3+1 tévhit az adalékanyagokról

.

Csak olyan élelmiszert vásárolok, amiben nincs adalékanyag; magamnak sütök-főzök, hogy elkerüljem az E-számokat; csak mindenmentes ételeket fogyasztok, azokban egyáltalán nincsenek állományjavítók, térfogatnövelők, és egyéb gyanús összetevők….Ugye, ismerősen csengenek ezek a gondolatok?  Akik ezeket vallják, valószínűleg azok közé tartoznak, akik nem hallottak arról, hogy minden élelmiszer-összetevőnek van E-száma, még a vitaminoknak is, egyáltalán mi az az E-szám, vagy hogy az adalékanyagok közé még a sütőpor is beletartozik, mint térfogatnövelő.

Olyasmitől tartunk, amit napi szinten használunk sütés-főzéshez, anélkül, hogy tudatában lennénk. Az Okoscímke.hu összegyűjtötte az adalékanyagok körül terjengő leggyakoribb tévhiteket.

1. „Nincs szükség az adalékanyagokra”

Gyakori tévhit, hogy az adalékanyagok használata teljesen felesleges, sőt…A közhiedelemmel ellentétben azonban ezeknek köszönhetjük kedvenc ételeink megszokott ízét vagy állagát. Egyszerűen csak sok esetben nem tudjuk, mit takarnak: ízfokozó hatású összetevők vannak például a leveskockában, állományjavító a zselatin vagy a keményítő, de az édesítőszerek is ide tartoznak.

2. „Az E-számok az élelmiszerek veszélyességi fokát jelölik”

E-101 (riboflavin), E-163 (antocián), E-330 (citromsav), E-375 (nikotinsav), E-920 (L-cisztein) – bár elsőre legtöbben azt feltételeznénk, hogy ezek a gumicukor vagy a tartós kenyér összetevői, valójában az almáé. A városi legendával szemben az E-számok nem veszélyesek, sőt: az „E” betű EU-ban engedélyezett biztonságos adalékanyagokat jelöli. Ezek egy része a természetben is megtalálható, például gyümölcsökben, zöldségekben – így szó sincs arról, hogy minden esetben mesterséges eredetű dolgok lennének. Ezért is fontos, hogy ne ítéljünk elsőre: figyeljünk oda, hogy mit eszünk és okosan tanulmányozzuk az élelmiszerek címkéjét.

3. „Az adalékanyagok károsak”

Mivel az adalékanyagok nem hagyományos összetevők, nem kanalazzuk őket magukban. Az élelmiszereinkben pedig olyan kis arányban vannak jelen, hogy lehetetlenül sokat kellene elfogyasztani ahhoz, hogy átlépjük a megengedhető napi beviteli értéket (ADI érték), azaz azt a tudományosan megállapított napi határértéket, amekkora mennyiségben hosszú távon is egészségügyi kockázat nélkül fogyasztható. Például 6 liter (24 adag), aszpartám édesítőszert tartalmazó üdítőt kellene meginnunk ahhoz, hogy túllépjük az aszpartám napi beviteli mennyiségét – ez pedig gyakorlatilag lehetetlen.
+1. „Tele van tartósítószerrel”
Az első számú közellenségként kikiáltott tartósítószerek is megbízható, bevizsgált adalékanyagoknak számítanak – ettől függetlenül hiába keressük a legkorszerűbb eljárásokkal készült üdítőkben, nem nagyon találjuk őket. Akkor hogyan állnak el akár hónapig az italok? A szénsavas üdítőkben a szénsav tartósít, egyedül a gyümölcstartalmú szénsavas üdítőkbe kerül minimális tartósítószer. A jegesteák és gyümölcslevek pedig először hőkezelésen esnek át, majd csíramentes körülmények között csomagolják, ez biztosítja a hosszú elállási időt.
Mitől lesz biztonságos az élelmiszer és hogyan tartósítják napjainkban az üdítőket? Az adalékanyagokról további hasznos információkat az Okoscímke.hu videójában, illetve a weboldalon.
 

Öt új kaput nyit ki a Maladype Színház

.

Jövőre ünnepli fennállásának 18. évét a Maladype. A magyarországi független színházi szféra egyik legmeghatározóbb alkotóműhelyének vezetője, Balázs Zoltán és a színház társulatának régi és új tagjai a „nagykorúvá válást” megelőzően rendhagyó évadnyitó sajtótájékoztatót tartottak a TRIP Hajón, amely játszóhelynek a 2018/2019-es évadban a Maladype kiemelten fontos és meghatározó társulata lesz.

A sajtótájékoztatón a TRIP Hajó igazgatója és művészeti vezetője: Magács László színházrendező, valamint a Maladype Színház alapítója és művészeti vezetője: Balázs Zoltán színész, rendező ismertették a következő szezonra tervezett együttműködés szakmai és strukturális stratégiájának alapjait. A Maladype jelenlegi repertoárjának három emblematikus előadása - III. Richárd (r. Zsótér Sándor), Csongor és Tünde (r. Balázs Zoltán), Augusztus (r. Balázs Zoltán) – 2018 novemberétől a TRIP Hajó Színháztermében lesz látható. A koprodukcióban készülő két új bemutató pedig - T. S. Eliot: A kopár föld (r. Szabó K. István – bemutató: 2019. január 11) és Witold Gombrowicz: Yvonne, Burgundi hercegnő (r. Balázs Zoltán – bemutató: 2019. április 11) – már a helyspecifikus játszóhely adottságait veszi figyelembe.

Bemutatásra került a Balázs Zoltán által megfogalmazott „ÖT KAPU” elnevezésű korspecifikus színház-metodikai koncepció és a hozzá rendelt komplex színházművészeti és tehetségmentő/gondozó program is. Az elképzelés egyfajta szakmai javaslatcsomag a színpadművészet megújítása számára, amelyben a független színházi alkotó több műfajra kiterjedő, hazai és nemzetközi terepen szerzett színházi ismereteire, pedagógiai tapasztalataira alapoz. jutott el egy a „lényeglátás” jegyében megfogalmazódó modern színházelméleti alternatíva gyakorlati kidolgozásához.

Az ÖT KAPU program olyan tehetséges fiatal pályakezdő színészeket kíván felkarolni, akik a színházi megértés általános folyamatait új perspektívába helyezik. Az új módszer elsődleges elsajátításával a jövő színházművészetének „modern művészei”-ként fogják tudni kamatoztatni mindazt a művészi-szakmai igényességet és specifikus tapasztalati tudást, amelyre a „régi” és „új” tudás közötti kapcsolatok kialakítása révén pályájuk során szükség lesz.

A Maladype művészeti vezetője kivételes lehetőségnek tartja, hogy színházi műhelye a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem (MME) végzős színészosztályának együttes leszerződtetésével – az ÖT KAPU kutatási tapasztalataira és fejlesztési produktumaira építve - hozzájárulhat egy újfajta színházi modellként szolgáló, innovatív és hiánypótló tevékenység megvalósításához is. Ennek köszönhető, hogy szeptember 1-től a Maladype jelenlegi társulatának öt tagja (Szeniorok) hét új játszótársat (Juniorok) üdvözölhetett a független színházi alkotóközösségben.

A sajtótájékoztatón bemutatkoztak a Maladype Junior csapatának tagjai (Dőry Brigitta, Erőss Brigitta, Fekete Róbert, Jáger Simon, Lukács Ivett Andrea, Mesés Gáspár, Zsenák Lilla) és az ÖT KAPU koncepcióban trénerként részt vállaló alkotók (Dr. Illés Györgyi, beszédtanár, Huszárik Kata, színművész, Mogyoró Kornél, ütőhangszeres előadó, Szilágyi Ágota, színművész) is megosztották oktatói elképzeléseiket az érdeklődőkkel. Huszár Sylvia, a Maladype nemzetközi kapcsolataiért felelős személye a színház külföldi sikereiről, a 2018/2019-es évad fesztiválmeghívásairól és vendégjátékairól beszélt, valamint vázolta az ÖT KAPU program által generálható lehetséges nemzetközi vonatkozásokat is.

Balázs Zoltán végezetül kitért a független társulatok mindennapi fenntarthatóságának és finanszírozási nehézségeinek több éve húzódó ellentmondásaira. Felhívást intézett a kulturális élet felelős fenntartói és szakmai szervezetek felé, hogy kiemelten kezeljék és támogassák azokat a stabil szakmai értékrendet képviselő művészeti közösségeket, akik alkotómunkájukban hosszú távú koncepcióval rendelkeznek.

https://www.maladype.hu/hu

https://www.facebook.com/Maladype

Forrás: EuroAstra

 

Erő és harmónia Ferenczy Béni művészetében

.

Különleges válogatást mutat be a tihanyi KOGART Galéria szeptember 23-án megnyílt tárlatán a magyar szobrászat kiemelkedő alakjának műveiből. A Kovács Gábor Művészeti Alapítvány Balaton-parti galériájában kiállított műalkotások Ferenczy Béni érett korszakának két központi témájára koncentrálnak: a michelangelóian izmos női aktokra és az önvallomásszerű siheder fiúalakokra.

A Ferenczy Család Művészeti Alapítvánnyal közösen rendezett kiállításon a művész életében közel egyidőben megjelenő két archetípus és a mögötte húzódó magánélet története bomlik ki a változatos technikákat felvonultató művek sokaságában.

Az erős nők előképe Fereczy Béni orosz származású felesége, Erzsi volt, akinek kényszerűségből a Szovjetunióban hagyott fia pedig a magányos fiatal fiú modellje lett. A tárlat egyszerre tárja fel az elszakadás és összetartozás állapotát, valamint e két motívum művészi körüljárásának útját grafikákban és plasztikai művekben, mégpedig a lehető legszélesebben körben. A tematika a csoportkép, az önálló ábrázolás és a portré formától egészen az álom szürreális világába átívelve jelenik meg. Ugyanakkor a technikák tekintetében is változatos a megjelenítés, hiszen plakett, dombormű, érem, szobor, grafika, tusrajz, vázlatok és előkészítő rajzok sorakoznak fel a kiállítótérben, vagyis láthatóvá válik minden, amiben egy szobrász egy téma körbejárásakor gondolkodik. A tárlat, amelyen sok, eddig nagy kiállításon még nem látható munka és a művész életét felvillantó fotódokumentáció is megtalálható, abban az értelemben is unikális, hogy bepillantást enged az alkotó folyamatba.  

Erős nők

1932-ben, az akkor már több mint egy évtizede emigrációban élő szobrászt a művészeti munkák hiánya és magánéleti válsága a Szovjetunióba vezette, ahol életébe ismét beköszöntött a szerelem egy régi ismerős személyében. Ferenczy Béni művészetében kitörölhetetlen helyet szerzett magának az új múzsa, az elkövetkező évtizedek legfontosabb modellje: Erzsi.

Erzsi vaskos, mégis nőies teste, jellegzetes arcvonásai, rövidre nyírt frizurája köszön vissza a szobrász robusztus aktjain, melyek egy-egy véletlenül elkapott, majd gondosan megkomponált mozdulat szobrászi megformálására tesznek érzékletes kísérletet. A női aktok határozott testtömege, valószínűtlenül vastag bokája és csuklója, szándékoltan módosított arányú testfelépítése Ferenczy művészetének egyik karakterjegye. Anatómiai torzításait hosszú művészi pályája során dolgozta ki, így kutatta például a szobrászatban az ifjúság jegyeit. A „fiatalság titkát” végül az alak vékony derekú, súlyos végtagú, magasra rajzolt mellű arányaiban találta meg.

Nőalakjait nem ruházta fel attribútummal, és címadással sem próbálta megszemélyesíteni őket. Amennyiben mitológiai vagy biblikus alak nevét viselik, azt minden esetben utólagosan, másoktól kapták. Egyszerűségük ellenére azonban mégsem tekinthetünk rájuk hétköznapi zsánerekként vagy egyszerű akttanulmányokként. Rendkívüli izomzatukkal, egyensúlyt kereső testtartásukkal, harmóniát sugárzó nyugalmukkal egy felsőbb igazság birtokosai.

Játszó fiúk

A Szovjetunióban hagyott gyermek elvesztése és Ferenczy Béni első házasságából származó fiának, Mátyásnak korai halála kétségkívül nagyban befolyásolta a törékeny kisfiú szomorú, magányos figurájának létrejöttét. A sorstragédiák által személyessé váló, a felnőtt lét komolyságát is megtapasztaló siheder alakja azonban hamarosan önállósult, és Ferenczy csoportkompozícióinak főszereplőjévé vált. Továbbgondolásából született az érett korszak fő művének számító kompozíció, amit ma Játszó fiúk néven ismerünk. A műtárgycsoportra nyilvánvalóan komoly hatással voltak édesapja, Ferenczy Károly korai művei, kiváltképp Kődobálók című festménye.  A finom naturalista képek visszafogott, merengő hangvétele köszön vissza Ferenczy Béni magukba zárkózó, csapott vállú, melankolikus kisugárzású aktjain.

Az apai örökségből kiinduló és önnön sorsának tragédiái által személyessé váló magányos fiúalak kettős megjelenítését Önarckép-érméjének hátoldalára tette a művész, jelezve ezzel a kompozíció életműben elfoglalt kitüntetett helyét. A kisfiú-ábrázolások tehát fokozatosan váltak le a kiindulópontot jelentő Miklós magára hagyott alakjáról, átlényegülve egyfajta általános érvényű, belső önarcképpé.

Aranykor

Az 1940-es évek művei már egy kiforrott művész érett korszakának produktumai. Kompozícióiban a múlt és jelen kultúrájának értékei harmonikus egységgé forrnak össze, hisz egyszerre van bennük jelen az antik görög szobrászati hagyomány és a 20. század klasszikus mediterrán plasztikáját képviselő mestereinek modernsége. Az antik szobrászat új interpretációjaként a művek nem csupán a görög kánonok szépségrendszerét vették át, de annak szellemiségét, a csendes életöröm és az ártatlan érzékiség derűjét, a testi létezés öntudatlan harmóniájának kifejezését is.

Ferenczy Béni élete a 20. század történelmének viharai között zajlott, életművét személyes tragédiák befolyásolták. 1956-ban a forradalom leverésének napjaiban agyvérzés érte. A mester jobb oldalára megbénult, beszédkészségét is elvesztette. A művészet szeretete, munkába vetett hite azonban minden nehézségen túljutó művészi „feltámadást” eredményezett: újratanult festeni, rajzolni, mintázni. E belső küzdelmek azonban rejtve maradtak harmóniát kereső műveiben. Legszebb példája ennek az a – már bal kézzel mintázott – fiúalak, mely Aranykor címmel hirdeti a vergiliusi pásztorénekekben rejlő jóslatot: „Nézd, ujjong a világ a jövendő korszak elébe!”

A kiállítás kurátorai: Földes Mária művészettörténész (Ferenczy Család Művészeti Alapítvány), Gulyás Dorottya művészettörténész (Szépművészeti Múzeum - Magyar Nemzeti Galéria), Marosvölgyi Gábor művészettörténész (Kovács Gábor Művészeti Alapítvány)

A kiállítás megtekinthető: 2018. szeptember 23 – november 18. között.

KOGART GALÉRIA

Tihany, Kossuth Lajos utca 10.

www.kogarttihany.hu

 

Október végén elárasztják az országot a rajzfilmek

.

A 2018. október 26-28. között immár hatodik alkalommal megszervezett Országos Rajzfilmünnep keretében már több mint 100 helyszínen ünneplik országszerte − mozikban, művelődési és közösségi házakban, könyvtárakban − ingyenes vetítésekkel az Animáció Világnapját. Különleges alkalom az ünneplésre, hogy 40 éve láthattuk először a televízióban A kockásfülű nyulat. Az évforduló kapcsán Richly Zsolt filmrendező egyéb filmjei is láthatóak lesznek, köztük a tavaly megjelent Luther rajzfilmsorozat. A filmkínálat nem csak a kisgyerekeknek szól, a csatlakozó helyszínek izgalmas magyar és nemzetközi animációs filmek közül válogathatnak az animáció iránt érdeklődő fiatal és felnőtt nézők részére is.


A magyar animációs film számtalan kitörölhetetlen emlékkel ajándékozott meg minket, amiket most újból átélhet a Rajzfilmünnep vetítésein. Ismét együtt izgulhat Vukkal az első vadászatán, elkísérheti Mátyás királyt az álruhás kalandjaira vagy ismét rácsodálkozhat a repülni is tudó kockásfülű nyúlra. Richly Zsolt és Marék Veronika népszerű rajzfilmsorozata négy évtizede volt először látható a tévében, ebből az alkalomból a rendezvény kiemelten foglalkozik A kockásfülű nyúl-lal és áttekintést ad a rendező műveiből.

A rendezvény arra is lehetőséget teremt, hogy bepótolja az elmúlt évek külföldi közönségsikereit, illetve megismerkedjen kortárs alkotók munkáival. Október 28-án ünnepeljük az animáció világnapját, ez a dátum kiváló apropót ad ahhoz, hogy a Rajzfilmünnep − immáron hatodik alkalommal − az érdeklődés középpontjába helyezze a műfajt.

OTT AKARUNK LENNI AZ ORSZÁG MINDEN SZEGLETÉBEN

A 16 éves KEDD Animációs Stúdió rendezi meg a rajzfilmünnepet, október 26. és 28. között az ország számos településén kicsik és nagyok egyaránt találhatnak majd magunknak kedvükre való vetítéseket. Támogató partnereink segítségével változatos rajzfilm kínálatot állított össze a stúdió, amelyből szabadon válogathatnak a helyszínek és szervezhetnek köré további családi és gyerekprogramokat. A programsorozatot 2011-ben nevezték el Rajzfilmünnepnek, mely egynapos rendezvényből immáron egész hétvégéssé nőtte ki magát.

A stúdió azon dolgozik, hogy az animációs műfaj minél teljesebb keresztmetszetét mutassa be az érdeklődő közönségnek, és a rendezvényhez csatlakozó helyszínek segítségével az ország minél több pontjára eljusson, Szentgotthárdtól Mátészalkáig, Diósjenőtől Szekszárdig. Az országos programsorozatot minden évben egyre nagyobb érdeklődés övezi. Idén Budapest mellett az ország mind a 19 megyéjében lesz rajzfilmünnep, és már több mint 90 település és több mint 100 helyszín csatlakozott. A filmvetítések mellett a helyi szervezők gyakran más programokkal is készülnek.

GAZDAG FILMKÍNÁLAT

Az 6. Országos Rajzfilmünnep programja több mint 130 animációs alkotásból: egész estés és kisfilmből, illetve sorozatból áll. Az idei rendezvény Richly Zsolt Balázs Béla-díjas, érdemes művész több évtizedet átfogó életművére koncentrál. Számos népszerű animációs film rendezője, többek között neki köszönhetjük a már említett A kockásfülű nyúl-at, a Kíváncsi Fáncsi-t, a Háry János-t, legutóbb Luther Márton életéről készített rajzfilmsorozatot Luther címmel.
Hazai klasszikusok és az elmúlt években készült magyar művek egyaránt helyet kaptak a programban: többek között látható lesz a Vuk, az Erdő kapitánya vagy a Vili, a veréb, Mátyás király meséire is beülhetnek az érdeklődők, de kortárs magyar animációs rövidfilmekből is meg lehet majd nézni egy válogatást. A legkisebbekre és a felnőttekre is gondoltak a szervezők: a Lengemesék vagy a Bogyó és Babóca már pár éves kortól ajánlott, az Oscar-díjas Michaël Dudok de Wit által rendezett, de nagyrészt a kecskeméti stúdióban animált A vörös teknős különleges hangulata miatt inkább az idősebb korosztály igényeit elégíti ki.

A rajzfilmünnep a külföldi animációk népszerűsítésére is nagy hangsúlyt fektet. Ismét látható lesz a mozikban már nagy sikerrel vetített, a japán mitológia világába elrepítő Kubó és a varázshúrok, a rémálomszerű Coraline és a titkos ajtó vagy A kis kedvencek titkos élete. Az egész estés mesék mellett különböző országok rövidfilmes válogatásai is bekerültek a programba a Lengyel Intézet, a görög ASIFA Hellas, a MONSTRA Lisszaboni Animációs Filmfesztivál, a bukaresti Anim'est Nemzetközi Animációs Filmfesztivál, valamint Magyarországról az Anilogue Nemzetközi Animációs Filmfesztivál és a BuSho Filmfesztivál jóvoltából. Közel 20 ország alkotásaiból válogathatnak a szervezők, többek között Kína, Irán, Európa számos országa és az Egyesült Államok is képviselteti magát egy vagy több animációs filmmel.

RICHLY ZSOLT: A KOCKÁSFÜLŰ NYÚLTÓL LUTHER MÁRTONIG

Nagy megtiszteltetés a Rajzfilmünnep számára, hogy a magyar animáció rangos alkotója, Richly Zsolt közreműködik az ide rendezvényben. Külön blokk foglalkozik a rendező életművével: a felnőttek ismét találkozhatnak, a gyerekek pedig megismerkedhetnek a kockásfülű nyúllal, aki a hetvenes évek közepe óta több generáció gyerekkorát édesítette meg. A kockásfülű nyúl két évadát 1977-ben kezdte el vetíteni a Magyar Televízió.

A Richly-életmű bemutatásából nem hiányozhat a Háry János, a Kíváncsi Fáncsi-sorozat, illetve a rendező korai, szerzői filmjeiből is láthatnak műveket az érdeklődők. Nagy örömmel jelentjük be, hogy legutóbbi munkája az izgalmas kísérletként induló Luther-sorozat is helyet kapott a programban, amely a reformáció kezdetének 500. évfordulójának alkalmából készült el 2017-ben, és Luther Márton teológus életét meséli el emészthető, a felső tagozatos korosztály által is befogadható módon.

Richly Zsolt 1941-ben született Sopronban, 1962-ben nyert felvételt a Magyar Iparművészeti Főiskola díszítő festő szakára, ahol végül az egyszeri alkalommal indított animációs osztályban kapott diplomát 1966-ban. 25 éven át dolgozott a Pannónia Filmstúdióban, amelyet akkoriban, vagyis a magyar animáció aranykorában a világ öt legjobb rajzfilmstúdiója között tartottak számon. Animációs filmek rendezése mellett grafikusművészként, diafilmek alkotójaként és tanárként is nagyszerű karriert futott be. A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem animációs oktatásának meghatározó személyisége, Balázs Béla-díjas, kiváló művész.


A Rajzfilmünnep csapata:
Ötletgazda: M. Tóth Géza, a KEDD Animációs Stúdió vezetője
Projekt vezető: Csejdy Réka
http://www.rajzfilmunnep.hu | https://www.facebook.com/OrszagosRajzfilmunnep

Az Országos Rajzfilmünnep főtámogatója: Nemzeti Kulturális Alap
Szervező: KEDD Animációs Stúdió

Támogató partnerek: Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA), Magyar Nemzeti Filmarchívum, Luther Kiadó, Luther Animation, Kecskemétfilm Kft., Cinemon Stúdió, The Hoppies, KGB Stúdió, Zinkia Entertainment SA, Anilogue Nemzetközi Animációs Filmfesztivál, BuSho, Filmfesztivál, Kecskeméti Animációs Filmfesztivál, MONSTRA – Lisbon Animation Festival, Anim’Est International Animation Festival, Asifa Hellas, Lengyel Intézet, Eszterházy Károly Egyetem, Metropolitan Egyetem, Moholy – Nagy Művészeti Egyetem, Cirkofilm, Mozinet, Vertigo Média

Együttműködő partnerek: MPLC, ADS, UIP Duna

Forrás: EuroAstra
 

Három tenor a zene világnapján

.

Andrij Jurkevics

A legendás három tenort, Luciano Pavarottit, José Carrerast és Plácido Domingót bizonyára senkinek sem kell bemutatni. Világsikert aratott az ötlet: a világ három leghíresebb tenorja rivalizálás helyett egyesíti erőit, hogy minél több embernek szerezzen gyönyörűséget. A Müpa most nem kisebb feladatra vállalkozott, mint hogy a zene világnapján három kiváló, fiatal tenort mutasson be a közönségnek. Október 1-jén René Barbera, Maxim Mironov és Fabio Sartori lép színpadra a legnagyobb olasz szerzők áriáival, a karmester pedig az az Andrij Jurkevics lesz, akit Edita Gruberová állandó kísérőjeként ismerhet a közönség.
Bár a három fiatalember még nem ért el olyan magasságokba, mint a legendás triász, bizton állítható, hogy ami késik, nem múlik. Az elmúlt években mindhárman jelentős nemzetközi sikereket arattak, eddigi pályafutásukat összegezve is olyan karmestereket említhetünk, mint Vladimir Jurowski, Claudio Abbado, Riccardo Muti és Zubin Mehta; valamint olyan operaházakat, mint a berlini vagy a bécsi Staatsoper, a milánói Scala, a Washingtoni Nemzeti Opera, a Los Angeles-i Opera vagy a New York-i Metropolitan.
Hármuk együttműködése – a zene világnapján – a nemzetköziség lelkesítő eszméjét is megidézi: René Barbera amerikai, Maxim Mironov orosz, Fabio Sartori pedig Itália szülötte. Műsoruk a felülmúlhatatlan és megunhatatlan olasz repertoárból merít, megszólaltatva két nagy bel canto szerzőt, Rossinit és Donizettit, a 19. század nagy romantikusát, Verdit és a századforduló meghatározó operazsenijét, Puccinit.
A texasi születésű René Barberát „9 C-s tenorként” is emlegetik, ő volt az első, aki a Plácido Domingó alapította Operalia énekversenyen három első díjat zsebelt be egyszerre. Rossini Olasz nő Algírban című operájának Lindorójaként mutatkozott be a New York-i Metropolitan Operában, de a budapesti közönség is jól ismeri őt, hiszen 2017-ben Rossini A sevillai borbély Almaviva grófjaként aratott nagy sikert a Müpában. Az orosz Maxim Mironovot napjaink egyik legjobb bel canto tenorjaként tartják számon, valóságos átváltozóművész, hiszen számtalan karaktert formált már meg a jól fésült szerelmestől a hosszú hajú rosszfiúig. „Nagy ember nagy hanggal”, így emlegeti a New York Times Fabio Sartorit, aki rend­szeres visszatérő vendége a milánói Scala, a New York-i Metropolitan Opera, a bécsi Staatsoper és a Veronai Aréna elő­adásainak.
Az est karmestere a Magyar Állami Operaház Zenekarának élén Andrij Jurkevics lesz, aki nemrég a Müncheni Kamarazenekart dirigálta az ARD Zenei Verseny gálakoncertjén, nem mellesleg pedig Edita Gruberová állandó zenei partnere.
Műsor:
Verdi: A végzet hatalma - nyitány
Mozart: Così fan tutte - Un' aura amorosa
Verdi: Traviata - De' miei bollenti spiriti... O mio rimorso
Verdi: Macbeth - Ah, la paterna mano
Donizetti: Az ezred lánya - nyitány
Verdi: Rigoletto - La donna è mobile
Verdi: A lombardok - La mia letizia infondere
Bellini: A puritánok - A te, o cara
Donizetti: Az ezred lánya - Ah mes amis... Pour mon âme
Bellini: Norma - nyitány
Donizetti: Szerelmi bájital - Una furtiva lagrima
Rossini: A sevillai borbély - Ecco, ridente in cielo
Puccini: Tosca - E lucevan le stelle
Verdi: Szent Johanna - nyitány
Rossini: Olasz nő Algírban - Languir per una bella
Donizetti: Lammermoori Lucia - Tombe degli avi miei
Donizetti: Don Pasquale - Com'è gentil
Leoncavallo: Bajazzók - Vesti la giubba
Tenor³ - René Barbera, Maxim Mironov és Fabio Sartori
2018. október 1. 19:30
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem
Vezényel: Andrij Jurkevics
Közreműködik: a Magyar Állami Operaház Zenekara

További információk és pontos műsor:https://www.mupa.hu/program/komolyzene-opera-szinhaz/tenor3-rene-barbera-maxim-mironov-fabio-sartori-2018-10-01_19-30-bbnh
 

Egy estényi Bécs érkezik a Müpába szeptember 28-án

.

Bogányi Tibor

Bécs, pontosabban korszakalkotó bécsi ikonok nyitják a Pannon Filharmonikusok Müpában futó sorozatát szeptember 28-án, pénteken 19.30-kor. A név kötelez és igaz ez a koncert címére is, mely már sejteti, bécsi klasszikusok sorakoznak fel a koncert műsorában, három nagy horderejű zeneszerző, Schönberg, Mozart és Schubert egy-egy nagyszabású műve lesz hallható. Szólistaként Alexander Zemtsov brácsaművész, valamint a bécsi születésű Benjamin Schmid hegedűművész áll színpadra, az est karmestere a szintén bécsi kötődésű Bogányi Tibor lesz.

Az osztrák főváros egyik legvarázslatosabb időszakát eleveníti fel a Pannon Filharmonikusok koncertje. Három bécsi klasszikus műve szólal meg a Müpa hangversenytermében. A zeneszerzők életművében afféle bizonyságtételek, hogy mindazt, amit a kor és a közelmúlt szerzői tudnak az adott műfajról, ők is tudják, sőt, virtuóz módon használják saját zenéjükben. És ahogyan számos nem bécsi hatást magukba szívtak, számos nem bécsi zeneszerzőre is hatottak az utókorban, például Schumann vagy Mendelssohn zenéjére, illetve Schönberg a 20. század zenéjére. A hamisítatlan előadásmódról nem más gondoskodik, mint a Pannon Filharmonikusok Bécsben élő vezető karmestere, Bogányi Tibor.
A koncertet a Müpa élőben közvetíti, így aki nem tud részt venni a hangversenyen IDE kattintva élvezheti majd az előadást.
Az előadás szünetében Benjamin Schmid dedikálja a zenekar nemrég megjelent lemezeit, melyen szólistaként közreműködött. A hazai és a nemzetközi kritikusok tetszését is elnyerő felvételeken Bartók Béla, Csajkovszkij és Dvořák  művei hallhatók, a Pannon Filharmonikusokat Bogányi Tibor dirigálta. Mindkét felvétel a dedikálás helyszínén meg is vásárolható.
Több hazai orgánum is beszámolt a lemezről. A Gramofon hasábjain például így írtak lemezkritikájukban: „(…) Bogányi Tibor irányításával a zenekar ideális partner a szólista számára. A hangszerelést megjelenítő gazdag hangszínvilág, a pregnáns ritmika valamennyi tételnek vitalitást ad, egyszersmind olyan konverzációs légkört teremt, amelybe élmény bekapcsolódni. Schmid zeneiségének tág teret kínál valamennyi tétel; kiváltképp az éteri magasságú hegedűhangokban gyönyörködünk, melyek mintegy szirénhangokként szólnak.”
A bérlet további részletes programja a Pannon Filharmonikusok megújult honlapján IDE kattintva érhető el. A 2018/2019-es évad budapesti bérlete megújítható és vásárolható a www.jegymester.hu  oldalon, valamint a Müpa pénztáraiban személyesen.
Műsor:
Bécsi ikonok

2018. szeptember 28., péntek 19.30

MÜPA, Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem
Arnold Schönberg: II. kamaraszimfónia, op.38
Wolfgang Amadeus Mozart: Esz-dúr sinfonia concertante hegedűre, brácsára és zenekarra, K.364
Franz Schubert: IX. „Nagy C-dúr” szimfónia, D.944
Közreműködik:
Benjamin Schmid - hegedű
Alexander Zemtsov - brácsa
Vezényel: Bogányi Tibor

Forrás: EuroAstra
 

Szent Mihály-napi Népművészeti Fesztivál a Skanzenben

.

Népi iparművészek, a Kárpát-medence különböző régióiból érkező zenészek, táncosok, előadóművészek vendégszerepelnek a Skanzenben az NKA Népművészeti Kollégiumának és az NKA Halmos Béla Program Ideiglenes Kollégiumának összművészeti fesztiválján szeptember 29-én. A délelőtti kézműveskedést és a mesterek kézműves bemutatóit délután zenés-táncos gálaműsor zárja. A rendezvény az NKA 25 év, 25 nap, 25 esemény című programsorozatának része.

Szent Mihály napja Európa-szerte ismert pásztorünnep.

Ezen a napon hajtották be a pásztorok, gulyások, csikósok a legelőről az állatokat a téli szálláshelyre. A Skanzen ünnepén az állattartáshoz, pásztorkodáshoz köthető népi mesterségekkel ismerkedhetnek a látogatók. Vendégül lát a múzeum fafaragó, nemezkészítő, bőrműves, kovács mestereket – a Népművészet Mestereit és Ifjú Mestereit. Pásztoros mesék, ügyességi játékok, kézműveskedés és zenés mesejátékok színesítik az egész napos programot.

17 órától ingyenes gálaműsor veszi kezdetét, ahol a Népművészet Mestere és a Népművészet Ifjú Mestere címmel kitüntetett zenészek, táncosok állnak együtt színpadra. Itt lesz Fekete Antal “Puma”, a Dalinda, a Horsa Banda, a Tükrös zenekar, Kubinyi Júlia, a Fordulj Kispej Lovam táncegyüttes és még sokan mások. Felcsendülnek moldvai és roma dallamok, felvidéki énekek, de láthatunk gyimesi, szatmári és Küküllő menti táncokat is. Ezen az estén művészek és tanítványaik együtt zenélnek és táncolnak.

Részletes program a Skanzen és a Halmos Béla Program honlapján olvasható.

http://skanzen.hu/hu/latogatas/programok/szent-mihaly-napi-nepmuveszeti-fesztival

https://halmosbelaprogram.hu/hirek/nka25-nagyszabasu-ingyenes-galamusor-es-egyeb-programok-a-skanzenben

A Nemzeti Kulturális Alap 2018-ban ünnepli megalakulásának 25. évfordulóját.

A szeptember 23. és október 17. között 25 év, 25 nap, 25 esemény címmel zajló ünnepi fesztiválon az NKA valamennyi kollégiuma önálló programmal ünnepel, melyek Budapest mellett az ország különböző kis- és nagyvárosaiban valósulnak meg, de több eseménynek is határon túli település ad otthont. A programsorozat – mely a Családok Évéhez is kapcsolódik – célja, hogy minél szélesebb körben bemutassa az NKA tevékenységét és eredményeit, valamint a kulturális élet azon területeit, ahol az Alap működésének köszönhetően maradandó értékek, alkotások, művek születhettek és születnek ma is.

Az NKA25 fesztivál további programjai az http://www.nka.hu oldalon, valamint a

https://www.facebook.com/nemzetikulturalisalap oldalon olvashatók. A Nemzeti Kulturális Alap a rendszerváltozás utáni hazai kultúrafinanszírozás talán legmeghatározóbb intézménye lett, amely 2018-ben ünnepli negyedszázados születésnapját. Az eltelt 25 év alatt az NKA a kulturális élet valamennyi területén megkerülhetetlen szereplővé vált, legyen szó könyvkiadásról, színházról, táncról, képzőművészetről, zenéről, szépirodalomról, fotóról vagy éppen építészetről, örökségvédelemről, közművelődésről. Az NKA bizottságában és kollégiumaiban a magyar kulturális élet meghatározó szereplői és jelentős alkotói ülnek, az ő javaslataik alapján hozza meg az Alap forráselosztásra vonatkozó döntéseit. Az NKA az elmúlt 25 évben számos ismert és kevésbé ismert előadót, művészt, alkotót támogatott, akik épp e támogatásoknak köszönhetően váltak országszerte ismertté.

http://skanzen.hu

 

1533. szeptember 27-én született Báthory István

Közfelkiáltással választották meg erdélyi fejedelemnek

 

Báthory István váradi kapitány volt, mikor János Zsigmond erdélyi fejedelem (II. János néven magyar király) meghalt. Az erdélyi rendeken volt a felelősség, hogy a kényes politikai helyzetben megválasszák utódját - s 1571. május 25-én a gyulafehérvári rendi országgyűlésen született meg a döntés.

 

 

„Két nap múlt csak el azóta, hogy a rendek az unitáriusok komoran egyszerű szertartásával sírba tették elhunyt urukat, János Zsigmondot. (…) A korai halállal halt uruknak jó, de rossz nekik, akik itt maradtak, telve aggodalommal és szorongással. A temetéstől indultak az országgyűlésre, melynek döntenie kell, mi lesz Erdély: török hűbér-e vagy ausztriai örökös tartomány? (…) Vajda-e vagy fejedelem? Kit választanak? A bécsi király nem ismer el más méltóságot, mint csak az erdélyi vajdát, aki az ősi törvények szerint az ő szolgája, meghajtja előtte térdét. Ha Erdély új ura fejedelem akar lenni – a szultán kezéből kell átvennie a süveget.”

Az országgyűlés pedig Báthory István fejedelemmé választása mellett döntött.
„-Atyámfiai, gondoljátok meg, mint mondok, s mit tesztek. Én most kimegyek innen a tanácsházból. Magatokra maradtok. Gondoljatok még egyszer mindent meg, magyarok, székelyek és szászok. Itt vagyok s maradok, szavunk szerint, a közeletekben. Ha akartok, hívjatok.
Csáky odahajlik az ítélőmester Wesselényihez, aki még javakori, nagydarab ember.
-Ha öreg leszel, mint én, meséld majd el, hogyan kell illemmel vonakodni, mint most tevé mielőttünk Estván.” A helyzete azonban nem volt könnyű: hatalmát II. Szelim szultánnal és Miksa császárral is el kellett fogadtatni – és még több harcban kellett bizonyítania rátermettségét

(forrás: Passuth L.: Négy szél Erdélyben. Szépirodalmi, 1975, 7-8. és 14.o.)

1575-ben megüresedett a lengyel trón (s nem volt vér szerinti utód): a lengyel főnemesek és főpapok több jelölt közül választhattak: Miksa császár, az orosz Rettegett Iván és Báthory István is esélyes volt a lengyel korona megszerzésére. Bár a szenátus Miksát választotta meg, a köznemesség 1575. december 12-én Báthory mellett foglalt állást.
1576 májusában teljesítette a lengyel rendek feltételét: elvette Jagello Annát, a nála 10 évvel idősebb hercegnőt. Továbbra is ő maradt a fejedelem, azonban helyette bátyja, Báthory Kristóf vajdaként kormányozta Erdélyt. Báthory idejében az Erdélyi Fejedelemség az első aranykorát érte. 1986-ban, gyermektelenül halt meg. Az erdélyi fejedelem unokaöccse, Zsigmond lett; a lengyel trónon pedig III. Zsigmond, Anna királyné unokaöccse követte.

Forrás: József Attila Könyvtár - Dunaújváros
 

A cirkuszhercegnő Miskolcon

.

A cirkuszhercegnő című nagyoperettel indította évadát a Miskolci Nemzeti Színház szeptember 21-én. Az előadás Kálmán Imre slágerei mellett nagyszabású látványvilággal, különleges cirkuszi attrakciókkal és egy szívhez szóló szerelmi történettel kápráztatja el a nézőket a Nagyszínházban. Az előadás főszerepeiben Eperjesi Erikát, Dobó Enikőt, Szőcs Arturt és Miller Zoltánt láthatja a közönség.

A cirkuszhercegnő, mint valamennyi operett, merész álmodozásból szőtt mese, amit a valóság sokszor fanyar, sokszor keserű ízei fűszereznek, a végeredmény mégis édes és varázslatos. A történetet ráadásul nemcsak légtornászok, bohócok és állatidomárok népesítik be, hanem gyönyörű hölgyek, titokzatos arisztokraták, és sebzett szívű katonatisztek is.

Szabó Máté szerint Kálmán Imre operettje egyaránt szól a művészetről, a kulisszák mögötti világról és a szerelemről. – A cirkusz metaforáján keresztül tudunk mesélni mindezekről, a látványvilágot pedig úgy terveztük meg, hogy érezzük: végig a porondon vagyunk – mondja a rendező. – A művészi magány nagyon erősen jelenik meg ebben a darabban. Mister X nem csupán a színpadon hord maszkot, de magánéletében is álca mögé rejtőzik. De mindkét álarc mögött ott van a tényleges személy tekintete, a saját, igazi valója – teszi hozzá Szabó Máté.

Az előadást a budapesti közönség már láthatta nyáron az idén 80 éves Margitszigeti Szabadtéri Színpadon,ahol hatalmas sikert aratott. A Mister X-et játszó Szőcs Artur azonban elárulta, számára a miskolci premier az igazi bemutató. – Színészként, rendezőként, a művészeti tanács tagjaként én a Miskolci Nemzeti Színház közönségének köteleztem el magam elsősorban. A miskolci nézőknek öltöztetem ünneplőbe a lelkem a bemutatón, és nyújtom nekik a színpadon állva mindazt, amit tudok – mondja Szőcs Artur.

Fedora szerepe már régi álma volt Eperjesi Erikának. – Fedora bár elsőre megközelíthetetlennek, a férfiakkal szemben távolságtartónak tűnik, valójában rendkívül szenvedélyes, hevesen reagál az érzelmi ingerekre. De emellett büszke nő, aki képes okosan, megfontoltan dönteni – mesél a karakterről a primadonna. – Hiszek benne, hogy a darab üzenete a valóságban is érvényes: a szerelem képes legyőzni minden akadályt, a társadalmi különbségeket is – teszi hozzá.

Kálmán Imre-Julius Brammer-Alfred Grünwald

A Cirkuszhercegnő – operett

Rendező: Szabó Máté

Fordította Liptai Imre és Kulinyi Ernő

„Én azt hiszem, az egyetlen mód, hogy a szerelemre rátaláljunk, az, hogyha nem keressük” – mondja Fedora hercegnő, mikor számtalan udvarlói egyike érdeklődik, hogy megtalálta-e már az igazit. Fedora aznap este a szentpétervári nagycirkuszban ül, és páholyából figyeli az arcát álarc mögé rejtő Mister X artista lenyűgöző mutatványait. A hercegnő másnap őrült szerelembe esik; egy ismeretlen herceg ejti rabul a szívét. Hogy ki ez a herceg? És ha kiderül, hogy csak egy cirkuszi artista, aki arcát álarc mögé rejti? Akkor elég erős lesz-e a szerelem, hogy áthidalja a társadalmi különbséget?

A látványos cirkuszi forgatag egzotikus világa mögött felsejlik az arisztokrácia pompás, csillogó és rejtett hazugságokkal átitatott élete. Kálmán Imre operettje a szerelem minden gyönyörűségét és keserűségét végigjárja, és hogy lehetne megkapóbban és kifejezőbben beszélni a szerelemről, mint a zene, az operett nyelvén?

További előadások:

2018. október 9., 10., 11., 12., 24., 25., 26., 27.

http://mnsz.hu

Forrás: EuroAstra

 

A Gyulai Várszínház bemutatja: Székely János Napok Budapesten

.

A Gyulai Várszínház nyáron kétnapos programsorozattal próbálta felhívni a Székely János életmű teljességére a figyelmet. Október 17-én és 18-án a programsorozat minden eleme Budapesten is látható, átélhető lesz.

Székely János (1929–1992) erdélyi költő, író, drámaíró, esszéista a 20. század második felének egyik legfontosabb alkotója. A Caligula helytartója című 1972-es drámájával (amelyet először éppen 40 éve mutattak be Gyulán, Harag György rendezésében) világirodalmi rangra is emelkedő életművet hozott létre, amely túllép és túlmutat a regionális (erdélyi) és aktuálpolitikai meghatározottságokon. Legjobb művei minden személyes vallomásszerűségük ellenére kifejezik a 20. századi ember transzcendens fogódzóktól megfosztottságát éppúgy, mint ahogy korának közösségi sorskérdéseit is egyetemes igénnyel fogalmazzák meg.

17-én a Vigadó Sinkovits termében megrendezett tudományos konferencia előadói: Bertha Zoltán, Elek Tibor, Falusi Márton, Szakolczay Lajos és Szász László a lírai, prózai, drámai, esszéírói életmű legfontosabb darabjait és kérdéseit tárgyalják. Ugyanott az Én és a világ című előadói est során Henn János, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház színművésze a lírai életmű legkarakteresebb darabjaiból ad elő egy válogatást. 17-én este a Dózsa című monodráma (Bartus Gyula megformálásában) és a 18-ai programok: A nyugati hadtest című novelláskötetből készített hangfelvétel bemutatása, a kerekasztal-beszélgetés Ráhangolóként és Caligula helytartója című dráma előadása már a Nemzeti Színházban lesz látható.

Részletes program:

2018. október 17., 15.00 óra:

Tudományos konferencia

Előadók: Bertha Zoltán, Elek Tibor, Falusi Márton, Szakolczay Lajos, Szász László

Helyszín: Budapesti Vigadó – Sinkovits Terem

2018. október 17., 17.30 óra:

Én és a világ – Előadói est Székely János költészetéből

Előadó: Henn János

Szerkesztő-dramaturg: Elek Tibor

Rendező: Gáspárik Attila

A Gyulai Várszínház és a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház közös produkciója

Helyszín: Budapesti Vigadó – Sinkovits Terem

2018. október 17., 19.30 óra:

Székely János: Dózsa – monodráma

Játssza: Bartus Gyula

Zenei közreműködő: Pribojszki Ferenc

Rendező: Árkosi Árpád

A Gyulai Várszínház előadása

Helyszín: Nemzeti Színház – Kaszás Attila Terem

2018. október 18., 16.00 óra:

A nyugati hadtest – Hangfelvétel Székely János novelláiból – CD bemutató

Előadják: Schnell Ádám, Horváth Lajos Ottó, Széles Tamás

Közreműködik: Dresch Mihály

Rendező: E. Román Katalin

A Gyulai Várszínház és a Magyar Katolikus Rádió közös produkciója

Helyszín: Nemzeti Színház – Kaszás Attila Terem

2018. október 18., 17.30 óra:

Székely János és a Caligula helytartója

Ráhangoló – beszélgetés

Közreműködők: Balázs Gábor, Elek Tibor, Markó Béla, Szász János

Helyszín: Nemzeti Színház – Gobbi Hilda Színpad előcsarnoka

2018. október 18., 18.45 óra:

A Gyulai Várszínház nívódíjainak átadása

Helyszín: Nemzeti Színház – Gobbi Hilda Színpad előcsarnoka

2018. október 18., 19.00 óra:

Székely János: Caligula helytartója

A főbb szerepekben: Trill Zsolt, Horváth Lajos Ottó, Bodrogi Gyula, Rácz József,

Bordás Roland, Kristán Attila, Bölkény Balázs e. h.

Rendező: Szász János

A Gyulai Várszínház és a Nemzeti Színház közös produkciója

Helyszín: Nemzeti Színház – Gobbi Hilda Színpad

2018. október 17-18.

Székely János Napok Budapesten

Vígadó, Nemzeti Színház

http://gyulaivarszinhaz.hu

https://nemzetiszinhaz.hu