Khazneh: a petrai építészet mesterműve 1. rész

Az új felfedezések tükrében tekintsük át Petra filmekből is ismert, legkidolgozottabb építményének bámulatra méltó szerkezetét, és eredjünk a sivatagi nép nyomába, amely megépítette!

Rejtélyes ősi város Petra, az Arab sivatag elveszett ékköve a világ egyik legrejtélyesebb ősi városa. Jordánia száraz, déli sivatagában évente több mint félmillió turista járja végig a több mint egy kilométer hosszú szűk szakadékot, amely mélyen belevág a kopár, sziklás tájba. Burckhardt, a rettenthetetlen svájci felfedező útvonalát követik, aki 1812-ben jutott el ide, egy elveszett, ősi városról szóló híresztelést követve. A látogatót semmi sem készíti fel arra, ami az utolsó kanyar után várja: Petra legcsodálatosabb épületének, bejáratnál tornyosuló Khazneh-nek a látványára. Az ősi épület 39 méter magas. Fenséges oszlopos bejárata a finom reliefjeit és lélegzetelállító szobrait csodáló ember fölé tornyosul. A rózsaszín homokkőbe faragott Khazneh tágas belső kamrái a szikla mélyéig nyúlnak. Így áll őrt Petra 2000 éves városának bejáratánál. A Khazneh Petra legszebb építménye. Kifinomult mérnöki alkotás; amely 12 emeletnyi magasságával az ókor bármely csodájával felveszi a versenyt. A szakértők több mint 200 éve próbálják megfejteni azt a zseniális mérnöki teljesítményt, amely létrehozta. Senki sem tudta, hogy ki építette a Khazneh-t, és hogy mire szolgált. Hogy egyáltalán reményük legyen a megoldásra, először egy még nagyobb kérdésre kell választ találniuk. Kik építették a Khazneh-t? A titokzatos Khazneh A 19. században a történészek egyedül abból a névből indulhattak ki, amelyet a helyi beduin törzsek adtak neki. A Khazneh-t arabul al Faraúnnak hívják. Szó szerint azt jelenti, hogy a fáraó kincstára. Az újkori szakértők által felfedezett jelek viszont azt bizonyítják, nem az ókori egyiptomiak építették. Sikerült azonosítani az egyedi építészeti jegyeket. Sok hellén, görög jellegzetességgel bír. Egyes vonások a késői hellén stílust tükrözik, amelyet az egész Római Birodalomban, így a Petrától nyugatra található Alexandriában is megtalálhatunk. Mindezekből kiszámították, hogy a Khazneh Kr. e. 80 körül épülhetett, közel ezer évvel az ókori Egyiptom fénykora után. A 2000 éves görög és római kéziratok úgy említik Petrát, a sivatagban álló fenséges várost, mint a nabateusok nomád törzseinek székhelyét. Ők az Arab félszigetről származtak, és azzal váltak közismertté, hogy ők uralták a tömjén és a fűszerek kereskedelmét. Akár ezer állatból is álló tevekaravánjaik az egész Arab sivatagot bejárták. Kultúrájuknak az általuk épített főváros, Petra volt a központja. Petra az ókori világ néhány leglényegesebb kereskedelmi útjának találkozási pontján áll. A nabateusok innen a nyugati rómaiakkal, a görögökkel, vagy a keleti perzsákkal is kereskedhettek. Karavánjaik Arábiába és a Földközi-tengerhez is eljutottak. A kereskedelem által vagyonra és hatalomra tettek szert. A nabateusoknak az volt a híre, hogy a gazdagok között is a leggazdagabbak. Ők voltak a kor mágnásai. A Khazneh-n túl a keskeny hasadék széles völgyé tágul. Mindenfelé egy elveszett civilizáció romjait látjuk. Egy templomot; egy színházat valamint több tucat sírt. Csupán ennyi maradt ránk a kéziratokban Petra néven szereplő ősi fővárosból; amelynek neve görögül sziklát jelent. A történészek azt már tudták, hogy a nabateusok felett királyi dinasztiák uralkodtak, és hogy a Kr. e-i első évszázadban már állandó településeik voltak a környéken. Azt viszont senki sem sejtette, hogy képzett építészek voltak, akik képesek voltak megalkotni egy olyan várost, mint Petra, azon belül is egy olyan mesterművet, mint a Khazneh. A cikk folytatásában ennek a rejtélynek eredünk a nyomába… Kapcsolódó cikk: Petra, a sziklaváros Forrás: National Geographic Online