2014. november 8., szombat

Budapesti Fesztiválzenekar - a misszió folytatódik








 Egy hét, 19 koncert, 14 város, több ezer ember. A Budapesti Fesztiválzenekar júniusi közösségi hete után ismét ingyenes koncerteket ad az ország legkülönbözőbb pontjain, hogy azokhoz az emberekhez is eljuttassa a zenét, akik csak ritkán jutnak el a koncerttermekbe, vagy soha nem is jártak még hangversenyen.


„Miért fontosak a közösségi programok? Azért, mert mi a közösség zenekara vagyunk." (Fischer Iván)

A Budapesti Fesztiválzenekar muzsikusai november 10. és 16. között ismét útra kelnek és folytatják missziójukat, hogy azokkal az emberekkel is megismertessék a komolyzenét, akiknek anyagi, szociális, vagy egészségügyi okokból nem adatik meg, hogy eljussanak egy hangversenyre. Tossenberger Adél PR manager tájékoztatása szerint a zenekar minél több vidéki helyszínre szeretne eljutni közösségi koncertjeivel, hogy az ott élő emberek is találkozhassanak az élő zene varázsával.

A Fesztiválzenekar közösségi hete során ezúttal tíz idősotthonban, három SOS gyermekfaluban, három zsinagógában és három templomban ad ingyenes koncerteket.
A BFZ közösségi hetének fontos és új eleme, hogy a három magyarországi SOS gyermekfaluban, Battonyán, Kőszegen és Kecskeméten is lesznek kakaókoncertek a hátrányos helyzetű, vér szerinti család nélkül nevelkedő gyerekek számára.
Az SOS Gyermekfalvak küldetése, hogy otthont és szeretetet adjanak minden hozzájuk kerülő gyermeknek, a Fesztiválzenekar pedig ehhez szeretne hozzájárulni a muzsika erejével.
Az idősek életében kiemelten igaz, hogy a zene gyógyít és feltölt, ezért novemberben öt helyett már tíz otthonban muzsikálnak a zenekar kamaraformációi Budapesttől Miskolcig. Nemes Béla, a Veresegyház Városi Önkormányzat Idősek Otthonának egyik 90 éves lakója így írt júniusi élményeiről:

„Én Önökre úgy emlékszem vissza, akik a világ reneszánszának örök csodálatos zenéiből nyújtottak nekünk ízelítőt. Ezek a dallamok a zene kristály tisztaságát hordozzák magukban."

A három nyári helyszín után most újabb három olyan zsinagógát keres fel a Fesztiválzenekar, amely már elveszítette eredeti funkcióját: Szekszárdon, Szolnokon és Kisvárdán lesznek zsinagógakoncertek. A magyarországi zsinagógák jelentős része a holokauszt következményeképpen elnéptelenedett. A cél, hogy újra figyelem irányuljon a zsidó örökségre, és hogy a helyi közösségek megismerhessék azt a toleranciát, amely egykor Magyarországot jellemezte. Zsinagógakoncertjeinken Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség vezetője mesél majd a helyi zsidó közösségek és a zsinagógák történetéről, a koncert után pedig egy különleges zsidó finomságot is megkóstolhat a közönség.

A közösségi hét negyedik pillére a templomi koncertek, melyeken a Fesztiválzenekar barokk együttese kalauzol el bennünket Bach egyedi világában. A leányfalui református, a budavári evangélikus, és a zsámbéki katolikus templomokban az egyházi témájú zeneművek korabeli hangszereken szólalnak majd meg, autentikus környezetben.

Fischer Iván elmondja, mi a jelentősége az új koncertformáknak és a közösségi koncerteknek.
http://www.bfz.hu/videos/fischer-ivan-a-budapesti-fesztivalzenekar-kozossegi-koncertjeirol/

Részletes program:

Templomi koncertek
November 10. (hétfő) 19:00, Leányfalui Református Templom
November 11. (kedd) 19:00, Budavári Evangélikus Templom
November 13. (csütörtök) 19:00 Zsámbéki Katolikus Templom

Zsinagógakoncertek
November 10. (hétfő) 18:30, Szekszárd, Művészetek Háza (zsinagóga)
November 11. (kedd) 18:30, Szolnok, Szolnoki Galéria (zsinagóga)
November 16. (vasárnap) 16:00, Kisvárda, Rétközi Múzeum (zsinagóga)

Idősotthoni koncertek
November 10. (hétfő) 16:00, Budapesti Autonóm Ortodox Izraelita Hitközség
Szeretetotthona, Budapest
November 11. (kedd) 10:00, Boldog Gizella Idősek Otthona, Biatorbágy
November 11. (kedd) 14:00, Levendula Ház, Páty
November 11. (kedd) 15:00, Életöröm Idősek Otthona, Veszprém
November 11. (kedd) 15:30, Szent Anna Idősek Otthona, Diósd  
November 12. (szerda) 10:30, Őszi Napsugár Otthon, Miskolc
November 13. (csütörtök) 10:00, Vázsonyi Vilmos Idősek Otthona, Budapest
November 13. (csütörtök) 14:00, Fővárosi Önkormányzat Idősek Otthona, Budapest
November 13. (csütörtök) 15:00, Kamaraerdei Idősek Otthona, Budapest
November 14. (péntek) 15:30, Békásmegyeri Evangélikus Templom, Budapest

SOS gyerekfalvak
November 12. (szerda) 16:00, Kőszeg
November 14. (péntek) 16:00, Battonya
November 16. (vasárnap), 15:00, Kecskemét

http://www.bfz.hu/

Forrás: Lantai József - EuroAstra

Megidézett Kárpátalja – Hágókon innen és túl





 A magyar színpadi néptáncművészetben először mutatja be a szinte „elfeledett" Kárpátalja folklórját új műsorával a Magyar Állami Népi Együttes november 16-án vasárnap, a Nemzeti Színházban.

Megidézett Kárpátalja című műsorukkal a Keleti-Kárpátokban és annak előterében, a Kárpátalján egymás mellett élő népek hagyományaiba, dalaiba, táncaiba nyerünk betekintést a hágókon innen és túlról. A magyar színpadi néptáncművészet történetében először mutatja be antológia keretében a Keleti-Kárpátokban és annak előterében, a Kárpátalján élő népek: magyarok, ukránok, ruszinok, románok, cigányok, zsidók sokszínű és gazdag tradicionális kultúráját. A műsor kaput nyit az elfeledett kárpátaljai régióra; felmutatja mindazt, ami e népek hagyományaiban közös, és mindazt, ami nemzeti sajátosság, a hangsúlyt az azonos gyökerekre helyezi, szemléletesen érzékelteti a közös történelmi múltból származó törvényszerű hasonlóságokat. Most, amikor az embertelenség és a háború réme fenyegeti Ukrajnát, még fontosabb megidézni a Kárpát-medencei népek békés egymás mellett élésének évszázados pillanatait a folklór örök nyelvével. A hagyomány átörökítése, a saját és a velünk együtt élő népek folklórnyelvének ismerete a találkozások és saját magunk kinyilatkozásának lehetőségét teremtik meg. A színház ezeknek a találkozásoknak az esélye. A tükör, amibe jó belenézni.
A világra érzékenyebben reagáló alkotók szüntelenül keresik a választ az emberi létezés alapkérdéseire. Mi tart meg bennünket, és mi tart fenn bennünket? Mi az, ami a miénk még, mi az, amitől önmagunk lehetünk? A koreográfus-rendező úgy véli, hogy a népművészet formanyelvén megszólaló színpadi alkotók hangsúlyozottan keresik a lélekmegtartó, lélekemelő állapotokat, az igazi élményeket, a bartóki „tiszta forrásból" érkező inspirációkat.
Egy szűkebb alkotói csoport júniusban gyűjtőúton járt Kárpátalján. Az utazás célja a tudományos anyaggyűjtés mellett az érzelmi és szellemi feltöltődés volt. A Tisza, a hegyek vonulatai, a munkácsi vár, a viski református templom vagy az öt-hatszáz éves ruszin fatemplomok mind nagyban inspirálták az alkotókat, mégis a legfontosabb az ember volt.
Az ember, aki énekel, táncol, muzsikál, a természet ritmusában éli az életét, és akinek minden mozdulatában ott rejtőzik a tudás, szavaiban a parasztemberekre jellemző örök bölcsesség.
Az ilyen műfajú előadások esetében nem elégséges „csak" megtanulni a zenéket, a táncokat, megtalálni a legszebb viseleteket, felkutatni a szokásokat, hanem meg kell ismerni az embert, azt a világot, amelyben a hagyomány megteremtődött és létezett - avatott be az előadást megelőző terepmunkába és anyaggyűjtésbe Mihályi Gábor, a Magyar Állami Népi Együttes művészeti vezetője, a Megidézett Kárpátalja előadás rendező-koreográfusa.
A műsor dramaturgiai vonalának fontos részét képezi a szél. A szél, ami emlékeket hoz és visz, elsodor, megtisztít, felzaklat, feldúlja hétköznapjainkat, vihart kavar vagy megnyugvást hoz, felemel vagy a földre szorít. Valamint meghatározó jelentőségű a színen újra és újra megjelenő női alak, az Idéző, aki képes átlépni téren és időn, aki az örök változás, de az örök maradandóság szimbóluma is egyben. Ő az örök nő, az örök anya, az örök pap, aki összekapcsolja az „eget és a földet".
Minden kultúra a saját lelkét őrzi és éli kicsiben, de benne van sejtjeiben az egyetemes emberi kultúrához való tartozás öröksége is. Ennek az örökségnek a része az elfogadás, az összefogás, az együtt élő népek viszonyának egymás mellé rendelése.
„Az, aki szeretni tudja azt, ami az övé - szabad, és mentes a birtoklás minden görcsétől, kielégíthetetlen éhétől-szomjától" (Pilinszky János)
Közreműködnek:
Magyar Állami Népi Együttes tánckara és zenekara, Szlama László, Pál Eszter (felvételről), Pál Lajos meghívott művészek
Szólót énekelnek: Herczku Ágnes, Hetényi Milán
Az Idéző szerepében: Bakos Gabriella
Zeneszerző: Pál István „Szalonna"
Zenei szerkesztő: Pál Lajos
Koreográfusok: Fitos Dezső, Kocsis Enikő, Kökény Richárd, Mihályi Gábor.
Jelmeztervező: Furik Rita ; Díszlettervező: Molnár Zsuzsa ; Videoanimáció: Soós Andrea
Fény: Győri László ; Művészeti munkatárs: Orza Calin
Rendező-koreográfus: Mihályi Gábor
Zenekarvezetők: Pál István „Szalonna", Radics Ferenc
Tánckarvezető: Kökény Richárd
Tánckari asszisztensek: Borbély Beatrix, Jávor Katalin, Varga Péter
Művészeti vezető: Mihályi Gábor
Bemutató:
2014. november 16. vasárnap, 19.00 óra, Nemzeti Színház
Nyilvános házi bemutató:
2014. november 11. kedd, 16.30 óra, Hagyományok Háza
További előadások:
2014. november 21. péntek, 19.00 óra, Hagyományok Háza
2014. november 22. szombat, 19.00 óra, Hagyományok Háza
Hagyományok Háza
1011 Budapest, Corvin tér 8.
www.hagyomanyokhaza.hu
www.facebook.com/hagyomanyokhaza

2014. november 7., péntek

Erkel Ferenc




204 évvel ezelőtt Gyulán megszületett Erkel Ferenc zeneszerző, a nemzeti opera megteremtője, a magyar Himnusz megzenésítője.

Erkel Ferenc (Gyula, 1810. november 7. – Budapest, 1893. június 15.), magyar zeneszerző, karmester, zongoraművész és sakknagymester


Az 1880-as évek végén,
 Pollák Zsigmond metszete


Zenei tanulmányait Gyulán, majd Pozsonyban végezte. Kolozsvárott lépett föl először (1827), s karnagyként is itt kezdte pályafutását. A kolozsvári évek (1827-1834) után 1834-ben mutatkozott be a pesti közönségnek. 1835-től a Pesti Magyar =később Nemzeti Színháznál karnagyként, 1838-1874 között főzeneigazgatóként tevékenykedett. A magyar operakultúra megteremtését tűzte ki célul. Kora jelentős szerzőinek (Chopin, Thalberg stb) avatott előadója volt. 1844-ben, Kölcsey versére megírta a Himnusz zenéjét. Magyar történelmi tárgyú operái ünnepelt zeneszerzővé avatták: Báthory Mária, 1840; Hunyadi László, 1844; Bánk bán, 1861; Sarolta, 1862; Dózsa György, 1867; Brankovics György, 1874; Névtelen hősök, 1880; István király, 1885. Zenéjében a romantikus operastílus (Verdi), a nemzeti hagyományok és a népies zenei törekvések ötvöződnek. Zenekari művei közül a Magyar induló (1850) és az Ünnepi nyitány (1887); Kórusművei, zongoradarabjai szintén a XIX. századi magyar zeneirodalom fontos alkotásai.

 

Forrás: Magyar Larousse Enciklopédia

2014. november 6., csütörtök

Hetedszer is Koreai filmfesztivál





Egy hétig ingyen mehetünk moziba. Legalább is azok, akiket érdekel a koreai filmművészet. A koreai filmek igen magas színvonalúak, ezért hát érdemes lesz élni e nem mindennapi alkalommal.
Hetedik alkalommal rendezik meg a Koreai filmfesztivált, mely a szakma és a közönség köreiben is rendkívül nagy sikernek örvend. A filmeket idén már idén több helyszínen, így Budapesten az Uránia Filmszínházban, az Örökmozgó Filmmúzeumban, Szegeden a Belvárosi Moziban és Pécsen a Civil Közösségek Házában is láthatjuk - jelentette be Pálffy Dóra, a Koreai Kulturális Központ szóvivője. A magyar néző számára különleges hangulati világot sugárzó, érzelem gazdag és szuggesztív koreai filmgyártás legjobbjai közül 23 alkotás lesz látható november 10 és 15 között. A fesztivál hivatalos megnyitójára november 10-én 18 órakor kerül sor az Uránia Filmszínházban, egy különleges koreai táncbemutatóval fűszerezve. A vetítéseket koreai és magyar rendezők kötetlen beszélgetése, közönségtalálkozó, illetve magyar filmkritikusok koreai filmiparral kapcsolatos beszélgetős estje is kiegészíti.
Mindegyik alkotás ingyenesen tekinthető meg, eredeti nyelven, magyar felirattal A jegyeket a tolongás elkerülése érdekében ajánlatos már a vetítés kezdete előtt egy órával átvenni a helyszínen. A fesztiválra a műfaji sokszínűség jellemző. Találunk a filmek között kosztümös filmet, akciófilmet, történelmi, háborús és politikai filmet, „női" filmet sőt, nemcsak játékfilmet, hanem két animációs filmet is. Mindkettő felnőtt témájú, ezért erre gyerekeket ne vigyenek a családok. Két alkalommal, a keddi és csütörtöki vetítés után Jung Yeon-Joo színésznővel, a Vendég című rövidfilm főszereplőjével közönségtalálkozón vehetnek részt az érdeklődők. Mindazok, akik - a filmeken túl - mást is szeretnének megismeri koreai kultúrából, november 12-én és 13-án este ellátogathatnak a Koreai Kulturális Központba, ahol egy koreai kreatív táncegyüttes zenés-táncos műsorát tekinthetik meg - szintén ingyenesen, de előzetes regisztráció mellett. (www.koreaikultura.hu)
A mozilátogatók száma az egész világon Dél-Koreában a legnagyobb. Vincze Teréz filmesztéta ezt adatokkal is alátámasztotta. Az összesen ötvenmillió lakosú országban 2013-ban 213 millió(!) mozijegyet adtak el, ami azt jelenti, hogy minden egyes lakos 4,25 db jegyet vásárolt. Ez világcsúcs! Csak a koreai filmekre 127 millió jegy fogyott, volt közöttük olyan, amelyikre önmagában 12,8 millió jegyet vettek. Az idén már ez is megdőlt, egy filmre - sajnos most nálunk még nem látható - 17 millió néző volt kíváncsi. Érdemes belegondolni; a tízmilliós Magyarországon hány embernek kellene megnézni egy filmet, hogy ugyanezt az arányt megkapjuk. A koreai és a hazai nézőszámok összehasonlítása bizonyos mértékig a színvonalbeli különbség jelzésére is szolgál, bár azt is figyelembe kell venni, hogy ott a filmipar támogatottsága is lényegesen nagyobb.
Ott sem csak tömegfilmek készülnek, nagyon gazdag, színes, művészfilmes, független filmes világ is van a háttérben, rendezőik a legfontosabb nemzetközi fesztiválokon folyamatosan jelen vannak a díjazottak között. Budapesten már a nyitó napon ízelítőt kaphatunk a sajátos koreai rendezői felfogásból, illetve képi világból az „Egy másik országban", a „Sunny" és a „Felszabadítom a csajom" című filmek kapcsán. Az Egy másik országban különlegessége, hogy a jelenetek rendszerint a forgatás reggelén íródtak, és a rendező nagy hangsúlyt fektetett a színészek improvizációs tehetségének bemutatására. A film hangulatát az ismert francia színésznő, Isabelle Huppert és a koreai szereplők harmonikus összjátéka határozza meg. Hong Sang-soo alkotása 2012-ben a Cannes-i Filmfesztivál hivatalos válogatásának része volt.
A Koreai-félsziget politikai, katonai értelemben a világ egyik legforróbb pontja. A folyamatos feszültség és készenléti állapot a filmipar számára is állandó témát jelent. A kedden látható „Berlin-akta" Berlin korábbi megosztottságával a kettészakadt Koreát jelképezi. Itt követhetjük nyomon a koreai titkos ügynök és egy fegyverkereskedő kalandjait. A briliáns, élvezetes akciófilm koreai kasszasiker, európai háttérrel fűszerezve. Az „Együtt, hajrá Korea" története Észak- és Dél-Korea első egyesült asztalitenisz csapatáról szól. A fiatal, tehetséges pingpongjátékosok együtt kezdik a felkészülést a nemzetközi versenyre. A kezdeti konfliktusok után megbékélnek, a csapatnak a „KOREA" nevet adják, és bejutnak a döntőbe. A film igaz történeten alapul, magyar vonatkozása is van, mert az 1991-es Világbajnokság elődöntőjében ez a csapat Magyarország ellen játszott. Erről is vannak benne jelenetek. A hitelesség kedvéért a legendás dél-koreai pingpongjátékos, Hyun Jung-hwa is részt vett a forgatáson.
Szerdán a vetítővászonra kerülő alkotások a víz témakörét járják körbe, természetesen a koreai emberek érzelemvilágával gazdagítva. A Ködbe veszve című film közben egy hátborzongató thrillerben érezhetik magukat a nézők. A történet észak-koreai és kínai illegális bevándorlókról szól, akik teherhajón indulnak Dél-Koreába. A figyelemreméltó színész, Kim Yoon-suk játssza a kapitány szerepét, a K-pop sztár, Park Yoo-chun a főhős. A koreai filmre az is jellemző, hogy nagyon izgalmas női figurák vannak benne, a történeteket összetett jellemű női főszereplőre alapozzák. Az Anyám, a Sellő című alkotás a koreai filmek legjobb hagyományait ötvözi, melynek főhőse a filmben nyújtott alakításáért 2011-ben elnyerte a legjobb színésznőnek járó díjat Cannes-ban. A főszereplő anyát és a lányát ugyanaz a színésznő játszotta.
A pénteki nap különösen érdekesnek ígérkezik, a dráma és az akció jegyében telik. Azért kerültek ezek a filmek ide, mert a koreai nyelvben egy különös szó is van a péntekre, a „bulgeum". A szót „tüzes péntek"-nek is lehetne fordítani, a fémből készült fegyvereket elpusztító, a béke őrzőjeként is ismert mitikus állatra, a Bulgasari-ra utal. Az egyik legfigyelemreméltóbb háborús akciófilm a Frontvonal, melynek történetében a koreai háború vége előtt az észak- és dél-koreai csapatok új határt akarnak felállítani, az „Aerok" frontvonalat. A film a koreai háború utolsó napját mutatja be, melyet soha nem jegyeztek fel. A vetítés után a nézők részt vehetnek egy kötetlen beszélgetésen a dél-koreai és magyar filmművészetről, Min Young-geun rendező és Pálfi György, a Szabadesés megalkotója is jelen lesz.
A Koreai Filmhétről szóló tájékoztatón jelen volt a fiatal filmrendező, Min Yong-geun is, egyik alkotója az Omnibusz című filmnek, melynek három részét három rendező készítette. A film az emberi jogokról szól. Koreában van egy emberi jogokkal foglalkozó szervezet, melynek segítségével az utóbbi tíz évben, minden évben készül egy ilyen témájú film. Az ő része most, a „Jeges folyó" a katonai szolgálat lelkiismereti okból történő elutasítását elemzi. Koreában ugyanis ezért még börtön jár. Ennek ellenére van lehetőség ilyen filmek elkészítésére. Korea gazdasága három korszakban épült fel. Az első az autóiparhoz köthető, a második az információtechnológiához, ma pedig már jut pénz a kultúrára is. A filmhét tematikája és a bemutatott filmek mondanivalója a koreai emberek világát meghatározó jelképek köré épül. Hétfő a Hold, a gazdagság, nőiesség, életerő; kedd a tűz, a küzdelem, a háború; szerda a víz, az élet forrása, de egyben a pusztítás; csütörtök a fa, az élet oltalmazása, az otthon, a művészi inspiráció; péntek a fém, és a Bulgasari napja.

www.koreaifilm.hu

Forrás:  Révay András - EuroAstra

2014. november 5., szerda

Erdélyi János emlékezete






A Magyar Művészeti Akadémia a magyar népköltészet tanulmányozója, Erdélyi János (1814-1868) költő, a Kisfaludy Társaság titkárának 200. születésnapja alkalmából emlékkonferenciát tart november 6-án a Vigadóban.
Erdélyi János a reformkori mozgalmak sodrásában a népiesség áramlatához kötődött. Sorsdetermináltan, mintegy a "pór-fiú" ösztönös vonzalmával érzett rá a népi kultúra, népi költés hordozta értékekre, s a szóbeliségbe sűrűsödött a múltat is kivetítő történeti örökségre. Úgy gondolta, hogy ez a gazdag szellemi állomány forrása lehet a reformkor igényelte irodalmi megújulásnak, amely végül is a népnemzeti irodalomban teljesedett ki, Petőfi és Arany költészetében érte el csúcsát. Joggal tartja a hazai szaktudomány Erdélyi Jánost az irodalmi népiesség elméleti megalapozójának és kibontakoztatójának.

„Hol a történetírás elhallgat, s mintegy szürkületbe vész a régiségbúvárok vizsgálódása, még nem esett ki egészen a vezérfonal kezünkből, még van egy szövétnek, mely azon túl is világot vet az életre s az idő szellemére. Itt többé nem a történetírás szól, hanem maga a történetek komoly múzsája; nem az adatok bizonyítnak, hanem az élet áll elő legsajátosb másvilágában, a költészetben, mely bűvös tükör gyanánt akkor is híven mutatja az életet, mikor már lejárta idejét. Így minden népnek előbb van költészete, mint históriája, vagy inkább a költészet minden história, mely hagyományok-, énekek- és dalokban száll firól fira, időrül időre, mint szent örökség."
Erdélyi Zsuzsa

 
Forrás: Magyar Művészeti Akadémia
 

2014. november 4., kedd

Debreceni Irodalmi Napok



.

A Debreceni Irodalmi Napok hazánk egyik legrangosabb szakmai rendezvényévé nőtte ki magát. Az első rendezvényt 1971-ben tartották, azóta egy év kivételével minden évben megrendezték. Idén a programsorozat olyan különleges irodalmi csemegéket tartogat az érdeklődőknek, mint a Kompánia Színházi Társulat Rómeó és Júlia előadása vagy Gál Tamás főszereplésével „Griskovec: Hogyan ettem kutyát?" monodrámája.

Példaértékű kezdeményezésként rendhagyó irodalomórák is lesznek a város középiskoláiban az Irodalmi Napok meghívott előadóival. Az ingyenesen látogatható programok sorát tovább gazdagítja a Bényi Árpád teremben megrendezendő kerekasztal-beszélgetés, „Merre tart a világirodalom?" - címmel. Az Alföld folyóirat szerkesztőségének döntése alapján idén is három alkotó kap Alföld-díjat. A rangos szakmai elismeréseket Aczél Géza, főszerkesztő, a rendezvény kurátora november 6-án, este adja át a Bakelit Kávéházban.
November 5. 19.00 - William Shakespeare: Rómeó és Júlia (Kompánia Színházi Társulat előadása)
Kölcsey Központ, Bálterem
Júlia - Hantos Násfa ; Rómeó - Kristóf Zoltán ; Mercutio - Mózes Zoltán ; Máb - Mayer Zita; Dadák - Vincze Fekete Vera, Szalay Henrietta, Kemény Rozália ; Tybalt - Debreczeni Márton ; Tybalt barátnője, Capuletné - Kántor Kata m.v. ; Capulet - Debreczeni Márton ; Lőrinc barát - Németh Bottyán ; Páris - Bucsku János.
Bede Sarolta - ének ; Vincze Fekete Vera - ének ; Korányi Dóra - ének ; Ratkóczy Huba - gitár ; Heppes Miklós - bőgő, basszusgitár ; Somló Dániel - dob ; Lukács László - gitár.
Rendezte: Lukács László
November 6. 10.00 - A (dráma)fordító hat problémája
Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Kollégiumok III. számú épület, 5. emeleti terem
Nádasdy Ádám előadása
November 6. 14.00 - Merre tart a világirodalom? Szakmai tanácskozás
Kölcsey Központ, Bényi Árpád-terem
A világirodalom és a műfordítás elméleti kérdései, a magyar irodalom a nagyvilágban, a nagyobb nemzeti irodalmak (angol, francia, német, olasz, spanyol, orosz, kínai) ma.
Elnökök: Imre László, Angyalosi Gergely
Előadók: Nádasdy Ádám, Barna Imre, Bényei Tamás, Kulcsár-Szabó Zoltán, Gyimesi Tímea, Báder Petra, Goretity József, Szkárosi Endre, Salát Gergely
November 6. 20.30 - Alföld-díjasok estje
Bakelit Kávéház (Kossuth u. 21.)
A díjakat átadja Aczél Géza, az Alföld folyóirat főszerkesztője, a díjazottakkal Szirák Péter beszélget, közreműködnek a Csokonai Színház művészei: Csikos Sándor, Szalma Tamás és Szalma Noémi
November 7. 16.00 - A Nagyvilág és a Lettre
Kölcsey Központ, Bényi Árpád-terem
Világirodalmi vendég folyóiratok bemutatkozása. Közreműködnek: Fázsy Anikó, Imreh András, Karádi Éva, Kukorelly Endre, a beszélgetést Angyalosi Gergely vezeti.
November 7. 19.00 - Jevgenyij Griskovec: Hogyan ettem kutyát?
Kölcsey Központ, Táncterem
A darabot a kalinyingrádi születésű, kortárs orosz színész-drámaíró személyes élményei alapján írta: a csendes-óceáni orosz flottánál töltött három évét dolgozta fel benne - megrázóan, egyúttal szórakoztatóan. Griskovec ezzel a darabjával robbant be a színházi életbe, drámáját Arany Maszk, majd Három nővér-díjjal jutalmazták.
Előadja: Gál Tamás
Rendezte: Czajlik József
2014. november 5-7.
Debreceni Irodalmi Napok
https://www.facebook.com/events/531387456996482/?ref=ts&fref=ts
http://fonixinfo.hu/
Lantai József -EuroAstra

Nagyszabású Munkácsy-kiállítás nyílt Sanghajban



.
November 4-től nagyszabású kiállításon ismerheti meg a kínai közönség a magyar művészet 19-20. századi klasszikusait, a Munkácsy és kora. Magyar művészet a 19-20. század fordulóján című kiállításon, a sanghaji China Art Múzeumban. A tárlat anyaga Munkácsy Mihály, Paál László műveitől kezdve a nagybányai festők munkáin keresztül, a modernizmus úttörőinek számító Rippl-Rónai és Vaszary munkásságáig terjedő bő fél évszázadot fogja át.
A kínai közönség első alkalommal találkozhat a magyar művészet klasszikusaival a Munkácsy és kora. Magyar művészet a 19-20. század fordulóján című kiállításon, a sanghaji China Art Múzeumban. A tárlat, amely 2014. november 4-től 2015. január 18-ig tekinthető meg, a magyar művészet remekművein - Munkácsy Mihály, Szinyei Merse Pál, Mednyánszky László, Hollósy Simon alkotásain - keresztül mutatja be a 19. századi európai festészet legjelentősebb irányzatait és a korszak magyar művészetére jellemző  különleges és egyéni vonásokat. A bemutatóra közel száz darab festmény érkezett a Magyar Nemzeti Galéria, valamint Pákh Imre magángyűjtő gyűjteményéből.

A kiállítás központjában Munkácsy Mihály áll; a teljes képanyag mintegy egyharmada - 35 festmény - az ő életművét reprezentálja a tárlaton. A kiállításon a jeles festőbarát, Paál László művei mellett a realista festészeti tradíciókat követő magyar alkotók, illetve a Szinyei Merse Pál impresszionisztikus törekvéseire alapozó természetábrázoló tendenciák is megjelennek. A plein air festészetet a szolnoki és a nagybányai művésztelep alkotói képviselik a tárlaton.
A Szépművészeti Múzeum igen szoros szakmai kapcsolatokat ápol Kínával. 2012 augusztusában a magyar közönség egy hónapig tekinthette meg a kínai kortárs képzőművészetet felvonultató, nagyszabású Hagyomány és megújulás című tárlatot - százhuszonöt alkotó százhúsz művét - a Szépművészeti Múzeumban. Kína ilyen méretű kortárs kiállítással először mutatkozott be az európai kontinensen.        
A Munkácsy és kora. Magyar művészet a 19-20. század fordulóján című kiállítást a mai napon Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere nyitotta meg Sanghajban a China Art Múzeumban.
Munkácsy és kora. Magyar művészet a 19-20. század fordulóján
China Art Museum, Sanghaj
2014. november 4. - 2015. január 18.

Forrás: MTI/ Euroastra

2014. november 3., hétfő

Kő kövön - Töredékek a magyar vidéki zsidóság kultúrájából




2014. október 30. - 2015. május 31.
 
A Soa történelmi traumájára való emlékezés módja lehet az események valamely részletének felelevenítése, az áldozatok emlékének, a túlélők gondolatainak felidézése, a történeti részletek és összefüggések tisztázása, a társadalom reakciójának elemzése. A Néprajzi Múzeum az emlékezés sajátos formáját választotta. Olyan kiállítást tár a látogató elé, amely megkísérli előhívni azt a képet, ami a Holokauszt előtti időszakból a múzeumi anyagra építve megismerhető a magyar vidéki zsidóságról. Mindezt úgy, hogy közben a megmaradó, újraéledő magyar zsidó kultúra elemeire is reflektál.


Szédertál
Nyugat-Magyarország, Grünbaum Gyula gyűjtése, 1911.
A kiállítás tudatosan vállalja a töredékességet: a bemutatni kívánt korról töredékesek ismereteink, töredékes a rendelkezésre álló anyag, s ez az egész világ az elmúlt és a megmaradt töredékekben értelmezhető leginkább. A tárlat tehát nem akar teljes képet felrajzolni, sokkal inkább azt emeli ki, hogy ez a kultúra mára nehezen rekonstruálható, a maga egykori teljességében nem, csupán bizonyos elemeiben idézhető fel.

A kiállítás egy-egy kérdésről konkrét példák (családi történetek, adott közösségek, lokális sajátosságok, kiemelt részletek stb.) alapján beszél. Ebben a szellemben a zsidó hétköznapokat és ünnepeket, a különböző foglalkozási és társadalmi rétegeket mutatja be, illetve ezek kapcsán egy-egy meghatározott témát jár körül.


Bikur Holim betegsegélyező egylet adománygyűjtő könyve
Pápa, Grünbaum Gyula gyűjtése, 1912.
Egy különleges tárgy, a pápai betegsegélyező egylet adománykönyve segítségével a Micva és adományozás kérdéseivel, a pápai zsidóság történetével ismerkedhet a látogató. A zsidó férfi és női fejviselet, illetve a rituális kellékek világába kalauzol a Strájmli és főkötő. A vidéki zsidó kereskedők és a helyi társadalom kapcsolatába, és a Néprajzi Múzeum zsidó tárgyainak múzeumba kerülésének történetébe ad bepillantást a Handlé és nagykereskedő. Bonyhád példáján keresztül a zsidó terek kérdésvel foglalkozik a Sulklopfer és zsinagóga, a szombathoz kapcsolódó szokásokat és tárgyi világot mutatja meg a Barhesz és beszamim. A Szédertál és macesz a zsidó ünnepek egy kis szeletét járja körül. A zsidó otthonok képi világát villantja fel a Mizrah tábla és háziáldás. A Kóser és tréfli kapcsán a zsidó konyha sajátosságait és a rituális tisztaság kérdéseit tárgyaljuk. A Hanukia és örökmécs a fény zsidó kultúrában betöltött fontos szerepére hívja fel a figyelmet. A Gyász és kaddis a halához kötődő szokásokba ad betekintést.

Bocskor (chaliza cipő)
Sopronkeresztúr, Grünbaum Gyula gyűjtése, 1911.
A kiállítás törzsanyagát a Néprajzi Múzeum saját gyűjteménye adja. Ez a kollekció - egy-egy tárgy kivételével - még soha nem szerepelt kiállításon, sőt igazán eddig még a múzeum zsidó vonatkozású anyagának pontos számbavétele, értelmezése sem történt meg. A tárlat most erre tesz kísérletet: bemutatja a kicsiny, ámde jelentős judaika gyűjteményt, a zsidó használati eszközöket, a zsidó műtárgykereskedők, magángyűjtők révén a múzeumba került tárgyakat, nem beszélve a gazdag fotóanyagról.

Adler italmérés boltja, ajtajában zsidó férfi és fiúk kalapban, cicittel
Alsóapsa, 1911. Balogh Péter felvétele


A kiállítás rendezői: Szarvas Zsuzsa, Bata Tímea, Gebauer Hanga, Sedlmayr Krisztina Közreműködők: Fülöp Hajnalka
Látványterv: Balla Margit Digitális installációk: Ruttkay Zsófia, Csík-Kovács Zoltán, Hajdu Gáspár, Huszár Dániel, Nagy Ágoston, Papp Gábor, Samu Bence
Támogatók: Miniszterelnökség Civil Alap 2014., Országgyűlés Hivatala, Centropa Alapítvány
Interaktív digitális muzeológia

Forrás: Néprajzi Múzeum
 

2014. november 2., vasárnap

Halottaink emlékére




Kosztolányi Dezső: Halottak

(Fotó: Török Máté)

Volt emberek.
Ha nincsenek is, vannak még. Csodák.
Nem téve semmit, nem akarva semmit,
hatnak tovább.
Futók között titokzatos megállók.
A mély sötét vizekbe néma, lassú
hálók.
Képek,
már megmeredtek és örökre
szépek.
Nem-élők,
mindent felejtő, mindent porba ejtő
henyélők,
kiknek kezéből a haraszt alatt
lassan kihullt a dús tapasztalat.
Nem tudja itt Newton az egyszeregyet,
fejére tompa éjszaka borul,
Kleopatra a csókokat feledte,
és Shakespeare elfelejtett angolul.
Nem ismeri meg itt anya a lányát,
sem a tudós ezer bogos talányát.
Ábrándok ők, kiket valóra bűvöl
az áhitat, az ima és a csók.
Idézetek egy régi-régi műből,
kilobbant sejtcsomók.



2014. november 1., szombat

Fogyassz és ne gondolkodj



.




A mit sem sejtő ország képernyőkre tapadó népe karikás szemmel ébred. Mindenütt horror, véres testrészek képe riogatja. Halloween van, mondják a Nagy megmondók. És ide tartozik a riogatás, a mindenféle rémes kegytárgyak vásárlása. És ez utóbbi a lényeg.
Idegen ország, idegen kultúra ünnepeit üljük. Pontosabban azt szeretnék, hogy ezt üljük. Sokan. A fogyasztás jegyében. Mert ha itt ugyanazt ülik mint a nagy Amerikában, akkor ugyanazokat a bóvlikat még nagyobb méretekben termelik és sózhatják ránk.
Sok évvel ezelőtt augusztus tájékán jártam Los Angelesben. akkor számomra meglepetésként hatott hogy az egyik hatalmas áruházuk - Wallmart -Télapó díszben pompázott. Épp aznap kezdődött a karácsonyi őrület. Fenyőfa, seggrázó robot télapó, csendes éj. Nyáron. Természetesen a Szent Fogyasztás jegyében. Elkezdődött a Mammon tisztelet a Nagy árutemplomban.
 A gazdasági liberalizmus jegyében a hidegháború lezárultával elindul a nagy rábeszélő gépezet. A szocializmus ateizmusa és gyilkos puritánsága után jött a Nagy Lineró. Idegen ünnepek, idegen kultúrák. Idegen érdekek. Csak éppen most mások. Most nem az Auróra cirkáló ágyúlövését, hanem a Nagy Fogyasztási Dühöt ünnepeltük. Ami megmaradt igaz jórészt titokban emberi ünnepnek, a Karácsony és a Húsvét immár a vásárlásról és az ajándékozásról szólt. De a jó manipulátor nem pihen.
Megjelentek olyan új "ünnepek" amelyek sohasem voltak nálunk ünnepek. Vagy éppen nem igy, érdekes módon mindegyiket nagyon nagy "új" barátunktól az angolszász kultúrkörből importáltuk. Ilyen a Halloween, ahol véres zombi, kísértetek kisértenek, és művérrel locsolják hektoliterszám a boltok árucikkeit, és a halloween partikat. A boltokban megjelentek a töklámpások, véres maszkok, véres lábak és kezek, zombi jelmezek Fogyassz!
Nálunk nincsen Halloween. Nálunk mindenszentek ünnepe van. A magyar emberek ilyenkor a halottaikra emlékeznek. Azokra akik életet adtak nekik, akik társaik barátaik voltak. Mert nem a sír a lényeg. hanem az emlékezés. Mert ők addig maradnak, amíg emlékezünk rájuk. Ezt tudták őseink is. De ez csak kis üzlet. A kis nyerészkedés világa, a temetőknél megdrágított szezonális virág, a drága többszörös áron eladott mécses ünnepe az árusoknak.
Ez azonban nem lehet nagy üzlet a nemzetközi cégnek. Nekik szeméthegyek tonnáinak ezrei és milliárdok kellenek. Igy logikus, minden olyan szemetet, amit a nemzetközi piacra készít ide is el lehessen adni. Még két konténer zombi jelmez, tessék tessék kérem! Ide viszont át kell programozni a kultúrát. Mikor látunk a Tv-ben nem halloween-es filmeket halottak napja környéken, hanem mondjuk bemutatják sírkertjeinket, elhalálozott embereket, régmúlt emberi sorsokat. Mert ez az emlékezés a mi kultúránk. Csak az a baj, hogy pár szál virágon és pár mécsesen kívül nem lehet mást eladni hozzá.
Ugyanúgy, mint  halloween a Bálint nap is ugyanúgy importált és mesterségesen meghonosítani szándékozott ünnep Mindkettő az Árutemplomok Gépisteneinek ünnepe, mint ahogy a tudatosan elszekularizált és kiüresített Mikulás, Karácsony és Húsvét is az.
Továbbra is vannak még olyanok, akik számára a saját kultúra és a saját emlékezés a fontos. Erőt ad. Számukra maradt a Haloween Halottak Napja. És megtalálhatjuk őket a temetőkben, ők azok akik csinositják a sírokat, virágot koszorút visznek. És megállnak a sír mellett emlékezni Ilyenkor szeretteink, legalább az emlékekben pár percre feltámadnak És általában ilyenkor mesélnek a szülők a gyerekeknek a nagyszülőkről. Azokról, akik nélkül ön és a gyermekei sem léteznének.
 Ezért nincsen nekem Halloween. Halottak napja van!



Forrás: EuroAstra