2011. július 9., szombat

A leggyakoribb ételmérgezést okozó ételek




A grillszezon közepén hasznos lehet tudnod, melyek a leggyakoribb ételmérgezést okozó ételek.


Egy amerikai kutatóközpont (a Centers for Disease Control and Prevention) becslése szerint naponta közel 200 000 amerikai kap ételmérgezést. Mások azonban úgy vélik, hogy a tényleges szám közel 800 000, és minden negyedik-ötödik ételmérgezést otthon, a saját tányérunkról szedünk össze. A szakemberek szerint egy esetleges ételmérgezés esetén többségünk nincs tisztában azzal, mitől lesz rosszul, pedig az ételmérgezés okozta panaszok listája az enyhe tünetektől (hányinger, hasmenés, görcsök) egészen a komolyabb gyomorbántalmakig terjedhet.
A Men’a Health magazin azonosította a legkoszosabb ételeket, amelyek akár naponta a tányérodra kerülnek, és amelyek segítségével te is észrevétlenül összeszedheted ezeket a kellemetlen betegségeket. Ebből a listából válogattunk négyet, amelyek nélkül a nyári grillezések elképzelhetetlenek. A bevásárlólistákon gyakran szereplő, átlagos ételekről lesz szó, és arról is, mire figyelj a fertőzések elkerülése érdekében, otthon és a szupermarketekben egyaránt.

Csirke

Az egyik legjelentősebb vírushordozó a nyers csirke, amely – szupermarketekben kapható, mesterséges környezetben tenyésztett változata – 42 százalékban tartalmazza a kevésbé ismert Campylobacter jejunit, amely egy elsősorban hasmenést, de gyakran akár lázat, hányingert, fejfájást és hasi görcsöket is okozó baktériumfajta. Ezenkívül a tesztelt csirkék 12 százalékában fedezték fel a szalmonellát okozó Salmonella enterides nevű baktériumot.
Mit tehetsz a megelőzés érdekében? Vásárolj piacon, hazai őstermelőktől, a szupermarketekben pedig keresd a „szabad tartás” címkével ellátott árut, mivel a természetes körülmények között felnevelt állatok egyrészt szebbek és jobb ízűek, másrészt a természetellenes módon, nagyüzemben, összezsúfolva tenyésztett csirkék között a betegségek fokozottan terjednek. A kutatók által vizsgált szabad tartásos csirkékben nem találtak sem campylobacter, sem salmonella vírust.

Darált marhahús

A nyers csirkénél is nagyobb számban találhatók gyomorrontást okozó baktériumok a darált marhahúsban. A kutatók által bevizsgált 563 (darált, félkilós) adag 53 százalékában találtak ételmérgezést okozó Clostridium perfringenst, 30 százalékában Staphylococcust, amelyet eddig főként kórházban terjedő „húsevő” vírusként tartottak számon, de jelentős szerepet játszik az ételmérgezésekben is, valamint 12 százalékban kimutatták a Listeria monocytogenest is, amely a leginkább fertőző, gyomorbetegséget kiváltó mikroorganizmusok egyike, de esetlegesen felbukkanhat még az E. coli nevezetű vírus is.
Mit tehetsz a megelőzés érdekében? Vásárolj „besugárzott” címkével ellátott marhahúst, vagy keress olyan hentesüzletet, ahol ilyen árut találsz. A sugárkezelt terméket tulajdonképpen egyfajta ionizáló energiával kezelték, amelynek köszönhetően a sugárzás áthalad az élelmiszeren, s úgy pusztítja el a romlást és a megbetegedéseket okozó mikroorganizmusokat, valamint a raktári kártevőket, hogy közben az élelmiszert nem éri hőkárosodás. Ez azért fontos, mert így megőrzi friss, kezeletlen jellegét, ugyanakkor nem kell számolni a kémiai kezeléseknél szokásos vegyszermaradvánnyal, tartósítószerekkel.

Darált pulykahús

A szupermarketekben kapható (szintén félkilós, darált) pulykahúsok közül több mint 1:4 arányban találtak Listeriát, Campylobactert, Clostridiumot vagy e három baktérium valamilyen kombinációját. Ezenfelül a bevizsgált áruk 24 százaléka volt fertőzött szalmonellával, amelynek egy része antibiotikumoknak is ellenálló szalmonella volt.
Mit tehetsz a megelőzés érdekében? Csakúgy, mint a csirke esetében, próbálj meg szabad tartásból, illetve organikus (azaz öko) gazdálkodásból származó pulykahúst vásárolni. A nagyüzemi pulykatenyésztők telenyomják az állatokat antibiotikumokkal, amelyek rontják baktériumokkal szembeni ellenálló-képességét, míg a szabadtartásos baromfi egyáltalán nem kap gyógyszereket.

Fejes saláta

Bármilyen hihetetlen, egy hamburgerhúson pihenő, ártatlannak tetsző salátalevél akár nagyobb bajt is okozhat, mint maga a marhahús. Kutatók a bevizsgált saláták 11 százalékában találtak ételmérgezésért felelős vírusokat.
Mit tehetsz a megelőzés érdekében? Az előre csomagolt salátákat is mosd át otthon alaposan, hiszen egyáltalán nem biztos, hogy a gondosan becsomagolt, higiénikusnak tűnő áruk mentesek a kórokozóktól.

Hasznos tanácsok otthonra
  • A csirkehúst felhasználás előtt mindig mosd meg, egy gyors leforrázás után nyert csirkeléből pedig (annak szagából és színéből ítélve) könnyen fel tudod mérni a hús minőségét és állapotát. Darált marhahúshoz használj friss oregánót, amelytől nemcsak ízletes lesz a hús, de a kutatások szerint ez a fűszer a baktériumok (főként az E. coli) jelentős részét hatástalanítja.
  • A nyers hússal érintkezésbe lépett összes tányért és konyhai eszközt azonnal tedd a mosogatógépbe vagy bő meleg vízzel öblítsd le. A késeket, vágódeszkát vagy konyhapultot mindig azonnal, alaposan mosd el.
  • A konyhában használt szivacs az egyik legveszélyesebb potenciális baktériumhordozó, mivel ezzel törlöd le a pultot, és mosod el az edényeket, amelyekkel a nyers hús érintkezett. Ezért a nyers hússal érintkezésbe kerülő felületekre célszerűbb papírtörlőt használni szivacs helyett.

Forrás: Laborczi Dóra - ötvenentúl.hu

1 megjegyzés:

Márta írta...

Kedves Péter!

Hozzájárulását kérem, hogy belinkeljem (jól mondom, azaz írom?) az írását a facebook- ra.
Maga rettentően okos!
Eddig sem voltam trehány a konyhában, ezentúl még jobban vigyázok.
Köszönöm!