Pompidou Központ, Párizs

A Pompidou Központ a Szajna jobb partján fekszik, a rue du Renard utcában, Párizs Beaubourg negyedében. Az épület a XX. század hetvenes éveiben épült, Georges Pompidou Nemzeti Művészeti Kulturális Központ (Centre National d"Art et de Culture Georges Pompidou) néven. Az épület látványára jellemző a számtalan színes cső és egyéb vezeték, ezért egyesek gyárépülethez vagy olajfinomítóhoz hasonlítják. A bejárati oldalon kígyózó mozgólépcsőn juthat fel a látogató. A tervezők láthatóvá tették a csúcstechnológia berendezéseit, hangsúlyozva azok fontosságát. Az épület műszaki berendezései, amit eddig a falak elfedtek, most a homlokzaton láthatók, ami a karbantartást és szerelést is megkönnyíti. Az épületet sokan csúnyának tartják, mások remek ötletek megvalósulását látják benne. A szokványos építési megoldáshoz képest sokkal nagyobb szabadságot enged a belsőépítészeknek és berendezőknek. Rengeteg építész küldte be terveit a kiírt pályázatra, amely könyvtárat, lemeztárat, a Modern Művészetek Múzeumát, Iparművészeti Múzeumot kívánt egy épületben elhelyezni. A pályázók közül Renzo Piano és Richárd Rogers lett a két győztes. A Pompidou Központot Beaubourgnak is hívják. 1971-ig, az építkezés megkezdéséig a terület parlagon hevert. Az épületet sokan a szokatlan megjelenése miatt sokan keresik fel. A nagy terület különösen megmozgatta a tervezők fantáziáját. A beérkezett pályaművek közül az övék volt az egyetlen, amely az építésre szánt telek felét szabadon hagyta, s így Párizs szívében új nagy közterület alakulhatott ki. A Pompidou Központban nemcsak könyvtár és átalakítható kiállítótermek találhatók, hanem mozi, koncertterem, játszótér, bárok és éttermek is. A megnyitás után nem sokkal népszerűbbé vált mint az Eiffel-torony. A Pompidou Központ a modern, high-tech építészet mintaképe lett.

Forrás: A világ csodái (http://vilagcsodai.webatu.com/europa/pompidou.html)