18 órától Holdviola koncert, majd este 20 órától a Lajkó Félix Trió lép színpadra, és zárja az eseménysorozatot. A többnapos megemlékezés során rendhagyó történelem- és fizikaóra is látogatható a Magyarság Házában, a programokat több időszaki kiállítás is színesíti.

A magyar nemzetgyűlés 1920. november 15-én ratifikálta, és 1921. július 26-án, a XXXIII. törvénycikkel hirdette ki a trianoni szerződést, amely kimondta, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlott, ennek következményeként Magyarország (Horvátország nélküli) területe 283 ezer négyzetkilométerről 93 ezerre, lakossága 18,2 millióról 7,6 millióra csökkent. Mintegy 3,2 millió ember, a magyarság harmada került az új határokon túlra.

Az Országgyűlés 2010. május 31-én nyilvánította június 4-ét, a trianoni szerződés aláírásának napját, a nemzeti összetartozás napjává.

Forrás: EuroAstra
 

Ma van a Csíksomlyói búcsú

Az idén június 3-án, a pünkösdvasárnap előtti szombaton rendezik meg a csíksomlyói búcsút, az összmagyarság egyik legjelentősebb vallási és nemzeti ünnepét az erdélyi Csíksomlyón.

A mai kegyhelyen először a bencések építettek román stílusú templomot, az ő helyüket a 15. század közepén a ferencesek foglalták el. 1444-ben IV. Jenő pápa körlevélben bíztatta a lakosságot, hogy segítsenek a szerzeteseknek a templomépítésben, cserében búcsú megtartását engedélyezte. A négy évvel később befejezett gótikus templom főoltárát díszítette a hársfából faragott, gipsszel és festékkel bevont, székely leányarcú Mária-szobor, amely azóta is Csíksomlyó legértékesebb műkincse. Ez a világ egyik legnagyobb kegyszobra, magassága, a koronát is beleszámítva 2 méter 27 centiméter. A Máriát "Napba öltözött asszonyként", karjában a kis Jézussal ábrázoló alkotást többször festették újra, mígnem a múlt században megtiltották bármilyen módosítását. A szobrot 2012-ben megtisztították a rárakódott szennyeződéstől, és védőbevonattal is ellátták. A kegyhelyen idén jubileumi Mária-évet ülnek, mert a Szűzanya szobra körülbelül 500 éves.

Az első búcsújárást a legenda szerint 1567-ben tartották, abban az évben, amikor János Zsigmond erdélyi fejedelem fegyverrel akarta a katolikus székelyeket az unitárius vallás felvételére kényszeríteni. Csík, Gyergyó és Kászon népe a gyergyóalfalvi plébános, István atya vezetésével pünkösd szombatján Csíksomlyón gyülekezett, s miután Szűz Mária segítségét kérték, legyőzték a fejedelem seregét a Hargita Tolvajos hágójában. A diadal után nyírfaágakkal ékesített lobogóikkal újfent Csíksomlyón adtak hálát a diadalért, egyben fogadalmat tettek, hogy ezután minden évben elzarándokolnak ide pünkösd szombatján.
A templomot a törökök 1601-ben felgyújtották, tetőzete leégett, de kegyszobrai épen maradtak. 1664-ben újjáépítették, ezután vált Csíksomlyó a székelység egyik gazdasági és kulturális központjává, ahol a ferencesek posztógyárat, elemi iskolát, gimnáziumot, tanítóképzőt és papneveldét is működtettek. A mai nagy barokk templomot a 19. század elején kezdték el építeni, 1876-ban szentelték fel, és 1948-ban kapott basilica minor rangot. A szabadtéri oltár a közelmúltban Makovecz Imre és csíkszeredai tanítványa, Boros Ernő tervei alapján készült.
A legnagyobb magyar katolikus búcsújáró helyen évről évre több százezren gyűlnek össze. A búcsú fő ünnepe a pünkösd előtti szombaton tartott nagymise, amelyet a templom feletti, Jézus hegyének is mondott Kis-Somlyó és az azon túl emelkedő, 1035 méter magas Nagy-Somlyó erdős hegye közti széles hágó gyepén tartanak. A hagyomány szerint a közelebbi, de sok esetben a távolabbi egyházközségek keresztaljai, búcsús közösségei is gyalog teszik meg az utat, a távolabbi vidékek búcsúsai szervezetten vagy egyéni kezdeményezés alapján érkeznek. Az idén is elindul a csíksomlyói búcsúba a Székely gyors és a Boldogasszony zarándokvonat.
A búcsú napján a hívek Máriát dicsőítő énekkel, körmenettel érkeznek, először mindig a gyergyóalfalvi keresztalja. A felvonulás ezután az érkezés sorrendjében történik, a menet fokozatosan több kilométer hosszú lesz, és a kegytemplom után kettéválik: az egyik ág Jézus hegyét északról megkerülve, a másik ág a Szent Anna-kápolna irányában közelíti meg a mise helyszínét. A menet számos hagyományos egyházi jelvényt visz magával: középtájt, a főpapok előtt helyezik el a nép által labóriumnak nevezett labarumot, mely az ókorban Nagy Konstantin császár győzelmi jelképe volt. A 30 kg súlyú tárgyat a hagyomány szerint a katolikus gimnázium egy-egy végzős diákja emeli magasba, ami nem kis teljesítmény.
Amikor a labarum a Kissomlyó hegyen lévő Salvator-kápolna elé ér, ahol az István pap vezette első zarándoklat emlékét őrző kereszt áll, eléneklik az Egészen szép vagy Mária című éneket, amit főpapi áldás követ. A keresztalják fokozatosan betöltik a hágó széles terét, és megkezdődik a mise. A búcsúról hazatérők búcsúfiát visznek magukkal: kizöldült nyírfaágat, emléktárgyat, a gyerekeknek szánt ajándékok közül az egykor kultikus eledelként számon tartott mézeskalács a legnépszerűbb.
Webkamerás közvetítés folyamatosan:

http://www.csiksomlyo.ro/

http://csiksomlyoibucsu.hu/

A cikk eredetileg megjelent:

https://www.szatmar.ro/A_csiksomlyoi_bucsu/hirek/85495
  

Kanyaró: nő a nyomás Románia felől

Áprilisi adatok szerint eddig 23 halálos áldozata van Romániában a kanyarójárványnak, ebből 22 gyerek. Romániában jelenleg nincs kötelező védőoltás, nincs gyerekorvos az alapellátásban, és igen erős a vakcinaellenes propaganda, főleg az ortodox egyház részéről.
„Nem tudom, mire várnak" - mondta dr. Mészner Zsófia gyermekinfektológus, az Egyesített Szent István és Szent László Kórház és Rendelőintézet védőoltási tanácsadója a romániai kanyarójárvánnyal kapcsolatban, arra utalva, hogy az országban a 9-11 hónapos csecsemőknek körülbelül a fele még mindig nem kapta meg a védőoltást, de még a 4 éveseknek is több mint fele oltatlan. Pedig a kanyaró esetében még az átlagosnál is magasabb fokú - 92-95%-os - átoltottságra lenne szükség a nyájimmunitás eléréséhez, vagyis a járvány megfékezéséhez.
Ez év áprilisi adatok alapján Romániában eddig 23 haláleset történt a jelenlegi kanyarójárvány miatt, az áldozatok közül 22 gyerek. A bejelentett fertőzések száma körülbelül 5 ezer, és a betegek zöme 1-4 éves. Tekintve, hogy a kanyaró halálozási aránya egy ezrelék, ez a szám inkább 23 ezer körül lehet - mondta el Mészner Zsófia.
A járvány várhatóan tovább terjed. A legtöbb eset a Magyarországgal is szomszédos Temes megyében van, ezért a ránk nehezedő nyomás is nő. 1991-től átlagosan 15 alatt volt a hazai kanyarósok száma (behurcolt esetekből), de idén már áprilisra elértük ezt a számot a román határ mellett.
Mindez a „Védőoltásokkal megelőzhető betegségek" című tudományos ülésen hangzott el, amelyet közösen szervezett az MTA Biológiai Tudományok Osztályának Mikrobiológiai Osztályközi Tudományos Bizottsága és a Magyar Mikrobiológiai Társaság az MTA Székház Felolvasótermében 2017. április 27-én.
Mészner Zsófia „Kötelező védőoltások visszautasítása - mi történik, ha nincs elég gyerek beoltva?" címmel tartott előadást, amelynek az elején leszögezte: nincs „luxusvédőoltás". Sok ország irigyel bennünket a jelenlegi oltási helyzetünkért: Magyarországon 11 védőoltás van gyerekeknek (ezek egy része választható), plusz a HPV-gyermekoltás. Mindezek a legjobb minőségben érhetők el.
Romániában jelenleg nincs kötelező védőoltás, nincs gyerekorvos az alapellátásban, és igen erős a vakcinaellenes propaganda, főleg az ortodox egyház részéről - sorolta a problémákat a szakember, hozzátéve, hogy a felnövekvő fiatal szülők kis rétege itthon is kényszerként éli meg a kötelező védőoltásokat.

A kanyaró ellen nincs gyógyszer, és becslések szerint eddig 20 millió embert mentettek meg a világon kanyaró elleni védőoltással (ez az egyik legsikeresebb vakcina). Magyarországon az elsők között vezették be 1969-ben. 1989-től ismétlő oltást adnak 11 éves korban (vagyis 1989 óta kétszer kapnak oltást a gyerekek, csecsemőkorban és 11 évesen).
  A Romániába, Erdélybe utazók a Külgazdasági és Külügyminisztérium honlapján tájékozódhatnak a témában.

http://mta.hu/tudomany_hirei/kanyaro-no-a-nyomas-romania-felol-107745
 

Sissi és a magyar arisztokrácia Kínában vendégszerepel

A Magyar Nemzeti Múzeum 2017. június 2-án nagyszabású kiállítást nyit a Sanghaj Múzeumban „Sissi és Magyarország - a magyar arisztokrácia fényűző élete a 17-19. században" címmel. A 215 éves múzeum gyűjteményei színe-javából válogatott, hiszen a magyar, sőt a régió múzeumai közül is elsők között mutatkozik be saját anyaggal és kutatással a kínai metropolisz kiemelt intézményében. A kiállítás szeptembertől további három kínai nagyvárosban lesz látható.

A „Sissi és Magyarország - a magyar arisztokrácia fényűző élete a 17-19. században" című kiállítás több mint 150 eredeti műtárgyat tár a kínai közönség elé a Sanghaj Múzeumban, hogy bemutassa, miként éltek az arisztokrata családok tagjai az elmúlt négyszáz esztendőben, a késő középkori és újkori Magyarországon, hogyan viszonyultak a Habsburg uralkodóházhoz.
Mindezt egy olyan nagy múltú intézmény mutatja be, amely saját története jogán is részese a kiállításnak, hiszen a Magyar Nemzeti Múzeumot éppen 215 éve alapította egy felvilágosult magyar gróf, Széchényi Ferenc. A múzeum alapításával Széchényi, illetve az adományozáshoz kapcsolódó arisztokraták, polgárok arra törekedtek, hogy a magyar kultúra, a magyar történelem egyetemes tárházát teremtsék meg. Az intézmény 21. századi történészei és kurátorai (Aczél Eszter, Kollár Csilla, Kovács S. Tibor, Vajda László) most is ezt az elvet követik, amikor az ázsiai nagyvárosban a magyar nemesség tárgyi emlékein keresztül az ország gazdag és fordulatos múltjáról beszélnek.
A magyar arisztokrácia - Európa többi nemzetének nemességéhez hasonlóan - jólétben és magas szintű műveltségben élt évszázadokon keresztül.  Az arisztokrata mivolt azonban nem csupán vagyont jelentett, hanem a kifinomult szokások rendszerének elsajátítását, a jó modort és a kultúra széleskörű, alapos és nemzetközi ismeretét, valamint a vezetésre való rátermettséget és a harcos erények megőrzését.  A Sanghajban bemutatott kiállításon látható öltözetek, bútorok, képek, fegyverek, ékszerek, az étkezés és vendéglátás eszközei, nemcsak a magyar arisztokrácia pompájának mindennapi tárgyaiként szolgálták tulajdonosaik életét, de alkalmat adtak arra is, hogy a megformálás szépségével és mívességével kifejezzék azt a mérhetetlen gazdagságot, amelyben használóik éltek, és azt a mérhetetlen távolságot is, ami ezzel őket a társadalom többi részétől elválasztotta.  Az egyes témákat bemutató műtárgyak mellett felsorakoznak a magyar történeti festészet és grafika prominens darabjai, amelyeken megjelenik többek közt a magyar arisztokrácia szívébe zárt, ma is közkedvelt Mária Terézia királynő és Erzsébet királyné alakja, illetve szerepe a magyar történelemben.
A Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményeinek számos reprezentatív műtárgyából kínai-magyar együttműködés keretében megvalósított kiállítás kultúránk, történelmünk e szeletének megismertetésével merész és lendületes szellemi híddal íveli át a Kína és Magyarország közötti távolságokat. A Sanghaj Múzeumban június 2-től szeptember 3-ig, azt követően 2017. szeptember 28-tól a pekingi Palotamúzeumban, 2018. január 3-tól a kunmingi Jünnan Tartományi Múzeumban, május 28-tól Hszianban, az agyaghadsereg birodalmában látogatható a „Sissi és Magyarország - a magyar arisztokrácia fényűző élete a 17-19. században című kiállítás. 

 Forrás: EuroAstra

Pünkösdölés és Várjátékok Hollókőn

A húsvét utáni ötvenedik napon a Szentlélek kiáradt az apostolokra. Ez a Húsvét és a Karácsony mellett a kereszténység legnagyobb ünnepe. Ezt az ünnepet nagy becsben tartják a mélyen katolikus palócok is, és a Húsvét mellett erre az ünnepre készülnek legjobban hollókőiek is.

Ha Hollókő nevét kiejtjük mindenkinek más élmény jut az eszébe. Valaki rögtön azt a kis fatornyos, zsindelytetős katolikus templomot említi ott a falu közepén, ami egyértelműen az UNESCO-díjas település szimbóluma. Vagy a templom előterében sétáló asszonyokat, ahogy színes rakott szoknyáikban, elől összekulcsolt kézzel sietnek a templom irányába nehogy lekéssék az első énekeket és a papi áldást. Valaki inkább a várról mesél, ahonnan csodálatos kilátás nyílik a Cserhát dombjaira, a kéktúrások pedig a hegyen-völgyön át kanyarodó turistautakról, amik után jól esik megenni egy komolyabb adag juhtúrós sztrapacskát a falu éttermeiben. Ha Húsvét, akkor Hollókő, vallják azok a tízezrek, akik csak ezen az ünnepen látogatnak el a faluba. Pedig Hollókő egész évben várja a látogatókat. Pünkösdkor is.
A folyton és folyamatosan megújuló Hollókő ragaszkodik hagyományaihoz és szokásaihoz. Pünkösdkor megelevenednek a régi pünkösdi népszokások, és az Ófalu ismét ünnepi díszbe öltözik csakúgy, mint ötven nappal ezelőtt. Az asszonyok felveszik legszebb viseleteiket, a fiúk pedig kiülnek a templomkertbe, hogy kiválasszák a maguknak való párt. A sok program - mint a pünkösdi áldásosztás, néptánc-oktatás, népzenei koncert, népi mesék előadása, kézműves és gasztronómiai vásár - mellett saját usvarban mutatkozik be a szomszédos fejedelmi város, Szécsény is, ami több más projekttel együtt jól mutatja, hogy ez a kis palóc falu nemcsak a múltból, és nemcsak a múltnak él.
A pünkösdi királyság kifejezés már a 16. század óta általánosan ismert volt Magyarországon, így Hollókő is megválasztja a saját Pünkösdi Királyát. Csupán néhány ügyességi feladatnak kell megfelelnie az arra érdemesnek. Ezt a középkori hagyományt nem is hagyhatná ki egy olyan település, ami egy nemrégiben felújított, csodálatos történelmi várral rendelkezik. A rakott szoknyák mellett nemes urak és vitézek veszik birtokukba ilyenkor Hollókőt, akik bemutatják a végvári és kuruc-labanc élet legizgalmasabb pillanatait. Pünkösdkör ugyanis nem a világhírű hollókői vödrökből kizúduló hideg víztől kell tartani, sokkal inkább Balassi Bandériumtól, Szent László Vitézeitől vagy az Egri Vitézlősöktől.
Hollókőn tehát jól megél együtt a palóc népi kultúra és középkori lovagi élet, ahogyan a múlt és a jövő is. Hiszen Hollókő a múltból táplálkozik, a jelenben él, de a jövőbe tart. Fejlődik és szépül, utat mutatva a magyar vidéknek, hogy a hagyományból merítkezve lehet élő jelent varázsolni. Mert Hollókő, egy élő falu.
Az aktuális program letölthető a cikk végén lévő linkről PDF formtumban

http://www.holloko.hu
http://www.husvetifesztival.com
https://www.facebook.com/IloveHolloko/
https://www.youtube.com/iloveholloko
https://www.instagram.com/holloko_falu

Csatolmány	Méret
Pünkösdölés és Várjátékok_program_2017.pdf	1.61 MB

Kampány indul a nyúlhús-fogyasztás népszerűsítésére

Országos kampány indul a nyúlhús-fogyasztás hazai népszerűsítésére - jelentette be a Földművelésügyi Minisztérium miniszterhelyettese egy szakmai konferencián, Kaposváron.
  

Nem lesz mese a nyúlpaprikásról...

A 29. Nyúltenyésztési Tudományos Napon Nagy István kiemelte, hazánk jelenleg Európa legnagyobb nyúlhús-exportőrének számít, ugyanakkor a hazai nyúlhús fogyasztásában a rangsor végén kullogunk.  Itthon a becsült nyúlhús fogyasztás fejenként 2-3 dekagramm évente, míg például a mediterrán országokban ez meghaladja a 2 kilogrammot is. Ezért a Földművelésügyi Minisztérium, az Agrármarketing Centrum, valamint a Nyúl Szakmaközi Szervezet és Terméktanács kampányt indít a nyúlhús fogyasztás ösztönzésére.

Nagy István felhívta a figyelmet a nyúlhús kedvező élettani hatásaira. A promóció céljáról pedig elmondta, azt szeretnék, hogy minél többen megismerjék a nyúlhús előnyeit és elkészítésének változatos módjait.

Az egészségtudatos táplálkozás széleskörű terjedésével egyre nagyobb az igény az egészséges és minőségi fehérjeforrások iránt. A nyúlhús kedvező beltartalmának köszönhetően könnyen beilleszthető a modern étrendekbe. Más, népszerű húsfélékkel összehasonlítva a legalacsonyabb a koleszterintartalma és igen zsírszegény. Emellett nagy mennyiségben tartalmaz könnyen emészthető fehérjéket, amely alkalmassá teszi, hogy diétás étrenden élők, kisgyermekek és idősek is fogyaszthassák. 

Forrás: EuroAstra