Előzzük meg, ismerjük fel, kezeljük – tudjunk többet a cukorbetegségről!

.

A cukorbetegség népbetegség: hazánkban közel egymillió, a világon pedig több mint 300 millió diagnosztizált beteg van. Annak ellenére, hogy évről évre nő a betegek száma, még mindig kevesen vannak azok, akik eléggé informáltak a diabéteszről. Ebből fakadóan sokan nem veszik komolyan a tüneteket, vagy nem ismerik fel azokat időben. A június 27-ei cukorbetegek világnapja kiváló alkalom arra, hogy rendszeres figyelmet kapjon a betegség és a legfontosabb tudnivalók.


„A cukorbetegség két nagy ismert főcsoportja és számos kisebb, kevésbé ismert típusának felismerése meghatározó a beteg jövője és megfelelő kezelése szempontjából. A betegek túlnyomó részét képező két fő csoport esetében genetika háttér fellelhető, de nem kizárólagos ok és a meglévő hajlam nem azonos a betegség bizonyos kialakulásával. Az idejében megkezdett helyes életmód az inzulinrezisztencián alapuló II. típusú cukorbetegség esetében teljes gyógyuláshoz, sőt a betegség megelőzéséhez vezethet. Addig azonban a beteg élettartama és életminősége szempontjából alapvető az optimális kezelés. Az inzulinhiányon alapuló ún. I. típusú cukorbetegség a tudomány mai állása szerint még nem megelőzhető és nem gyógyítható, de a megfelelő kezeléssel a beteg várható élettartama ma már nemhogy rövidebb lenne, de a rendszeres gondozás következtében hosszabb a nem diabéteszes átlagpopuláció születéskor várható élettartamánál. Az egyre korszerűbb kezelési lehetőségek pedig ma már szinte megkötések nélküli életminőséget biztosíthatnak a betegek számára. A rendszeres szűrővizsgálat mindkét esetben már a betegség és szövődményeinek kialakulása előtt jelezheti a veszélyt és idejében lehetőséget teremt az egészségmegőrzés stratégiájának kidolgozására” – mondta dr. Marton Anna, a Budai Egészségközpont belgyógyász, diabetológus szakorvosa.

A cukorbetegség a hasnyálmirigy által termelt inzulin nevű hormon hiányát vagy a sejtek inzulin iránti érzékenységének csökkenését jelenti. Ha kevés inzulin termelődik, a cukor nem jut be a sejtekbe, a vérben felhalmozódik és a vércukorszint megemelkedik. Hasonló a helyzet akkor is, ha a növekvő inzulinmennyiség ellenére az nem tud hatni a sejteken, a szövetek rezisztenciája miatt. A diabétesz éhgyomorra történő laboratóriumi vércukorszint, inzulin vagy C-peptidszint és szükség szerint cukorterheléses vizsgálattal, esetleg ellenanyag meghatározással diagnosztizálható, a kezelési módot pedig a betegség típusa vagy stádiuma határozza meg.

A cukorbetegség típusai

1. típusú cukorbetegség – Leginkább fiatal korban jelentkezik az inzulintermelés gyors leállása miatt. Ugyanakkor napjainkban egyre gyakoribb a későbbi felnőttkorban jelentkező, fokozatosan csökkenő inzulintermelés előfordulása is. A szervezet ilyenkor egyáltalán nem, vagy egyre kevésbé termel inzulint, így naponta többszöri alkalommal szükséges a hiányzó inzulin pótlása, de elengedhetetlen a diéta és a rendszeres testmozgás is. A kialakulásában a genetikai hajlam mellett feltehetően egyéb tényezők együttállása is szükséges, ám minden lehetséges oka még nem ismert, így jelenleg nem megelőzhető.

1. típusú cukorbetegség – Napjainkban már kisiskolás kortól egyre gyakrabban megfigyelhető a korábban felnőttkorinak tartott cukorbetegség, melynek kialakulásában nagy szerepe van az egészségtelen életmódnak. A betegség késleltethető, sőt, elkerülhető megfelelő életmóddal. Tünetei hasonlóak az I. típusú cukorbetegség tüneteihez, ám kóma igen ritkán, csupán extrém magas vércukor esetén fenyegeti a beteget. Rendszeres gondozással, vércukorszint méréssel, életmódváltással, diétával, gyógyszeresen, súlyosabb esetben inzulin adagolásával kezelhető.

Terhességi cukorbetegség – A cukorbetegség speciális formája. Azoknál a leendő anyukáknál fokozódik a kockázata kortól függetlenül, akik mozgásszegény életmódot folytatnak, nem megfelelően táplálkoznak, kisebb-nagyobb súlyfelesleggel küzdenek. Kockázatnövelő lehet egyéb rizikófaktorok nélkül az ikerterhesség vagy 40 év feletti életkor, illetve a vérrokonságban ismert cukorbetegség és pajzsmirigy betegség is. A betegség gyakran tünetmentes, így legkésőbb a terhesség 24-28. hetében végzett cukorterheléses vizsgálat során derül rá fény. A terhességi diabétesz kezelése megfelelő étrenddel és annak kiegészítéseként szükség esetén inzulinadagolással mind az anya, mind a születendő gyermek egészégét megvédi. Ugyanakkor a terhesség létrejötte előtti szűrővizsgálatok vagy a korábbi terhességi cukorbetegség kapcsán idejében kidolgozott stratégia lehetőséget teremthet az első, vagy újabb terhességi cukorbetegség kialakulásának megakadályozására is.

Tünetei
Általános tünetek a fokozott szomjúságérzet, a gyakori, megnövekedett mennyiségű vizelés, megnövekedett éhségérzet, fáradtság, teljesítménycsökkenés és a gyakran előforduló fertőzések.
Az I. típusú betegségnél a fenti tünetek mellett

• fogyás
• aceton szagú lehelet, hasi panaszok
• súlyos esetben eszméletvesztés is társulhat

A II. típusú betegségnél

• termékenységi problémák és
• korai potenciazavar is jelentkezhetnek

Kik a veszélyeztetettek?
Akiknek vérrokonságában előfordult már cukorbetegség. Az I. típusú betegségre hajlamosabbak a pajzsmirigy betegek és lisztérzékenyek, míg a II. típusú betegség könnyebben kialakulhat a túlsúlyosak, mozgásszegény életet élők, magas vérnyomással, magas vérzsírszinttel, magas húgysavszinttel küzdők esetében, köszvény és szívbetegségek esetén, a vesebetegek, pajzsmirigy betegek körében, valamint azoknál, akiknek terhességi cukorbetegsége volt.

„A cukorbetegség következményei teljességgel megelőzhetők, bizonyos formái gyógyíthatók vagy megelőzhetők és teljes életet élhetünk. Mint számos betegség esetén, a diabétesznél is nagyon fontos az egészséges életmód, ami az esetleges hosszabb-rövidebb gyógyszeres terápia mellett szerves részét képezi a kezelésnek” – tette hozzá a doktornő.

Forrás: EuroAstra