.
Széchi Bea: Tavaszi üsző |
Azaz Földanyánk – ez Széchy Beáta legújabban szervezett kiállításának címe. Ezúttal a Hegyvidéki Polgármesteri Hivatal első emeleti Folyosó Galériájában nyílt meg 2018. augusztus 22-én. Megtekinthető szeptember 14-ig hétfőn, szerdán és pénteken munkaidőben. A rendkívül szuggesztív tárlat témája ismét a környezetvédelem, ami a világ összes művészét foglalkoztatja. Az itt szereplő hét művész ismét bizonyítja, hogy ők általában érzékenyebbek a világ új kihívásaira.
Feledy Balázs művészettörténész megnyitó beszédében megjegyezte, hogy Széchy Beáta régóta egyszemélyes intézmény a Hungarian Multicultural Center (HMC) és az International Artist in Residencies (AIR) létrehozásával. Olyan életképes nemzetközi művésztelepet hozott létre, amilyenre ritkán van példa. A művésznő az 1980-as években távozott az országból, majd a 90-es években – nagy nemzetközi tapasztalatokkal és ismeretségekkel – tért vissza Magyarországra. Korábban is működtek művésztelepek, persze szponzorok nélkül. Jelen esetben viszont lehetőséget kapott arra, hogy pályázatokat hirdessen állami vagy önkormányzati segítséggel „nem műfaj-tiszta” kiállítások rendezéséhez. Művésztelepén komoly pedagógia munkát folytat, hiszen nemcsak kurátorként, hanem önálló művészként is szerepel – mint itt most. Művésztelepe nemcsak 1-2 hetes, hanem egész hónapos időtartamra várja a résztvevőket. Utána közös tárlaton mutatják be az eredményt.
A lifttől kezdve a folyosón először Széchy Beáta három három képét és egy installációját pillantjuk meg: Víz, Tűz, Levegő címmel, a kollázs pedig A XII. kerület egymillió rózsája címet viseli. Utóbbi a kerületünkből származó, rövid ideig nyitva tartó üzletéből kidobott „szemét”, azaz CD-k tömege. A mértani formákba helyezett installáció középső lemezére rózsát festett. Amúgy a CD-ken a „millió rózsaszál” dalát örökítették meg. Nehéz nem haraggal gondolni a pazarlásra.
A többiek is jeleskedtek alkotásaikkal: Naomi Kasumi japán művész (Seattle, WA), Debbie French (Princeton, Kentucky), Lijun Zhang (Itália), Matt Mofett (Tulsa, Oklahoma) és Ellen Sabin fotográfus (Raleigh, NC), Maral Taheri Tari (Iran). A munkákon fölfedezhetjük a nemzeti karaktert, mint az iráni művésznőnél a porcelánfestéssel rokon, finoman kidolgozott motívumokat, Matt Moffetnél az indiai szent tehenet, Naomi Kasuminál az otthont kereső méhek sejtjeit – meglepő tárgyilagossággal.
Az értő, környezetért aggódó néző számára hatalmas élményt fog jelenteni a kiállítás megtekintése. Jó volt látni a megnyitón jelenlévő sok modern művészt!
Dobi Ildikó - EuroAstra
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése