A jó bornak is kell a cégér

BAKATOR bor- és gasztrofesztivál lesz május utolsó hétvégéjén Bihardiószegen! A bihardiószegi és a debreceni önkormányzat közös szervezésében május utolsó hétvégéjén megvalósuló rendezvény célkitűzése, hogy a debreceni és a nagyváradi borszerető nagyközönség figyelmét felhívja a borvidék szépségére, kitűnő boraira.

"Különös dallama van ennek a névnek, mint ahogy különös, rejtélyes folyó volt az Ér, mocsarainak páratlan állatvilágával, lankáinak csábító ligeteivel, homokbuckáinak mézes akácillatával, halmainak férfias borával." Ezekkel a szavakkal kezdi Csávossy György „A jó boroknak szép hazája Erdély" című könyvének Érmellékről szóló fejezetét. S valóban, mintha a könyv sorai elevenednének meg, amikor az idelátogató körbe néz az ún. Öreg szőlőhegy tetejéről, ahonnan szép időben a határ magyar oldalán fekvő létavértesi református templom tornya is jól látszik.

Mados Attila, Bihardiószeg polgármestere és az érmelléki borászok az utóbbi években szép példáját adták annak, hogy összefogással újra a fejlődés útjára lehet állítani az egykori történelmi borvidéket, amely a 17-18. században Debrecen szőlőskertje volt. Heit Lóránt borász és családja 2012-ben pedig visszaörökítette az őshonos szőlőt, a Bakatort Bihardiószegen, amely annyi dicsőséget adott egykoron a falunak.

Széchényi István, aki Diószegen katonáskodott, nagyra becsülte az itt termett könnyű fehérborokat, így ír Naplójában: „fehér asztali borainkat, úgymint a könnyő Érmellékit, Lajoshegyit, Somlait, Neszmélyit, ízlésem szerint a világ minden fehér borai elé teszem". A szőlőfajta különleges érzékenysége - „Bakar, terem mikor akar" - és hosszú érlelési potenciálja, - ugyanis 5-10 év után fejezi ki zamatát - a Bakatort Érmellék csúcsborává tette.

Talán nem véletlen, hogy Zichy Ferenc gróf 1870-ben itt alapította meg az ország első vincellér iskoláját és a település uradalmi pincéjéből a borok 1871-ben még a kínai császár udvarába is eljutottak. Azt is illik tudni, hogy a történelmi Magyarországon Érmellék a harmadik legjelentősebb fehérboros vidéknek számított Tokaj és Balaton-felvidék után.  Ezek a tények valóban egy olyan örökségre utalnak, amelyek ma is megmutatják a borvidék jelen pillanatban még szunnyadó potenciálját - osztotta meg ezeket az érdekességeket Dr. Szabó József helytörténész.

A bihardiószegi borászoknak ezért szimbolikus üzenettel is bír, hogy a BAKATOR bor- és gasztrofesztivál Debrecen városának támogatását is élvezi. Csávossy György nagyváradi borszakértő, Kovács Pál a Debreceni Borozó felelős lapkiadója, Horváth Lajos a Borudvar tulajdonosa és Vállai Béla az Ikon Debrecen étterem sommelier-je március 31-én tizenhárom helyi borász 48 fajta borát kóstolták meg, amelyből végül harminchét bort javasoltak a fesztivál borkínálatába.

A helyi borászok mellett május 27-28-án meghívást kapnak azok a kárpát-medencei borászok is, akik Bakatort készítenek. A tervek szerint megalakítják a Bakator-társaságot, amely újabb lendületet adhat annak a 2015-ben kinyilvánított bihardiószegi önkormányzati kezdeményezésnek, hogy a Bakator hungarikum legyen. A helyiek célkitűzése az is, hogy egyre nagyobb szerephez jusson a borturizmus. A  "Tessék" sor, és a "Padalja" humoros története újra valóra válhat: „Hajdan a jó szomszédok, barátok betessékelték egymást egy pohár borra, innen a Tessék sor, aztán addig iddogáltak, amíg a pad alá kerültek, innen a dűlő elnevezése".

A BAKATOR bor- és gasztrofesztiválról címszavakban:
Bakator borok kárpát-medencei mustrája, az érmelléki borvidék legszebb borainak kóstolója, látogatás a régi-új kastélyban, kézműves portékák és házi finomságok vására, bográcsgulyásfőző-verseny, kastélykerti mulatságok. Fellép többek között a Szalonna és Bandája, Racka Jam, Kerekes Band, Debrecen Dixieland Jazz Band.

2017. május 27 - 28.
BAKATOR bor- és gasztrofesztivál
Bihardiószeg, Zichy-kastély kertje

www.fonixinfo.hu