A leggyakoribb ételmérgezést okozó ételek

A grillszezon közepén hasznos lehet tudnod, melyek a leggyakoribb ételmérgezést okozó ételek.

Egy amerikai kutatóközpont (a Centers for Disease Control and Prevention) becslése szerint naponta közel 200 000 amerikai kap ételmérgezést. Mások azonban úgy vélik, hogy a tényleges szám közel 800 000, és minden negyedik-ötödik ételmérgezést otthon, a saját tányérunkról szedünk össze. A szakemberek szerint egy esetleges ételmérgezés esetén többségünk nincs tisztában azzal, mitől lesz rosszul, pedig az ételmérgezés okozta panaszok listája az enyhe tünetektől (hányinger, hasmenés, görcsök) egészen a komolyabb gyomorbántalmakig terjedhet.
A Men’a Health magazin azonosította a legkoszosabb ételeket, amelyek akár naponta a tányérodra kerülnek, és amelyek segítségével te is észrevétlenül összeszedheted ezeket a kellemetlen betegségeket. Ebből a listából válogattunk négyet, amelyek nélkül a nyári grillezések elképzelhetetlenek. A bevásárlólistákon gyakran szereplő, átlagos ételekről lesz szó, és arról is, mire figyelj a fertőzések elkerülése érdekében, otthon és a szupermarketekben egyaránt.

Csirke

Az egyik legjelentősebb vírushordozó a nyers csirke, amely – szupermarketekben kapható, mesterséges környezetben tenyésztett változata – 42 százalékban tartalmazza a kevésbé ismert Campylobacter jejunit, amely egy elsősorban hasmenést, de gyakran akár lázat, hányingert, fejfájást és hasi görcsöket is okozó baktériumfajta. Ezenkívül a tesztelt csirkék 12 százalékában fedezték fel a szalmonellát okozó Salmonella enterides nevű baktériumot.
Mit tehetsz a megelőzés érdekében? Vásárolj piacon, hazai őstermelőktől, a szupermarketekben pedig keresd a „szabad tartás” címkével ellátott árut, mivel a természetes körülmények között felnevelt állatok egyrészt szebbek és jobb ízűek, másrészt a természetellenes módon, nagyüzemben, összezsúfolva tenyésztett csirkék között a betegségek fokozottan terjednek. A kutatók által vizsgált szabad tartásos csirkékben nem találtak sem campylobacter, sem salmonella vírust.

Darált marhahús

A nyers csirkénél is nagyobb számban találhatók gyomorrontást okozó baktériumok a darált marhahúsban. A kutatók által bevizsgált 563 (darált, félkilós) adag 53 százalékában találtak ételmérgezést okozó Clostridium perfringenst, 30 százalékában Staphylococcust, amelyet eddig főként kórházban terjedő „húsevő” vírusként tartottak számon, de jelentős szerepet játszik az ételmérgezésekben is, valamint 12 százalékban kimutatták a Listeria monocytogenest is, amely a leginkább fertőző, gyomorbetegséget kiváltó mikroorganizmusok egyike, de esetlegesen felbukkanhat még az E. coli nevezetű vírus is.
Mit tehetsz a megelőzés érdekében? Vásárolj „besugárzott” címkével ellátott marhahúst, vagy keress olyan hentesüzletet, ahol ilyen árut találsz. A sugárkezelt terméket tulajdonképpen egyfajta ionizáló energiával kezelték, amelynek köszönhetően a sugárzás áthalad az élelmiszeren, s úgy pusztítja el a romlást és a megbetegedéseket okozó mikroorganizmusokat, valamint a raktári kártevőket, hogy közben az élelmiszert nem éri hőkárosodás. Ez azért fontos, mert így megőrzi friss, kezeletlen jellegét, ugyanakkor nem kell számolni a kémiai kezeléseknél szokásos vegyszermaradvánnyal, tartósítószerekkel.

Darált pulykahús

A szupermarketekben kapható (szintén félkilós, darált) pulykahúsok közül több mint 1:4 arányban találtak Listeriát, Campylobactert, Clostridiumot vagy e három baktérium valamilyen kombinációját. Ezenfelül a bevizsgált áruk 24 százaléka volt fertőzött szalmonellával, amelynek egy része antibiotikumoknak is ellenálló szalmonella volt.
Mit tehetsz a megelőzés érdekében? Csakúgy, mint a csirke esetében, próbálj meg szabad tartásból, illetve organikus (azaz öko) gazdálkodásból származó pulykahúst vásárolni. A nagyüzemi pulykatenyésztők telenyomják az állatokat antibiotikumokkal, amelyek rontják baktériumokkal szembeni ellenálló-képességét, míg a szabadtartásos baromfi egyáltalán nem kap gyógyszereket.

Fejes saláta

Bármilyen hihetetlen, egy hamburgerhúson pihenő, ártatlannak tetsző salátalevél akár nagyobb bajt is okozhat, mint maga a marhahús. Kutatók a bevizsgált saláták 11 százalékában találtak ételmérgezésért felelős vírusokat.
Mit tehetsz a megelőzés érdekében? Az előre csomagolt salátákat is mosd át otthon alaposan, hiszen egyáltalán nem biztos, hogy a gondosan becsomagolt, higiénikusnak tűnő áruk mentesek a kórokozóktól.

Hasznos tanácsok otthonra

• A csirkehúst felhasználás előtt mindig mosd meg, egy gyors leforrázás után nyert csirkeléből pedig (annak szagából és színéből ítélve) könnyen fel tudod mérni a hús minőségét és állapotát. Darált marhahúshoz használj friss oregánót, amelytől nemcsak ízletes lesz a hús, de a kutatások szerint ez a fűszer a baktériumok (főként az E. coli) jelentős részét hatástalanítja.
• A nyers hússal érintkezésbe lépett összes tányért és konyhai eszközt azonnal tedd a mosogatógépbe vagy bő meleg vízzel öblítsd le. A késeket, vágódeszkát vagy konyhapultot mindig azonnal, alaposan mosd el.
• A konyhában használt szivacs az egyik legveszélyesebb potenciális baktériumhordozó, mivel ezzel törlöd le a pultot, és mosod el az edényeket, amelyekkel a nyers hús érintkezett. Ezért a nyers hússal érintkezésbe kerülő felületekre célszerűbb papírtörlőt használni szivacs helyett.

Forrás: Laborczi Dóra - ötvenentúl.hu

Üvegekbe zárt titkok - itt az eltevések ideje

Az erdélyi zakuszka karrierje


Bármennyire is furcsának tűnik, az Erdély-szerte közkedvelt zakuszka nem magyar, nem román, nem szláv, hanem örmény étel. Erdélybe Moldván keresztül került be ez a rendkívül finom, laktató pástétomszerű eledel, amit egyaránt fogyaszthatunk köretként húsok mellé, de főételnek is: kenyérre kenve, teával kitűnő, reggeli-, vagy vacsoraként tálalhatjuk. Alacsony kalóriatartalma miatt kedvenc eledele lehet a fogyókúrázóknak is. Elkészítése házilag viszonylag egyszerű, kezdő háziasszonyok is próbálkozhatnak vele.

Egyetlen gondot jelenthet, hogy amíg kifő, mindvégig kavargatni kell, ám ez a kellemetlenség áthidalható, ha olyan edényben tesszük fel főni, amelynek az alja többrétegű. Az erdélyi zakuszkának többféle változata van, gyakorlatilag két egyforma zakuszka nincs, hiszen minden háziasszony másként készíti, másként fűszerezi. A többféle változat közül három nagy csoportot különböztetünk meg: a padlizsánost, a babost és a gombást. Vásárláskor mindig kiváló minőségű, szép, érett zöldséget válasszunk, hiszen ez az előfeltétele annak, hogy a zakuszkánk sokáig elálljon.

A zöldségféléket alaposan mossuk meg, lehetőleg folyó vízben, csap alatt, és az elkészítés idején vigyázzunk a használt konyhaeszközök tisztaságára. A befőttes üvegeket és üvegtetőket alaposan, mosogatószeres vízben mossuk át – még akkor is, ha a kamara polcára tisztán raktuk el –, többször is tiszta forró vízzel öblítsük ki, és így tegyük száradni. Nem árt, ha az utolsó öblítő vízbe kiskanálnyi szalicilt, vagy befőzőport teszünk. Lényeges tudnivaló, hogy a zakuszkánk akkor készült el, ha a zöldségpaszta tetejére feljött az olaj. Tartósítani inkább nátriumbenzoátot használjunk (kis mennyiségben), mert a szalicil csípőssé teheti, de ha válogatott zöldségből készült, alaposan kifőztük, és vigyáztunk a tisztaságra, tartósítószer nélkül is eláll.

Sokan ódzkodnak a zakuszka eltevéstől, mert hosszadalmas, fárasztó munka, viszont, ha ügyesen szervezzük meg a különféle munkafázisokat, akkor nem annyira kimerítő. Ajánlatos két fázisban készíteni a zakuszkát. Egyik nap mossuk ki az üvegeket, süssük meg, héjazzuk le a padlizsánt és a paprikát, főzzük meg a babot, vagy a gombát, a többi zöldséget is pucoljuk meg. Másnap aztán rendre mindent belerakunk a nagy fazékba és főzzük össze. Ha így járunk el, akkor alig több mint fél óra alatt kifő a zakuszkánk, és rakhatjuk üvegekbe. Az alábbiakban néhány általam gyakran készített zakuszka receptjét osztom meg a kedves olvasókkal.

Gombás zakuszka

Hozzávalók: 5 kg húsos paprika, 3 kg paradicsompaprika, 2 kg sárgarépa, 3 kg gomba, 800 g paradicsompüré, 1 l olaj, néhány szem bors, 1-2 babérlevél, só, cukor, 1 kávéskanálnyi befőzőpor.
Elkészítése: A gombát sós vízben megfőzzük, leszűrjük majd vékony csíkokra vágjuk. A paprikát és a paradicsompaprikát megsütjük a héjától, és a magházától megtisztítjuk, és azt is csíkokra vagdaljuk. A sárgarépát megpucoljuk, és nagy lyukú reszelőn lereszeljük, az olajban megdinszteljük. Ha a sárgarépa megpuhult, hozzáadjuk a csíkokra vágott gombát, paprikát és paradicsompaprikát, majd a paradicsompürét. Ízlés szerint sózzuk, borsozzuk, ha savanyúnak találjuk, kevés cukrot is adhatunk hozzá. A végén miután a tűzről levettük hozzákavarjuk a befőzőport. Forrón üvegekbe rakjuk, ledugaszoljuk, és száraz dunsztban hagyjuk kihűlni.
(Saját recept.)

Fotók: Balázs Antónia

Padlizsános zakuszka I.

Hozzávalók: 4 kg paradicsompaprika, 2 kg csöves paprika (kápia), 1 kg hagyma, 4 kg padlizsán, 800 g paradicsompüré, 1 l olaj, néhány szem bors, 1-2 babérlevél, só, cukor, 1 kávéskanálnyi befőzőpor.
Elkészítése: A padlizsánt és a paprikát megsütjük, majd lehéjazzuk. A padlizsán levét csepegtessük le, mert kesernyés ízt adhat a zakuszkának. A hagymát ledaráljuk, és az olajban megdinszteljük, majd hozzáadjuk a fakéssel apróra zúzott padlizsánt és a ledarált paprikát. Amikor az olaj kezd feljönni a tetejére, hozzáadjuk a paradicsompürét és a fűszereket, majd addig főzzük, amíg az olaj feljön a tetejére. Miután a tűzről levettük, hozzáadjuk a befőzőport, ledugaszoljuk, és száraz dunsztban hagyjuk kihűlni.
(Saját recept.)

Babos zakuszka

Hozzávalók: 3 kg paradicsompaprika, 2 kg csöves paprika (kápia), 1 kg húsos paprika, 1 kg hagyma, 1 kg nagy szemű fejtett bab, 800 g paradicsompüré, 1 l olaj, néhány szem bors, 1-2 babérlevél, só, cukor, 1 kávéskanálnyi befőzőpor.
Elkészítése: A fejtett babot sós vízben megfőzzük, vigyázzunk, ne főzzük túlságosan puhára, mert szétfőhet a zakuszkában. A paprikát megsütjük, lehéjazzuk, és apróra vagdaljuk, vagy ledaráljuk. A hagymát ledaráljuk, és az olajban megdinszteljük, hozzáadjuk a paprikát, majd a megfőtt babot. Készíthetjük úgy is, hogy a bab felét ledaráljuk, másik felét szemesen hagyjuk. Végül hozzáadjuk a paradicsompürét és a fűszereket, majd addig főzzük, amíg az olaj feljön a tetejére. Miután a tűzről levettük, hozzáadjuk a befőzőport, ledugaszoljuk, és száraz dunsztban hagyjuk kihűlni.
(Saját recept.)

Vegyes-zöldséges zakuszka

Hozzávalók: 2 kg húsos paprika, 2 kg paradicsompaprika, 2 kg csöves paprika, ½ kg hagyma, 1 kg sárgarépa, 1 kg gomba, 2 kg padlizsán, ½ kg fejtett bab, 1 kg tök, 1 kg paradicsompüré, 1 l olaj, néhány szem bors, 1-2 babérlevél, só, cukor, 1 kávéskanálnyi befőzőpor.
Elkészítése: A paprikát és a padlizsánt megsütjük, majd lehéjazzuk, a gombát és a babot sós vízben megfőzzük. A hagymát megdaráljuk és az olajban megdinszteljük. Hozzáadjuk a reszelt sárgarépát és tököt, majd az apróra vagdalt paprikát, végül a pépesített padlizsánt, csíkokra vágott gombát és a babot. Amikor az olaj kezd feljönni a tetejére, hozzáadjuk a paradicsompürét és a fűszereket, majd addig főzzük, amíg az olaj feljön a tetejére. Forrón üvegekbe rakjuk, ledugaszoljuk, és száraz dunsztban hagyjuk kihűlni.
(Saját recept.)

Padlizsános zakuszka II. – örmény recept

Hozzávalók: 5 kg padlizsán lesütve, lehéjazva, 5 kg paradicsompaprika, 1,5 kg paprika (édes) lesütve, lehéjazva, 1 kg hagyma, 3 kg paradicsom leve, 1,5 l olaj, só, bors, babérlevél, 1 kiskanál szalicil vagy nátriumbenzoát.
Elkészítése: A hagymát ledaráljuk, és az olajban megdinszteljük, hozzáadjuk a ledarált paprikát és a fakéssel összetört padlizsánt. Végül a három kiló paradicsom levét és a fűszereket. Az egészet addig dinszteljük, amíg az olaj feljön a tetejére. Száraz dunsztban hagyjuk kihűlni.
(Csíkszeredai örmény családtól gyűjtötte Zárug Katalin.)

Babos zakuszka II. – örmény recept

Hozzávalók: 2 kg padlizsán lesütve, lehéjazva, 3 kg paradicsompaprika, 3 kg csöves paprika, 1 kg nagy szemű bab megfőzve, 1/2 kg hagyma, 3/4 l olaj, 2 db kicsi paradicsompüré, só, bors, babérlevél, csípős paprika.
Elkészítése: A hagymát ledaráljuk, és az olajban megdinszteljük, majd hozzáadjuk a szintén ledarált paprikát. Amikor a zöldség megkészült, hozzáadjuk a padlizsánt és a babot – ez utóbbinak felét ledarálva. Végezetül hozzáadjuk a paradicsompürét, a fűszereket és a befőzőport. Addig főzzük, amíg az olaj feljön a tetejére. Üvegekbe rakjuk, és száraz dunsztba tesszük.
(Csíkszépvízi örmény családtól gyűjtötte Zárug Katalin.)

Forrás: Jánossy Alíz - Új Kelet Online

Indul a Szentendrei Nyár programsorozata

Színházi előadások az ország különböző részeiről és a határon túlról, komolyzenei, népzenei és világzenei koncertek, dzsesszfesztivál, augusztus utolsó hétvégéjén pedig éjszakába nyúló művészeti és gasztronómiai események várják a pénteken induló Szentendrei Nyár programsorozatára látogatókat.

Juhász Károly, a Szentendrei Kulturális Kft. művészeti vezetője elmondta, hogy rendezvénysorozat nyitányaként este fél kilenckor az Anconai szerelmesek című zenés játékot mutatják be a Városháza udvarán a Szlovákiából érkező Komáromi Jókai Színház előadásában. Mint hozzátette, a Szentendrei Nyár műsorába olyan darabokat is válogattak, amelyeket a városban és a környéken élők ritkábban láthatnak, elsősorban az ország távolabbi részein, illetve a határon túl bemutatott előadásokkal szerették volna megismertetni a közönséget. Így vendégszerepel Szentendrén a kecskeméti Katona József Színház és a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház is. A hagyományokhoz híven idén is bemutatnak egy saját produkciót: augusztus 5-én tartják Pozsgai Zsolt A gyermekkirály című történelmi játékának ősbemutatóját a szerző rendezésében. Az előadás helyszíne a Városháza 380 fő befogadására alkalmas udvara lesz - tette hozzá Juhász Károly. Augusztus végéig összesen 13 színpadi produkciót láthatnak az érdeklődők, ehhez jönnek még vasárnaponként a gyermekelőadások. Az összművészeti rendezvénysorozaton azonban nagy jelentőséget kap a zene is, így számos koncerttel is várják a közönséget. A Barcsay-udvarban lép fel Szvorák Katalin, a Söndörgő együttes, a cseh születésű, Amerikában élő Marta Topferova, a Kecskés Együttes, a Nikola Parov Quartet és Herczku Ági, valamint a Vujicsics Együttes. A Városháza udvarán július 29-én egynapos dzsesszfesztiválra várják a stílus kedvelőit. Fellép a Borbély Műhely, a Bin-Jip, a Tzumo & Borlai Electronic Dreams és az Erik Sumo Band Kiss Erzsivel. Augusztus 20-án a Péter-Pál-templomban ad ünnepi koncertet a Szentendrei Kamarazenekar. „Természetesen a szentendrei múzeumok sem maradhatnak ki a kínálatból” – mondta Juhász Károly, hozzátéve, hogy ezek állandó kiállításaikkal várják a látogatókat. A gyerekek és a fiatalok napközben a Dunaparti Művelődési Ház udvarán tölthetik el kellemesen az idejüket. Esténként ugyanott kamara-előadásokat tekinthetnek meg az érdeklődők, köztük Hamvas Béla A bor filozófiája című írásának színpadi változatát. A rendezvénysorozat záróakkordja a Szentendre Éjjel-Nappal Nyitva című háromnapos esemény lesz augusztus 26. és 28. között, amelynek keretében a résztvevők a késő éjszakába nyúló látványos művészeti és gasztronómiai programokon mondhatnak búcsút az idei nyárnak. A szervezők telt házas előadásokra és tízezres látogatottságra számítanak.

(MTI)

Gustav Mahler és a bécsi századforduló

A bécsi századforduló a legizgalmasabb korszakok közé tartozik. Zsenik nyüzsögtek itt és hagyták hátra – máig kitörölhetetlen – nyomaikat.


Mahler 1910 nyarán élte át magánéletének legsúlyosabb mélypontját. Ekkor jött rá ugyanis felesége, Alma Walter Gropiushoz, a fiatal építészhez fűződő szerelmi viszonyára. Sigmund Freud ezidőtájt épp egy délhollandiai városban, Leidenben nyaralt. Mahler a pszichoanalízis időközben világhírű atyjához kívánt fordulni és fáradságot nem kímélve utána utazott. Az analízis természetesen nem a már-már közhellyé vált díványon történt, hanem egy hosszú séta során.

Ugyan Mahler és Freud Hollandiában találkoztak, mindketten Bécsben éltek – mint e kor sok-sok fontos személyisége. A bécsi századforduló öröksége mindmáig befolyásolja a művészetet: Mahler és Schönberg forradalmasították a zenét, Hugo von Hofmannsthal, Hermann Bahr, Peter Altenberg, Arthur Schnitzler és Karl Kraus pedig átvezették az irodalmat a 20. századba. Bécs városképében olyan építészek hagytak nyomot, mint Otto Wagner, Josef Hoffmann és Adolf Loos. A festészetben Richard Gerstl, Oskar Kokoschka, Egon Schiele valamint Gustav Klimt és a szecesszió körének (a mozgalom névadó épületének homlokzata ma is hirdeti programjukat: Minden kornak a maga művészetét, s a művészetnek a maga szabadságát.) művei jelentik több bécsi múzeum felülmúlhatatlan gyűjteményének magját. Példának okáért a Belvedere ad otthont a világ legnagyobb Klimt gyűjteménynek.

Az 1900-as év jelenti a korszak mérföldkövét: Sigmund Freud ekkor publikálta Bécsben úttörő jelentőségű művét, az Álomfejtést. A Neue Freie Pressében megjelent Arthur Schnitzler Guszti hadnagy című novellája. Ugyancsak ekkor volt Alexander Zemlinsky Egyszer volt… című operájának ősbemutatója a Hofoperben a zeneszerző vezényletével. Az intézmény, vagyis a mai Állami Opera, igazgatója abban az időben Gustav Mahler volt és Alexander Zemlinsky csak egy Alma rajongóinak sorában.

Hogy Sigmund Freud tudott-e segíteni a kétségbeesett Mahleren, annak nem maradt nyoma. Negyedszázaddal később Freud a következőképpen emlékszik vissza: Roppant érdekes volt „elkalandozni” életében és felfedni szerelmi körülményeit, különösképpen Mária-komplexusát (anyai kötődését); alkalmam nyílt megcsodálni e férfi zseniális felfogóképességét. Mahler alig fél évvel a „freudi“ találkozás után – épp Gropius születésnapján – meghalt szívgyengeségben. Freud 300 koronás honoráriumról szóló számláját sosem egyenlítette ki.


Forrás: ausztria.info

Önkéntelenül

“A boldogságot csak az bírja el, aki
elosztja. A fény csak abban válik
áldássá, aki másnak is ad belőle.
Mert, amikor bennünket elküldtek,
az útra bocsátó Hatalom így szólt:
Rád bízok minden embert külön,
kivétel nélkül mindenkit. Segíts, adj
enni, adj ruhát, mindenkire vigyázz
úgy, mint magadra és ne hagyd a
sötétségben elmerülni. Amit szerzel, amit
elérsz, amit tudsz, amit
átélsz oszd meg. Az egész világ a
tiéd. Szabad vagy a kövektől az
éterig. Ismerd meg, hódítsd meg,
senki nem tiltja, de jaj Neked, ha
magadnak tartod. Amiből másnak
nem adsz, legyen az arany, iszappá
válik, legyen szent fény, átokká
válik, legyen gyönyör, halállá válik.
Elbocsátunk Téged is, mint
mindenkit: Felelős vagy minden
emberért, aki veled él és el kell
számolnod minden fillérrel, amit magadra költesz, minden örömmel,amit magadba zártál és minden boldog pillanattal, amit magadnak tartottál meg. Most eredj és élj,
mert a világ a tiéd.”


Hamvas Béla



Forrás: Pont.filosz.hu

A bölcs király

Sok-sok évvel ezelőtt élt Indiában egy bölcs, aki azt mondta, hogy nagy titkot őriz egy varázsládikában, ami az élet minden területén sikeressé teszi és ezért a világ legboldogabb emberének tartja magát.

Sok irigy király ajánlott neki hatalmat és pénzt, meg is próbálták ellopni a ládikát, de hiába.

Minél jobban próbálkoztak a megszerzésével, annál boldogtalanabbak lettek, mert az irigység nem hagyta őket élni.
Így teltek-múltak az évek és a bölcs egyre boldogabb lett.

Egy nap egy kisfiú toppant be hozzá és azt mondta:
- Uram én is olyan boldog szeretnék lenni mint Te. Megmutatod nekem hogyan érjem el a boldogságot?

A bölcs a gyermek tisztaságát és egyszerűségét látva így szólt:

- Neked megmutatom a boldoggá válás titkát! Gyere velem és nagyon figyelj!!!

Valójában két ládában őrzöm a boldogság titkát: a szívemben és az eszemben.

A nagy titok pedig nem más, mint egy lépésekből álló sorozat, amit követned kell egész életedben.

Az első lépés ez:
- Tudd, hogy a Gondviselés mindig veled van és ezért szeretned kell Őt és hálát adnod neki, mindazért amid van.

A második lépés:
- Szeretned kell önmagad és minden lefekvéskor és felkeléskor ki kell jelentened:
"Én fontos vagyok, képes vagyok, értékes vagyok, okos vagyok, kedves vagyok. Sokat várok magamtól. Nincs olyan akadály, amit le ne tudnék győzni."
Ezt hívják: magas önbecsülésnek.

A harmadik lépés:
- Gyakorlatban is megvalósítod, amit magadról állítasz.
Vagyis: ha azt gondolod okos vagy, viselkedj okosan.
Ha azt gondolod képes vagy, tedd meg, amit kitűzöl magad elé.
Ha azt gondolod nincs akadály, amit le ne tudnál győzni, akkor tűzzél ki célokat és valósítsd meg őket.
Ezt hívják: motivációnak.

A negyedik lépés:
- Ne irigyelj senkit azért amije van, vagy ami ő maga.
Ő elérte célját, Te érd el a sajátjaidat!!!

Ötödik lépés:
- Ne őrizz a szívedben haragot senki iránt, mert ez az érzés nem engedi, hogy boldog légy! Hagyd, hogy Isten törvényei tegyenek igazságot, te bocsáss meg és felejts!!!

Hatodik lépés:
- Ne vedd el azt, ami nem a tiéd, mert a természet törvénye szerint, ha valakitől elveszel valamit, akkor holnap elvesznek tőled valami értékesebbet, mint amit te elvettél mástól. Fizesd meg a tartozásodat, add vissza, ami nem a tiéd! Kérj bocsánatot, add oda mindenkinek azt, ami megilleti.
Így biztosítod a békédet.

Hetedik lépés:
- Ne bánj rosszul senkivel! A világ minden élőlényének joga van arra, hogy szeressék és tiszteljék.

Nyolcadik lépés:
- Mindig mosolyogva kelj fel, fedezd fel a szépséget és a jót a téged körülvevő dolgokban. Döntsd el, hogy csodás napod lesz !

Gondolj bele, hogy milyen szerencsés vagy, amiért annyi mindened van.

Segíts a többieknek anélkül, hogy arra gondolnál, semmit sem kapsz cserébe.

Figyeld meg az embereket és fedezd fel bennük a jó tulajdonságaikat.
Nekik is add át a titkot, hogy győztessé váljanak és így boldogok legyenek!!

Forrás:AATE.HU

Illusztráció: Szigeti Gyönyi munkája
Indiai bölcs / Hindu wise man
21x30 cm
Grafika / Graphic

Chartres-i katedrális

Chartres Franciaországban, Párizstól 90 kilométerre fekszik. Chartres meghatározó műemléke a Notre-Dame-székesegyház (Miasszonyunk-templom), a francia gótika első példája.

A katedrálist egy magaslatra építették, amit már a rómaiak, vagy korábban a kelták is szent helynek tartották. A XVIII. század második feléig őriztek itt egy fából faragott szobrot, amely a szíve alatt gyermekét tartó Máriát ábrázolta, s amely még a pogány időből származott Lehetséges, hogy eredetileg a kelta anyaistent ábrázolta, s csak később lett a keresztényeké. A szobor a francia forradalom alatt pusztult el. A templom helyén 350 óta imaházak álltak, de mindegyik tűzvész áldozatává vált. A ma látható templomot 1260-ban szentelték fel. A székesegyház nyugati oldalán két jellegzetes torony található, melyek 90 méternél magasabbak. Az alacsonyabb, egyszerűbb a XII. század első feléből származik, a magasabb és díszesebb 1513-ra készült el. A nyugati kaput felbecsülhetetlen értékű szobrok díszítik. A mély, rézsűs kapuzat faragványait egységes program alapján készítették. Krisztus őseinek alakjai, Krisztus ifjúsága, a mennybemenetel, Krisztus mandorlában, és a négy evangélista ábrázolása látható. Az ablakrózsa a az utolsó ítéletet jeleníti meg. Az északi és déli bejáratot XIII. századi szobrok díszítik. A katedrális külső homlokzatát és belső terét több mint 10 000 kőből és üvegből alkotott figura díszíti. Háromemeletes belső terének harmóniáját, varázsát a színpompás üvegablakok fokozzák. Az üvegablakok összfelülete több mint 2000 négyzetméter. Az északi és déli kereszthajókon hatalmas méretű rózsaablakok láthatók. Kiemelkedő az a XII. századi ablak, amely a Notre Dame de la Belle Verriée (Szépüvegű Miasszonyunk) nevet kapta. A templomhajó padlózatára bonyolult útjelzőket rajzoltak, valószínűleg a zarándokok számára, akik az ereklyét térden csúszva közelítették meg. A Krisztus és Mária életének jeleneteit ábrázoló hatalmas, faragott karzat építését 1514-ben kezdték el, de 200 év alatt sem fejezték be. Chartres évszázadokig vonzotta a zarándokokat. A Mária szobor mellett itt őrizték Mária anyjának, Szent Annának a fejét is. Az ereklyetartóban ma is őrzik a hasonlóan híres relikviát, a Szent Inget (Sainte Chemise). A hagyomány szerint Mária ezt az inget viselte, amikor Jézust szülte. A Szűz Máriának emelt Chartres-i katedrális a középkori Európa építészetének egyik jelentős alkotása.


Forrás: A világ csodái

Hamvas Béla és Weöres Sándor - Mester és tanítvány?

Weöres Sándorról szóló monográfiákat olvasva szembetűnő a hiány, hogy Hamvas Bélával való alkotói barátságuknak csekély figyelmet szántak. Az afféle tanulmányírás, amely a Weöres költészetét ért eszmei hatásokról Hamvas nevének említése nélkül kíván értekezni, nem tartható. Mint ahogyan az is hiányos szemlélet, ha súlytalannak ábrázolják kettejük ismeretségét, pusztán időszakosságot tulajdonítva neki, ami talán egyedül a néhány évet tekintve állhat helyt, ugyanakkor két ember egymásra hatásának mélységét nem vizsgálhatjuk csupán az eltöltött idő függvényében. Az utóbbi évtizedek megváltozott politikai légköre azonban kedvezett a Hamvas-kép újraértelmezésének, és a monográfiák immár nagyobb bátorsággal utalnak kettejük párhuzamaira. Tényszerűnek tűnik azonban, mint ahogyan arra Kenyeres Zoltán is utal, hogy Hamvas és Weöres viszonyának pontos feltárása a mai napig várat magára.

Weöres 1944-ben találkozott Hamvassal, és barátsággá mélyült ismeretségük 1949-ben szakadt meg. A találkozás elvi mozzanata nem a „klasszikus” módon zajlott, hiszen ezúttal nem a tanítvány lépett mestere elé, hanem Hamvas tett nyílt levélben ajánlatot Weöresnek, hogy fogadja el a tanítványi státuszt. A felkérés valójában egy bírálat volt, amit Weöres Medúza című kötetéről írt, és amelyet Kenyeres Imre lapjában, a Diáriumban tett közzé 1944-ben. Hamvas imponálóan széleslátókörű párhuzamokon keresztül koncentrálta észrevételeit Weöresről, ám rendhagyó módon nem a versekre helyezte a hangsúlyt, hanem a költőben rejlő lehetőségekre. A kritika két lényeges üzenetet kommunikált Weöres felé: egyrészt, hogy költőként kiforratlan, tehát a Medúza maga is csupán ígéret és semmivel nem több; a másik, hogy áradó tehetségét mederbe kell terelni egy Mester közreműködésével, hogy – Hamvas szerint – az egyetlen hiteles költői attitűdre rátaláljon.

A Weöresben kiváltott visszhang ismeretes, hisz bizalmasainak, szellemi segítőinek több ízben az áradó érdeklődés hangján nyilatkozott Hamvasról. Ugyan visszacsatolásokat több ízben kapott, hisz ekkorra már öt kötetet megjelentetett, és széles körben ismert költő volt, ám egészen más tónusú, és korántsem imperatív jellegű kritikák érték. Hamvas biztos kézzel épp arra mutatott rá Weöres költészetében, amire mások nem, és amit maga a költő is csak érezni vélt, vagy amit azidáig nem tudatosított magában. Weöres szerteágazó érdeklődése valószínűsíthetően nem mutatott volna ettől az időtől számítva tapintható közeledést a Hamvas-féle költői értékrend felé, ha ezzel a kritikával nem, vagy nem ekkor találkozik. Hamvas 1944-ben határozott irányt jelölt ki Weöres számára, amelyen Weöres kétségtelenül elindult, és amely egész későbbi költészetének fajsúlyos origójává vált, olyan küszöbélménnyé, amelyből kiindulva tehát megalapozott alternatívának tűnik szemlélni szellemiségének esetleges távolodásait, illetve más vonzások választását.

A Hamvas-féle költői magatartás kritikája

Mivel Hamvasnak már Weöressel való kapcsolata előtt határozott elképzelései voltak a „poeta sacer” mibenlétéről és feladatáról, célja az volt, hogy ezt az ideát valakin keresztül realizálhassa. 1944-ben a Medúza olvasása után Weöresben látta meg ennek az objektivációnak a lehetőségét. Hamvas keresett egy alanyt, egy olyan embert, aki a legnyitottabb szellemmel rendelkezik, és egyben a legnagyobb formanívóval áll készen erre a szerepre.

A Medúza-kritika alapján a hiteles költői attitűdről megfogalmazott elképzelései a következőkben foglalhatók össze: a közönség értékétítéletétől önmagát függetleníteni tudó egzisztencia: „Az az arc, amit a nyilvánosság a művészre lát, és amit reákényszerít, mérhetetlenül intenzívebb, mint a művész valódi arca. És ha valaki féléretten, vagy éretlenül lép ki a nyilvánosság elé, ebben az éretlenségben rögzíti.”, eme függetlenség eléréséhez Mester irányítása: „Aki mellé a sors Mestert rendel, annak ilyen kérdése nincs. A Mester tudja, hogy mikor szabad, mikor lehet, és mikor kell a nyilvánosság elé lépni – mikor bírja már meg a művész a szuggesztív arcot, amit a nyilvánosság reá lát.”, és a költészet eredeti zöngéit artikuláltan visszaadni tudó tehetség: „Ez a költészet nem ismeri azt a nagy poétikai arzenált, amit Homérosz óta kifejlesztettek: a mértéket, a rímet, a hasonlatot, a képeket, a szerkezetet, a csengés-bongást, a fénymázt, a látványos mutatványt és bűbájos játékot. Az orpheuszi költészetben minden az ihlet emberfölötti hatalmán múlik.”. Tehát Hamvas interpretációjában a szent költő feladata nem az, hogy a világ ingereire művészi eszköztárral rezonáljon, azaz a puszta látványt képezze le, mivel ez önmagában csak a felszínen való tévelygés lenne, csupán a mennyiség növelése, papírhalmaz, silány táplálék. A költészet lényegét ősállapotánál fogva lehet megragadni, azzal a legtisztább kiejtéssel, ahogyan a Homérosz előtti költők, az orfikusok tették. Ez a szemlélet egyébként tökéletes összhangban áll hamvasi filozófia alapvetéseivel, miszerint a világ bármely jelenlegi aspektusa lesilányodott, felhígult, és hiteles képet csupán a primordiális állapotok nyújthatnak a lét valódi, tiszta lényegéről. Tehát a költészetnek - ahogy magának a létnek is - az a feladata, hogy restaurálja azt a minőséget, ami az „ősállapotokban” még jelen volt.

Weöreshez szóló második bírálata már A teljesség felé kötet apropóján született meg 1946 elején, melyet szintén a Diárium közölt. Weöres minden addigi művészi megnyilvánulásától elütő prózakötetéről Hamvas elégedetten nyilatkozott. A kész munka birtokában Hamvas továbbépíthette két évvel korábban a költészet lényegéről kifejtett nézeteit. Egyrészt szárnyai alá veszi Weörest a kötetet ért értetlen kritikák okán, másrészt immár nyíltan felvállalja a Mester státuszát. S habár az ajánlás félreértetlenül neki szólt, Weöres megváltozott hangjáért mégsem önnön személyét teszi „felelőssé”, hanem azokat az ősi kútfőket, amelyek a poeta sacer egyetlen autentikus forrásai lehetnek. Hamvas tehát elégedett, hisz Weöres egyelőre nagyon is beváltja a hozzá fűzött reményeket. Az „Útra” lépett, valójában Hamvas útjára, bár a Mester maga szilárdan eredezteti szellemiségét abból a forrásból, amely bármely élő géniusztól függetlenül egzisztál. Az, hogy a kortárs kritika megdöbbent a költő prózába fordulásán, és hogy a letisztult hang semmiféle hagyományos poétikát nem produkált, Hamvas számára önigazolássá vált arra nézve, hogy Weöres valóban közelebb került a költészet ősi forrásához, hiszen a „bravúros bukfencek” csak eltérítik az embert a realitástól, ahelyett, hogy közelítenék. A hiteles hang ugyanis épp abban manifesztálódik, hogy a szerző nem afunkcionális sallangokkal ruházza fel líráját, hanem a kifejezés legelemibb és legtisztább eszköztárával operál. És épp ezen „elemi” eszköztár metaforái lesznek kifejtve Weöreshez intézett következő írásában.

A harmadik bírálata 1947 őszén jelent meg A fogak tornáca c. kötetről, melyet ismét a Diárium közölt. Amikor ebben Hamvas megfogalmazza az autentikus ösztönnyelv ismérveit: „Weöres Sándor nyelve ösztönnyelv: az asszonyoké, a gyermekeké, az állatoké, a mítoszoké. Ez a mély, csaknem artikulátlan, komplex nyelv. A szelek nyelve és a madaraké. Ez a nyelv, amelyen a tehenek és a lovak és a jóslatok beszélnek. Weöres Sándornál ezen a nyelven tüzel át a spirituális valóság. Minél egyszerűbb a szó, annál nagyobb feladat szellemmel átíitatni.”, figyelemreméltó párhuzamot vonhatunk le Weöres három és fél évvel korábban keletkezett levelével, melyet még első elragadtatásában címzett Kenyeres Imréhez a Medúza kritikája után: „Európa költőitől a mostani lírikus nem nagyon sokat tanulhat; tanuljon a szanszkritoktól, a benin négerektől, a népköltészettől, az elemisták fogalmazványaitól és méginkább a gyermekgügyögéstől, az őrültektől, a madárdaltól, a prófétáktól.” Hamvas utal arra is, hogy a költő abban az esetben érheti el hivatása Parnasszusát, ha sikerül megragadnia a lét, a létezés kérdéseit. Ezzel gyakorlatilag filozofikus jelleggel ruházta fel a poétikát. A filozofikus költészet Babits fellépése óta elismert helyet birtokolt irodalmunkban, ám fontos különbség, hogy Babits mindenekelőtt a kanonizált „nyugati” filozófiai rendszerekből építette fel egyéni költői hangját, és nem egy önkényes gondolkodó autonóm elképzeléseiből, de nála legfőképpen nem találjuk nyomát az orientalitásnak. Mindezt számbavéve és az uralkodó kritikai értékrend ismeretében Hamvas esztétikai szemlélete már alapvetéseiben is nyomatékosan különbözött ettől. Hamvas nyilván jó ismerte ezeket a kánonokat, és tudatosan vállalta a szembehelyezkedést Weöres kötetei apropóján publikált érvein keresztül. Azt vallotta, hogy az ő közös útjuk az egyetlen járható művészi út, amely paradigmaváltást készíthet elő a költészetben.

Weöres költői hangjának megváltozása Hamvas kritikái után

Amikor Hamvas a Diáriumban bírálatot közölt a Medúzáról, a versekről csak igen jelzésszerűen nyilatkozott. Az írásnak tételezhető olyan olvasata is, amelyben lépésről lépésre és személyreszólóan kiolvasható az, hogy Hamvas a Medúza sőt az azt megelőző írások sokszínű arzenáljából mit hagyna el és mi az, amit felerősítene, avagy kizárólagos hanggá tenne a későbbi művekben. Ezek olyan üzenet voltak Weöres számára, amelynek erőteljes lenyomatai következő köteteiben már felfedezhetők. Úgy gondolom, hogy Hamvas közvetlen hatása Weöresre az Elysiumban, A teljesség felében és A fogak tornáca kötetben a legkifejezettebb. És ez a hatás épp azért, mert több kötetre kiterjedt, és mert Hamvas levelei, találkozásaik és a további kritikák továbbra is útmutatókkal szolgáltak, Weöres későbbi költészetében is felfedezhető, habár szórtabb rezonanciával. Az Elysium versei közt már találhatunk több előreutalást A teljesség felé próza-vázlataira. A teljesség felé kötet pedig már egyértelműen Hamvas hatását mutatja, és ebben csupán emblematikus az, hogy a kötetet magának a „Mester”-nek ajánlotta. A teljesség felé-t és A fogak tornácát Hamvas kritikáiban már az útra lépett költő megnyilvánulásainak, sőt ez utóbbit egyenesen a „befejezett mesterműnek” ítéli.

Hamvas Béla és Weöres Sándor művészi-gondolati párhuzamában úgy gondolom nem az a felvetendő kérdés, hogy Weöres lírailag leképezte volna -e a hamvasi filozófiát, hiszen Weöres egyetlen kötetében sem találunk erre egyértelmű utalást. Ezalól még A teljesség felé kötet sem lehet kivétel, habár ott az ajánlás magának a Mesternek szól. Hamvas Weöresre gyakorolt hatásában a döntő motívumok a Hamvas bírálataiban kifejezett útmutatók, Hamvas irodalmi-gondolati élményei, személyes találkozásaik lehetettek, és természetesen Hamvas azon művei, amelyeket Weöres is olvasott. Weöres önálló lírai hangját kereste ebben az időben, és többtónusú műfaji-hangnembeli kísérletekkel próbálkozott. Hamvas valószínűleg ráérzett erre az útkeresésre az alapján, amit a Medúzában és a megelőző kötetekben olvasott. Kiválasztotta a számára legértékesebbnek és továbbvivésre leginkább alkalmasnak ítélt tónusokat, és mellőzésre javasolt másokat. Ennek a szándéknak az elfogadása, és lírája egy bizonyos szeletének immár tudatosabban képviselt tematikai és formai arculata lehetett Hamvas Weöresre gyakorolt döntő hatása. Tehát Weöres nem vált suszterinasává Hamvasnak, hatása mondhatni „arculatformálás” volt, viszont ez erőteljesen befolyásolta későbbi lírai énjét.

Természetesen eszmei hatásokról szólva nem beszélhetünk egyetlen ember kizárólagos befolyásáról. Hiteltelen lenne a Weöresről alkotott kép, ha pusztán Hamvas újrafelfedezése apropóján nagyobb jelentőséget tulajdonítanánk neki, mint amennyire valóban hatással volt rá. Egy költői életútban, különösen Weöres Sándoréban ugyancsak tudatformáló szerepet tulajdoníthatnánk a Hamvastól mentes orientalitásnak, a mitológiának, Várkonyinak, Fülepnek, Halasy-Nagy filozófia előadásainak, vagy akár Gulácsynak, a festőnek. Egyik gondolatrendszer privilégiumáról sem beszélhetünk, sokkal inkább bizonyos életszakaszok dominanciájáról, a sokféleség művészi integrációjáról - újraértelmezéséről, sajátosan egyedi köntösben való újjászületetéséről egy szuverén művész gondolatainak szűrőjén keresztül.

Írta: Tóth Judit - Prokontra.hu

Múzsák

A múzsák (görögül Μουσαι Mousai : eredeti jelentése 'hegy') a görög mitológiában a mítoszok megtestesítői, a költészet, a zene, a tánc és a tudományok istennői, az emlékezés és az improvizáció ihletői. Más források szerint vízi nimfák voltak, akik szivesen időztek Helikón és Pieria tiszta forrásai és szépvizű folyói közelében, ezért a múzsák mellett Pieriszeknek is nevezték őket.
Hésziodosz Theogony című műve alapján a múzsák Zeusz főisten és Mnémoszüné, az emlékezés istennőjének leányai voltak. Alcman és Mimnermusz, i.e. 7. századi lírai és elégikus költeményeiben alakjuk ősibb: Uranosz és Gaia gyermekeiként jelennek meg.
Pauszaniasz görög történetíró és földrajztudós nézete szerint pedig a múzsáknak két generációja létezett: az első Uranosz és Gaia gyermekei, a második generáció pedig Zeusz és Mnémoszüné lányai.
Pauszaniasz szerint eredetileg három múzsa volt: Aoidé ("Dal", "Éneklés"), Meleté ("Gyakorlás") és Mnémé ("Emlékezés") , neveik a költői gyakorlat három alapfeltételére utalnak. Delphoiban szintén három múzsának állítottak szentélyt, de neveik mások voltak: Neté, Meszi és Hüpaté amelyek az ókori időkben használatos lant három húrjának elnevezése. A korai hagyományok szerint a negyedik múzsa Arkhé (Arche) volt. Hésziodosz már kilenc múzsáról ír, akiket név szerint is megnevez. Legfőbb feladatuk, hogy megénekeljék az istenek és titánok harcait, valamint enyhítsék az emberek gondjait-bajait a zene, a tánc és a költemények révén. A múzsák alakjaihoz csak a késő hellenikus kortól kötődik az az állandósult feladatkör, amelyek patrónusaiként ma ismerjük őket :


Kalliopé: az epikus költészet, a filozófia és a tudományok
Terpszikhoré: a tánc
Thaleia (Thália): a komédia, a színház
Melpomené: a tragédia , a dráma és a gyászének
Polühümnia: a himnikus költészet
Euterpé: a lírai verselés és a zene
Erató: a szerelmi költészet és a dalok
Kleio: a történetírás
Uránia: a csillagászat és az asztrológia múzsája.


Forrás: mommo
Illusztráció: Eustache Le Sueur: A múzsák; Kleio, Eutherpé és Thaleia

Domokos Pál Péter, a csángók apostola

Száztíz éve született Domokos Pál Péter

Domokos Pál Péter a negyvenes évek elején, …és 1991-ben, a Széchenyi-díj kitüntetettjeként

Az Ezer Székely Leány Napjának életben tartásában benne van Domokos Pál Péter nagy kultúraszervező személyisége iránti tiszteletünk is. Mert csak úgy tudunk valakit igazán tisztelni, ha a kezdeményezését közkinccsé tesszük és továbbvisszük.

Száztíz éve, 1901. június 28-án született a ma Csíkszereda részét képező Csíkvárdotfalván Domokos Pál Péter Széchenyi-díjas néprajztudós, zenetörténész.

Hatgyermekes székely földművescsaládban jött világra. A csíksomlyói Katolikus Tanítóképző Intézetben kezdett tanulmányai 1916-ban megszakadtak, a románok erdélyi betörése miatt egész Csík vármegye elmenekült. A második osztályt a debreceni tanítóképzőben végezte, a továbbiakat ismét itthon, 1919-ben szerzett kántortanítói oklevelet. Románul katonakorában, Erdély bekebelezése után tanult meg. Ekkor döbbent rá, hogy valamit tennie kell idegen uralom alá került népéért.

A budapesti Polgári Iskolai Tanárképző Főiskolán 1926-ban matematika–fizika–kémia, valamint ének–zene szakos tanári diplomákat szerzett. Hazatérése után, 1926–33 között ének–zene tanár volt Csíkkarcfalván, Vulkánban, Csíkszeredában és Kézdivásárhelyen, 1936-tól az Erdélyi Katolikus Népszövetség titkára. 1929-ben fazekasárusnak álcázva magát tette első gyűjtőútját a moldvai csángó magyarok falvaiban, feltérképezte az ott élő magyarokat, s ettől kezdve e táj és népcsoport elismert tudósa lett. Ő gyűjtötte össze Moldvában a 18. század hangszeres tánczenéjét. Hétvégén székely harisnyát öltött, újjáélesztve az ősi viseletet, néptáncokat tanult, s hogy továbbadhassa másoknak, bálokat rendezett, ahová népviseletben volt csak szabad belépni.

1933-ban a románok felismerték, milyen veszélyes számukra Domokos munkássága a magyar-székely nemzeti öntudat erősítése terén, ezért eltiltották a katedrától. Ezután kántor lett Gyergyóalfaluban, ahol egy egész karácsonyi éjféli népi misét gyűjtött. Később egyházmegyei tanfelügyelő, majd 1940–44 között a kolozsvári Tanítóképző igazgatója lett – itt védte meg néprajzi, majd magyar irodalmi és történelmi doktorátusát. Népművészeti kiállításokat rendezett, lerakta a csíkszeredai Székely Múzeum alapjait. A háború alatt segítette a bukovinai magyarság hazatelepülését. Népzenével, néprajzzal, történelmi zenével, nyelvészettel és irodalommal, Erdély nemzetiségi és vallási kérdéseivel, Csíksomlyóval mint a katolikus székelység lelki központjával foglalkozott.

1945–49 között Budapesten a Népjóléti Minisztérium tisztviselője lett, de elbocsátották, mert a segélyezéshez amerikai civil adományokat vett igénybe. Ezután a Baranya megyei Szárászpusztán sváb birtokot kapott, s több tucat, Moldvából áttelepült csángó család között gazdálkodott, míg családja a fővárosban maradt. Itt folytatta a gyűjtést, de 1951-ben az ÁVO (Államvédelmi Osztály) elvitte. Hamarosan szabadon engedték, ám földjét elvették. Az építőiparban dolgozott, majd 1951–1961 között, nyugdíjazásáig Budapesten általános, majd középiskolákban tanított, s írta néprajzi, népzenei és irodalomtörténeti munkáit, olykor ezekért is zaklatták. A határon túli magyarság élő lelkiismerete lett.

Lefordította és közreadta a Bandinus-kódexet és több, a moldvai katolikusok múltjára vonatkozó okmányt. Dallamokkal kiegészítve adta ki Kájoni János 17. századi csíkcsobotfalvi énekgyűjteményét, a Cantionale Catholicumot. A ferences szerzetes latin és magyar egyházi énekszövegek százait dallamutalással, kotta nélkül adta közre. A Kájoni-gyűjtés révén került Kodállyal, majd Bartókkal is kapcsolatba. Márton Áron erdélyi püspökről Rendületlenül címmel írt regényt, 1988-ban a történelem-, illetve néprajztudományok doktora lett, a Széchenyi- és a Bethlen Gábor-díjat 1991-ben kapta meg.

1992. február 18-án halt meg Budapesten.


Hargita Népe, 2006.06.30. - Fotók: Európai utas

Néhány kuwaiti finomság

Ellátogatunk Kuvaitba, hogy az ott főzőcskézőktől ellessünk néhány finomságot.

Az arab kenyér nagy előnye, hogy különböző sűrű mártásokkal megtöltve, melegen vagy hidegen, előételnek is adható. Legalább 5-6 féle – kistányérokban lévő – fűszer is szerepel az ételek mellett (pirított szezámmag, őrölt kömény, fahéj, friss és száraz mentalevél, petrezselyem, kapor). A vacsora befejező fogása az arab kávé. Az arab ételek Algériától Iránig egy zártabb gasztronómiai világot alkotnak. Ebből ízelítőt nyújtani nem is könnyű feladat, hiszen az arab konyhakultúra szorosan összefügg a sokarcú, ellentmondásos arab világ történetével, fejlődésével. A Korán, a muszlimok bibliája már kezdettől biztat a jó ételek élvezetére, s tilt a tisztátalan ételektől, erősen befolyásolva ma is az iszlám étkezési szokásokat. A Korán szerint napjainkban is tilos például a disznóhús. Ez – bár vallási oka van – mégis inkább a higiéniai szempontokat, a meleg éghajlati körülmények miatt a sertések révén terjedő betegségek nagyobb kockázatát jelenti. Az iszlám konyha legfőbb húsétele a birka. Halakat, halételeket elsősorban a tengerparton vagy a folyók mentén esznek.

Sárgarépás kuvaiti narancssaláta

Hozzávalók: 3 reszelt sárgarépa, 2 kicsi gerezdekre szedett, lehártyázott narancs, 0,5 citrom leve, 1,5 tk. porcukor, csipet gyömbér, késhegynyi fahéj. Elkészítés: keverjük össze a citromlevet, cukrot, gyömbért. Tegyük a répát kúp alakban egy tál közepére, rakjuk köré a narancsot. Öntsük rá az öntetet. Szórjuk be fahéjjal.

Kuvaiti töksaláta

Hozzávalók: 1 liter sós vízben megfőzött, kis méretű, hosszúkás újtök, 2 ek. olívaolaj, 1 ek. citromlé, csipet cukor, késhegynyi zúzott gyömbér, 1 ek. paradicsompüré, só, 4 ek. víz. Elkészítés: vágjuk a megfőzött tököt 1 cm-es karikákra. Tegyük serpenyőbe a többi hozzávalót. Lassú tűzön, lefedve pároljuk 5 percig. Öntsük a tökkarikákra. Kihűlve, sült húsok mellé való.

Joghurtos kuvaiti uborkaleves

Hozzávalók: apróra vágva 5 uborka, 3 gerezd fokhagyma, 1 tk. kapor, 1 ek. petrezselyem, 1 ek. citromlé, csipet cukor, késhegynyi fehér bors, só, 2 ek. salátaolaj, 8 dl joghurt, 12 jégkocka. Elkészítés: a petrezselyem és a jégkocka kivételével keverjünk mindent össze. Öntsük hűtött poharakba. Tegyük bele a jégkockát, és szórjuk meg petrezselyemmel.

Kuvaiti barackos bárány nyárson

Hozzávalók: 1 kg kockákra vágott, kissé zsíros bárányhús, 2 ek. borecet, 2 ek. olaj, só, bors, 0,5 kg kimagozott kajszibarck. Elkészítés: készítsük el a pácot, tegyük bele a húst, barackot. Hagyjuk állni 2 óráig. Váltakozva húzzuk grillpálcára a húst és a barackot. Forró grillben 20-25 percig süssük. Tálaljuk forrón.

Tojással töltött kuvaiti sültbárány

Hozzávalók: 9-10 kg-os bárány, só, bors, 6 ek. olaj, 3 reszelt hagyma, 20-25 kemény tojás, 3 ek. finomra vágott petrezselyem. Elkészítés: töröljük szárazra a megmosott bárányt. Keverjük össze a sót, borsot, hagymát. Dörzsöljük be kívül-belül a bárányt. Töltsük meg a tojásokkal. Varrjuk be a nyílást, kötözzük össze a lábait, tegyük mély tepsibe. Forró sütőben süssük 30 percig. Csökkentsük a tüzet és közepesen melegben 1,5 órán át süssük. Adjuk hozzá az olajat, locsoljuk meg saját levével. Süssük még 2-2,5 órán át vagy, míg megpuhul. Szórjuk be petrezselyemmel és rakjuk körül rizzsel.

Kuvaiti fügekrém

Hozzávalók: 10 db vékonyra szeletelt préselt füge, 5 dkg apróra vágott dióbél, ugyanennyi aprított mandula, 3 ek. porcukor, 1 vaníliás cukor, 2 ek. vaníliás pudingpor, 4 dl tej, 3 ek. víz, 3 csésze tejszínhab, 6 db dióbél. Elkészítés: keverjük össze a fügét, diót, mandulát, a cukrokat, tejet. Lassú tűzön, kevergetve főzzük 10 percig. Keverjük össze a pudingport 3 ek. vízzel. Öntsük a fügéhez, kevergetve forraljuk fel. Hagyjuk kihűlni, keverjük össze a tejszínhabbal. Tegyük poharakba, díszítsük dióval. Arab lapos

kenyér, Zatta

Hozzávalók: 1 dkg élesztő, csipetnyi porcukor, 3 dl langyos víz, 0,5 kg 2-szer szitált sima liszt, 2 mk. só, 1,5 ek. olaj, 1 ek. szezámmag. Elkészítés: keverjük el a cukrot, élesztőt 0,5 dl langyos vízzel. Tartsuk melegen. Ha megkelt, adjuk hozzá a lisztet, sót, a maradék langyos vizet, öntsük lassan hozzá az olajat, közben dagasszuk 15-20 percig. Fedjük le, kelesszük duplájára. Készítsünk belőle zsemlényi gombócokat, nedves ruhával fedjük le, tegyük meleg helyre 1,5 órára. Nyújtsuk ki kerek, 0,5 cm-es vastagra. Kissé kiolajozott tepsibe tegyük. Fedjük le ismét nedves ruhával, hagyjuk kelni 20-25 percig. Kenjük be sós vízzel, szórjuk be szezámmaggal. Tegyük forró sütőbe, süssük 10-15 percig. Ha szezámmag nélkül készül Khubz Arabi a neve.

Arab kávétorta

Hozzávalók: 25 dkg cukor, hat tojás, fél csomag vaníliacukor, egy szelet reszelt csokoládé, 20 szem finomra tört pörkölt kávé, fél csomag sütőpor, egy kanál liszt. Töltelékhez: 15 dkg porcukor, 8 tojás sárgája, 1 egész tojás, fél csomag vaníliás cukor, két dl tej, 2 ek. erős feketekávé, fél szelet főzőcsokoládé. Elkészítés: a cukrot a tojássárgákkal és a vaníliacukorral habosra keverjük, és hozzáadjuk a reszelt csokoládét, a finomra tört pörkölt kávét, a sütőport, a lisztet és legvégül a hat tojás fehérjének kemény habját. Vajazott, lisztezett tortaformában közepes tűznél sütjük, és kihűlés után két rétegre éles késsel átvágjuk. A porcukrot a tojások sárgájával, az egész tojással, vaníliacukorral, tejjel állandó keverés mellett sűrűre főzzük, időközben hozzáadva a feketekávét és a főzőcsokoládét. Ezzel töltjük és vonjuk be a tésztát.


Forrás: Új Kelet Online

Ady vezér-szerepe és „magányossága”

Ady fellépése a századelőn egy nagy hagyománnyal dicsekvő és megújulásra képtelen népies ízléseszménnyel szemben történt, s érthető, hogy jelentékeny ellenállásba ütközött. De éppen a konzervatív fenyegetés tartotta össze a progresszió táborát, tompítva és leplezve a belső ellentéteket. A századelő reformnemzedéke, a Huszadik Század és a Nyugat köre teljes mellel felsorakozott mögé. Az irodalmi életben hívek és ellenfelek egyaránt őt ismerték el az új irányzat első emberének. De ő maga egyszemélyes irányzat, illetve mozgalom akart lenni. Büszkeségét sérti, hogy A Holnap többi - pályakezdő - költőjével együtt emlegetik az ő költői forradalmát. A magyar Pimodán egyik folytatásában hangot ad félelmének, hogy mint faltörő kost használják ki őt mások. Elégedetlen a Nyugat szerkesztőinek kompromisszumos törekvéseivel is. Mindez magyarázza, de nem teszi menthetővé, hogy a konzervatív Új Idők 1908. november 15-i számában A duk-duk affér címmel gúnyos-epés cikket jelentet meg, amelyben közvetlenül Hatvany Lajost és Ignotust - közeli barátait, híveit -, közvetve pedig saját táborát támadja meg.

Keresztury Dezső igen találóan jellemezte Ady személyiségét: „Vezér akart lenni, de a maga kegyelméből való egyeduralkodó; nem keresett mestereket, legfeljebb előfutárokat; nem jóbarátok, egyenrangú, megbecsült munkatársak társaságát gyűjtötte maga köré, hanem cimborákét, hunyász rajongókét, akiket azzal ütött lovaggá, hogy együtt borozott velük, elfogadta adójukat, s módot adott nekik, hogy róla írva magukat is ünnepeljék.”

Ady nemcsak első munkatársa volt a Nyugatnak, hanem példaképe, lobogója és reklámja is. 1909. június 1-én a folyóirat külön Ady-számot jelentetett meg, benne Ady önéletrajzával. Ám az ő vezér szerepét korántsem mindenki fogadta el, és személye megosztotta a Nyugat táborát is. A Kosztolányihoz közelálló Karinthy Frigyes például irodalmi paródiákban gúnyolta ki Ady modorosságát; igaz, másokkal sem bánt kesztyűs kézzel: hívek és ellenfelek egyaránt megkapták a magukét. A Nyugat táborán belüli feszültségek legismertebb példája az Ady és Kosztolányi közötti ellentét. A megosztottság azonban nem okozott különösebb gondot, hiszen éppen az eredetiség, a szellemi különbözőség volt a belépőjegy a Nyugatba (és nemcsak oda).

Ady ambícióját (a politikába való beleszólásra) sem elégítette ki a politikától magát tudatosan távol tartó Nyugat. Ő a régi és az új harcát nem kívánta korlátozni az irodalomra; tisztában volt vele, hogy a modern, városias kultúra meghonosítása a tét, s ez a magyar glóbusz mélyreható átalakítását jelenti. A legnagyobb botrányt Ady körül „magyar Ugar”-ról adott látlelete, nemzet-ostorozó kirohanásai keltették.

Jellemző, hogy Lukács Györgynek Adyban a forradalom dalnokát méltató bírálata (1909) a Nyugatban nem jelenhetett meg, s így azt a Huszadik Század hozta le. A progresszió kis köreiből kerültek ki politikai hívei - akik kevesen voltak, igaz, nem akárkik. Lukács György mellett Jászi Oszkár írta a legértőbb cikket (1914) Ady egyszerre irodalmi és irodalmon túli jelentőségéről. Ady örült a felé forduló figyelemnek és elismerésnek (Jászi Oszkárt pedig politikai vezérének tekintette), ugyanakkor - méltán-méltatlanul - úgy érezte: nagyobb formátumú ő annál, semhogy beleférne a magyar progresszió kis köreibe vagy akár a magyar progresszió egészébe. Mint egyszemélyes irányzat, illetve mozgalom akart mindent vagy majdnem mindent képviselni, amivel maga is hozzájárult „magányossága” későbbi mítoszának kialakításához.

Forrás: Alkotói portrék a magyar irodalomból - (http://magyar-irodalom.elte.hu/sulinet/igyjo/setup/portrek/ady/aehatas2.htm)

Visegrádi Nemzetközi Palotajátékok 2011 - hagyományőrző program - Visegrád

Meghívó és programok

Az Úr 2011. esztendejében, július havának második hetében 7-8-9-10. napján fényes ünnepség veszi kezdetét a visegrádi királyi palotában. A magyarok királya, Károly vendégül látja a csehek királyát és ennek fiát, a morva őrgrófot, a lengyelek királyát, bajvívó vitézeiket és díszes kíséretüket.

Program

2011. július 7. csütörtök
Ezen a napon a belépőjegyekből 50% kedvezményt adunk!

14:00 – Királyi menet – Visegrád város Fő utcáján a katolikus templomtól a királyi palotáig. A színpompás menetben láthatók a cseh király és fia, a morva őrgróf, bajvívó vitézeikkel, a lengyel király lovagjai élén, a magyarok királya főrangú emberei kíséretében, címeres fegyverzetben. A menetet kíséri hazai és külhoni előkelők, lovagok, katonák sokasága.

Királyi palota, Lovagi tornapálya
15:00 – 16:30 Lovagi torna - A torna során több száz lovag küzd meg. Csehországból, Bajorországból, Itáliából, Lengyelországból, Felvidékről egymással és a magyar király Szent György lovagjaival. A hadijátékokat lovas és gyalogos íjászok nyitják meg, akik nyilak záporát zúdítják az ellenségre. A királyi solymászok, a gyönyörű udvarhölgyek, a számszeríjászok, itáliai zászlósok, lovasbemutatók és más látványosságok szórakoztatják a királyokat és nagyszámú nézősereget.
16:30 – 17:30 Élősakk
12:00 – 18:00 Királyi borudvar. A Királyi Palotában megismerkedhet a történelmi Magyarország leghíresebb borvidékeivel és borászaival, valamint külföldi borokat is kóstolhat.
Királyi Torkos Csütörtök – a vásár területén az ételek árából 50 % kedvezményt biztosítunk!

Július 8. péntek

9:30 – Királyi menet - Visegrád város Fő utcáján a katolikus templomtól a királyi palotáig. A színpompás menetben láthatók a cseh király és fia, a morva őrgróf, bajvívó vitézeikkel, a lengyel király lovagjai élén, a magyarok királya főrangú emberei kíséretében, címeres fegyverzetben. A menetet kíséri hazai és külhoni előkelők, lovagok, katonák sokasága.
Királyi palota, Lovagi tornapálya
10:30 – 12:00 Lovagi torna - A torna során több száz lovag küzd meg. Csehországból, Bajorországból, Itáliából, Lengyelországból, Felvidékről egymással és a magyar király Szent György lovagjaival. A hadijátékokat lovas és gyalogos íjászok nyitják meg, akik nyilak záporát zúdítják az ellenségre. A királyi solymászok, a gyönyörű udvarhölgyek, a számszeríjászok, itáliai zászlósok, lovasbemutatók és más látványosságok szórakoztatják a királyokat és nagyszámú nézősereget.
13:00 – 14:00 Íjászverseny – a versenyben csak korhű fegyverzettel és ruhában lehet részt venni.
14:00 – 15:00 Középkori labdajáték verseny – Két csapat faütőkkel próbálja meg a bőrlabdát az ellenfél kapujába juttatni.
15:00 – 16:30 Lovagi torna – Lásd a korábbi időpont alatt!
10:00 – 23:00 Királyi borudvar. A Királyi Palotában megismerkedhet a történelmi Magyarország leghíresebb borvidékeivel és borászaival, valamint külföldi borokat is kóstolhat.

Július 9. szombat

9:30 – Királyi menet - Visegrád város Fő utcáján a katolikus templomtól a királyi palotáig. A színpompás menetben láthatók a cseh király és fia, a morva őrgróf, bajvívó vitézeikkel, a lengyel király lovagjai élén, a magyarok királya főrangú emberei kíséretében, címeres fegyverzetben. A menetet kíséri hazai és külhoni előkelők, lovagok, katonák sokasága.
Királyi palota, Lovagi tornapálya
10:30 – 12:00 Lovagi torna - A torna során több száz lovag küzd meg. Csehországból, Bajorországból, Itáliából, Lengyelországból, Felvidékről egymással és a magyar király Szent György lovagjaival. A hadijátékokat lovas és gyalogos íjászok nyitják meg, akik nyilak záporát zúdítják az ellenségre. A királyi solymászok, a gyönyörű udvarhölgyek, a számszeríjászok, itáliai zászlósok, lovasbemutatók és más látványosságok szórakoztatják a királyokat és nagyszámú nézősereget.
12:30 – 13:30 – Lovagi hétpróba – híres magyar sportolók és laikus társaik mérik össze tudásukat csatacsillag dobásban, futásban, íjászatban, falra futásban, birkózásban, lándzsavetésben és számszeríjaszatban.
13:30 – 15:00 Lovagi torna – Lásd a korábbi időpont alatt!
15:30 – 16:30 Toldi verseny
16:30 – 18:00 Lovagi torna – Lásd a korábbi időpont alatt!
20:30 - Királyi menet – fáklyás felvonulás a város főutcáján a királyi palotáig, az összes kosztümös szereplő részvételével.
10:00 – 23:00 Királyi borudvar. A Királyi Palotában megismerkedhet a történelmi Magyarország leghíresebb borvidékeivel és borászaival, valamint külföldi borokat is kóstolhat.

Július 10. vasárnap

9:30 – Királyi menet - Visegrád város Fő utcáján a katolikus templomtól a királyi palotáig. A színpompás menetben láthatók a cseh király és fia, a morva őrgróf, bajvívó vitézeikkel, a lengyel király lovagjai élén, a magyarok királya főrangú emberei kíséretében, címeres fegyverzetben. A menetet kíséri hazai és külhoni előkelők, lovagok, katonák sokasága.
Királyi palota, Lovagi tornapálya
10:30 – 12:00 Lovagi torna - A torna során több száz lovag küzd meg. Csehországból, Bajorországból, Itáliából, Lengyelországból, Felvidékről egymással és a magyar király Szent György lovagjaival. A hadijátékokat lovas és gyalogos íjászok nyitják meg, akik nyilak záporát zúdítják az ellenségre. A királyi solymászok, a gyönyörű udvarhölgyek, a számszeríjászok, itáliai zászlósok, lovasbemutatók és más látványosságok szórakoztatják a királyokat és nagyszámú nézősereget.
12:30 – 13:30 Íjászverseny – a versenyben csak korhű fegyverzettel és ruhában lehet részt venni.
13:30 – 15:00 Lovagi torna – Lásd a korábbi időpont alatt!
15:00 – A lovagi torna befejező ünnepsége.
10:00 – 18:00 Királyi borudvar. A Királyi Palotában megismerkedhet a történelmi Magyarország leghíresebb borvidékeivel és borászaival, valamint külföldi borokat is kóstolhat.

Állandó programok:

• Középkori kikötő és hadi tábor a Duna parton, a kápolna közelében. (megtekintése ingyenes)
• Középkori vásár, régi mesterségek bemutatója a királyi palota előtt a Fő utcában. (megtekintése ingyenes)
• Gyerekjátszóház középkori játékok és kézműves foglalkozások a Fő utca 53. szám alatt. (megtekintése ingyenes)
• A platánsor mindkét oldalán XIV-XV. századi katonai táborok épülnek, ahol korhű élet zajlik. A látogató betekintést nyerhet a vitézek sátraiba, megismerkedhet a kor fegyverzetével, ruhaviseletével. (megtekintése ingyenes)
  A táborban ki lehet próbálni a lovaglást, íjászatot, lándzsavetést, csatacsillag dobást.
• A parkszínpadon és a Mátyás szobornál vásári komédiák, történelmi táncbemutatók, régi zenei koncertek várják egész nap az érdeklődőket. A királyi palotában középkori babakiállítás és vásár lesz. (megtekintése ingyenes)
• A Salamon-toronynál a várudvar színpadán régi zenei koncertek, trubadúr verseny, szerelmi hétpróba, vásári komédiák szórakoztatják a közönséget. (megtekintése ingyenes)
• A Fellegvárban középkori ostromszer bemutató, Szent Korona kiállítás és a királytalálkozót bemutató panoptikum, lovagi torna, koncert fogadja a közönséget.

Érdeklődni lehet: www.palotajatekok.hu
Telefon: +36 309-337749, +36 309-412779
E-mail: info@szentgyorgy-lovagrend.hu

Jegyárak:
Nyitott lelátó: gyermek 14 éves korig 100 Ft, felnőtt: 2100 Ft
Fedett lelátó: gyermek 14 éves korig 900 Ft, felnőtt: 2800 Ft

Forrás: Visegrád város honlapja

Gyulai Várszínház 48. évada

.

Sajtóanyag

A Gyulai Várszínház ebben az évben is összművészeti fesztivált rendez, amelynek keretében július 1-től augusztus 14-ig szinte minden este programokkal várják a színház, a kultúra, a művészetek barátait. Mint eddig, ezen a nyáron is a prózai és a zenés színházi előadások mellett lesznek zenei koncertek, jazz és blues fesztivál, irodalmi humor fesztivál, tánc, népzene, néptánc, népművészeti fesztivál, bábelőadások, kortárs dráma felolvasószínház, de lesznek filmvetítések, konferencia, fotókiállítás, gasztronómia és borfesztivál is. Az előadásokat a páratlan szépségű, reneszánsz várudvaron felállított színpadon, a tószínpadon, a vár körül, a Ladics-házban és egyéb helyszíneken rendezik meg.

Minden évben az új bemutatók a legfontosabbak a színház számára. Ebben az évadban négy új bemutatót tartanak. A Shakespeare Fesztiválon mutatják be a Troilus és Cressida című Shakespeare művet Horváth Csaba rendező-koreográfus színpadra állításában. A ritkán játszott darab Shakespeare egyik legnehezebben besorolható színpadi játéka, amely groteszk és szatirikus komédia, de ugyanakkor tragikus is. A színdarab az ókori Trójában játszódik, cselekménye egy kalandos szerelem története a háború viszontagságaiban. Az előadás főbb szerepeit a Nemzeti Színház két kiváló művésze László Zsolt és Tompos Kátya, valamint a Forte Társulat művészei játsszák, akik egyaránt nagyszerűek a prózában és a táncban is. Az előadásban a zenének is fontos szerepe lesz végigkísérve a cselekményt. A Gyulai Várszínház másik bemutatója a Gyulán élő kiváló színész főszereplésével valósul meg. Kovács Lajos nem csak emlékezetes színházi alakításaival, de filmszerepeivel is kiemelkedő helyet vívott ki magának hazánkban az elmúlt évtizedekben. Ő most Spiró György: Az imposztor című darabjának főszerepét játssza el Gyulán, a színészkirály Boguslawski alakját, aki az orosz megszállás alatt lévő litván fővárosba érkezve egy színtársulat életének főszereplőjévé válik. Az Ikszek című regényből készült színpadi művet 1983-ban mutatták be a Katona József Színházban Major Tamás főszereplésével. A mostani gyulai bemutatót Árkosi Árpád rendezi, a Budapesti Kamaraszínházzal közös produkcióban létrejövő előadásban Kovács Lajos partnerei többek között Cs. Németh Lajos, Tímár Éva, Spindler Béla, Németh Kristóf, Törköly Levente, Jánosi Dávid, Dolmány Attila lesznek.

A Gyulai Várszínház két év múlva 50 éves lesz. Erre az évfordulóra készülve a színház vezetése elhatározta, hogy az elmúlt fél évszázad legemlékezetesebb színdarabjait újra műsorra tűzi. Az idén a monodrámákkal kezdik a visszaemlékezést. Két monodrámát mutatnak be új produkcióként, egyet pedig vendégjátékként. Maróti Lajos: A számkivetett című műve a nagy olasz költőről, Dantéról szól, akit száműznek Firenzéből, de ott is megőrzi szellemi függetlenségét, és nem fogadja el a megalázó kegyelmet. A másik új monodráma bemutató főszereplője Papp János lesz, aki Bethlen Miklós, Erdély kancellárja szerepét játssza el ugyancsak a Ladics-ház udvarán. A Bethlen Miklósról szóló dráma a nemzeti önismeretről, az emberi esendőségről, az elszalasztott nagy történelmi lehetőségekről szól. Ezt a művet, Nemeskürty István: Noé galambja című darabját eredetileg a nemrég elhunyt kiváló színész Bánffy György játszotta több évtizedes sikerszériában.

A új bemutatók mellett az idén nyáron jó néhány sikeres produkciót láthatnak vendégjátékként a Várszínház programjában. A monodrámáknál maradva, ugyancsak nevezetes előadás volt korábban Gyulán Kocsis István: Bolyai János című drámája, amely most egy új feldolgozásban látható a Várszínházban. Kocsis István ugyanis többször átdolgozta a két neves erdélyi matematikusról szóló művét. Az idén A tér címmel játssza el a monodrámát Sebestyén Aba, a marosvásárhelyi Yorick Stúdió színésze Gyulán a Ladics-ház udvarán.

A tavalyi POSZT legjobb előadása díjat nyerte el Sz. Medvegyev: Fodrásznő című darabja a Csokonai Színház előadásában. Ezt a művet Szűcs Nelli, Trill Zsolt, Tóth László, Kristán Attila briliáns játékával nyáron Gyulán is láthatják a várszínpadon.

Móricz Zsigmond: Erdély című regényét sokan a legjobb történelmi műnek tartják a magyar irodalomban. A nagyregényből Závada Pál készített egy színpadi művet Bethlen címmel, amelynek alcíme a Fejedelmi magánügyek. A történelmi drámát az Új Színház tűzte műsorára, amelyet kiváló szereposztásban, most nyáron Gyulán is megnézhetnek a várszínpadon. Bethlen Gábor szerepében Gáspár Sándort láthatják, partnere Takács Katalin, Derzsi János, Petrik Andrea, Hirtling István, Huszár Zsolt, Vass György, Nemes Vanda, Papp Zoltán, Sallai Nóra. Márai Sándorral az emigrációban kevesen tartották a kapcsolatot Magyarországról. Egyikük volt Simonyi Imre, József Attila-díjas költő Gyuláról, aki maga is sokat tett az akkor elhallgatott író hazai népszerűsítéséért. Most ez az irodalmi kapcsolat is megidéződik a Fizess nevetve! című előadásban, amelyet Márainak a nagy gazdasági világválságról szóló írásaiból állítottak össze Kőváry Katalin rendezésében. A darabot a budapesti Pinceszínház vendégjátékában láthatják a Várszínházban. A gyulai előadás helyszíne a Ladics-ház udvara lesz, amely néhány méterre van Simonyi Imre egykori remetelakától, ahová Márai, a gyulai költőnek címzett, levelei érkeztek a 70-es, 80-as években. A darabban nagyszerű színészek játszanak: Vallai Péter, Györgyi Anna, Schnell Ádám, Alberti Zsófia, Szirtes Balázs. Az Indul a bakterház, Rideg Sándor műve kultuszdarab lett Magyarországon. A nagyszerű vígjáték most Gyulán a Kossuth-díjas művész, Eperjes Károly főszereplésével látható a veszprémi Petőfi Színház előadásában vendégjátékként, az ugyancsak Kossuth-díjas Bereményi Géza rendezésében.

A hetedik nemzetközi Shakespeare Fesztivált 2011. július 7-17-ig rendezik meg a Gyulai Várszínházban. Az elmúlt években komoly rangot kivívott fesztiválra az idén is világhírű előadásokat, rendezőket, színészeket hívnak meg, és bemutatkoznak a legjobb magyar Shakespeare előadások is.

Vendégük lesz a világhírű grúz rendező, Robert Sturua, aki varázslatos előadását, Shakespeare: Vízkereszt, vagy amit akartok című produkcióját hozza el a tbiliszi Rustaveli Nemzeti Színház előadásában. Új bemutatóval készül Gyulára a világhírű rendező, a litván Oskaras Korsunovas. Shakespeare: A vihar című művét a rendező társulata, az OKT játssza el a gyulai fesztiválon világpremierként. Dél-Koreából ritkán jut el előadás Európába. Most a többszörös fesztiváldíjas, látványos produkciót, a Szentivánéji álom című vígjátékot a Yohangza Társulat mutatja be Gyulán. A magyar Shakespeare előadások közül meghívást kapott a fesztiválra a sepsiszentgyörgyi A velencei kalmár című előadás, amelyet Bocsárdi László állított színpadra. Még további magyar Shakespeare produkciók meghívására is sor kerül, a fesztivál végleges programja júniusban jelenik meg. Kiemelkedőnek ígérkezik a londoni Musician of the Globe együttes koncertje Szerecsendió és gyömbér címmel, amelyben Shakespeare-kori kocsmadalok és sikamlós történetek fognak megszólalni a zenekar és a világhírű muzsikus, Philippe Picket előadásában. Külön erre az alkalomra készül a fesztivál felkérésére a Jazzonett program, amelyben Shakespeare szonettek fognak elhangzani jazz zenével Lantos Zoltán és a Mirrorworld együttes előadásában, Tompos Kátya színművész közreműködésével. A fesztiválon találkozhatnak Bereményi Géza íróval, lesz egy érdekes konferencia Shakespeare és a multikulturalitás címmel, filmeket is vetítenek, de terveznek gyermekműsort is, ismét lesz gasztronómia és egy mini borfesztivál Midsummer Wine’s Dream címmel. Részletes info: www.shakespearefesztival.hu.

Erősnek ígérkezik a többi fesztivál programja is. A 48. évad ismét a Körös-völgyi sokadalommal kezdődik július 1-én. A háromnapos népművészeti fesztiválon és kézműves vásáron a Dél-Alföld legszebb kézműves termékeit, néptáncait, népzenéit ismerhetik meg a bemutatókon, gálaműsorok keretében. Lesznek gyermekprogramok, a felnőtteknek főzőversenyek, vásári komédia és sok más népi vigasság. Az ötödik Irodalmi Humor Fesztiválon tíz neves magyar író olvassa fel az erre az alkalomra írt humoros művét, illetve ezekhez kapcsolódva zongorán improvizál Vukán György. Húsz éves lesz az idén a Gyulai Vár Jazz Fesztivál, ebből az alkalomból kiemelt programokkal várják a műfaj kedvelőit. Nyílik egy fotókiállítás, amelyben az elmúlt 20 év legjobb zenészportréit állítják ki. A fesztiválon húsz magyar jazz zenész fog fellépni a legjobbak közül. Az estet a Gyulai Big Band koncertje nyitja meg. Lesz egy világsztár vendég is a fesztivál zárásaként, a Victor Bailey Group az USA-ból, emlékezetessé téve a jubileumot. Victor Bailey a legnagyobb basszusgitárosok egyike, aki a 70-es évektől a világ élvonalába tartozik. A post-funk-jazz muzsikus játszott a legendás Weather Reportban és számtalan más jazz világnagysággal , de kísérte Madonnát éppen úgy mint David Bowie-t is. Másnap blues fesztivált rendeznek, amelyen fellép a nagyszerű fekete énekes, Eb Davis az USA-ból. Játszik a magyar blues zenészek egyik sztárja Deák Bill Gyula, aki 60 évesen is a legjobb torkú énekesünk. Az osztrák Ripoff Raskolnikov két éve aratott zajos sikert Gyulán, most duóban játszik a nemzetközi hírű szájharmonikással Pribojszki Mátyással. Póka Egon basszusgitáros az Experience nevű zenekarával Jimi Hendrixet idézi meg a fesztiválon.

Kiemelkedő komolyzenei koncertre kerül sor a Liszt-évben a Várszínházban. Liszt Ferenc egyik legnagyobb művének tartják a Krisztus című oratóriumot, amelyet a várban a Debreceni Filharmonikus Zenekar, a Kodály Kórus, a Lautitia gyermekkar és a szólisták fognak megszólaltatni Kocsár Balázs vezényletével. Kiemelt zenés produkció lesz a szezon végén Andrew Lloyd Webber: Az operaház fantomja című musical, amelyet a Madách Színház ad elő a tószínpadon. A szabadtéri koncertváltozat címszerepét Sasvári Sándor énekli, a többi szerepben Fonyó Barbarát, Homonnay Zsoltot, Sáfár Mónikát, Gerdesits Ferencet, Szerednyei Bélát, Galbenisz Tomaszt, Bencze Ilonát és Kuthy Patríciát hallhatják. A néptáncot kedvelők az Állami Népi Együttes új műsorának tapsolhatnak. Az Álomidő a Gyulán is korábban bemutatott Naplegenda folytatása, amelynek a zenéjét szintén Nikola Parov szerezte,aki ezzel 2011-ben elnyerte a Fonogram-díjat, Az év világzenei albuma címet. A gyerekeknek a Tekéntetes úr című mesejátékot játsszák a beregszászi színház előadásában, de lesznek ingyenes bábelőadások is.

A Gyulai Várszínház ezen a nyáron is szeretettel várja a nézőket az összművészeti fesztiváljára. Remélhetőleg mindenki talál majd olyan műsort, amelyet szívesen megnéz. Náluk a legnevesebb művészek legjobb előadásaival találkozhat. Mottójuk: „Nyáron színházba Gyulára várom”.

Info: www.gyulaivarszinhaz.hu, tel: 66-463-148, 0630-639-9062

Forrás: Gyulai Várszínház