A Fővárosi Nagycirkusz jubileumi kiállítása

.

Fortepan foto/Urbán Tamás

A Fővárosi Nagycirkusz 1889-es megnyitása óta pontosan 130 év telt el. Ez idő alatt a ligeti porond számos változáson ment át: volt állatkerti látványosság, 1908-ban nyolcvan méterrel arrébb költöztették, számtalanszor felújították, a háborúk idején menekültszállónak és katonai istállónak használták, bombatalálatok érték, államosították… Végül lebontották, és 1971-ben új, modern épületet emeltek a helyén. Sok bérlőt és igazgatót látott, sok történelmi korszakot megélt, ám mindig ugyanaz maradt: a városligeti közkedvelt szórakoztató intézménye, Magyarország és Közép-Európa egyetlen ma is álló kőcirkusza.

A Fővárosi Nagycirkusz porondján számos világhírű cirkusz vendégeskedett, és számos artista indult innen világhódító útjára. A műsorain generációk nőttek fel, híres artistáink mondatai mára mottóvá váltak.  „Van mááásik!” – halljuk ma is sokszor, és rögtön felidéződik bennünk Eötvös Gábor zenebohóc felejthetetlen alakja: „Na látod?”
Kiállításunkkal a Fővárosi Nagycirkusz 130 éves jubileumát ünnepeljük. Címe „Nincs mááásik!”, hiszen Fővárosi Nagycirkusz is csak egy van: egyszeri és megismételhetetlen „attrakció”.
A 130 mozgalmas cirkusztörténeti évet artisták és nézők közreműködésével, személyes tárgyakkal és történetekkel, történelmi és kortárs dokumentumokkal mutatjuk be. Szeretnénk közelebb hozni a nézőhöz a cirkusz varázslatos, ám zárt világát, ezért lépten-nyomon betekintést nyújtunk a cirkuszi hétköznapokba és a cirkuszi kulisszák mögé.
Bemutatónk középpontjában ritkán látható archív filmfelvételek, régi fotók és plakátok állnak, amelyek hitelesen szemléltetik a Fővárosi Nagycirkusz megnyitását és első évtizedeinek műsorait, a régi és a mai cirkuszépület változását, a magyar artistaképzés kezdeteit és a cirkuszművészet megújulását. Kiemelten tisztelgünk a "csodaemberek", a magyar cirkuszművészet jeles kortárs képviselői, valamint Eötvös Gábor zenebohóc és a Fővárosi Nagycirkusz múltjának többi nagyszerű és népszerű bohóca előtt.
Kiállításunkban a hagyományos történeti idővonalat háttérbe helyezve inkább azokra a cirkusz világára jellemző szakszavakra tesszük a hangsúlyt, amelyek beavatják Önöket a múlt és a jelen műhelytitkaiba, és amelyek rávilágítanak a hétköznapi és a cirkuszi élet összefonódásaira, azonosságaira és különbségeire. Rendhagyó kiállítási szótárunkkal teret engedünk Önöknek a szabad mozgáshoz és az egyéni felfedezés öröméhez.
Díszvendég: Eötvös Gábor, Jászai Mari-és Hortobágyi Károly-díjas artistaművész.

Kurátor: Szonday Szandra Muzeológus: Joó Emese Grafikus: Szlávik Ágnes

Technikai információk a kiállításról

• Helye: a Fővárosi Nagycirkusz aulája
• Ideje: 2019. június 27 – 2020. június 26.
• Nyitva tartás: a cirkuszi előadások idején, egy órával az előadás kezdete előtt és egy órával az előadás vége után.
• Megtekintés: ingyenes, a cirkuszi előadáson való részvételtől függetlenül is megtekinthető.
• Előzese regisztráció alapján csoportok a cirkuszi előadások időpontjától függetlenül is látogathatják.

Kísérőprogramok

• kurátori tárlatvezetések,
• cirkuszpedagógiai programok,
• nyílt és folyamatos gyűjteménygyarapítási felhívás, amelynek felajánlásai a kiállítás anyagába is bekerülnek, és a Fővárosi Nagycirkusz múzeumi gyűjteményét is gyarapítják,
• nyílt és egy éven át tartó, alsós és felsős általános iskolás korcsoportban zajló kreatív alkotópályázat gyermekeknek: "A cilinder titka" címmel, a kiállításban és a honlapon egyaránt bemutatott varázslatos cilinderhez kapcsolódóan.

Esélyegyenlőség biztosítása

• vizualitás: képek és mozgóképek túlsúlya,
• szövegek könnyű olvashatósága (rövid nagybetűs szövegek)
• ingyenesség,
• közönség részvétel és együttműködés a kiállítás létrehozásában,
• szabadon választható bejárási sorrend,
• pihenőhelyek,
• problémaérzékeny frontszemélyzet

A tárgyakat és történeteket a kiállítás rendelkezésére bocsátó magánszemélyek:
Axt Ibolya, Balog Ibolya, Bálint Miklós, Bártfai Judit, Csürke Tibor, Donnert Márta, Dömötör János, Gálné Kovács Dorottya, Görbe Éva, Graeser József, Graeser Józsefné, Jedlicska János, Karácsony Károly, Kincses Katalin, Kosztrub Lajos, Kovács László, Kristóf Krisztián, Mátrai Ilona, Murainé Szakáts Ildikó, Muszkás Melinda, Négyesi Katalin, Ócsai András János, Pabar István, Pakucza József, Ifj. Richter József, Sajner Zita, Schneller László, Sinkó Andrea, Szekáry Zsuzsanna, Szonday Szandra, Váradi Diana, Zboray Éva, Zsilák György

Az archív filmeket és fényképeket a kiállítás rendelkezésére bocsátó intézmények:

• Baross Imre Artistaképző Szakközépiskola és Szakiskola
• Budapesti Történeti Múzeum Kiscelli Múzeum
• Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest Gyűjtemény
• Magyar Nemzeti Filmalap Közhasznú Nonprofit Zrt.
• Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtár
• Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap
• Petőfi Irodalmi Múzeum Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet

A kőcirkusz
Wulff Ede a brüsszeli világkiállításról egy szétszedhető és újból összerakható építményt hozott magával. A falakat hullámbádog lemezek borították, az épület szerkezete, az ülőhelyek talapzatai, illetve az alattuk húzódó öltözők is mind vasból voltak. Az épülethez hatalmas, ötven méter hosszú istálló tartozott, ugyanis Wulff műsorában rendszerint 86 ló szerepelt. Az épületben jutott hely a balettkar és a statiszták számára is, utóbbiaknak külön helyiséget biztosítottak az öltözők mellett. A bejárati előtérben tűzjelző állomás kapott helyet, valamint büfé is volt. Emellett az épületben már 1892-ben vízöblítéses toilettek működtek.
Wulff Ede a kezdeti sikerek ellenére pár év múlva visszaadta a cirkusz bérleti jogát, amit Beketow Mátyás vett át családjával 1904-ben. Beketow 1908-ban az épületet felújíttatta és 80 méterrel arrébb vitette, így az kikerült az az állatkert területéről. Kisebb megszakításokkal 1928-ig vezette a cirkuszt, mivel anyagi csődbe jutott, és öngyilkos lett. Őt fia, Beketow Sándor követte, majd Fényes György, aki a II. világháború ideje alatt, egészen 1944-ig volt igazgató.  Ekkor a cirkuszt  a bombázások miatt bezárták. Az épület jelentős károkat szenvedett, ám 1945. május 1-én mégis ünnepi előadással várta a közönséget.

A cirkuszt 1949-ben államosították, ekkor kapta a Fővárosi Nagycirkusz nevet.  A ’60-as évekre a cirkusz épülete igencsak megérett a bontásra, szerkezetileg és technikailag is elavulttá vált. Végül az állam egy új kőcirkusz felépítése mellett döntött.
Cirkusztörténeti gyűjtemény
2019. január 17-én Gervai Imréné artistaművész hivatalos keretek között átadta a Fővárosi Nagycirkusz múzeuma számára a férje által gyűjtött gigantikus, felbecsülhetetlen értékkel és jelentéssel bíró cirkuszművészeti és cirkusztörténeti gyűjteményt. A muzeális értékű anyag személyes tárgyakat, képzőművészeti alkotásokat, rekviziteket, több száz plakátot, több ezer fényképet és kisnyomtatványt, valamint saját készítésű turné-emlékalbumokat tartalmaz.

Gervai Imre 1949 és 1996 között, amerre jártak, fényképeket, plakátokat és egyéb cirkuszművészeti anyagokat gyűjtött, szinte minden szabadidejét a gyűjtemény létrehozásának és katalogizálásnak szentelte.
Nagy álma volt, hogy gyűjteménye múzeumba kerüljön. A Gervai hagyaték cirkuszművészeti és kortörténeti szempontból is páratlan anyag, amely megalapozta a Magyar Cirkuszművészeti Múzeumot.
Van mááásik! – Eötvös Gábor
Ki ne ismerné a híres mondatot, mely mára fogalommá vált? Nem csak magyarul, hanem angolul, németül, franciául és a világ sok más nyelvén is?  E két szót Eötvös Gábor zenebohóc tette felejthetetlenné világsikerű számával, melyben újabb és újabb hangszert kapott elő kabátja rejtett zsebeiből.
Eötvös Gábor egy kétszáz éves artista dinasztia tagjaként jött a világra 1921-ben, 12 testvére volt. 7 évesen vett először kezébe hangszert és hamarosan hegedűn, harmonikán, ill. az összes fúvós hangszeren megtanult  professzionális szinten játszani, de a trombita maradt a kedvence.  12 évesen már fellépett, családjával közösen alkotott bohócszámával az egész világot bejárta.
Eötvös Gábor Jászai-díjas cirkuszművész, bohóc 1975. április 12-én a Budapest cirkusz porondján híres számát, a "Van mááásik" című zenebohózatot adja elő. A Budapest cirkusz négyezer személyes óriás sátrával, száz lakókocsijával bejárta az egész világot.

Forrás: EuroAstra