2008. december 1., hétfő

Vallás



Vallási meggyőződésem:

Hatmilliárd ember él a földön úgy, hogy nagy részük egymásnak látszólag szöges ellentmondásban álló vallásokban hisz. Hamar felmerül a kérdés, hogy lehet-e, és ha igen úgy miként lehet mindegyiknek igaza. Úgy, hogy sajnos az egyházak, csupán visszaélnek a vallással és saját gazdagodásukra, saját érdekeik megvalósítására manipulálják hívőiket.
Mára az egyházak szűklátókörűsége és kapzsisága már bizonyítást nyert, ennek ellenére az embereknek mégis kényelmesebb minden úgy, ahogy van. A Vatikánban felhalmozott kincsek és az egyház tanításai közti szöges ellentmondás, a vallási eredetűnek beállított, de azóta megmagyarázott természeti jelenségek, a vallás és a természet ellentéte mindig is azt sugallta, hogy itt valami nincs rendben. A jelen világban a vallási ellentétek óriási problémák forrása, az arab terrorista fenyegetések, az iszlám szélsőséges katonai akciók mind-mind reális veszélyt jelentenek az emberiség egészére.
A gond pedig nem magában a vallásban, hanem az azt felhasználó emberekben van, akik a valláshoz kapcsolódó szokások elterjesztéséért akár háborúkat is képesek indítani.
A vallás alapjainak tekintetében mindenkinek igaza van valamelyest a maga módján, az emberek többsége ennek ellenére mégsem tudja elfogadni azt, hogy a másiknak lehet más véleménye. Az igazságot középúton ez ügyben nem lehet megtalálni, mert akkor mindenkinek engednie kellene. De az igazság nem is félúton van, hanem mindezek felett, egy úgymond más dimenzióban.
Ha belegondolunk abba, hogy a jelenlegi világvallások istent úgy kezelik, hogy az egy természetfeletti valami, akinek a követe, fia, megtestesülése, stb. jött le hozzánk a földre, akkor máris sok hasonlóságot tudunk felfedezni a világvallások közt. Jézus, Mohamed, Buddha csak isten követei voltak, akik az adott földrajzi régióban tettek valami természetfelettit. A vallások ezen isteni leszármazottak történetei köré építkeztek, megteremtve a maguk bibliáit, szokásrendszerüket. Ezeket ma már nagyrészt be sem tartjuk, illetve számos dolgot a technikai és természettudományos ismereteink alapján megmagyarázhatónak tekintünk. Viszont ami közös minden vallásban, az az isteni erő, aminek következménye a föld és a természet létezése. Ha úgy tekintünk a vallásokra, mint egy közös hit regionális mondavilágára, akkor máris egy lépéssel közelebb kerültünk egymáshoz. Attól, hogy valaki nem Jézusban hisz, hanem Brahmanban, vagy Allahban, attól az még ugyanaz, hiszen nem teremthette a földet más-más helyeken más-más isten. És akkor még nem is beszéltünk az ateistákról, akik szerint nincs is isten. De vajon akkor miért létezhet a világegyetem és miért éppen olyan, amilyen . Ahhoz, hogy mindezt elfogadhassuk isten fogalmát egy szinttel magasabbra kell emelni, mint amit az egyházak hirdetnek. Mint ahogy Buddha, Mohamed, vagy Jézus sem maga az isten, hanem csupán egy történelmi személy, akik természetfeletti erővel rendelkeznek, úgy mára az is elfogadott tény, hogy a világot sem isten teremtette. A föld létrejöttére egyértelmű fizikai magyarázat van ugyanúgy, mint ahogy meg tudjuk magyarázni a villámokat, vagy sok egyéb más olyan jelenséget, amit párezer évvel ezelőtt még természetfelettinek gondoltunk. Isten tehát nem foglalkozott olyan piti dolgokkal, hogy megteremtse a földet, meg a többi égitestet. Ennél sokkal nagyobb dolgot vitt véghez. Megalkotta azokat a fizikai törvényszerűségeket, amely lehetőséget biztosított arra, hogy így létrejöhessen a világegyetem és mi halandók azt olyannak érezhessük amilyen. Tehát isteni eredetű az, hogy a pi az 3,14, az univerzumot leíró fizikai képletek azok amik, és hogy egyáltalán olyanok a világ törvényszerűségei, hogy létezhet a világ. Az anyag lényegében csak azért létezik, mert érezzük az időt. A világegyetemből mi emberek a saját érzékszerveinkkel és technikai berendezéseinkkel csupán három tér és egy idődimenziót tudunk érzékelni, mert ezek a dimenziók képesek anyagot alkotni, a tudatunk azonban képes több dimenzióban is létezni, de az életünk idejére be van zárva ebbe a négydimenziós katitkába. Ha megállna az idő megszűnne az anyag is, ez egyszerű fizika, hiszen gondoljunk csak arra, hogy az atomok méretét is az elektronok gyors mozgása miatti burok miatt érezzük akkorának amekkora. De valójában az anyagot alkotó legelemibb részek sem mások, mint picinyke időhurkok. A fizika számos magyarázatot adott már ezen kérdésekre, de egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy sok olyan dolog van, amit még mindig nem ismerünk. A többi dimenzió, ami nem alkothat anyagot és időt, az emberi tudat és lélek érzése még mindig megmagyarázhatatlan a konzervatív fizikával is. Vannak persze irányzatok, mint például a húrelmélet, amely már elfogadja a további dimenziókat és próbálja egy közös képletbe sűríteni a világegyetem minden szabályszerűségét, de ezek soha nem lesznek bizonyíthatók, mert túlmutatnak a képességeink határán. Erre szolgál persze a vallás, hogy ezeket megmagyarázzuk, illetve ilyenkor jön be isten fogalma. De ha ledegradáljuk arra istent, hogy adott törvények alapján létrehozta volna a világegyetemet, akkor nagy hibát követünk el, hiszen rögtön felmerül a kérdés, hogy tud-e isten akkora követ teremteni, amit maga sem tud megmozdítani. Ez tehát az oka annak, hogy az isteni szintet eggyel feljebb kell emelni és azt mondani, hogy a világot nem isten teremtette, mert isten azokat a nagyszerű törvényszerűségeket akotta meg, amely lehetőséget biztosított arra, hogy ezen törvények mentén létrejöhessen és kialakulhasson egy ilyen világ. (Fizikailag bizonyított, hogy más törvényszerűségek esetén egyáltalán nem létezhetne a világegyetem.)
A jelenlegi világvallások tehát nem mások, mint népszokások gyűjteménye, amit az adott környezetben élő emberek többé kevésbé tisztelnek. De vajon mennyire tekinthető helyesnek például az, hogy az arab vallásvilágban a nők alacsonyabb rendűek, és teljesen el kell takarni magukat, a férjük pedig azt tehet velük, amit csak akar. Vagy a zsidó talmud szerint aki nem zsidó attól lehet lopni, mert az alacsonyabb rendű faj. Vagy pont a keresztény pap, akinek isten szerint kell élnie, nem alapíthat családot, ami a létünk lényege. Bizony a jelenlegi vallások számos olyan elemet tartalmaznak, amelyek minden bizonnyal csak a vallás, illetve egyes csoportok érdekeit képviseli, és istennek biztosan nem tetszene. Isten ugyanis nem véletlenül alkotta meg így a világ törvényszerűségeit, mert más esetben nem működne a világ.
A legfontosabb tehát az, hogy azt fogadjuk el, ami természetes, és ne azt, amit a civilizáció vagy a népszokás tett hozzá. A természetes dolgokat kell tehát tisztelnünk, és azokat kell értékeknek kezelnünk. Ha azt szeretnénk, hogy az emberi faj fennmaradjon, akkor csak egy lehetőségünk van. Mégpedig a lehetőségekhez képest az ésszerűség határán belül a természetes dolgoknál maradni. A férfit és a nőt tehát egyenrangú félnek elfogadni, és nem felsőbbrendűnek képzelni a férfit, mint az araboknál, és nőt sem, mint az amerikaiaknál. Tisztelni kell tekinteni a családot, amelyben egy férfi és egy nő alkot egy párt és nem más formációkban létezik. Kívánatosnak kell tekinteni a normális mértékű gyermek születését. Nem természetes, és emiatt nem tisztelhető viszont a szingli életmód és a gyerekkorban már tíz gyereket szülő etnikum sem, hiszen a mai világban már az életbenmaradás esélye sokkal nagyobb, mint párezer évvel ezelőtt, amikor annyi kellett ahhoz, hogy kettő túlélje. Tisztelni kell a földünk természeti adottságait és azokhoz úgy hozzányúlni, hogy ne okozzunk vele nagyobb kárt, mint amennyi haszon abból keletkezik. (Nem környezetvédelem tehát az autópálya körgyűrű elleni tiltakozás, mert ha nem épül meg, akkor a város forgalma miatt több üzemanyagot pazarolunk el és füstölünk ki, mint nélküle.) A rendezett és szép zöld környezet igénye viszont mindenképp értéknek számít, mint a természethez közeli életmód. Az ember testrészeit nem véletlenül vannak, és nem véletlenül alakultak ki az evolúció folyamán. A vakbél és mandula eltávolítása sajnos rutinműtét, holott ezek eltávolításával megcsonkítani csak akkor szabadna az embert, ha az az életmentéshez szükséges. Tisztelnünk kell az emberi testet minden testrészével együtt. Nem attól csinos valaki, hogy csontsovány modellalkatúra fogy le, vagy idétlen méretű izmokat gyúr ki, hanem attól, hogy természetesen olyan, amilyennek született. A ruhával való eltakarás is csak a civilizáció üzleti fogása. A ruha eredeti célja a természetes élőhelyétől elvándorolt ember védekezése a hideg ellen. Ehelyett ma egyes emberek még olyankor is ruhát viselnek, amikor azt a hőmérséklet nem indokolja. (Például a legnagyobb kánikulában is fürdőruhát viselnek a vízparton, vagy csadorban járnak az utcán.) Mindezt a civilizáltság látszatának fenntartásának kedvéért. Szintén nagyon fontos, hogy semmi olyat ne tegyünk, amivel más embertársunknak kárt okozhatunk. Nem lehet mentség a "megélhetési bűnözés" és más hasonló fából vaskarika típusú ürügyek kreálása sem. Szabad tehát mindent, amivel nem ártunk a másiknak, de semmit sem, amivel embertársunknak vagy környezetünknek bármiféle kárt is okozunk. Mivel azonban társadalomban élünk, létkérdés elérni, hogy a másik embert, és annak természetes, másnak és a természetnek nem ártó szokásait tiszteletben tartsuk. Ehhez tehát szükségesek a törvények, a túlélésünkhöz pedig a nagyon szigorú szankciók. De ha az ember "rendesen" él, úgy ezekkel nem kell számolnia.

Forrás


1 megjegyzés:

sat. írta...

hálást köszönöm az utóbbi jegyzetid es - Isten +álgyon!