2017. augusztus 28., hétfő

Utazzunk a Távol-keletre





Japán kalligráfia
Ha maradna néhány millióm az esedékes sárga csekkek befizetése után, kis családommal együtt hosszú utazást tennék a Távol-keletre. Mivel múzeum-centrikusak vagyunk és csemetéinket is ilyen irányba terelgettük, Indiába, Kínába és Japánba igyekeznénk.

   Indiában bejárnánk Bombay, Delhi, Benares, Madras múzeumait, gyönyörködnénk a 4500-éves indiai civilizáció műremekeiben, miniatúrákban, kerámiákban, kasmíri lakkokban (akvarellek), márvány dísztárgyakban, és ékszerekben, Buddha-szobrokban.
   Átrepülve Kínába megnéznénk a Kínai Nemzeti Múzeumban az ókori festményeket, drágakőfaragványokat, tubákos flakonokat, lakk. és rekeszzománc tárgyakat, ékszerdobozokat. Ki nem hagynánk a Déli-dinasztiák korából származó kékes árnyalatú lámpákat, a Tang-kori szobrocskákat és a hímzett selyemképeket a Mennyei Királyokról. Nem beszélve az ókori bronz- és jade tárgyakról, jóslócsontokról, Tang- és Song-kori kerámiákról.
    Majd Japánban csodálnánk meg a több ezer éves fa- és bronzszobrokat a papírra és selyemre tintával írt kalligráfiákat (betűfestmény). Elámulnánk az idegenvezető szavain, hogy a japán művészet gyökerei a szigetország első lakosaihoz, a Kr. e. X. évezredig (!) nyúlnak vissza. A japánok kifejlesztették azt a képességüket, hogy az idegen kultúrákból érkező elemeket feldolgozzák, értelmezzék és végül asszimilálják saját művészetükbe.

   De hát csupán pár ezer forintom maradt az említett sárga csekkek befizetése után. Ezért kis családommal a Hopp Ferenc Kelet-ázsiai Múzeumba látogattunk el. Budapest, Terézváros, Andrássy út 103. Belépőjegy 1.000 forint, mégis csak más, mint néhány millió. Hopp Ferenc (1833-1919) gazdag, művészetszerető üzletember volt, aki Kelet-ázsiai utazásai során számos műtárgyat vásárolt és végrendeletében az ötezer darabból álló magángyűjteményét a magyar államra hagyta. Más hazai múzeumokból is kerültek a Távol-keletről származó műtárgyak, amelyek száma mára 23.000 lett.
   Hopp Ferenc tárgyainak nagyobb részét 1883-1914 között vásárolta. Mint említettem, több, már meglévő múzeumi gyűjteményből egészítették ki az állományt, így kerültek tárgyak a múzeumba az Iparművészeti Múzeumból, a Szépművészeti Múzeumból, a Néprajzi Múzeumból és a Nemzeti Múzeumból is. További magángyűjtemények (pl Wartha Vince) valamint 1945 után vietnami, kínai és észak-koreai állami ajándékok is bővítették állományát.
   Hopp Ferenc a Magyar Földrajzi Társaság ülésein sorozatosan tartott előadásokat  utazásairól, több úti beszámolója nyomtatásban is megjelent. Sok saját készítésű fényképfelvételeivel a művészettörténészek kiapadhatatlan kincsestára.

Láng Róbert - EuroAstra



Nincsenek megjegyzések: