Temetők, híres magyarokkal

Házsongárdtól a Pére-Lachaise-ig - híres temetők, híres magyarokkal

Nem a legtipikusabb célpontja egy-egy külföldi utazásnak, vagy magyarországi kirándulásnak egy temető, pedig a határainkon innen és túl is találhatunk néhány kivételesen szép és különleges sírkertet, ahol nagyjaink nyugszanak.

Házsongárdi temető, Kolozsvár

Közülük is talán a legszebb, de mindenképpen a legkülönlegesebb, Európa egyik legrégebbi sírkertje, a kolozsvári Házsongárdi temető, amelyet az 1585-ös pestisjárvány idején létesítette a kolozsvári közgyűlés. A név egyes feltételezések szerint a német Haselgartenből ered, ami Mogyorókertet jelent, de mára a Házsongárd név a magyar nyelv egyik legszebb szava lett. A köztemetőben felekezettől függetlenül bárki helyet kaphatott, így 1739-ben a területet bővíteni kellett. A sírkert legrégebbi sírkövét még 1585-ben állították, a több mint négyszáz évet vészelt át tehát többé-kevésbé épségben.

A temető valóságos panteon, mivel több erdélyi történelmi család (bethleni Bethlen, iktári Bethlen, Rhédey, Mikó, Béldi, Jósika, Berde, Sombory, Paget, Donogány) kriptájának, s egykori tudósok, írók, művészek, színészek, egyetemi tanárok, püspökök, papok, politikusok (Apáczai Csere János, Szenczi Molnár Albert, Misztótfalusi Kis Miklós, Kendeffy Ádám, Jósika Miklós, Mikó Imre, Bánffy Miklós, Brassai Sámuel, Berde Mózsa, Bölöni Farkas, Dsida Jenő, Reményik Sándor, Szilágy Domokos, Kós Károly) sírhelyének befogadója. A Házsongárdi temető március 2. és november 1. között 8.00-17.30 óráig látogatható.

Szatmárcseke, csónakos fejfás temető

Szintén európai különlegességnek számít a szatmárcsekei csónakos fejfás református temető is, ahol több mint 600 tölgyfából faragott fejfa áll. Eredetükről megoszlanak a vélemények, de megdönthetetlen magyarázat nincs a csónakos fejfák eredetére. Vannak, akik úgy vélik, hogy az ősi ugor csónakos temetkezési szokás utolsó emléke, mások szerint azért temetkeztek így, mert a falut körülvevő vizek áradásakor a halottakat csak csónakban vihették a temetőbe.

A temető legmagasabb helyére építették Kölcsey Ferenc síremlékét. A bejárattól is jól láthatóan, kiemelkedő dombon áll a fehér márványoszlopokból készült klasszicista síremlék. A költő 23 évig lakott a községben, itt írta többek közt a Himnuszt éss itt hunyt el 1838-ban.

A település megközelíthető közúton: az M3-as autópályán előbb Nyíregyházáig kell menni, majd innen a 41-es és 49-es úton Györtelekig, innen északkeleti irányban a 491-es úton, Kölcsénél balra 7,1 km, de megközelíthető Vásárosnamény felől is, a tivadari hídon át.

Fiumei úti Sírkert

Ha híres magyarok sírjait keressük, nem is kell Budapestről kimozdulni, hiszen a fővárosban található az ország egyik legrégebbi összefüggően megmaradt sírkertje, a Fiumei úti Sírkert. A temetőben van az egyik legteljesebb európai egységes nemzeti emlékhely, ahol politikusok, művészek és tudósok nyugszanak, a magyar történelem jeles alakjai - olvasható a Budapesti Temetkezési Intézet honlapján.

A reformkorban Pest és Buda területén számos kisebb temető működött. Az 1840-es évekre ezek nemcsak beteltek, hanem akadályozták is a települések terjeszkedését. 1847-ben Pest város tanácsa nagy területű köztemető létesítését határozta el a település határain kívül, az úgynevezett "Kerepesi földeken". Az első temetésekre az új temetőben csak az 1848/49-es szabadságharc után került sor. Kezdetben főleg módos pesti polgárcsaládok temetkező helye volt.

"Nemzeti Pantheon" létesítésének szükségességét már gróf Széchenyi István fölvetette 1841-ben, de ő eredetileg valahol a budai hegyekben képzelte el a nemzeti nyughelyet. 1855-ben Vörösmarty Mihály volt az első jeles személyiség, akit itt helyeztek nyugalomra. Temetése egyúttal a Bach-rendszer elleni néma tiltakozás is volt. 1886-ban a Kerepesi temető tehermentesítésére megnyitották a rákoskeresztúri Újköztemetőt. Budán 1894-ben létesült a Farkasréti temető. Ezzel a Kerepesi temető "dísztemető" jellege még inkább előtérbe került.

A pesti és budai belterületi temetők felszámolásával számos neves személyiség végül a Kerepesi temetőben nyert végleges nyughelyet. Kisfaludy Károly hamvait például a mai Lehet tér helyén lévő Váci úti temetőből, Petőfi Sándor szülei a szomszédos Józsefvárosi temetőből, az 1848-49-es honvédek pedig a budai Gesztenyéskert helyén működött Németvölgyi temetőből kerültek ide. A "magyarjakobinusok" maradványait a Tabáni temető felszámolásakor találták meg, majd hozták át a Kerepesi temetőbe.

1867 és 1919 között épültek fel a nagy mauzóleumok (Ganz, Batthyány, Deák utoljára Kossuth sírépítménye ), az Árkádsor és a ravatalozó. 1928-ban létesítették a Művészparcellát - a "múzeumi" parcella lényegében ma is az 1930-as évekbeli állapotot tükrözi.

A Fiumei úti sírkertben nyugvó híres magyarokat és sírjukat itt találják meg.

Nagycenk

A Fuimei úti sírkertből sok nagyságunk hiányzik, köztük Széchenyi, aki a családi uradalom egykori központjában, Nagycenken nyugszik, a kastélyhoz közeli községi temetőben. A temető érdekessége, hogy 1901-ben a család vásárlás útján bővítette a helyi temetőt, amelyet gyakorlatilag saját céljukra tartottak fenn. A környező településekről ideszállították a Széchenyi-család őseinek maradványait, így kerültek ide Széchenyi György és Széchenyi Antal földi maradványai. A temető hátsó falánál áll Széchenyi Alajosnak, az első világháborúban elesett huszárzászlósnak emlékműve, amelyet Kisfaludy Stróbl Zsigmond alkotott. A temetőben leltek nyughelyre a család megbecsült alkalmazottai, például Thibolt Mihány nevelő, vagy Lunkányi János jószágkormányzó is.

A községi temető közepén áll a család temetkezési helyéül szolgáló, két részből álló sírbolt. A belső, ovális alaprajzú kápolnát 1778-ban emelte Barkóczy Zsuzsanna, Szchenyi Antal özvegye, a téglalap alakú előcsarnokot pedig Széchenyi Ferenc építtette hozzá 1806 és 1810 között. A kápolna oltárából nyílik a szintén két részből álló családi kripta, melynek baloldalán nyugszik Széchenyi István és felesége Seilern Crestentia, jobb oldalán pedig 47 Széchenyi leszármazott. Itt található az a vasláda is, amelyben Széchenyi István koponyacsontját őrzik.

A Mauzóleumot november 1-től március végéig csak az idegenvezetővel lehet meglátogatni, s ehhez előzetes telefonos egyeztetés szükséges. A mauzóleum keddtől vasárnapig, 10 -től 18 óráig van nyitva, a belépődíj felnőtteknek 300, diákoknak 22 forint.

Pére-Lachaise, Párizs

A világ talán leghíresebb temetője a párizsi Pére-Lachaise, egy rövidebb városlátogató kirándulásból sem maradhat ki. A sírkertet 1804-ben alakították ki az itt lévő gyönyörű park helyén. Ekkor Párizs prefektusa ideszállíttatta a 12. században élt szerelmespár, Abelard és Heloise maradványait éppen azért, hogy egyfajta mintatemetőt létesítsen. Hamarosan ez lett a város legismertebb temetője, ezért 1850 körül az addigi terület háromszorosára bővítették. nevét XIV. Lajos gyóntatóatyjáról, Pere de la Chaise-ről kapta, s ma már kihagyhatatlan látványosság.

Az ide érkező turisták a bejáratnál kis térképet kapnak a könnyebb tájékozódás végett, de aki először jár erre, könnyen eltévedhet. Az itt nyugvó hírességek közül kétségtelenül Jim Morrison, Edith Piaf sírja a legnépszerűbb, de sokan keresik fel Moliere, Yves Montand, Maria Callas, Chopin, vagy éppen Antoine de Saint-Exupéry nyughelyét is. A temetőnek magyar vonatkozása is van, 1988-ban, Nagy Imre kivégzésének harmincadik évfordulóján az egykori miniszterelnök jelképes síremlékét állítottak itt fel a Pére-Lachaise-ben.

[origo]