Kiállítás a 20. század emlékezetes eseményiről

.

2015. február 15-ig látható kiállítás nyílt a Magyar Nemzeti Galéria C épületének harmadik emeletén Turning Points (azaz évfordulók avagy fordulópontok) címmel a 20. század emlékezetes eseményiről szóló nemzetközi anyagot tették közszemlére. A nevezetes évszámok: 1914, 1939, 1989 és 2004.

A Magyarországon működő európai kulturális intézetek (EUNIC) összefogásával jött létre ez a kortárs képzőművészeti kiállítás. Jutta Gehrig, a Goethe Intézet igazgatója, az EUNIC soros elnöke Petrányi Zsoltot nevezte meg szakértőnek, aki az anyag összeválogatását végezte 16 ország 27 alkotójának felvonultatásával. A fordulópontok egész Európában közösek voltak, ám a művészek emlékezései igen sajátosak. A 20. századi végzetes történések formálják a jelent is - némelyiket még fel sem dolgoztuk kellőképpen.

Hoppál Péter kulturális államtitkár nyitóbeszédében a szellemileg inspiráló, unikális tárlat jelentőségét emelte ki. A nemzedékek közötti különbségek művészi találkozóját látjuk. Az első világháború kitörésének 100. évfordulóján még mindig élnek róla emlékek a magyar családokban. A kérdés, hogyan dolgozta fel az utókor a sorsfordító pillanatokat.

Petrányi Zsolt kurátor szerint szerencsés időpontban nyílt meg a kiállítás, hiszen az elmúlt tizenegy hónapban sok film, könyv, írás jelent meg az évfordulókról, amelyek megkönnyítették dolgunkat a 20. század eseményeivel kapcsolatban. A két legrosszabb történet persze a két nagy háború volt. Bizonyos civilizációs fokon tovább kell gondolnunk ezeket. A rendszerváltással pedig még sok a tennivalónk, például a demokrácia megtanulása. Amit most itt látunk az, hogy mit kezdenek a 20. századdal a 21. századi fiatal nemzedékek. Még előfordulnak újra nagy traumák a világban, tehát fel kell építenünk a mi 21. századunkat.

Szűcs György, a Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria főigazgató helyettese felsorolta, hogy az első világháború évfordulóján és Dózsa György halálának 500. évfordulóján a történelmi események nem merültek feledésbe, máig hatnak. Meg kell tanulnunk viszonyulni a saját történelmünkhöz, amire a nagyszüleink és a történelmi tanulmányaink emlékeztetnek.

Báll Dávid zongoraművész a 20. század legnagyobb zeneszerzője, Bartók Béla op. 14-es darabját és Zongoraszonátájának 3. tételét adta elő. Ennél illőbb, felzaklatóbb darabokat nem is találhatott volna a kiállítás megnyitójához!
Amit látunk: a 20. század ívét az első és a második világháború kitörése, a berlini fal leomlása és az Európai Unió keleti bővítésének10. évfordulója adja, vagyis háborúk, rendszerváltások, konfliktusok, agressziók, nagyhatalmi versengések, hidegháború és pozitív integrációs folyamatok sorát. Az információs hadviselés, az etnikai, a vallási és a kulturális különbözőségek megmaradtak, illetve újabb összefüggésekben jelentkeznek. A látottak igyekeznek feldolgozni személyes és történelmi múltunkat. Az emlékezés arra jó, nehogy megismétlődjék a rombolás, bár amit tapasztalunk az, hogy Európa ereje nem elég a békefenntartáshoz, sem a szocializmusból a kapitalizmusba való normális átmenethez. Rossz hír, hogy a 20. századnak még nincs vége, a kihívások és a lehetőségek éppen olyan élénken élnek, mint száz évvel ezelőtt - idézzük Petrányi Zsolt és Vojnits Purcsár Vitó kurátorokat.

A kiállítás előterében, a kupolában Asztalos Zsolt installációi fogadnak a képernyőkön Kilőtték, de fel nem robbant címmel, amelyekkel a 2013-as Velencei Biennálén nagy sikert ért el. Magyar földben talált bombák, gránátok lőszerek fényképeit mutatják. Shy Abady, izraeli portréfestő német és zsidó témájú, szépen kidolgozott arcai megjelenítik II. Vilmos német császárt, Hannah Arendtet vagy egy meisseni porcelánfigurát. Istvan Balogh, zürichi fotós képeinek jelentései túlmutatnak a valóságon. Bodoni Zsolt, marosvásárhelyi festő fej nélküli katonákat ábrázol. Lenni és fennmaradni címmel egy madridi képzőművészcsoport fotóin extrém temetői és városi történetek jelennek meg.

Josef Babernig bécsi alkotó Hypercrisis rövidfilm-sorozata a poszt-szocialista valóság idétlen helyzeteit taglalják. Andreas Fogarasi bécsi képzőművész kultúrtörténeti érdekességekkel foglalkozik, ezúttal fotókon. Fogarasi ismerős, hiszen a 2003-as Velencei Biennálén a magyar pavilonban állított ki képeket a szocializmus kultúrházairól. A császár sétálni indul című videó-installációkat Forgács Péter jegyzi. Johanna Kandl, bécsi festő a 20. századi Balkánt örökíti meg nagy csomagokkal cipekedő emberekről. Josif Király bukaresti fényképész egymásra fotózott városi jeleneteket ábrázol a rendszerváltás időszakából. Kisspál Szabolcs Marosvásárhelyről európai óra-jelképekkel figyelmeztet az idő könyörtelen múlására és az időzónákra.

Kupcsik Adrián orosz űrhajóst festett meg a MIR űrállomáson, ahol a vasfüggöny leomlásáról illegális rádiókapcsolaton keresztül értesült, őt pedig ottfelejtették. Egy laibachi szlovén zenészcsoport a diktatúra éveinek ruháiban lép fel a koncertjein. Vezetőjüket fasiszta ideológiával vádolták, mire azt válaszolta: „Pont annyira vagyunk fasiszták, mint amennyire Hitler festő volt". Kristina Norman a tallinni utcán felállított orosz szobor eltávolítását fényképezte.

A kiállítás számunkra legdöbbenetesebb képeit Alexander Roob gyűjtötte össze Düsseldorfban. A szadizmus különböző fokozatait jeleníti meg ebben a csoportban Bíró Mihály 1920-as grafikai sorozata a Horthy-féle fehérterrorról Az igazi Jákob címen. A másik sorozat Bencze László Gondolj Koreára! 1952-es képeit mutatja be. A cseh Kateřina Seda a rendszerváltás utáni árubőséget kínálja Normális élet címmel, bár tudjuk, ez csak egyesek számára jelentett bőséget. Shitamichi Moroyuki japán fotós a II. világháború után megmaradt bunkerek sorsáról, átalakulásáról szól. A Société Réaliste Gróf Ferenc és Jean Baptiste Naudy által Párizsban, 2004-ben létrehozott művészcsoport érdekes módon Dózsa György alakját emeli ki Büdös paralel címen, Derkovts metszete alapján, valamint egy zománcozott lemezre ezt írta ki: (1849+1989)/2 = 1919, így foglalja össze a magyar kudarcok történetét. Sugár János Az analfabéta írógépe címmel a háborúban sorozatlövő katonákat mutat, digitális videója pedig Dob címmel II. világháborús kalasnyikovra utal egymásra mosott képein. Mikyta Svatopluk a szocializmus látványos sportdemonstrációit festi le sok piros színnel. Szűcs Attila szürreális víziói Hitlert festik meg a kutyája nélkül, a nagy semmiben, és von Stauffenberg grófot a fejbelövés pillanatában, 1944-ben. John Timberlake londoni tájképfestő 2001-ben Egy másik világ címmel az atombomba robbanását figyelő szenvtelen turistákat ábrázolja. Paolo Ventura olasz származású, New Yorkban élő festő és fotográfus összemossa a két világháború képeit A futurista festő sorozatában. Javier de Villota madridi grafikai alkotásai a totalitárius rendszerek borzalmait tárják elénk.

Clemens von Wedemeyer, német művész saját mozgóképes nyelvet alakított ki a hatalom és az egyén viszonyának megfogalmazására. Artur Zmijewski lengyel videóján az auschwitzi 80064-es egykori foglyot látjuk, aki idős korában újra tetováltatja a karjába a borzalmas számot, hogy önmagát és másokat emlékeztesse a 20. századi kiszolgáltatottságra.

Az MNG új kiállítása olyan döbbenetes erejű emlékeket ébreszt a látogatóban, hogy soha többé nem lesz nosztalgiája a 20. század történetei iránt, inkább elborzasztják a képek és a tények.

Dobi Ildikó -EuroAstra

Kiemelt helyet kapott Szent István koponyaereklyéje Dubrovnikban

 Külön üvegszekrénybe helyezték Szent István király koponyáját Dubrovnikban, ezzel az ereklye méltóbb helyre került, hiszen eddig több relikviával közös helyen tartották a Szent Domonkos-kolostor múzeumi gyűjteményének egyik termében - tájékoztatta az MTI-t Magyarország zágrábi nagykövetsége.

A dubrovniki Domonkos-rend elöljáróival történt egyeztetés eredményeként, valamint a magyar Nemzeti Kulturális Alap támogatásával a kolostor múzeumának központi termében helyezték el Szent István-koponyaereklyéjét, mégpedig külön, kiemelt helyen.
Szent István fejereklyéjének új helyét Iván Gábor zágrábi magyar nagykövet és Nikola Mioc dubrovniki domonkos perjel avatta fel november 18-án.
Iván Gábor nagykövet elmondta: a tragikus történelmi események, a tatár- és törökdúlás miatt a magyarság számára becses ereklyék és egyházi kincsek jelentős része elkerült Magyarországról, és Európa-szerte szétszóródott. „Nagyra értékeljük, hogy a horvátországi domonkosokhoz került ereklyét a rend évszázadokon keresztül megőrizte, és Magyarország azt kölcsönkérhette a millenniumi megemlékezéshez" - mondta.
A 12 centiméter magas ereklyetartó közép-európai barokk alkotás a 18. századból, súlya a koponyacsonttal együtt 1070 gramm, kerülete 59 centiméter. Koponyaformájú, vésett, metszett, kovácsolt ezüst és arany kerettel rendelkezik az ovális hegyikristály betét körül, ami alatt látszik az ereklye. Az alsó része tányér, a koponyát borító felső rész pedig félgömb alakú. A két részt ezüst tűvel zárt bilincs fogja össze.
A relikvia valószínűleg Nagy Lajos király ajándékaként került Raguzába (Dubrovnikba), ahol a székesegyház kincstárában a mai napig nagy tisztelettel és megbecsüléssel őrzik.
Fotó: Kincstar.asztrik.hu

Magyar Kurír

Anton Grigorjevics Rubinstein

120 évvel ezelőtt meghalt Anton Grigorjevics Rubinstein orosz zongoraművész, zeneszerző, karmester.

Anton Grigorjevics Rubinstein; 1829. november 28. – Szentpétervár, 1894. november 20.) zeneszerzőként, karmesterként és tanárként is meghatározó jelentőségű volt a korabeli orosz zenei életben. A zongorista és zeneszerző Nyikolaj Grigorjevics Rubinstein fivére.

Anton Grigorjevics Rubinstein

(1829-1894)

Orosz zongorista és zeneszerző, Csajkovszkij tanára. Ő alapította a szentpétervári konzervatóriumot, testvére, Nyikoláj a moszkvait.

Az alábbiakban anekdotákat, rövid történeteket olvashatnak a zeneszerzőről.

A hamburgi próbák során annyira meg volt elégedve a zenekar játékával, hogy így fordult hozzájuk:

- Uraim, ha az opera sikert arat, mindannyiukat pezsgős vacsorára várom a szállodámban. A mű azonban hűvös fogadtatásban részesült. A közönség olyan érdektelen volt, hogy Rubinsteinnek minden kedve elment. A második felvonás után letette a pálcát, és a helyi másodkarmesterre bízta az előadás többi részét. Visszavonult szállodai szobájába, és lefeküdt. Tizenegykor kopogtattak az ajtaján.

- Ki az? - kiáltotta bosszúsan.

- Én vagyok az, Herr Rubinstein, a zenekar nagybőgőse.

- Mit akar?

- A pezsgős vacsorára jöttem.

- Maga tréfál? - dühöngött Rubinstein. - Az opera csúfosan megbukott.

- Nos, ami engem illet, Herr Rubinstein – válaszolta a szomjas és elszánt nagybőgős –, nekem tetszett.

Sarasate és Rubinstein lipcsei szállodájában kártyázott, amikor az emberek kezdtek hazaszállingózni egy új szimfónia bemutatójáról.

- Milyen volt? - kérdezte Rubinstein.

- Ő, nagyon muzikális – felelte a koncertigazgató.

- Akkor megette a fene – csapott az asztalra Rubinstein. - Ha a németek azt mondják egy műről, hogy „muzikális”, akkor az biztosan unalmas.

Rubinstein nem ivott. Más kedvtelése volt, amely az évek során bűnös szenvedéllyé vált: a szoknyavadászat.

Egyszer bizalmasan megvallotta nekem:

- Ha minden gyermekemet nekem kellene taníttatnom és elindítanom az életben, két Rothschild vagyona sem lenne elegendő.

Louse Héritte- Viardot (1841-1918), alténekesnő

Forrás: Norman Lebrecht – A komolyzene anekdotakincse 180-181.oldal) Európa Könyvkiadó Budapest, 2012 ISBN 978 963 07 9362 9

Hat magyar kortárs ötvösművész kiállítása a Vigadó Galériában

.

Máté János: Aquamanile: „Idefenn hűvösebb van”

 


Visszanézve – A Borsos iskola és utóélete 1946–2014 címmel kiállítás nyílik hat magyar kortárs ötvösművész alkotásaiból és mesterük, Borsos Miklós szobrászművész néhány munkájából 2014. november 21-én, pénteken a Vigadó Galériában.
A kiállított mintegy 200 műtárgy mellett az ötvösség műhelytitkaiba is belenézhet a látogató, mert lesznek szerszámok, munkaasztal, húzópad és még sok más eszköz.
A kiállító hat művész: Péri József (1933–2003), Kopcsányi Ottó, Jajesnica Róbert, Máté János (1938–2014), Kótai József és Muharos Lajos életművük kiemelt darabjaival reprezentálják egykori közös mesterük, Borsos Miklós szellemiségét.
Borsos Miklósnak iparművészeti képzettsége is volt, mert a családi hagyományokat követve aranyművességet tanult, majd vésnöki munkából élt. A kiállításon látható tőle kisplasztika, érem, gipszöntvény.
A szobrászművész 1946 és 1960 között vezette a díszítőplasztikai szakosztályt az iparművészeti főiskolán, Győrből a fővárosba költözött, hogy bekapcsolódhasson a művészeti oktatásba és a kulturális közéletbe. Másfél évtized alatt generációk sokasága nőtt fel a keze alatt és tanításával szellemiségük meghatározója is lett.
A tanítványok közül a legidősebb Péri József volt, rózsafüzéreinek készítéséhez olívabogyó magját, féldrágakövet és a kereszthez ezüstöt használt. Ezüst bogarai, szitakötői jellegzetes kisplasztikák. Különleges munkái a névjegykártya helyett kiöntött bronz érem-névjegyek, mint például Péri Benedek turkológus, Budapest, Fő u. 77. Kopcsányi Ottó kisplasztikái halat, kecskét, antilopot ábrázolnak. Díszdobozain természeti motívumok sorakoznak. Érmet készített többek között Gulácsy Lajosról, Renoirról, Klimtről és Michelangelóról. Jajesnica Róbert használati tárgyakat, vázákat, dobozokat formázott sárga és vörösrézből. Ezüstből készült a Magyar feltámadás tál, sárga és vörösréz a Babba Maria (a Szűzanya csángó nyelven). Máté János munkásságára jellemző darabok az aquamanilék, a 12. századból a franciaországi Limoges-ból származó technikával készült bronz figurális víztartó vagy vízöntő edények. Humorral átszőttek bronz kisplasztikái. Genfben az ő munkája díszíti a Szerzői Jogok Világszövetsége épületének előcsarnokát.
Kótai József a viaszveszejtéses bronzöntés egyik mai mestere. Jellegzetesek hat-hét centiméteres bronz kisplasztikái, köztük a Szent Eligius állomásai című sorozat, valamint érmei a csodatevő kovácsról, aki nem más, mint Szent Eligius, a kovácsok és ötvösök védőszentje. Szent Eligius Kr. után az 500-as évek végén Franciaországban patkolókovács majd fémműves volt, később pap lett és Noyon püspöke.

Nézzék meg Kótai József ötvösművészről készült portréfilmünk előzetesét!



Muharos Lajos szintén elkészítette ezüstből Szent Eligius szobrát, szakrális kelyheit  és násfáit, nyakban vagy fülön függő ékszereit féldrágakövek díszítik. Ezek a darabok a 16–17. századi erdélyi ékszereket idézik, ugyanis ott volt szokásban násfát vinni nászajándékba.
Az ötvösművészek kiállítására – amely 2015. január 4-ig tart nyitva – katalógus is készült Katona Katalin ötvösművész szerkesztésében. Az előszót Bakonyvári M. Ágnes művészettörténész írta, a művészekről rövid életrajz olvasható és műtárgyaikról színes fotók vannak a katalógusban.

Tekintsék meg a Magyar Művészeti Akadémia Iparművészeti és Tervezőművészeti Tagozata Kótai – Máté – Muharos címmel a Klebelsberg Kultúrkúriában 2014. február 12. és március 2. között rendezett kiállításáról készült kisfilmünket!



Forrás: Magyar Művészeti Akadémia

Készüljön az adventre a Néprajzi Múzeumban

 A Néprajzi Múzeum 2014. november 21-23.-a között 23. alkalommal fogadja be az adventi virágkötészeti kiállítást, és színes kézműves vásárral, izgalmas családi programokkal várja látogatóit.


A gyermekek és felnőttek megismerhetik az ünnep szerepét a néphagyományokban, adventi koszorút és ajándékokat készíthetnek, játékos múzeumpedagógiai foglalkozáson, vásári komédián és bibliadráma foglalkozáson vehetnek részt. Az időszaki kiállításokon bepillantást nyernek a kiállításrendezés kulisszatitkaiba. Délutánonként különleges kórushangversenyek és zenekari koncertek hangjai töltik majd be a múzeumi aulát.

Részletes program

2014. november 21., péntek 12.00-18.00
Kiállítás és vásár
12.00-18.00
Virágkötészeti kiállítás, virágkötészeti és kézműves termékek vására. A Néprajzi Múzeum összes kiállítása megtekinthető.
12.00-12.30
A virágkötészeti kiállítás és verseny megnyitója: köszöntőt mond Kemecsi Lajos, a Néprajzi Múzeum főigazgatója, valamint Boros Attila, a Virágkötők, Virágkereskedő Vállalkozók Magyarországi Szakmai Egyesületének elnöke.
Néprajzi előadás
15.45-16.30
Advent a néphagyományban. Huba Lilla néprajzkutató előadása.

2014. november 22., szombat 10.00-18.00
Kiállítás és vásár
10.00-18.00
Virágkötészeti kiállítás, virágkötészeti és kézműves termékek vására. A Néprajzi Múzeum összes kiállítása megtekinthető.
Családi programok
10.00-13.00 és 15.00-18.00
Kézműves foglalkozások gyermekeknek és felnőtteknek: adventi koszorú és ajándékkészítés múzeumpedagógusokkal, meghívott kézműves mesterekkel és virágkötőkkel.
11.00-12.00
Mihaszna mese. Játékos múzeumpedagógiai foglalkozás a Megvetés és Önbecsülés című kiállításban Pasqualetti Ilonával.
15.30-16.30
A képmutogató Tárnok Marica és a faragószék. Vásári játék három rövid jelenetben.
A kurátor vezet
12.00-13.00
Séta a Megvetés és Önbecsülés című időszaki kiállításban Kerék Eszter vezetésével.
13.00-14.00
Bata Tímea mutatja be a Kő kövön című időszaki kiállítást.
14.00-15.00
Megnyitó előtt: betekintés az épülő 21. betlehemi jászol kiállításba. A betlehemkészítő pályázatra érkezett műveket a kiállítás múzeumi szervezői, Szojka Emese és Koltay Erika mutatják be.
Koncert
16.30-17.30
A Taubert Trio koncertje: akusztikus cigány jazz, virtuóz gitármuzsikával Django Rainhardt szellemében.

2014. november 23., vasárnap 10.00-18.00
Kiállítás és vásár
10.00-18.00
Virágkötészeti kiállítás, virágkötészeti és kézműves termékek vására. A Néprajzi Múzeum összes kiállítása megtekinthető.
Családi programok
10.00-13.00, 15.00-18.00
Kézműves foglalkozások gyermekeknek és felnőtteknek: adventi koszorúk és ajándékok készítése múzeumpedagógusokkal, meghívott kézműves mesterekkel és virágkötőkkel.
14.00-15.30
Beszélgetés várakozásról, reményről, titokról egy szépirodalmi műre hangolódva. A beszélgetést vezeti Nagy Réka könyvtáros.
16.00-18.30
Vendégünk a Meglepetés Színház. Bibliadráma foglalkozás felnőtteknek a színház munkatársaival.
A kurátor vezet
11.00-12.00
Megnyitó előtt: betekintés az épülő 21. betlehemi jászol kiállításba. A betlehemkészítő pályázatra érkezett műveket a kiállítás múzeumi szervezői, Szojka Emese és Koltay Erika mutatják be.
13.30-14.30
Pálóczy Krisztina kalauzol A népdaloktól a genfi zsoltárokig című, Balla Péter munkásságát felidéző időszaki kiállításban.
Koncert
11.00-12.00
A Concertus consort kamaraegyüttes előadása: középkori egyházi zene, németalföldi, francia és olasz reneszánsz művek, dallamok a Kájoni kódexből.
15.00-15.45
Adventi egyházi énekek a Kálvin kórus előadásában.
17.00-18.00
Az EzJazz kamarakórus koncertje: jazz örökzöldek, gospel, tradicionális ünnepi dalok.
az advent és karácsony jegyében.

Belépők:
Felnőtt jegy: 1400 Ft, Diák és nyugdíjas jegy: 900 Ft, Családi jegy: 2500 Ft
A belépőjeggyel a múzeum összes kiállítása megtekinthető.
A program ideje alatt a múzeumi kedvezmények nem érvényesek.

Néprajzi Múzeum
1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 12.

www.neprajz.hu

Lantai József - EuroAstra

Nyman: War Work -- Egy őskatasztrófa multimédiás reflexiója

.

Michael Nyman Foto: Francesco Guidicin

A világháború erőteljes képeire kevert hatalmas vizuális és zenei freskó: Michael Nyman War Work című multimédiás műve a háború értelmetlenségéből űz csúfot. Az I. világháború kitörésének századik évfordulójára született előadás november végén debütál a Müpában.

Michael Nyman-t nem kell bemutatni. Bár az idén hetvenéves brit komponistát a filmművészet tette ismertté - ő a Prospero könyvei, A rajzoló szerződése, A szakács, a tolvaj, a feleség és a szeretője, a Zongoralecke vagy a Man on Wire Greenaway-filmek zeneszerzője, hogy csak egy párat említsünk -, de a mester számos zenekari, hangszeres színpadi művet is komponált már. A harcokban meghalt katonák és civilek emlékére készített War Work november 28-án látható először Magyarországon, a Művészetek Palotájában.
Nagy-britanniai, francia és német csatamezők korabeli archív felvételei, nyolc költemény és sosem hallott zenei kompozíció: így helyezi új kontextusba Michael Nyman az első világháborút. Michael Nyman mindent felelevenít, ami feledésbe merült: az ismeretlen katonákat, a személyazonosság nélküli, egyszerű testeket, a háborúban eltűnteket is. A produkció a művészetek és a kifejezésmódok közötti határok lebontására törekvő kortárs trendekkel tart lépést, és egy 21. századi műalkotáshoz méltóan emlékezik „a 20. század őskatasztrófájára".
A komponista a némafilmmel körített előadásban a zenetörténet meghatározó alakjait -  Rossini, Beethoven, Schubert, Chopin és César Franck - idézi meg. A költeményekben a panaszon és gyászon túl megjelenő abszurd hang és groteszk lelkesültség a dadaizmusra hajaz, amelyhez az inspirációt és szókincset éppen a csataterek adták.
Az előadásban elhangzó költeményeket jegyző költők egy - az elsősorban festőként ismert brit David Bomberg - kivételével a világháború áldozatai. Közülük hárman (Alfred Lichtenstein, Ernst Stadler és August Stramm) a német expresszionizmus kiemelkedő képviselői, de Nyman - a nagy háború nemzetköziségét kiemelendő - francia és brit szerzők szövegeit, sőt a magyar Gyóni Géza legjelentősebb háborús versét (Csak egy éjszakára...) is beépítette alkotásába.
A nagyszabású alkotáshoz készült dalokat Hilary Summers énekli, aki nemcsak kortárs operák főszereplőjeként tűnik fel időről időre a világ legjelentősebb zenés színpadain, de nevével vezető régizenei együttesek műsorlapjain és a barokk operajátszás mai fellegváraiban is rendszeresen találkozhatunk.
Michael Nyman: War Work - Az I. világháború kitörésének századik évfordulójára
Magyarországi bemutató
2014. november 28., 19.30, Művészetek Palotája, Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem
https://www.mupa.hu/program/michael-nyman-war-work-magyarorszagi-bemutato-2014-11-28_19-30-bbnh
Előzetes videók:
Michael Nyman - War Work
https://www.youtube.com/watch?v=l5GM3mtMPEc&
Soldiers (Michael Nyman - War Work)
https://www.youtube.com/watch?v=GyskJb_BLCc&list=UU3AnkBHZedO9GjRF1CyEZtQ
Michael Nyman egyéb kompozíciói:
Man on Wire Soundtrack - An Eye for Optical Theory
https://www.youtube.com/watch?v=IIIWIVThBJM
„Gattaca" Soundtrack - The Departure by Michael Nyman
https://www.youtube.com/watch?v=grdK703W92I
A War Work a Cité de la musique (Párizs), a La Comète (Châlons-en-Champagne), a L'Arsenal (Metz), a Kölni Filharmónia és a Művészetek Palotája Budapest közös produkciója.

Berecz András: Karácsonyi pásztortánc

.

Ádventi műsor Kodály Zoltán kórusműveivel, népzenével, mesével, gyermekjátékkal, tánccal 2014. december 9-én a Művészetek Palotájában. Tisztelet Ugrin Gábor karnagynak


Berecz András Karácsonyi pásztortánc című estje a pásztorkultúrát, annak zenés, táncos - és a Kossuth díjas művésztől, a nemzet mesélőjétől megszokott - mesés arcát, valamint Kodály kórusműveit állítja a középpontba december 9-én a Müpában a világhírű Nyíregyházi Cantemus kórussal. Az előadás egyben tiszteletadás Ugrin Gábor karnagy emléke előtt, akivel a mesemondó éppen húsz évvel ezelőtt járta az országot közös Kodály-műsorukkal. Mint mondta, a mostani adventi esttel a 2013-ban elhunyt énektanár és karnagy, barátja életműve előtt is tiszteleg.

"A magyar néphagyomány szerint a kis Jézusnak nemcsak a három királyok vittek ajándékot, hanem a pásztorok is. Mindegyik azt vitte, amije volt: sajtot, túrót, báránykát. Egynek azonban semmije nem volt, ő fergeteges, porverő tánccal mutatkozott be az újszülött Megváltónak. Ez nem volt feltétlen illő ajándék, mégis őszinte, szinte gyermeki gesztus, a pásztorok megszentelt bárdolatlansága, üdvös faragatlansága, amikor a lélek annyira ki van tárva, hogy ott jólneveltségnek már nyoma sincs. Az advent egyik főszereplője a pásztorság, amely a csillagot ismeri, alvás helyett éber és megváltóra érzékeny. A műsorral az a célom, hogy egy kicsit közel hajolhassunk ehhez a különleges, alig ismert pásztorvilághoz" - fogalmazott Berecz András az MTI-nek.

Berecz András úgy tartja, hogy a mesemondó hivatása: új életet lehelni a régi mesékbe. De nemcsak a régieket fényesíti, hanem mindig keres újakat is. Az első dalokat édesanyjától tanulta, aki a híres kunhegyesi táncos, tréfafa és nótafa, Tanka Gábor lányaként sok ilyet tudott. Pályája kezdetén Berecz András csángók között forgolódott, később Erdélyben, Felvidéken, Somogyban, a Nagykunságban, Nyírségben járt gyűjtő utakon. Az Ökrös és az Egyszólam Együttes énekeseként vált népszerűvé, de mesemondóként nem kevésbé csodálják - akként különösen legendás.

Közreműködik:
Berecz András - mese, ének
Nyíregyházi Cantemus Kórus, karnagy: Szabó Dénes
Dsupin Pál - furulya, duda
Kádár Ignác - tánc (Csíkszentdomokos), Nagy Katica - tánc
Budapest XIV. kerületi Arany János Általános Iskola néptánc csoportja, vezető: Juhász Katalin
A műsort szerkesztette: Berecz András

2014. december 9. 19.30
Berecz András: Karácsonyi pásztortánc
Művészetek Palotája

https://www.youtube.com/watch?v=U7stNtb-sO8

Lantai József - EuroAstra

Az Élet nagy kérdései: Márai Sándor, Hamvas Béla és Weöres Sándor bölcseletei

.

Egy különleges spirituális utazást ajánl Olvasóink figyelmébe Gedeon József, a Gyulai Várszínház igazgatója: a Gyulai Várszínház sikerdarabját, Hamvas Béla - Márai Sándor - Weöres Sándor: Füveskönyvek - az Élet nagy kérdései című előadást, amely legközelebb a budapesti Nemzeti Színházban látható november 25-én, kedden 19.30 órakor.


A Füveskönyvek előadás a 2012-es gyulai bemutató óta sikerrel szerepelt Debrecenben, Szegeden, Kecskeméten, Veszprémben, Nagybányán, Kassán, Aradon, Temesváron, Nyíregyházán, Pécsen. A három géniusz szövegeit - Helyey László váratlan halála óta - Dunai Tamás, érdemes művész tolmácsolja. A kísérőzenét Binder Károly, Erkel Ferenc-díjas zongoraművész komponálta és játssza. A darabhoz kapcsolódó távol-keleti táncokat Barkóczi Beáta mutatja be.

„Illatáradat, szellemi lakoma, madárdal. Nyarat idéző összeállításunkban három bölcs Prosperónk nyelvünk egzotikus szigetén párbeszédet folytat egymással e különös, kiismerhetetlen lényről, az emberről. Vallanak a nőről és a férfiról, a virágokról és a fákról, a madarakról és a természetbe olvadás szépségéről, világunk válságáról, a mindent elborító trágyaözönről, és az állam- és hazaszeretet különbségéről, ördögökről és angyalokról, az útipogyász helyes méretéről és a séta lényegéről - nem recepteket adva, hanem mintegy útközben vissza-visszanézve tapasztalataikat megosztva velünk. Komor színekkel, minden szépítés, ködösítés nélkül lefestett reménytelen vaskori világunkban a lélek hangjait hallhatjuk soraikból, és gondolataik - könnyed, bódító szórakoztatás helyett - valódi vigaszt, hitet adnak nekünk, mindennapi életünk súlya alatt roskadozóknak."  - írta az eladásról Rideg Zsófia.

Márai Sándor (1900-1989)
Márai Sándor már az 1930-as években egyike nemzedéke elismert íróinak, mégis az 1948-as végleges emigrációjától kezdve tudatosan és következetesen kiiktatták a hazai szellemi életből. Ez nemcsak bolsevizmus-ellenességének volt köszönhető, hanem annak is, hogy ő volt az ideális magyar polgárság legkövetkezetesebb irodalmi képviselője. Márai az ókori sztoikusok bölcseletén nevelkedett elme volt, így gyakorlati példákra lefordított igazságainak alapjául az a meggyőződése szolgált, miszerint az életben minden jó a helyes megismerésen alapszik, és a belső szabadsághoz vezető út akkor válik járhatóvá, ha belátjuk, hogy bizonyos dolgok fölött nincs hatalmunk.
Az 1943-ban megjelent Füves könyve afféle szellemi naplóként is értelmezhető, mivel e művében az író rövid, tömör bölcsességekbe rejtve vall önmagáról, koráról és az őt körülvevő világról. Márai tanulva akarja tanítani embertársait, tanulva a régiektől, a könyvekből, azokon keresztül az emberi szívből, az égi jelekből. Elemi ismereteket kíván közvetíteni ez emberi élet alapigazságait illetően.

Az esthez felhasznált művek:
Hamvas Béla: A babérligetkönyv; Scientia Sacra III.,
Patmosz - A direkt morál
Márai Sándor: Füveskönyv; Ég és föld között
Weöres Sándor: A Teljesség felé

Előadják:
Dunai Tamás - színművész
Binder Károly - zongoraművész
Barkóczi Beáta - táncos
Dramaturg - Rideg Zsófia
Rendező - Gedeon József

2014. november 25. 19:30
Füveskönyvek - Az Élet nagy kérdései: Márai Sándor, Hamvas Béla és Weöres Sándor bölcseletei.
Nemzeti Színház

http://gyulaivarszinhaz.hu/
http://www.nemzetiszinhaz.hu/

Forrás: Lantai józsef - EuroAstra
 

A Magyar Katolikus Püspöki kar 2014. évi Szent Erzsébet-napi körlevele

Árpád-házi Szent Erzsébet, a világszerte legismertebb magyar szent az önzetlen, szeretetteli jótékonyság példaképe. Ünnepéhez, november 19-hez kapcsolódva a Katolikus Egyház minden évben gyűjtést szervez a Katolikus Karitász javára. Idén november 23-án, vasárnap lehet e célra adakozni valamennyi magyarországi katolikus templomban. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Árpád-házi Szent Erzsébet ünnepe és a gyűjtés apropóján körlevelet adott ki, amelyet e hét vasárnapján, november 16-án minden magyarországi katolikus templomban felolvasnak.

2014. évi Szent Erzsébet-napi körlevél

Kedves Testvérek!

Árpád-házi Szent Erzsébet ünnepe minden évben arra szólít fel bennünket, hogy ne csak ünnepeljük és csodáljuk benne a szolgáló szeretet példáját, hanem kövessük jótékonykodó útmutatását is. A mindössze 24 évet élt magyar királylány felismerte és radikálisan megvalósította az evangéliumi felebaráti szeretetparancsot. Példája azért tűnik ki a jótékonykodó szentek sorából, mert a saját történelmi korában az uralkodók között nem volt példa arra, ahogyan ő a rászorulókat minden téren segítette.

Számunkra a példája útmutatás és személye égi közbenjárást is jelent, hiszen a Katolikus Karitásznak, a Katolikus Egyház hivatalos segélyszervezetének a védőszentjeként tekintünk rá. Amikor közbenjárását kérve emlékezünk rá, tettekre sarkallnak Erzsébet szavai: „Tegyétek boldoggá az embereket!”

Világunkban számos olyan kihívással találkozunk, mint Árpád-házi Szent Erzsébet a maga korában, hiszen egyre több család került nehéz anyagi helyzetbe, sokan szorultak egzisztenciálisan az élet peremére.

Szentatyánk, Ferenc pápa arra szólítja fel az egyház tagjait, hogy induljunk el feléjük. „Mesterünket követve mi, keresztények arra kaptunk meghívást, hogy tekintsünk testvéreink nyomorára, érintsük meg, vegyük magunkra és tegyünk konkrétan azért, hogy könnyítsünk rajtuk. 

E nyomor láttán az Egyház felkínálja szolgáló szeretetét, a diakóniát, hogy segítsen a szükségben, begyógyítsa ezeket a sebeket, amelyek elcsúfítják az emberiség arcát. A szegényekben és a legutolsókban mi Krisztus arcát látjuk. Ha szeretjük és segítjük a szegényeket, akkor Krisztust szeretjük és szolgáljuk.” (2014 Nagyböjti üzenete)

Az Egyház a szolgáló szeretetét sokféle módon teszi a világban, de leginkább a hivatalos segélyszervezetén, a Karitászon keresztül valósítja meg. A Karitász az egyik legnagyobb világméretű segélyszervezet, hiszen 165 országban van hivatalos szervezete és 200 országban segít éves szinten 24 millió emberen. Ezt a nagy munkát 625.000 önkéntese és 440.000 ezer munkatársa végzi. Ennek a világméretű karitatív szolgálatnak része hazánkban a Katolikus Karitász – Caritas Hungarica, amely 800 településen, közel 10.000 önkéntessel teszi a jót.

Magyarországon a Karitász munkája során kiemelten foglalkozik az idősekkel és betegekkel, a gyermekes családokkal, a hajléktalanokkal, a szenvedélybetegekkel, a testi-szellemi fogyatékkal élőkkel, a nemzeti kisebbségekkel, a menekültekkel és a bevándorlókkal.

Negyedik éve működik a Karitász Krízissegély programja, amellyel az egzisztenciálisan kritikus helyzetbe került családokat támogatják gyógyszerrel, élelmiszerrel, ruhával, bútorokkal, rezsi hozzájárulással, lakbérrel, fűtéssel, lakhatással. Ott van a katasztrófáknál, hogy segítsen az életkörülmények helyreállításán. Mindezt az Egyház nevében és az evangélium szellemében teszi.

Ez a nagy kihívást jelentő munka azért valósulhatott meg, mert az elmúlt évben a templomi adománygyűjtések alkalmával híveink nagylelkűen támogatták a Karitász szolgálatát. Szent Erzsébet ünnepéhez kapcsolódva Egyházunk külön is háláját fejezi ki a Katolikus Karitász minden munkatársának, önkéntesének és támogatójának. Ha valaki önkéntesként szeretne kapcsolódni ebbe a nemes munkába, a plébániákon érdeklődhet a helyi lehetőségekről.

Különös értéke hazai egyházunknak, hogy plébániáinkon önálló karitász-csoportok működnek, melyek a plébániák területén élő rászorulók önkéntes segítését szervezik és végzik nagy szeretettel és figyelemmel.

Bizalommal kérjük híveinket, hogy november 23-án, vasárnap perselyadományaikkal is segítsék Egyházunk karitatív szolgálatát és munkáját.

Amikor megköszönjük a testvérek adományait, Árpád-házi Szent Erzsébet közbenjárását kérjük mindnyájunkra, hogy lelkesítsen és erősítsen bennünket a jóban!

Budapest, 2014. Árpád-házi Szent Erzsébet ünnepén

a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia

Ezt a körlevelet 2014. november 16-án, vasárnap kérjük felolvasni a katolikus templomokban a szentmiséken.

A magyar unitáriusok

.

A marosváráshelyi Bolyai téri unitárius templom

    Erdélyben Blandrata György (1515-1588), Izabella királyné udvari orvosa terjesztette el 1563-tól az unitárius tanokat. Oly gyorsan terjedt, hogy 1566-ban Tordán zsinatot tartottak s a kis Erdélyben 400 egyházat számláló unitárius egyház közel volt ahhoz, hogy uralkodó vallás legyen. Dávid Ferenc radikalizálódása következtében azonban Krisztust imádó és Krisztust nem imádó pártra szakadva önmagukban meghasonlottak s egyre jobban elgyengültek. 1568-ban az országgyűlés még azt a példátlan szabadelvű határozatot hozta: „Minden helyükön a predikátorok az evangéliumot prédikálják, hírdessék, kiki az ő értelme szerint és a község, ha venni akarja, jó, ha pedig nem, senki kényszerítéssel ne kényszerítse, az ő lelke azon meg nem nyugodván; de oly prprédikátort tarthasson az, kinek tanítása ő neki tetszik”. Az idők azonban változtak. János Zsigmondot Erdély trónján Báthori István váltotta fel. Tíz év múlva, az 1579-i kolozsvári zsinat Dávid Ferenc tanait kárhoztatta, Dávid Ferenc holtáig tartó rabságra ítéltetett. 1638-ban a deési complanatió segítségével a két irány közelebb jutott egymáshoz; nemcsak a Krisztushoz való imádkozásban, hanem még az atya, fiú és szentlélek, tehát a szentháromság nevében való keresztelésben is megegyeztek, de ekkor már az unitárius vallás terjeszkedési lehetőségeit is elvesztette. 1691-ben Erdélyben is megkezdődik a Habsburgok és a jezsuiták égisze alatt az ellenreformáció, amely annyira visszaszorítja az unitáriusokat, hogy 1848 óta élvezett teljes szabadságuk dacára Magyarországon a háború előtt mindössze 163 egyházuk volt 69.374 hívővel. A magyar unitárius egyház legkiválóbb dogmatikusa Szentábrahámi Mihály volt. 1821 óta meleg viszonyban vannak az újabb eredetű angol, 1834 óta pedig az amerikai unitárius egyházakkal.

Tanaik és szervezetük

    A keleti (lengyel és erdélyi) 
 
unitárius egyházak biblikus alapon állanak és csak bizonyos pontokon térnek el arról az arany

Az Erdélyi Unitárius Egyház címere

középútról, amelyen a protestáns egyházak járnak. A bibliát ők is isteni kinyilatkoztatásnak tekintik, Sozzini nemcsak istenileg inspiráltnak, hanem a szentlélek diktandója segítségével készültnek tartja, csakhogy ezt a sugallottságot csak a vallási és az erkölcsi tartalmára korlátozzák. Mellékes dolgokban a bibliai írók tévedhettek és tévedtek is. A biblia legfőbb tételéül isten egységét és egyetlenségét olvassák ki. Az a tétel, hogy egy az isten - az unitárius hittan tengelye. Jézus Krisztust valóságos embernek mondják, aki éppen azon a réven lehetett az emberiség megváltója, hogy valóságos ember, hogy csak ember volt, nem pedig isten-ember, ahogy azt a szentháromság dogma tanítja. Ha isten lett volna, akkor halála, feltámadása, mennybe való felmenetele mind természetes dolog lett volna, amiben mi, akik emberek vagyunk s azok is maradunk, semmiképp nem követhetnők. De ha ember volt és mint ember feltámadhatott, ha mint embert isten annyira felmagasztalta, hogy jobbjára ültethette s teljes hatalmat adhatott neki égen és földön, akkor ebben az embersége dacára elért megdicsőülésben nyújtja annak zálogát, hogy hívei is részesei lehetnek a feltámadásnak és az üdvösségnek. Egészen közönséges ember(purus et vulgaris homo) azért mégsem volt. És pedig nemcsak azért nem volt olyan ember, mint más, mert kivált az emberek közül, bölcsebb és szentebb volt, mint a közönséges emberek, hanem azért is, mert fizikailag különös módon (férfiúi hozzájárulás nélkül, szűztől) született és mert erkölcsileg is a legnagyobb tökély, a szentség és az igazság magaslatára emelkedett. Mint Mózesnek, ki a Sinai-hegyen negyven napon át beszélt az istennel s mint Pál apostolnak, ki harmadik mennybe ragadtatott, neki része volt elragadtatásban s ez alkalommal tekintett be az isteni világ titkaiba, ez alkalommal nyerte prófétai elhivatását. Tana két részből: törvényből és ígéretből áll, egy szertartást is rendelt, az úrvacsorát, ami nem szentség, hanem csak a halálára való emlékezés. A keresztség őskeresztény szokás volt, amelyre a keresztényeknek születőknek tulajdonképpen nincs is szükségük. A gyermekkeresztségnek semmi értelme nincs, de kiszolgáltatása azért nem bűn. A kereszténység az örök élet útján vezérel, a szentlélek nem külön isteni személy, hanem csak az isteni lélek ereje.  A megváltás nem Krisztus halálában, hanem a feltámadásában gyökeredzik. A feltámadás caput et tanquam fundamentum totius fidei et salutisnostrae in Christi persona= a feje és mintegy alapja Krisztus személyébe vetett hitünknek és üdvösségünknek, mint azt Sozzini mondja. Krisztus feltámadása és mennybe való felmenetele óta isten akaratából az ég királya, uralkodik és ítél elevenek és holtak felett. Istenhez hasonló hatalma, valóságos istensége révén méltó arra, hogy a hívek imádják, s Krisztuson át is az atya dicsőségét öregbítsék. Ebben az értelemben Krisztust imádni kell, Krisztus nem idegen isten, kinek imádása bálványimádásszámba menne, vagy istenségek rovására esnék.  Akik nem imádkoznak Krisztushoz, azok nem keresztények.
    Az unitárius egyházak szervezete demokratikus. Erdélyben püspök áll az egyház élén, az egyházakban azonban demokratikus elv érvényesül; régebben pásztoraik, véneik és diakonjaik voltak, ma a diakonátus megszűnt. Szervezetében és szellemében forradalmi szellem sohasem volt. Sozzini a legnagyobb komolysággal hangsúlyozza az alattvalói engedelmesség kötelezettségét, amit utódai az évszázadokra terjedő elnyomás alatt nem is tagadtak meg. Akik az unitárius egyházat csak messziről ismerik, „teológiai akadémiának” mondják, holott a magyar unitárius egyháznak a népben is vannak erős gyökere. Az unitarizmusnak a Királyhágón innen való újabb kori terjedése azt mutatja, hogy dogmatikailag leegyszerűsített kereszténysége nemcsak a műveltebbeknek felel meg jobban, mint a másik két konzervatívabb protestáns egyházé, hanem a bibliás nép józan gondolkodásában is visszhangot tud kelteni.

Forrás: Simonidesz Lajos – A világ vallásai (632-634. oldal) A Könyvértékesítő Vállalat második javított változatának változatlan újra kiadása ISBN 963 7455 93 0