2018. augusztus 17., péntek

1929. augusztus 17-én halt meg Benedek Elek





Mint meseíró, a magyar gyermekirodalom egyik megteremtője.


Benedek Elek gazdálkodó székely katonacsaládból származik, ősei a lófő, illetve gyalogkatona rendhez tartoztak. Elemi tanulmányait a kisbaconi falusi iskolában kezdi. Alig nyolc évesen íratják be a székelyudvarhelyi református
kollégiumba, az Udvarhelyen töltött diákévek mély nyomot hagynak az íróban.
A budapesti egyetem bölcsészkarán tanul de nem szerez diplomát, inkább az újságírói pályát választja. 1885-ben adják ki első számottevő könyvét, a Székely Tündérországot. 1887-ben veszi kezdetét viszonylag rövid ideig tartó politikai karrierje: első képviselőházi beszédében a magyar gyermekirodalom és könyvkiadás terén uralkodó áldatlan állapotok ellen emel szót. 1889-ben gyereklapot indít Pósa Lajossal, Az Én Újságom címmel, amely mérföldkőnek számít a magyar ifjúsági lapok történetében, és meghatározza a következő évtizedek idevágó törekvéseit.
1894-ben újabb folyóiratot indít: a Nemzeti Iskolát tíz éven át szerkeszti, a magyar közoktatás ügyének jelentős fórumává alakítja. Sorrendben a következő általa indított lap, a Magyar Kritika Benedek Elek rendkívüli sokoldalúságát és ambícióját bizonyítja.
1894 és 1896 között jelenik meg a kortársak körében nagy visszhangot kiváltó műve, a Testamentum és hat levél, majd monumentális mesegyűjteménye, a Magyar mese és mondavilág öt kötete. 1909-től ismét gyerekeknek szóló lapot, a Jó Pajtást szerkeszti, Sebők Zsigmonddal együtt. Sebők 1916-ban bekövetkezett haláláig társszerkesztője, utána főszerkesztője a lapnak, egészen 1923-ig, amikor a Cimbora kedvéért lemond a Jó Pajtásról.
Az első világháború évei alatt Budapesten él. 1921-ben azonban Benedek Elek végleg hazatér szülőfalujába. Életének utolsó éveit teljes egészében a Cimborának szenteli.
Utolsó leírt mondata, amelynél kiesett kezéből a toll, szállóigévé vált: „Fő, hogy dolgozzanak”.
2005 tavaszán a Magyar Olvasástársaság felhívással fordult mindazokhoz, akiknek fontos a népmesék fennmaradása és a mesékben élő bölcsesség továbbhagyományozása, hogy csatlakozzon ahhoz a kezdeményezéshez, amely szerint szeptember 30. – Benedek Elek születésnapja – legyen a népmese napja.  A népmese napját első ízben 2005. szeptember 30-án rendezték meg.  Ezen a napon mesemondással, vetélkedőkkel rendezvényekkel ünneplik szerte az országban a mesét, a népmesét.
 

Nincsenek megjegyzések: