Tommy Vig Nonet: Zene és irodalom

.

Ismét rendkívül izgalmas koncertre készül Tommy Vig, az itthon az egykoron csodagyerekként számon tartott, majd kivándorlása után Amerikában is rendkívüli sikereket elérő, a mai napig nagy elismertségnek örvendő jazzdobos. Szeptember 2-án 20 órától Zene és irodalom címmel neves magyar írók emlékére mutat be hét vadonatúj jazzszimfóniát a Budapest Jazz Clubban.


Tommy Vig hazatérése után számos nagyszabású koncertet adott, de ezek közül is kiemelkedik, mikor 2013-ban Aranyszimfóniákkal köszöntötte a londoni olimpia győzteseit a Duna Palotában. A nyolc jazzszimfónia előadása során a zenekar tagjaként Kozák Danuta, Berki Krisztián és Pars Krisztián is színpadra lépett és együtt muzsikált a zenészekkel.
Tavaly Riói aranyálmok címmel bíztatás gyanánt komponált műveket olimpikonjainknak, amiket a Müpában adott elő nagy sikerrel, vezényelve a Tommy Vig Sinfoniettát. https://vimeo.com/184481223
Majd decemberben a riói győztesek előtt tisztelgett legújabb szerzeményeivel az örökifjú jazzfenomén.

Szeptember 2-i műsorában a szépirodalom nagyjai, Arany János, Ady Endre, Petőfi Sándor, Jókai Mór, József Attila, Karinthy Frigyes és Rejtő Jenő ihlette kompozíciók hangzanak el, melyek mindegyike az amerikai jazz és a magyar klasszikus kortárs zene ötvözete.

Tommy Vig, a 2006-ban hazatelepült vibrafon művész, dobos, zeneszerző 1956-ban hagyta el Magyarországot. Korábban csak csodadobosként emlegették, hiszen 7 évesen már jónéhány fellépésen túl volt – játszott a Zeneakadémián, a Fővárosi Nagycirkuszban és a Városi Színházban, 8 éves volt, amikor lemeze jelent meg Bécsben a legkiválóbb ausztriai jazz szólistákkal. ’56 novemberében, 18 évesen menekült el a kommunizmus elől, s nem sokkal azután, hogy a bécsi Zeneakadémián Zawinul triójában dobolt, az Egyesült Államokba utazott és ott is telepedett le. 2006-ig New Yorkban, Los Angelesben, illetve Las Vegasban élt és muzsikált.

Tommy Vig Nonet:
Tommy Vig – vibrafon
Mia Kim – ének
Pecze Balázs – trombita
Csapó Krisztián – harsona
Ördögh Krisztián – szaxofon
Cseke Gábor – zongora
Csuhaj Barna Tibor – bőgő
Jeszenszky György – dob
Zsoldos Béla – ütőhangszerek

2017. szeptember 2. (szombat), 20:00

Tommy Vig Nonet: Zene és irodalom
Budapest Jazz Club
Budapest, Hollán Ernő u. 7.

https://www.bjc.hu

Forrás: EuroAstra
 

Augusztus 31-én megnyílik a Pécsi Galéria 40 éves jubileumi kiállítása

.

Az idén 40 éves Pécsi Galéria jubileuma alkalmából egy hallatlanul izgalmas és átfogó intézménytörténeti bemutató látható a Pécsi Galéria 40 című kiállításon. A Széchenyi téri kiállítóhelyen több mint ezer dokumentumot mutatnak be a Pécsi Galéria elmúlt 40 évének kiállítási anyagaiból a csütörtökön 17 órakor nyíló kiállításon.


Az elmúlt 40 év körülbelül 300 kiállításának anyagából láthatók itt kordokumentumok: a katalógusok, kiadványok, meghívók, plakátok, fotók mellett a kiállítások szervezésével kapcsolatos korabeli dokumentációk: levelezések, műtárgykísérők, reprodukciók, katalógustervek és egyéb hivatalos iratok. Mindezek a kiállításszervezés olyan rétegeibe nyújtanak bepillantást, melyek a ’70-es, ’80-as évek korabeli művészetpolitikai viszonyait is megjelenítik. Ezt kiegészítik a Galéria hagyatékába tartozó műtárgyak: a Pécsi Grafikai Műhely gyűjteménye, illetve a Galéria nemzetközi plakátgyűjteménye.
Továbbá az úgynevezett „muzealizált blokkban” fókuszáltan bemutatják az intézménytörténet egy-egy jellemző kiállítás-sorozatát; a Rajz/drawing ’80, ’82, ’84 (’86), illetve a Táj/landscape (1983), Természet-Nature (1985) című nemzetközi kiállításokat, ezek korabeli katalógusterveit, műtárgyreprodukcióit, levelezéseit.

Nagy kihívás a ránk maradt hatalmas és komplex anyagban rendet tenni. Amit a PTE Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszékén a hallgatókkal végzünk, az egyfajta értékmentés – mondta el Doboviczki Attila PhD, a kiállítás kurátora.

A kiállítás nemzetközi kontextusban is megállja a helyét, ugyanis több világszinten számon tartott művésztől látható anyag. Christo, a bolgár származású amerikai „csomagolóművész” például 1983-ban (és 1985-ben is) elküldte a Pécsi Galériának egy művét, amit ki is állítottak. De láthatók anyagok többek között Mario Merz német képzőművésztől, Keserű Ilonától, Székely Verától és Hajas Tibortól is.

A Pécsi Galéria új típusú intézmény volt a ’70-es évek magyar képzőművészeti életében, nem nagyon létezett városi galéria abban az időben, különösen olyan nem, amely önálló lett volna. Egyedülálló szellemi közeg volt akkoriban Pécsett, aminek egyik alappillérét a Galéria jelentette – számolt be Komor István, a Zsolnay Örökségkezelő NKft. üzemeltetési igazgatója.
A Pécsi Galéria nemcsak országos szinten szerzett magának hírnevet; a ’70-’80-as években a közép-európai művészeti élet elfogadott intézménye volt. Ennek a korszaknak a legfontosabb dokumentumait is bemutatja a kiállítás.

A Pécsi galéria 40 éves történetének legizgalmasabb projektjei, kiállításai, dokumentumai láthatók egyszerre, egy helyen. A képzőművészetre fogékony pécsiek számára kihagyhatatlan látnivaló – hangzott Vincze Balázs, a Zsolnay Örökségkezelő NKft. ügyvezetőjének ajánlása. Hozzátette: a kiállítás egyfajta nosztalgikus időutazás, különösen élvezetes azoknak, akik szeretnek elmerülni az archív anyagok között.
Az ügyvezető ugyanakkor felhívta a figyelmet arra is, hogy a Galériának nemcsak múltja, hanem jelene és jövője is van: - Ragaszkodunk az elmúlt 40 év során képviselt magas minőséghez, úgyhogy a látogatók a 2017/2018-as évadban is izgalmas, értékes kiállításokat tekinthetnek meg a Pécsi Galériában – mondta.

2017. augusztus 31. 17:00

Pécsi Galéria 40
Köszöntőt mond Fazekas Orsolya, Pécs M. J. Város Képviselő Testületének és a Kulturális és Köznevelési Bizottságának tagja. A kiállítást Doboviczki Attila T. médiakutató, a kiállítás kurátora nyitja meg.
Megtekinthető október 8-ig.

http://www.pecsigaleria.hu
 

170 éves a Pest–Szolnok vasútvonal

.

Ünnepi gőzfelhős nosztalgiavonatok közlekednek a 170 éves Pest–Szolnok vasútvonal megnyitásának alkalmából, 2017. szeptember 2-án. A nagy érdeklődésre való tekintettel a MÁV Nosztalgia két járatot is indít; az első ünnepi szerelvényen a Szent Korona hivatalos másolata a patinás Teakfa Orient kocsiban „utazik”. Mindkét ünnepi szerelvényében a nosztalgiaflotta legszebb vasúti járműveit sorakoztatják fel. Az utazás a Szolnok Napja programsorozattal kiegészülve egész napos kikapcsolódást nyújt minden korosztály számára. A különvonat utasai bepillanthatnak a Szolnoki Járműjavító mindennapjaiba, valamint megnézhetik Szolnok megújult repülőmúzeumát, a Reptárt, mely a 170 éves, felújított szolnoki indóház egykori épületében működik, és páratlan élményt kínál.


A MÁV Zrt. és leányvállalata, a MÁV Nosztalgia Kft., valamint Szolnok Megyei Jogú Város idén ünnepli a Pest–Szolnok vasútvonal megnyitásának 170. évfordulóját: Magyarország második gőzvontatású vasútvonalán 1847. szeptember 1-jén indult el a forgalom. Ebből az alkalomból 2017. szeptember 2-án, szombaton gőzvontatású nosztalgiavonatok közlekednek Nyugati pályaudvarról Szolnokra. A MÁV Nosztalgia ünnepi vonatában klasszikus fapados és párnás fülkés kocsik is helyet kapnak. Az első ünnepi járat 8:10-kor indul, élén a 242-001 sorozatú gőzmozdonnyal, a második 8:30-kor robog ki, és a 204-es (220,194-es pályaszámú) gőzmozdony vontatja.

A szolnoki állomáson a MÁV-csoport és Szolnok városa ünnepségsorozattal tiszteleg a térség életét 170 éve meghatározó vasútvonal megnyitása előtt: a gőzvontatású nosztalgia különvonatok utasait a MH Légierő-zenekar Szolnok és a szolnoki MÁV Férfikórus köszönti, lesz emléktábla-avatás és koszorúzás, ünnepélyesen megnyitják a Kultúr várótermet és a Szolnoki Vasúti Almárium tematikus időszaki kiállítását.

Az ünnepi gőzös járatok utasai a RepTárban megnézhetik a repülőmúzeum egyedülálló kiállítási anyagát, a Szent Korona hiteles másolatát, valamint a „Megy a gőzös…” című vasúttörténeti vándorkiállítást. A MÁV Nosztalgia ünnepi szerelvénye nyitva áll a RepTár vendégei számára is.

A Szolnok Napja rendezvény keretében a 161 éves Szolnoki Járműjavító nyílt napján, 10 és 16 óra között lehetőség lesz többek között az ipartörténeti jelentőségű, 110 éves víztorony és a járműjavító egyes üzemegységeinek megtekintésére, számos, helyben felújított mozdony, valamint a 242-001 sorozatú gőzmozdony és az általa vontatott nosztalgiaszerelvény megtekintésére.

Menettérti részvételi jegyek felnőtteknek fapados osztályon 7.990 Ft/fő, gyermekeknek 5.990 Ft/fő, párnás osztályon felnőttek részére 9.990 Ft/fő, gyermekek részére 7.990 Ft/fő áron válthatók.
További információ (jelentkezés, menetrend, jegyárak, kocsiosztályok) az utazas@mavnosztalgia.hu e-mail-címen, a www.mavnosztalgia.hu honlapon és a +36 1 238-0558-as telefonszámon (9 és 17 óra között).
 

Első erdélyi turnéjára indul szeptemberben a budapesti Opera

.

Fotó: Berecz Walter

A Magyar Állami Operaház történetének egyik legnagyobb vállalkozása a Kárpát-Haza OperaTúra, melynek első fejezetében 2017. szeptember 4. és 21. között Erdély és Partium nyolc városát keresi fel az intézmény két nagyszabású produkciója, a Hunyadi László című opera és A víg özvegy balettváltozata. A turné Magyarország Kormánya támogatásával valósul meg.

Tizenkét kamion, kilenc autóbusz, valamint a Magyar Állami Operaház szólistái, a Magyar Nemzeti Balett, az Opera Zenekar és az Opera Kórus összesen 380 művésze és munkatársa vesz részt a 133 éves dalszínház első erdélyi és partiumi turnéján. A Kárpát-Haza OperaTúra célja, hogy az Opera nagyszabású előadásai a határon túli valamennyi vidéken elérhetővé válhassanak az ott élő magyar közösség, de akár a többségi társadalom számára is. Minderre az Operaház várhatóan csaknem másfél évig tartó felújítása adott alkalmat. Mint Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a sajtóeseményen fogalmazott, a turné támogatásával „egy kihívást lehetőséggé változtattuk”. Hoppál Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős államtitkára a turné megvalósulása apropóján azt hangsúlyozta, hogy minden külföldi magyar közösség a kultúra által szeretne kötődni az anyaországhoz, ezért van igény a minőségi magaskultúra közvetítésére. Bíró Rozália, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség Bihar megyei szenátora példaértékűnek nevezte, hogy az Operaház olyan élményt hoz Erdélybe és a Partiumba, ami az összetartozást erősíti.
Az OperaTúra szeptemberi állomásai Sepsiszentgyörgy, Csíkszereda, Székelyudvarhely, Marosvásárhely, Nagyvárad, Temesvár, Arad és Kolozsvár. „Habár az Operaház alapítása 133 éve az összmagyarság egyetlen ilyen intézménye, sohasem járt még ezekben a városokban” – hangsúlyozta Ókovács Szilveszter főigazgató. „Olyan műveket viszünk, melyek nem spórolni igyekeznek a művészi tartalommal.” Minden városban két napot időzik a társulat, az első napon Erkel Hunyadi László című operája, a másodikon Ronald Hynd Lehár Ferenc világhírű operettjének zenéjére készített balettje, A víg özvegy látható, a nézők pedig jelképes árú jegyek mellett operaházi ajándékcsomaggal is gazdagodnak, amiben könyv, DVD és CD lemez is megtalálható.
Erkel Ferenc első mesteroperáját, mely bemutatója óta megszakítás nélkül a magyar repertoár megbecsült darabja, 2012-ben mutatta be új rendezésben a Magyar Állami Operaház. A turné alkalmával az előadás kettős szereposztásban látható. A főbb szerepekben az Opera olyan vezető énekeseit láthatja-hallhatja a közönség, mint Miklósa Erika vagy Kolonits Klára, mellettük számos erdélyi születésű művész, így a címszerepet alakító Kiss B. Atilla és Pataki Adorján, valamint Gara Mária szerepében Kriszta Kinga is fellép. Az előadásokat az egyik legelismertebb magyar karmester, Medveczky Ádám mellett a kolozsvári születésű Jankó Zsolt dirigálja.
Lehár Ferenc A víg özvegy című népszerű operettjéből Ronald Hynd brit koreográfus készített balettet 1975-ben az Ausztrál Balett megbízásából. A darab témaválasztása újdonságnak számított, mivel korábban senki sem próbált operettet balettszínpadra ültetni. A 40 éve töretlen sikerrel játszott mű magyarországi bemutatójára 2014-ben került sor az Erkel Színházban. A szeptemberi turnén a balettet kettős és hármas szereposztásban láthatja a közönség. A népes szereplőgárda soraiban a Magyar Nemzeti Balett Étoile-jai, Tanykpayeva Aliya, Leblanc Gergely, Felméry Lili és Oláh Zoltán is láthatók lesznek. A produkciókat Héja Domonkos és Szennai Károly vezényli. A Turné beharangozó sajtóeseményen Ronald Hynd elmondta, a Müncheni Balett igazgatójaként meglepetéssel tapasztalta annak idején, milyen sok jó csodálatos magyar táncos érkezik Erdélyből. A koreográfus számára megtiszteltetés, hogy magyar szerző művére készült balettjét magyar társulat adja elő.
A Kárpát-Haza OperaTúra 2018 februárjában folytatódik a II. és III. fejezettel, amely érinti Délvidéket és Várvidéket, valamint Felvidéket és Kárpátalját. A tervezett állomások közt szerepel Szabadka, Eszék, Zágráb, Lendva, Felsőőr, Pozsony, Érsekújvár, Kassa és Beregszász.

Forrás: EuroAstra
 

Megújult a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum arculata

.

A Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum teljes arculatváltáson esett át. Az új színek, az új logók, az új honlap friss és korszerű intézmény képét mutatják. A közel százhúsz éves és éppen megújuló Közlekedési Múzeum mellett új arculatot kaptak az intézmény műszaki tematikájú kisebb intézményei is.


„Időszerű volt az évtizedek óta változatlan arculat megújítása, melyet átfogó tartalmi megújulás kísér a Közlekedési Múzeum újjáépítésén túl az addig is zajló kutatási, gyűjteménybővítési, restaurálási, digitalizálási és egyéb projektjeinken keresztül. Az intézmény új logója jól tükrözi a múzeum célkitűzését: a közlekedésre, mint összefüggő rendszerre tekint és egyszerre szimbolizál villamosvágányokat, vasútvonalakat, közutakat és folyókat, utalva a különböző közlekedési módokra és azok egymásra hatására. Ugyanakkor a Budapesten, Miskolcon, Székesfehérváron és Várpalotán működő műszaki múzeumaink is végre méltó, egyedi arculatot kaptak” – mondta Vitézy Dávid a múzeum főigazgatója.

„A kigondolt logó különlegessége, hogy variálható, mivel egy speciálisan módosított vonalsorra épül, ami lehetővé teszi, hogy a főintézmény és a hozzá tartozó alintézmények egyes karakterét tükrözze egy egységes arculati ernyő alatt. A múzeum intézményei így végre egységes képet sugároznak” – tette hozzá Misetics Mátyás, a MITTE Communications kreatív igazgatója.

A múzeum 2016-ban pályázati úton választotta ki a MITTE Communications csapatát az arculat tervezésére. A számos jól ismert grafikai tervező részvételével lezajlott folyamat végén több szakértő mellett a MOME-t is magába foglaló zsűri választotta ki a MITTE koncepcióját.

A Közlekedési Múzeum megújult arculatának fontos elemét képezi a színvilág, melynek meghatározásánál a budapesti közlekedés eszközeit jellemző árnyalatok kerülnek előtérbe: leginkább meghatározó a villamosokról jól ismert sárga szín, melyet a grafitszürke egészít ki. A kialakított dizájnban emellett hangsúlyos szerepet kapnak ikonikus magyar közlekedési eszközök, mint például az Ikarus 280-as buszok, az UV villamos, vagy a 424-es gőzmozdony felismerhető jellegrajzai.

Az intézmény fő logója mellett megújult a múzeum tagintézményeinek arculata is. A műszaki tematikájú múzeumok logói a gyűjtemények legfontosabb ipari örökségéhez kapcsolódó forma és színvilágot kapták meg. A Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum jelenleg is látogatható hat intézménye régóta várta, hogy karakteres arculattal jelenhessen meg, miközben a megújuló Közlekedési Múzeum Európa egyik legrégebbi technikai, közlekedési múzeumaként fiatalodhat meg.

Az arculatváltás az intézmény új honlapjának szerkezetében, letisztult vizuális világában is megvalósul. A jól áttekinthető és felhasználóbarát honlap a múzeum megújítását, jelenleg látogatható kiállításait, programjait és kiadványait is bemutatja. Az intézmény Facebook oldalai ugyancsak rendszeresen tájékoztatják a közlekedés és a hazai műszaki, ipari örökség iránt érdeklődőket.

Forrás: EuroAstra

Gazdagréti Szomszédok ünnepe – Jubileumi fesztivál

.

2017. szeptember 3-án nagyszabású fesztivállal emlékezik Újbuda a kultikus teleregény, a Szomszédok indulására. Akármilyen hihetetlennek is tűnik, 30 évvel ezelőtt indult útjára a sorozat, amelynek jubileumi ünnepségére szeptember első hétvégéjén kerül sor – a teleregény forgatási helyszínén, Gazdagréten.


A Szomszédok ünnepe valódi időutazás lesz, ahol játékos feladatok, egész napos idegenvezetések, zenés programok és meglepetések várják a kiérkező rajongókat.
Az eseményre a Szomszédok szereplői és alkotói közül is sokan ellátogatnak, akik a forgatások hátteréről és a kulisszatitkokról mesélnek majd a látogatóknak. A Karinthy Színház pódiumbeszélgetésén a közönségnek is lehetőséget biztosítanak arra, hogy feltegyék kérdéseiket a szereplőknek.

A vendégek közül csak néhány név: Frajt Edit, Incze Ildikó, Simorjay Emese, Závodszky Noémi, Böröndi Tamás, Nemcsák Károly, Németh Kristóf, Rátóti Zoltán, Trokán Péter. A fent említett lista még nem teljes, a rendezvényre jóval többen fognak érkezni, akiknek a kilétét meglepetésnek szánjuk a rajongók számára.

A helyszínre látogató színészek közösen ültetik el a Szomszédok fáját, amellyel a már elhunyt művészeknek állítanak emléket. Az alkotók a kerek évfordulót méltó módon egy óriás tortával ünneplik meg. Este pedig az is kiderül, melyik dalszöveg nyerte a főcímzenére kiírt pályázatot.

Egész napos vetélkedők a teleregény rajongóinak:

„Mi is beszállunk az internetbe! Avagy virtuális időutazás Vágási Ferivel az informatika világába. Commodore 64-es játékok, szimulátorok és tesztek.

Gábor Gábor szalonjában a – szintén 30 éve Magyarországon lévő – AVON-nal szépülhetnek meg a hölgyek. Játékos sminkelés szívünk egyetlen királynőjéhez méltó módon.

Az örökké pityókás Janka néni olthatatlan szomját ezúttal vízzel csillapíthatjuk a „vízöntő” versenyen Alma presszójában. Ki tud egy perc alatt minél több itallal szolgálni a Jutka nagynénjének?

Jutka tantermében a klasszikus zenefelismerő versenyen tehetjük próbára műveltségünket, ugyanitt „Matyika alsós kvíz” teszt kitöltése várja a gyerekeket és felnőtteket.

A Nagy Fehér sátrában nem egy cápa elől kell menekülnünk, hanem Magenheim doki elsősegélynyújtó versenyén „gyógyászkodhatunk”...persze nem szokványos módon.

János erdésziskolájában különböző növényeket kell felismerni.

Lenke néni standján saccoló verseny várja az érdeklődőket, ahol a termékek tömegét kell megbecsülni.

Taki bácsi taxiján pedig olajozottan megy majd a motor.”

A színpadon Szomszédok improvizációs színdarabok, pódiumbeszélgetések, valamint a 80-90-es évek legendás zenéi! Fellépnek: a Petőfi Musical Stúdió sztárjai, Szűcs Judith, Abaházi Csaba és a MégEgyKör

A Fesztivál programjai ingyenesen látogathatók!

2017. szeptember 3.

Gazdagréti Szomszédok ünnepe – Jubileumi fesztivál
Gazdagrét
Gazdagréti és Rétkerülő út dombja

https://www.facebook.com/gazdagretiszomszedok
http://www.ujbuda.hu

Forrás: EuroAstra
 

1749. augusztus 28-án született Johann Wolfgang Goethe

“A legtöbb, amit gyerekeinknek adhatunk: gyökerek és szárnyak.”

  „Egyszóval: író volt ő, a lélek riportere, folyton utijegyzeteket készítve az élet útjáról; lehajolva minden forráshoz és írásba foglalva ízüket. Csodálatos riporter, aki kényszerül egyúttal költő is lenni; mert ez az íz nem katalogizálható és meg sem nevezhető; erre nincs szó és nincs képlet; nem írható le a próza nyelvén.

Georg Friedrich Schmoll
rajza (1775

Az író költő is, sőt nemzetének legnagyobb költője; mégis ő az irodalmat reprezentálja, a tollat, s nem a lantot, s lényegesen különbözik azoktól, akik költők és csak költők. Költők is voltak enciklopédikusok, s talán a költészet végső ideálja is ez az enciklopédizmus: mindent, a világot, egész életünket tudatossá tenni, s írásba rögzíteni! De ezeknek minden - a világ tényei, az élet emlékei - anyag csupán: a cél a költemény.
Goethénél úgy érezzük, hogy a költemény csak eszköz, a «vers csak cifra szolga». Dante azért élt, azért vette magába egy kor minden tudását, azért szenvedte át egy szenvedélyes lélek minden viharát, hogy mindent egy nagy, szimbolikus épületté építsen, egyetlen, örök zenébe olvasszon.
Goethe nem ismer ily nagy építményt: még a Faust is részletek erdeje. Goethe nem zenész, mintahogy nem matematikus. Nem egybeolvaszt, hanem külön kialakít és egymásmellé állít. Nála nem az élet áll össze egy művé, hanem a művek sokasága áll össze az élet dokumentumává.
Mindennek végső célja és értelme az élet - nem az elvont Élet, nagy É-vel, hanem magának a költőnek konkrét és egészen egyéni élete. Goethe az egyéni élet konkrét tényeinek és tanulmányainak költője, riportere és természettudósa, s kevés író van, akinek művei életének ismerete híjján annyit veszítenének értelmükből, mint az övéi. Mert igazi értelmük ez: egy emberi élet önalakítása s kiteljesedése a tudatban; valóságos nagyarányú kísérlet: mit lehet csinálni egy életből, mik a szellemi lehetőségei s végletes tanulságai?”

Babits Mihály. Goethe (Nyugat 1932. 8. szám)

  

Utazzunk a Távol-keletre

Japán kalligráfia
Ha maradna néhány millióm az esedékes sárga csekkek befizetése után, kis családommal együtt hosszú utazást tennék a Távol-keletre. Mivel múzeum-centrikusak vagyunk és csemetéinket is ilyen irányba terelgettük, Indiába, Kínába és Japánba igyekeznénk.

   Indiában bejárnánk Bombay, Delhi, Benares, Madras múzeumait, gyönyörködnénk a 4500-éves indiai civilizáció műremekeiben, miniatúrákban, kerámiákban, kasmíri lakkokban (akvarellek), márvány dísztárgyakban, és ékszerekben, Buddha-szobrokban.
   Átrepülve Kínába megnéznénk a Kínai Nemzeti Múzeumban az ókori festményeket, drágakőfaragványokat, tubákos flakonokat, lakk. és rekeszzománc tárgyakat, ékszerdobozokat. Ki nem hagynánk a Déli-dinasztiák korából származó kékes árnyalatú lámpákat, a Tang-kori szobrocskákat és a hímzett selyemképeket a Mennyei Királyokról. Nem beszélve az ókori bronz- és jade tárgyakról, jóslócsontokról, Tang- és Song-kori kerámiákról.
    Majd Japánban csodálnánk meg a több ezer éves fa- és bronzszobrokat a papírra és selyemre tintával írt kalligráfiákat (betűfestmény). Elámulnánk az idegenvezető szavain, hogy a japán művészet gyökerei a szigetország első lakosaihoz, a Kr. e. X. évezredig (!) nyúlnak vissza. A japánok kifejlesztették azt a képességüket, hogy az idegen kultúrákból érkező elemeket feldolgozzák, értelmezzék és végül asszimilálják saját művészetükbe.

   De hát csupán pár ezer forintom maradt az említett sárga csekkek befizetése után. Ezért kis családommal a Hopp Ferenc Kelet-ázsiai Múzeumba látogattunk el. Budapest, Terézváros, Andrássy út 103. Belépőjegy 1.000 forint, mégis csak más, mint néhány millió. Hopp Ferenc (1833-1919) gazdag, művészetszerető üzletember volt, aki Kelet-ázsiai utazásai során számos műtárgyat vásárolt és végrendeletében az ötezer darabból álló magángyűjteményét a magyar államra hagyta. Más hazai múzeumokból is kerültek a Távol-keletről származó műtárgyak, amelyek száma mára 23.000 lett.
   Hopp Ferenc tárgyainak nagyobb részét 1883-1914 között vásárolta. Mint említettem, több, már meglévő múzeumi gyűjteményből egészítették ki az állományt, így kerültek tárgyak a múzeumba az Iparművészeti Múzeumból, a Szépművészeti Múzeumból, a Néprajzi Múzeumból és a Nemzeti Múzeumból is. További magángyűjtemények (pl Wartha Vince) valamint 1945 után vietnami, kínai és észak-koreai állami ajándékok is bővítették állományát.
   Hopp Ferenc a Magyar Földrajzi Társaság ülésein sorozatosan tartott előadásokat  utazásairól, több úti beszámolója nyomtatásban is megjelent. Sok saját készítésű fényképfelvételeivel a művészettörténészek kiapadhatatlan kincsestára.

Láng Róbert - EuroAstra

II. Magyar Örökség Fesztivál – Mesterségek Ünnepe New Yorkban

.

2017. szeptember 8-9-10-én a New York-i Magyar Ház és Népművészeti Egyesületek Szövetsége nagyszabású szabadtéri magyar fesztivált szervez: II. Magyar Örökség Fesztivál, amelynek idén az alcíme Mesterségek Ünnepe New Yorkban. A nagyszabású vásári hangulatot 23 kiutazó magyar művész teremti meg.


A Fesztiválon interaktív módon mutatják be a magyar kulturális örökség  legmagasabb minőségű művészeti produktumait a New York-i amerikai-magyar és amerikai közönség számára a New York-i Magyar Házban és az előtte lévő útszakaszon.
A New York-i Magyar Ház Yorkville-ben, Manhattan impozáns Upper East Side-i városrészében található. Ez a negyed valamikor teljes egészében a város magyar negyede volt.

A fesztivál a hazai Mesterségek Ünnepe és 2013-as washingtoni Smithsonian Folklife Fesztivál szellemiségében zajlik. A programok fő fókusza a magyar népi kézművesség, népzene és néptánc, de néhány kiváló népművészeti ihletésű kortárs alkotó munkáját is bemutatják.

A fesztiválon hét kiváló, díjazott, nemzetközileg elismert magyar népi iparművész mutat be egy-egy hagyományos mesterséget.
Vendégük lesz: Fekete Ildikó tojásíró, Kovács Attila csizmadia, Sümegi Elemér hegedűkészítő, Sütő Levente Lehel vargyasi bútorfestő, Tóth Ildikó győri kékfestő, Vidák Anna nemezkészítő és Zeleiné Pap Bernadett matyó hímző.

A rendezvény keretei között bemutatják a magyar díszítőművészet által inspirált Madarász Melinda Meyke divattervezőt, aki a hagyományos minták és a modern ruhatervezés ötvözésésének egyik legkiválóbb magyar alkotója.

A népzenei és néptáncos rendezvényének házigazdája Kovács Norbert „Cimbi” és Lőrincz Hortenzia, muzsikál az erdélyi Üsztürü Zenekar és Nyitari Marianna népdalénekes, közreműködik az Magyar Állami Népi Együttes két táncospárja: Ágfalvi György, Lévai Andrea, Palyovné Borbély Beatrix és Szoboszlai Balázs.

Az utcafesztivál és a koncert alatt bemutatják a Kárpát-medence sokszínű néphagyományát Sárköztől a Székelyföldig. Külön hangsúlyt kap a Matyóföld népművészete Zeleiné Pap Bernadett hímzésein és Meyke matyó ihletésű modern ruhadarabjain, valamint Ágfalvi György és Lévay Andrea néptáncművészek matyó táncain keresztül. Matyóföld mellett két erdélyi tájegységet mutatnak be részletesebben: egyrészt Kalotaszeget, Meyke második ruhakollekcióján és a Kovács Attila csizmadia kalotaszegi hímzett csizmáin keresztül, másrészt a Székelyföldet, amely az Üsztürü Zenekar és Sütő Levente Lehel bútorfestő szülőföldje, valamint Kovács Norbert „Cimbi” és Lőrincz Hortenzia néptáncművészek által egyik legjobban ismert vidék.

A fesztivált Chris Potter, világhírű New York-i jazz szaxofonos quartetjének különleges koncertje nyitja meg. A formáció vendége ugyanis az a Dresch Mihály (szaxofon) lesz, akinek magyar népzene és az amerikai jazz ötvözésére épülő zenéje hazánk egyik legértékesebb kulturális hungarikuma.

A fesztivált Polgár Éva zongoraművésznő koncertje zárja, amelyen válogatást hallhatunk Kodály és Liszt műveiből.
A rendezvényen a hagyományos magyar ételek mellé a Furmint USA szervezésében tokaji, somlói és csopaki borok kóstolójával várják a vendégeket.

A Magyar Örökség Fesztivál szakmai partnerei: Népművészeti Egyesületek Szövetsége,
Hagyományok Háza, Élő Forrás Hagyományőrző Alapítvány
A Magyar Örökség Fesztivál kiemelt támogatói:
Balassi Intézet, Bethlen Gábor Alap, Hungary Initiatives Foundation,
Külgazdasági és Külügyminisztérium, Magyarország Kormánya, Nemzeti Kulturális Alap,
Szerencsejáték Zrt.
A Magyar Örökség Fesztivál további támogatók:
Fonó Budai Zeneház, Furmint USA,
Philidor Civil Európai Sport- és Zenediplomáciai Intézet

2017. szeptember 8-9-10.
2018. Magyar Örökség Fesztivál

New York-i Magyar Ház
213 E 82 Street, New York, NY, 10028

http://www.hungarianhouse.org/hu
https://www.facebook.com/hungarianhouse

Forrás: EuroAstra
 

A zöld kürtösök 150. évfordulója

Érdemes most felvállalni a családi programfelelős státuszt, hisz izgalmas kikapcsolódást ígér a zöld ruhás, nagy táskás postások múltjának és jelenének felkutatása.

Volt idő, amikor lovak húzta postakocsi szállította a leveleket és csomagokat, a postahivatalokból lehetett telefonálni vagy sürgős üzenetünket táviratként elküldeni szeretteinknek. Ez azonban már a múlté számos emblematikus, olykor furcsa, olykor meghökkentő, de mindig célszerű tárggyal együtt, amiket ma már múzeumok rejtenek. A Postamúzeum a budapesti székhely mellett, az ország 11 pontján működtet kiállítóhelyeket (Hollókő, Miskolc, Debrecen, Ópusztaszer, Diósd, Balatonszemes, Nagyvázsony, Kőszeg) ahol a helyi postatörténeti sajátosságok mellett számos érdekesség várja az érdeklődőket.
Az állandó kiállítások mellett mindenképp érdemes megtekinteni a Benczúr utcai időszaki kiállítást, amely a Magyar Posta szolgáltatásai és személyzete fejlődésének másfél évszázadát mutatja be.

Az időszaki kiállítás megtekinthető december 31-ig a Postamúzeum Budapest VI. kerület Benczúr utca 27. szám, 2. emeleti kiállítótermében.
Akik pedig mozgalmasabb nézelődésre vágynak, nyakukba vehetik a várost, mivel a múzeum Postai emlékek nyomában címmel városi sétákat szervez, ahol egykori és mai postaépületek, távbeszélőközpontok, köztéri postai berendezések építészeti és műszaki jellegzetességeivel ismerkedhetnek meg az érdeklődők. A séták időpontjáról a Postamúzeum honlapján tájékozódhatnak.

http://www.postamuzeum.hu/hu/
 

1789. augusztus 26-a: az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozatának elfogadása

Az emberek egyéni és közösségi jogait határozza meg.

 

Az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata (Franciául: La Déclaration des droits de l'Homme et du citoyen) a francia forradalom egyik alapvető dokumentuma, mely az emberek egyéni és közösségi jogait határozza meg. Az alkotmány elkészítése felé tett első lépésként fogadta el az Alkotmányozó Nemzetgyűlés.

Első változatát La Fayette fogalmazta, de az amerikai Függetlenségi Nyilatkozat alkotója, Thomas Jefferson is részt vett elkészítésében. Az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozatának első pontja kimondja, hogy társadalmi különbségek a közösség szempontjából, a társadalomban betöltött szerep hasznossága szerint lehetnek, egyébként minden ember szabadnak, és jogilag egyenlőnek születik.
A lefektetett alapvető jogokat már leírásuk pillanatában a francia polgárokon túl, kivétel nélkül mindenkire érvényesnek tekintették és tekintik máig: „Minden ember szabadnak és jogokban egyenlőnek születik és marad; a társadalmi különbségek csakis a közösség szempontjából való hasznosságon alapulnak.” Minden polgár természetes és elévülhetetlen joga „a szabadság, a tulajdon, a biztonság és az elnyomással szemben való ellenállás”.
A nyilatkozat megállapítja, hogy a jogokra való igény abból a tényből származik, hogy „Az egyes ember természetes jogainak gyakorlása más korlátokba nem ütközhetik, mint azokba, amelyek a társadalom többi tagjai számára ugyanezen jogok élvezetét biztosítják”. Ennélfogva a jogokat a nyilatkozat az „közakarat kifejezéseként” kezeli, így hirdet jogegyenlőséget és „csak a társadalomra nézve ártalmas cselekedeteket” tiltja. A nyilatkozat szólásszabadságot és a sajtószabadságot biztosít és némileg csekélyebb biztosítékot ad a vallásszabadságra: „feltéve, hogy … e nézetek megnyilvánulása a törvényes rendet nem sérti”.
A nyilatkozat a tulajdonhoz fűződő jogot hirdeti, egyúttal fenntartja a köztulajdon jogát is: „Tulajdonától – lévén a tulajdonjog szent és sérthetetlen – senki meg nem fosztható, legfeljebb csakis oly esetekben, amikor ezt a közösség érdekéből fakadó nyilvánvaló és törvényes úton megállapított szükségesség követeli meg – ám ekkor is csak igazságos és előzetes kártalanítás fejében.” ugyanakkor a közteherviselés elvét is megfogalmazta.

Kapcsolódó linkek

• Az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozatának teljes szövege (Magyar Elektronikus Könyvtár)

Liturgia - Művészettörténet - Műtárgy

.

Hiánypótló tanfolyamot hirdet a Képzőművészeti Egyetem elsősorban egyházi személyek számára. …ami az egyháztörténetből kimaradt: ismeretterjesztő előadások szakrális témákban, művészettörténeti megközelítésben.


A LITURGIA - MŰVÉSZETTÖRTÉNET - MŰTÁRGY címmel egy szemeszteren át tartó, hétvégi ismeretterjesztő előadássorozat célközönsége a művészetkedvelő papok, lelkészek, hittudományi felsőoktatási intézmények, valamint az egyházi iskolák jelenlegi és volt hallgatói, tanárai, hitoktatók és lelkipásztori munkatársak, illetve bárki, aki érdeklődik a téma iránt.

A dr. Boros Ildikó és dr. Fehér Ildikó oktatók szervezésében, az egyetem tanárainak részvételével létrejött előadássorozat a szakrális művészet európai hagyományainak bemutatására törekszik. A kora-középkortól a jelen korig a legfontosabb egyházi művészettel kapcsolatos műfajokat, berendezési tárgyakat, műtárgy típusokat, ikonográfiai témákat veszik végig az előadók, műtárgy centrikusan, jellemző példák, analógiák segítségével. Ismertetik az építészet, szobrászat és a festészet általános keresztény ábrázolási hagyományait, jellegzetességeit a legfontosabb európai művészeti emlékeken keresztül: templomdekorációk, középkori freskóciklusok, oltárképek, ikonosztázok, faragott oltárok.

Az előadások során külön hangsúlyt helyeznek a keresztény ikonográfiára.
Az előadások célja ugyanis, hogy a résztvevők jártasságot szerezzenek az európai művészetben (oltárképeken, freskókon, fában vagy márványban faragva) leggyakrabban megjelenített szentek, attribútumaik, legendáik felismerésében: hogyan ábrázolják a legfontosabb bibliai szereplőket?

Több előadás mutatja be a templom-építészet hagyományait kitérve az épület-ikonográfiára, a különböző épületváltozatoknak, típusoknak a szakrális hagyományokban gyökerező eltéréseire: szentélykörüljáró, kegyúri karzat, szerzetesi cellák, jezsuita templomtípus stb. Azonban nem csak a múlt emlékei, hanem a 20. századi és a kortárs szakrális művészet legfontosabb képviselői és munkái is bemutatásra kerülnek, mivel a jelen korban, a hétköznapokban legtöbbször ezekkel találkozhatunk.

A tanfolyam kezdete: 2017. szeptember 16.
A tanfolyam helyszíne: Magyar Képzőművészeti Egyetem
Ideje: 1 szemeszter (12 x 4 óra), szombatonként 10-14 óráig
A tanfolyam részvételi díja: 60.000 Ft
További információ és a jelentkezési lap letölthető az alábbi linken.

http://www.mke.hu/node/37108
 

Ezek a legnépszerűbb nem strandolós programok a magyar tengeren

.

A nyaralók elsöprő többsége szerint a balatoni programkínálat nem szorul fejlesztésre, habár ingyenes koncertekből és gasztrofesztiválokból soha sem elég – derült ki a Szallas.hu friss kutatásából. Az aktív kikapcsolódások tekintetében a kalandparkok a legnépszerűbbek, míg a kihagyhatatlan balatoni kulturális élmények sorában a Tihanyi Bencés Apátság megtekintése végzett az élen. A vendégek egyébként jellemzően 2-5 ezer forintot hajlandóak fejenként fizetni egy strandolást kiváltó élményprogramért.


A Balaton környéki lehetőségek közül egyértelműen a strandolás a legvonzóbb az odalátogatók számára, ezt követik népszerűségi sorrendben a gasztro-, kaland-, illetve kulturális programok - derült ki a Szallas.hu friss kutatásából.  A kihagyhatatlan aktív kikapcsolódási formák között egyértelműen a kalandparkok és a bobpályák a legnépszerűbbek, míg ha kultúráról van szó, akkor a vendégek véleménye alapján sorrendben a Tihanyi Bencés Apátság, a Szigligeti vár, illetve a Festetics-kastély megtekintése kerül a balatoni bakancslista élére. „Tapasztalataink szerint 5 balatonozóból 4 a helyszínen dönt a strandolást kiegészítő, vagy éppen helyettesítő programokról, bár egyre több a tudatos utazástervező: folyamatosan növekszik azok száma, akik már a szálláshely foglalásakor igénylik a nálunk ingyenesen lehívható kedvezményes programkuponokat” – mondta Szabó Zsolt, a Szallas.hu turizmus menedzsere.  
A szakember hozzátette, többnyire nem számít, ha utazni kell, csak legyen jó a program: minden 2. válaszadó akár 20 km-t, minden 3. pedig akár ennél is többet hajlandó eltávolodni szálláshelyétől egy élménydús program reményében. Persze az ár már sokkal inkább meghatározó: csak minden 10. nyaraló nyilatkozott úgy, hogy nem számít, mennyibe kerül a program. A többség (55 százalék) azonban fejenként 2-5 ezer forint között hajlandó költeni.
Pataki Zita balatoni bakancslistája
„Nálam első helyen szerepel a Kékszalag vitorlásversenyen való részvétel, amit a tó körbetekerése követ, már mindkettőt kipipáltuk. Szívesen járunk borfesztiválra, ezt szinte minden évben megtesszük. A bakancslistámon ott van még a Balaton-átúszás is, bár erre még nem sikerült rávennem magam. Szerintem kihagyhatatlan program még a badacsonyi bazaltorgonák megmászása, a fagyizók, borozók, éttermek, halsütödék felfedezése pedig folyamatos kaland számomra” – mondta Pataki Zita, televíziós műsorvezető és az Év Szállása verseny házigazdája.
A Balatonon rendszeresen megforduló vendégek elsöprő többsége (94,6%) egyébként elégedett a térség kínálta lehetőségekkel. Így van ezzel Pataki Zita is, aki gyerekkora óta rajongója, és rendszeresen visszatérő vendége a magyar tengernek. „Először itt randevúztunk a férjemmel, pontosan Balatonfüreden, a mólón kellett megtalálnia, és talán a legnagyobb nyári élményünk is a Balatonhoz kötődik, amikor körbetekertük azt. Egyébként minden évszakban szívesen jövünk ide, egyszerűen imádjuk” – mondta Pataki Zita.
Szabadtéri színház, mozi és Disneyland
A kutatásban résztvevő nyaralók szerint, ha bővíthetnék a programkínálatot, elsősorban több szabadtéri – s persze ha lehet, akkor ingyenes – koncertnek örülnének a legjobban. Ezt követik a gyermekkel látogatható, de azért a szülők számára is élvezhető események. A kívánságlista 3. helyén végzett a gasztrofesztivál-kínálat bővítése, valamint további szabadtéri színházak és kertmozik létesítése. „Úgy tűnik, hogy szeretjük a hasunkat, hiszen habár évről évre több az evős-ivós balatoni esemény, ebből egyelőre még mindig nincs elég. Sok vendég jegyezte meg azt is, hogy saját vidámpark sem ártana már a Balatonra, volt, aki pl. a Disneylandet látná szívesen a magyar tenger valamelyik településén” – tette hozzá Szabó Zsolt.

TOP 5 kihagyhatatlan kulturális program a Balatonon és környékén a nyaralók szerint

1. Tihanyi Bencés Apátság
2. Szigligeti vár
3. Festetics-kastély
4. Balatonfüredi Anna-bál
5. Művészetek Völgye

TOP 5 kihagyhatatlan aktív program a Balatonon és környékén a nyaralók szerint

1. BalatoniBob Szabadidőpark (Balatonfűzfő)
2. Balatonboglár Kalandpark, Bobpálya
3. Zamárdi Kalandpark
4. Balaton kerékpárkörút / Balatonkör kerékpárral
5. Balaton-átúszás

TOP 5 balatoni programfejlesztési javaslat a nyaralóktól

1. Ingyenes szabadtéri koncertek
2. Gyerekprogramok
3. Gasztrofesztivál
4. Szabadtéri színház
5. Szabadtéri mozi

http://szallas.hu
 

Fejedelmeink mesés kincsei - Erdélyi tallérok Nyíregyházán

.

Az ország hat városába tervezett vándorkiállítás második állomásaként Nyíregyházán a Jósa András Múzeumban FEJEDELMEINK MESÉS KINCSEI címmel augusztus 26.  és november 30. között látható többek között a jegybank Értéktár programja keretében megvásárolt 16-17. századi erdélyi tallérgyűjtemény. A kiállításon nem csupán a 220 darabos gyűjtemény kerül bemutatásra, hanem egy reprezentatív válogatás is az MNB 1974-ben alapított Bankjegy- és Éremgyűjteményének erdélyi aranypénzeiből. A kollekciót gazdagítja a szintén az MNB tulajdonában lévő 13 darab eredeti, 17. századi erdélyi verőtő, amelyek a jegybank több mint hatezer darabot számláló verőszerszám-gyűjteményének legkorábbi darabjai. A kiállításon megtekinthető néhány 16–17. századi erdélyi fegyver amelyeket a Magyar Nemzeti Múzeum kölcsönöz a tárlatra. A Jósa András Múzeum saját kiállítási anyagával az erdélyi fejedelmek másfélszázados uralkodásának történetét és a korszak néhány érdekes epizódját mutatja be.  


A Magyar Nemzeti Bank Értéktár program keretében 2015 nyarán került megvásárlásra Törő István 216 db, 16–17. századi erdélyi tallérokból és emlékérmekből álló gyűjteménye 1,1 milliárd forintért. (2015-ben Törő István még további négy darab Báthori Zsigmond-tallért ajándékozott az MNB-nek, vagyis a gyűjtemény így összesen 220 db-ot számlál.) A vásárlást hosszú előkészítő munka előzte meg, a Magyar Nemzeti Bank az ilyen jellegű műtárgyvásárlásokat nagyon szigorú szabályok szerint, mindenki által átlátható módon végzi.

A tallér az újkori világ legfontosabb címlete volt, nem véletlenül nevezte el a kutatás a 16–19. század pénztörténeti korszakát „tallérperiódusnak”. Az Erdélyi Fejedelemségben a mintegy 28,5 g súlyú, átlagosan 4 cm átmérőjű pénzek verése János Zsigmond uralkodása alatt, 1562-től kezdődött és egészen Apafi Mihály fejedelem (1661–1690) koráig tartott. A Törő-gyűjtemény összesen 13 erdélyi fejedelem pénzeit és érmeit – 212 tallért, egy ¾ tallércsegelyt, négy ½ tallért, egy ¼ tallért, továbbá két emlékérmet – tartalmazza a következő darabszám szerinti eloszlásban: János Zsigmond (8), Báthori István (1) Báthori Kristóf (3), Báthori Zsigmond (94), Bocskai István (3), Báthori Gábor (10), Bethlen Gábor (23), I. Rákóczi György (4), II. Rákóczi György (28), Barcsai Ákos (11), Kemény János (1), Apafi Mihály (33), Thököly Imre (1). Utóbbinak nevére nem vertek ugyan tallért, ez a darab egy nagyméretű és igen ritka ezüst emlékérem.

Az MNB a megvásárlással egyidejűleg a gyűjteményt ötéves letétbe az Magyar Nemzeti Múzeumnak adta át, elősegítve ezzel a tudományos feldolgozást, a kutathatóságot, továbbá a nagyközönség számára történő bemutatást. A célkitűzés részben már megvalósult, hiszen 2016. június 7. és szeptember 11. között Tündérkert Ezüstje címmel, a Magyar Nemzeti Múzeum Kupolatermében megrendezett kiállításon megtekinthette az érdeklődő közönség, sőt a kiállításhoz reprezentatív katalógus is készült. A kiállítás sikerét látva az erdélyi tallér- gyűjtemény az ország hat városába tervezett vándorkiállításon először Székesfehérváron a Szent István Király Múzeumban volt látható 2017. április elejétől június végéig, Nyíregyháza után a tervek szerint további négy helyszínen (Szombathely, Szeged, Pécs, Eger) kerül bemutatásra.

A Jósa András Múzeumban látogatható kiállításon nem csupán a 220 darabos erdélyi tallérgyűjtemény kerül bemutatásra, hanem egy reprezentatív válogatás is az MNB 1974-ben alapított Bankjegy- és Éremgyűjteményének erdélyi aranypénzeiből (48 db).
A kiállítást gazdagítja a szintén az MNB tulajdonában lévő 13 darab eredeti, 17. századi erdélyi verőtő, amelyek a jegybank több mint hatezer darabot számláló verőszerszám-gyűjteményének legkorábbi darabjai. Az arany- és ezüstpénzek, valamint a verőtövek mellett a kiállításon megtekinthető majd néhány 16–17. századi erdélyi fegyver (díszsodronying, huszár félvért és sisak, díszszablya, díszbuzogány), amelyeket a Magyar Nemzeti Múzeum kölcsönöz a tárlatra.

A Fejedelmeink mesés kincsei című kiállításban a Jósa András Múzeum az ezüst- és aranypénzek bemutatása mellett a magyar történelmet is kívánja népszerűsíteni, saját kiállítási anyagával. Mivel a kincsek az Erdélyi Fejedelemség majd százötven éves történetét hordozzák magukban, fontos, hogy annak jelentősebb résztvevői és eseményei is megjelenítésre kerüljenek. A történelem órákon a sokszor száraz és nehezen érthető fogalmak és tények mellett aligha marad idő egy-egy korszak színesebb bemutatására, az eseményeket mozgató személyek árnyaltabb megismerésére. A tárlaton az erdélyi fejedelmek másfélszázados uralkodásának történetét és a korszak néhány érdekes epizódját mutatják be érthetően. A műtárgyak és tablók egyvelegét több helyen egy-egy történelmi eseményt megjelenítő - a gyermekek számára is szerethető módon - diorámák törik meg.

A Magyar Nemzeti Bank 2014 januárjában indította el műkincs-visszavásárlási Értéktár programját, amelynek célja az elmúlt történelmi periódusokban különböző okok miatt külföldre vagy külföldi tulajdonba került magyar vagy külföldi művészek által alkotott, jelentős művészeti értéket képviselő műkincsek minél nagyobb hányadának visszaszerzése Magyarország számára, valamint a hazai hagyatékokban fellelhető legfontosabb műkincsek megvásárlásával azok szétszóródásának megelőzése.
 Az Értéktár programot Dr. Gerhardt Ferenc, az MNB alelnöke vezeti, a program koordinálására, a műkincsek eredetiségének, művészettörténeti jelentőségének és értékének meghatározására a hazai országos közgyűjtemények vezetőiből és más neves szakértőkből, valamint a jegybank alelnökéből álló Tanácsadó Testületet állítottak fel. Az Értéktár programban megvalósult vásárlásokat minden esetben teljes körű értékbecslés előzi meg. Az Értéktár program megvalósítására az MNB Igazgatósága 100 millió eurós, mintegy 30 milliárd forintos keretet különített el 2018 végéig. Az MNB az Értéktár programmal azon meghatározó jegybankok sorába emelkedett, amelyek műkincs-visszavásárlási programjukkal és gyűjteményükkel hozzájárulnak a kulturális örökség védelméhez.

Forrás: EuroAstra