Fejedelmeink mesés kincsei - Erdélyi tallérok Nyíregyházán

.

Az ország hat városába tervezett vándorkiállítás második állomásaként Nyíregyházán a Jósa András Múzeumban FEJEDELMEINK MESÉS KINCSEI címmel augusztus 26.  és november 30. között látható többek között a jegybank Értéktár programja keretében megvásárolt 16-17. századi erdélyi tallérgyűjtemény. A kiállításon nem csupán a 220 darabos gyűjtemény kerül bemutatásra, hanem egy reprezentatív válogatás is az MNB 1974-ben alapított Bankjegy- és Éremgyűjteményének erdélyi aranypénzeiből. A kollekciót gazdagítja a szintén az MNB tulajdonában lévő 13 darab eredeti, 17. századi erdélyi verőtő, amelyek a jegybank több mint hatezer darabot számláló verőszerszám-gyűjteményének legkorábbi darabjai. A kiállításon megtekinthető néhány 16–17. századi erdélyi fegyver amelyeket a Magyar Nemzeti Múzeum kölcsönöz a tárlatra. A Jósa András Múzeum saját kiállítási anyagával az erdélyi fejedelmek másfélszázados uralkodásának történetét és a korszak néhány érdekes epizódját mutatja be.  


A Magyar Nemzeti Bank Értéktár program keretében 2015 nyarán került megvásárlásra Törő István 216 db, 16–17. századi erdélyi tallérokból és emlékérmekből álló gyűjteménye 1,1 milliárd forintért. (2015-ben Törő István még további négy darab Báthori Zsigmond-tallért ajándékozott az MNB-nek, vagyis a gyűjtemény így összesen 220 db-ot számlál.) A vásárlást hosszú előkészítő munka előzte meg, a Magyar Nemzeti Bank az ilyen jellegű műtárgyvásárlásokat nagyon szigorú szabályok szerint, mindenki által átlátható módon végzi.

A tallér az újkori világ legfontosabb címlete volt, nem véletlenül nevezte el a kutatás a 16–19. század pénztörténeti korszakát „tallérperiódusnak”. Az Erdélyi Fejedelemségben a mintegy 28,5 g súlyú, átlagosan 4 cm átmérőjű pénzek verése János Zsigmond uralkodása alatt, 1562-től kezdődött és egészen Apafi Mihály fejedelem (1661–1690) koráig tartott. A Törő-gyűjtemény összesen 13 erdélyi fejedelem pénzeit és érmeit – 212 tallért, egy ¾ tallércsegelyt, négy ½ tallért, egy ¼ tallért, továbbá két emlékérmet – tartalmazza a következő darabszám szerinti eloszlásban: János Zsigmond (8), Báthori István (1) Báthori Kristóf (3), Báthori Zsigmond (94), Bocskai István (3), Báthori Gábor (10), Bethlen Gábor (23), I. Rákóczi György (4), II. Rákóczi György (28), Barcsai Ákos (11), Kemény János (1), Apafi Mihály (33), Thököly Imre (1). Utóbbinak nevére nem vertek ugyan tallért, ez a darab egy nagyméretű és igen ritka ezüst emlékérem.

Az MNB a megvásárlással egyidejűleg a gyűjteményt ötéves letétbe az Magyar Nemzeti Múzeumnak adta át, elősegítve ezzel a tudományos feldolgozást, a kutathatóságot, továbbá a nagyközönség számára történő bemutatást. A célkitűzés részben már megvalósult, hiszen 2016. június 7. és szeptember 11. között Tündérkert Ezüstje címmel, a Magyar Nemzeti Múzeum Kupolatermében megrendezett kiállításon megtekinthette az érdeklődő közönség, sőt a kiállításhoz reprezentatív katalógus is készült. A kiállítás sikerét látva az erdélyi tallér- gyűjtemény az ország hat városába tervezett vándorkiállításon először Székesfehérváron a Szent István Király Múzeumban volt látható 2017. április elejétől június végéig, Nyíregyháza után a tervek szerint további négy helyszínen (Szombathely, Szeged, Pécs, Eger) kerül bemutatásra.

A Jósa András Múzeumban látogatható kiállításon nem csupán a 220 darabos erdélyi tallérgyűjtemény kerül bemutatásra, hanem egy reprezentatív válogatás is az MNB 1974-ben alapított Bankjegy- és Éremgyűjteményének erdélyi aranypénzeiből (48 db).
A kiállítást gazdagítja a szintén az MNB tulajdonában lévő 13 darab eredeti, 17. századi erdélyi verőtő, amelyek a jegybank több mint hatezer darabot számláló verőszerszám-gyűjteményének legkorábbi darabjai. Az arany- és ezüstpénzek, valamint a verőtövek mellett a kiállításon megtekinthető majd néhány 16–17. századi erdélyi fegyver (díszsodronying, huszár félvért és sisak, díszszablya, díszbuzogány), amelyeket a Magyar Nemzeti Múzeum kölcsönöz a tárlatra.

A Fejedelmeink mesés kincsei című kiállításban a Jósa András Múzeum az ezüst- és aranypénzek bemutatása mellett a magyar történelmet is kívánja népszerűsíteni, saját kiállítási anyagával. Mivel a kincsek az Erdélyi Fejedelemség majd százötven éves történetét hordozzák magukban, fontos, hogy annak jelentősebb résztvevői és eseményei is megjelenítésre kerüljenek. A történelem órákon a sokszor száraz és nehezen érthető fogalmak és tények mellett aligha marad idő egy-egy korszak színesebb bemutatására, az eseményeket mozgató személyek árnyaltabb megismerésére. A tárlaton az erdélyi fejedelmek másfélszázados uralkodásának történetét és a korszak néhány érdekes epizódját mutatják be érthetően. A műtárgyak és tablók egyvelegét több helyen egy-egy történelmi eseményt megjelenítő - a gyermekek számára is szerethető módon - diorámák törik meg.

A Magyar Nemzeti Bank 2014 januárjában indította el műkincs-visszavásárlási Értéktár programját, amelynek célja az elmúlt történelmi periódusokban különböző okok miatt külföldre vagy külföldi tulajdonba került magyar vagy külföldi művészek által alkotott, jelentős művészeti értéket képviselő műkincsek minél nagyobb hányadának visszaszerzése Magyarország számára, valamint a hazai hagyatékokban fellelhető legfontosabb műkincsek megvásárlásával azok szétszóródásának megelőzése.
 Az Értéktár programot Dr. Gerhardt Ferenc, az MNB alelnöke vezeti, a program koordinálására, a műkincsek eredetiségének, művészettörténeti jelentőségének és értékének meghatározására a hazai országos közgyűjtemények vezetőiből és más neves szakértőkből, valamint a jegybank alelnökéből álló Tanácsadó Testületet állítottak fel. Az Értéktár programban megvalósult vásárlásokat minden esetben teljes körű értékbecslés előzi meg. Az Értéktár program megvalósítására az MNB Igazgatósága 100 millió eurós, mintegy 30 milliárd forintos keretet különített el 2018 végéig. Az MNB az Értéktár programmal azon meghatározó jegybankok sorába emelkedett, amelyek műkincs-visszavásárlási programjukkal és gyűjteményükkel hozzájárulnak a kulturális örökség védelméhez.

Forrás: EuroAstra