Környezetvédelmi világnap

1972. június 5-én nyílt meg Stockholmban "Ember és bioszféra" címmel az ENSZ környezetvédelmi világkonferenciája. Az emberi környezettel foglalkozó ENSZ-konferencia ezt a napot határozatában nemzetközi környezetvédelmi nappá nyilvánította. 

A több mint 40 éve kijelölt nap minden évben környezeti értékeink fontosságára hívja fel a figyelmet. A valódi tettek azonban elmaradnak, mind az egyének, mind a döntéshozók szintjén. Megoldások már léteznek, mégis a gyors gazdasági haszonszerzésnek rendeljük alá a természeti értékek jövőjét!
Az ENSZ által kijelölt jeles nap 1972. óta létezik, és minden évben más a mottója. Idén a fenntartható fogyasztás és termelés áll a fókuszban, a mottója pedig "Hét milliárd álom. Egy bolygó. Figyeljünk a fogyasztásra!" (Seven Billion Dreams. One Planet. Consume with Care)
A mottóválasztás érthető, hiszen a növekvő lakosság egyre nagyobb ökológiai lábnyommal terheli a Földet, a túlfogyasztásunk mértéke baljós jövőt vetít előre már néhány évtizeden belül.
Klímakutatók évtizedek óta kongatják a vészharangot, a 2009 óta minden év végén megtartott klímacsúcs a világ döntéshozóit hozza össze, hogy valódi megoldások szülessenek. A vállalatok felelős, fenntartható termelése előtérbe került, innovatív zöld technológiák születnek nap mint nap a világban, hogy a Föld erőforrásainak kiszipolyozására közös megoldást találjunk.
De vajon tényleg a megoldások hiánya veszélyezteti a bolygó és ezzel az emberi társadalmak jövőjét? Vagy a megoldások mellett a hosszú távú tényleges elköteleződés hiánya okozza az eredmények elmaradását?
Hiszen lépten-nyomon azzal szembesülünk, hogy a maradék természeti értékek védelme sem megoldott, noha már tudjuk, létünk tőlük függ. Már bevált rendszereket, praktikákat borítunk fel, ha éppen a gyors gazdasági növekedés erőteljes hangja túlkiabálja a Föld segélyhívását. Így van ez a legtöbb országban, még a természetvédelem terén igencsak élen járó Európai Unió területén is.
Az Európai Bizottság jelenleg éppen az európai természetvédelem alapjait jelentő két legfontosabb irányelvet kérdőjelezi meg, a gyors gazdasági haszon érdekei miatt. A kérdésről társadalmi konzultáció zajlik, így az Európai Bizottságnak most bárki elküldheti véleményét a témával kapcsolatosan, akár szakértő, akár csak unokái számára szeretne egészséges környezetet biztosítani.
A civil természetvédelmi szervezetek Európa szerte megmozdultak az ügyben, így már közel 200 000 aláírás gyűlt össze.  Nagyon fontos azonban, hogy július 24-ig minél többen aláírják minden országból a kérdőívet, hogy a döntéskor ne legyen kétséges a döntéshozók számára, mit akar a Föld lakossága.