Pálosok Amerika földjén avagy az Újvilági küldetéses szolgálat

A szerzetesség megjelenésével egy időben óriási fejlődés alakul ki az európai írásbeliség és az anyanyelvi kultúra történetében. Így a könyv (az írásbeliség) és a szerzetes kezdettől fogva elválaszthatatlanok egymástól. A III. – IV. századi első Regulák előírják: aki nem akar megtanulni olvasni és írni, el kell bocsátani a szerzetesi közösségből. Az egyiptomi, galilei, pannóniai barlangok celláiban mindenkor kitüntetett szerepe van a könyvnek, így a Szentírásnak, a Zsoltároknak és az Evangéliumnak is. Nem történik ez másképp magyar földön sem. Kelet és Nyugat szellemi értékeit integráló gazdag könyvkultúrát jelenítenek meg a pálos atyák. A szerzetes Isten iránti szeretete Isten Igéjéből a szöveget beolvasztja, életté változtatja, amelyet meg kell tanulnia olvasni és az olvasott szöveget emlékezetébe elraktározza. A szent szövegek másolása és fordítása a testvér és a testvéri közösség szolgálatát jelenti. A fráter vagy barát a szó legszorosabb értelmében istentiszteletet végez, mert munkáját Isten és a testvér iránti szeretete vezérli. Miközben szent szöveget mormol magában, kezével lelke aranyát, szíve bíborát írja bele a betűkbe. A XIII. században remetemozgalomból kifejlődött Pálos rend az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend a középkorban. A Pálos rend története szorosan összefonódik a magyar nép történetével. 1250-ben alapította Esztergomi Boldog Özséb a pilisi hegyekben, ekkor választották őt rendfőnökké, majd 1263-ban Özséb atya Szent Ágoston szabályait kéri, de nem kapja meg azonnal. A veszprémi püspök életrendet ad neki levélben, amelyből a kolostorok neveit olvashatjuk ki. Név szerint ezek a következők: Pilis-sziget, Szent Ilona, Szent Mária Magdolna Kőkúton, Szent Jakab a Bakonyban, Szent Erzsébet Ideg-szigeten, Szent Imre Badacsonyban, Szent Mária Magdolna az Örményes melletti szigeten, Eleken, szent Domonkos Szakácsiban. 1308-ban a pálosok Szent Ágoston reguláinak követését kapták meg. Özséb egyik utódja, Lőrinc áthelyezi a rendi központot a Buda mellett volt Szt. Lőrinc- i kolostorba… Forrás: jozsef-kutasi.de/blogger/palospassiohu.pdf / Pirkadat.net - Keresztény hírportál